Kalandok Isztambulban és Törökországban.

nyelv

Karácsonyra hazalátogattunk Magyarországra. Semának nem kellett aggódnia, hogy most egy darabig mellőznie kell az anyanyelvét, mert mindjárt az első boltba belefutottunk a törökökbe.

Amikor Rómában jártunk és a hotelt kerestük, akkor is végül a Sema találta meg azzal, hogy bement a sarki török gyorsbüfébe, és törökül megkérdezte, merre találjuk a buszt. Az angollal sajnos nem mentünk sokra, olaszul pedig nem sikerült még megtanulni.

Törököt mindenhol találni (meg magyart és kínait is), így a török nyelv is lassan világnyelv lesz.

Nekünk magyaroknak megtanulni nem is nehéz, mert sokban hasonlít. Főleg a bonyolultsága. De sok esetben a gondolkodásmódja és a szavak is. Ha a bazárban beszélgetünk az eladóval, és nem jut eszünkbe egy angol szó, akkor megpróbálhatjuk magyarul is. Jó eséllyel ugyan az törökül. 🙂

Ezek után mégis elgondolkodok, vajon miért nem sikerült a több mint egy éves ittartózkodásom alatt annyira megtanulni, hogy már egyedül is tudjak kenyeret venni a boltba. Tegnap aztán rájöttem.

Ha Európában bemegyünk egy boltba, akkor a kenyérvásárlás kb. így néz ki.

– Jó napot, egy kenyeret kérek szépen.
– Tessék, itt van, x pénz lesz.
– Tessék. Köszönöm. Viszlát!


Törökországban ezzel ellentétben:

– Jó napot, egy kenyeret kérek szépen.
– Milyen legyen? Fehér, barna, korpás, magos, jobbracsíkos, balracsíkos, harántcsíkos, féligbarna, falusi, városi, trabzoni vagy kasztamonoi, esetleg gyümölcsös?
– öööö, hát legyen mondjuk az ott balra fent. Az milyen?
– Ó, hát az bursai teljes kiőrlésű, de nem annyira friss. Most sül a következő, még 20 perc van. Megvárják? Addig egy teát?
– Inkább nem, legyen az a mellette levő.
– Áh, a kukoricalisztes fekete-tengeri? Az nemrég jött ki a sütőből. Felszeleteljem? (ez az a kérdés, amit mindig másképpen tudnak mondani, és ha nem tudnám, hogy ez következik, sose jönnék rá mit kérdeznek).
– Igen, kérem.
– Tessék, 2.20 lesz.

Ilyenkor nyújtanám az aprót, de Sema közbeszól, hogy a múltkor vettünk egy cipőt a város másik végén, aminek az akciójában a törzsvásárlói kártyára felírtak 50 líra elkölthető pontot, meg egyébként is most inkább kártyával vásárolna, mert akkor majd később vonják le a pénzt, azt is részletben és még kuponjaink is vannak és jár az ajándékbögre.
Na ez után kezdődik mindig egy olyan beszélgetés, amit sem nyelvileg, sem logikában nem értek, hogy akkor most mégis mi mivel miért, és mikor is voltunk abban a cipőboltban.

Az eredmény persze mindig az lesz, hogy távozunk a friss kenyérrel, új kuponokkal, új jóváírásokkal, amiket majd a következő helyen ismét szépen el lehet használni.

Tanulságként minden török nyelvet tanulónak ajánlom, hogy ne azokat a szavakat gyakorolják, hogy kenyér, liszt, mennyibe kerül, stb…  Hanem inkább a milyen akció van; részletben szeretném fizetni; vannak kuponjaim; törzsvásárló vagyok; mennyivel adja olcsóbban; a nagymamám kártyáját szeretném használni, mert neki jobb kedvezménye van; milyen ajándékbögre van, csókolom a múltkor az önök hálózatában kaptam levásárolható….

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (8 votes cast)
 

A török nyelvben az a jó, hogy olyan, mint a magyar. És az a rossz, hogy olyan bonyolult is, mint a magyar. Igaz, néha egyszerűbb (pl. nincs külön tárgyas ragozás), cserébe viszont igazi egzotikumokkal is találkozhatunk.

Egyik ilyen az elbeszélő múlt, vagyis az a szerkezet, amit pletykálkodásra lehet használni.
Az Európában elterjedt nyelvekben általában több féle múltidő van. Legalább 3, de pl. a latinban (ha jól emlékszem) 9. Ezzel szemben a magyarban 1 darab van. Persze lehet csavarni rajta, mint feltételes múlt, stb… de lényegében mégiscsak 1 ragozás van, az is csak egy vagy két T. A törökben sincs túlságosan elbonyolítva a múltidő. Ott is van egy szép, egyszerű múlt. De van egy másik is, ami sokkal izgalmasabb. 🙂

Az egyszerű múlttal nemcsak azt mondjuk, ami megtörtént, hanem azt is kifejezzük vele, hogy láttuk is az eseményt (és észnél is voltunk, vagyis nem valaki más mondja el, mit csináltunk tegnap este részegen). Ha viszont olyan eseményről van szó, amit mi láttunk, csak mástól hallottuk, akkor mindjárt előjön az elbeszélő múlt. Az ige végére a -miş, -mış, -muş, -müş kerül, így beszéd közben máris olyan hangzása van, mintha pusmognánk. És nem is használják másképpen: Hát én azt hallottam, hogy tegnap amikor az Ali menta biciklivel…

Ezzel a szerkezettel mi azt fejezzük ki, hogy én biza ott se voltam, amikor a dolgok történtek. Én nem láttam, csak hallottam. Így aztán, ha mégse úgy volt, arról már nem én tehetek. Ettől még mindez nem jelenti azt, hogy kételkednék a dolog igazában, hiszen Ayşe mindig olyan megbízható ha híreket hoz…

Éppen e miatt nagyon gyakori a használata. A hírekben, a mesékben (bár a kettő között nincs olyan nagy különbség) gyakran hallani, amint ezt a szerkezetet használják. De a történelem tanár is ez használja.

Nagyon könnyű megtanulni, mert csak pusmogni kell az ige végén. És így mi is azonnal csatlakozhatunk Isztambul titkos hírláncához, amikor is a hölgyek reggel kinyitják az ablakot, és átkiabálnak az utca túlfelére. És azt halottátok-e, amikor…

További nyelvtani szabályok, nyelvtankönyv

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (4 votes cast)
 

1928. november 24. Törökországban megszüntetik a korábbi arab írást, és végérvényesen bevezetésre került a latin abc.
Ezt az eseményt ünneplik mostanában Tanárok Napja néven. Mivel a tanároknak volt köszönhető, hogy az új írás elterjedt. Ezt a napot Magyarországon Pedagógus Nap néven ismerjük, és június első vasárnapján ünnepeljük.

(Atatürk az új írást tanítja. forrás: Wikipedia)

Az új írást, azaz a latin abc rengeteg változást hozott. Elengedhetetlen része volt a fejlődésnek. Az érdekes, hogy ezt Leninék is felismerték. Csak míg ők években, évtizedekben gondolkoztak a cirill abc lecseréléseben, addig Atatürkét alig pár év alatt véghez vitték. Sőt, elég csak a német nyelvet megnézni, ahol 1990-óta folyik a harc a tizenhármas s (ß) kiirtásáért, és nyelv reformálásért. Így tudjuk igazán megérteni mekkora munkát is végzett Atatürk csapata.

A latin abc bevezetése mellett a nyelven is számos változáson ment keresztül. Tulajdonképpen ez volt az első alkalom, hogy a török nyelve tudományosan is megvizsgálták. Majd jött a meglepetés, hogy egy hihetetlenül bonyolult, évezredek alatt összegubancolódott valamit találtak. Ami nem csoda, hiszen Anatólia mindig is a kultúrák találkozása volt, így a nyelv is mindenhonnan összeszedett valamit, majd a tetejébe jött az arab írás, amiben az volt a jó, hogy semmi köze nem volt a török hangokhoz. Vagyis az írás és a kiejtés nem igazán volt kapcsolatban (hmm… mintha lenne még néhány ilyen nyelv a világon).

A reformok során kibogozták a nyelvtant, kigyomlálták az arab és sok más idegen szavakat, és ahol csak tudtak, ősi török szavakat és kifejezéseket vezettek be. Ahol pedig új szavak kellettek, ott a kiejtés szerinti írásmódban vették át az angol és a francia nyelvből. Így született meg pl. a tişört és a taksi. Egyébként is a török nyelvben alapvetően fontos, hogy mindent úgy írunk, ahogy ejtünk. Mindez sokat segít annak, ki törökül akar tanulni.

De nemcsak nekünk, külföldieknek, hanem a török gyerekeknek is. Atatürk rengeteg időt töltött az iskolapadban az arab írás tanulásával. Ma egy magyar általános iskolás első osztályos tanulója fél év alatt könnyedén elsajátítja az írás olvasás minden fortélyát. Mindez nem mondható el az arab, japán vagy kínai gyerekekről. Nem csoda, hogy az Oszmán Birodalomban magas volt az analfabetizmus, hiszen melyik szülő akarta azt, hogy a gyereke éveken keresztül írni-olvasni tanuljon? És utána kinek írhat majd levelet, hol talál olyat, aki el tudja majd olvasni?

Az arab írás nem olyan, mint a kínai. A kínainak is több fajtája van, de abban mindegyik megegyezik, hogy egy hangot (jelentést) egyféleképpen írnak le, és egy jelnek csak egy jelentése (kiejtése van) (ez most egy nagyon leegyszerűsített meghatározás). Tehát hiába bonyolult, ha már készen vannak a jelek, könnyen érthető. A jeleket pedig – függetlenül attól, összetettek – könnyen ki lehet nyomtatni. Nem is csoda, hogy a nyomtatás Kínából származik.Az arab írás viszont teljesen más. A jelek különböző alakúak lehetnek attól függően, hol helyezkednek el a szóban, és a környezetükben levő hangok is erősen befolyásolják. Éppen ezért nagyon nehéz arabul írni, olvasni, de még nyomtatni is. Nagyon jól látszik, hogy Európában már javában zajlottak a könyvnyomtatások (és a könyvégetések), mikorra megjelent az első arab nyelvű nyomtatvány.

Így érthetjük meg igazán, micsoda hatalmas változást hozott a latin abc bevezetése. Míg előtte alig-alig akadt valaki, aki tudott írni-olvasni, nemsokkal a nyelvreform után viszont már a lakosság nagy része olvasta az újságokat, leveleket írogatott, stb…Ma pedig már elképzelhetetlen, hogy valaki ne tudjon olvasni.

Mindehhez a legnehezebb munkát pedig a tanárok végezték és végzik ma is, akiket így ezen a napon ünnepelnek.

“A kultúra jelentése: olvasni, megérteni, látni, feldolgozni, amit látunk, gondolkodni és kiművelni magunkat”

Atatürk

Lásd még: A török abc – ábedzse

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
 

A török nyelv nagyon hasonlít a magyarra (ez az előnye és a hátránya is 😀 ). Viszont vannak benne olyan elemek, amik nincsenek a magyar nyelvben. Sőt, más európai nyelvben sem találunk. Ettől persze kicsit nehéz lesz lefordítani, viszont ettől lesz nagyon érdekes és különleges.

A magyarban a melléknevek fokozása a bébé és legbébé, vagy szebben a -bb és leg…..bb a fokozás szabálya. Ha valakinek már nagyon régen volt a magyar nyelvtan órája (és akkor is éppen a másik nemet nézte vagy a Ludas Matyit olvasta) annak egy példa: szép, szebb, legszebb. És van egy magyar specialitás is, a leges-leges-leges-leg… amit ugye addig fokozunk, ameddig csak a kedvünk tartja. Ezt a verziót én még nem láttam más nyelvben, de ha valakit ismer ilyet, léci írja meg. 🙂

A török nyelvben csak alapfok, középfok (bébé), és felsőfok (legbébé) van. Nincs legfelső fok, vagy szuperfok, bármi is legyen a neven. Van viszont valami, ami ehhez hasonlít, de mégis más. Amikor nagyon szeretnénk a melléknevet hangsúlyozni, akkor használjuk. Leggyakrabban a színeknél.

Ennek a használata nagyon egyszerű. A melléknév első szótagját kell megkettőzni. A többi – nekünk magyaroknak – megy automatikusan, vagyis a hang kicsit deformálódik a könnyebb (és jobban hangzó) kiejtés érdekében.

Példa: a kék szín törökül mavi. Ha ezt fokozzuk a kékebb çok mavi, míg a legkékebb en çok mavi lesz. A melléknév fokozása tulajdonképpen ennyi.

Viszont mi kiemelhetjük, hogy az a kék nagyon fontos kék. Vagy mondhatnánk azt is, hogy nagyon kék, de nem fokozás értelmében. Vagy egyszerűen csak azt akarjuk mondani, hogy tök kék. Akkor ebben az esetben azt mondjuk, hogy masmavi. Ez nem egyezik meg azzal, ha azt mondjuk, hogy ég kék, tengerkék, stb… Azoknak is megvannak a török verziói.

Magyaroknak ez nagyon egyszerű. Egyszerűn a mavi szó első szótagja duplázódik, ebből lesz a mavmavi. Na most már csak ezt kell elmondani gyorsan egymás után hússzor, és máris automatikusan átalakul masmavi formába.

Ha egy melléknevet ilyen formában képeztünk, azt már nem lehet fokozni. Nincs olyan, hogy en çok masmavi. A két dolog teljesen különböző. Nem is lehet összehasonlítani. Vagyis nem mondhatjuk, hogy a masmavi kékebb, mint az en çok mavi. Sem fordítva. Olyan messze állnak egymástól, mint a traktor az atomfizikától.

Ez alapján a színek a következőképpen néznek ki. (táblázatmodul hiányában az oszlopok jelentése: török, fokozott török, magyar, megjegyzés)

  • Siyah -> simsiyah – fekete (pl. egy macska lehet simsiyah kedi)
  • Kara -> kapkara – fekete (a siyah arab eredetű szó, míg a kara régi, török. Kapcsolatban van a magyar korom szóval)
  • Beyaz -> bembeyaz – fehér (pl. a frissen lehullott hó miatt az egész város lehet bembeyaz)
  • Kırmızı -> kıpkırmızı – piros (vörös) (pl egy ideges ember)
  • Mavi -> masmavi – kék (gyakran használják a tengerre, ha nagyon szép kék)
  • Yeşil -> yemyeşil – zöld (ha valaki imádja a zöldet, és minden ruhadarabja zöld, amikor kimegy az utcára és még a körömlakkja, a fülbevalója és a nyelve hegye is zöld, na akkor ő aztán tényleg yemyeşil)
  • Mor -> mosmor – a mor egy nagyon sötét-lilás kéket jelent. Nem egyezik meg sem a sötétkékkel, sem a lilával. Általában lilának fordítják.
  • Pembe -> pespembe – hivatalosan rózsaszín, de az igazán rózsás rózsaszín az a gülpembe (rózsa színű rózsaszín), amiről még egy dal is van. Ezt nem tudom mire használják, talán amikor Barbie babából kitör a rózsaszín öröm, akkor ő biztosan pespembe
    Sarı -> sapsarı – sárga (figyeljük meg a hasonlatot a magyar sárga és a török sarı szó között)

Ezeknek a használata általában azt fejezi ki, hogy túlságosan. Talán túlkék, túlzöld lehetne a jó fordítás. Gyakran akkor mondják, ha valaminek a színe nagyon szimpatikus, mint a kék tenger. De ennek pont az ellenkezője is gyakori, amikor valakire ráborult a rózsaszín bolt, akkor indián módra azt mondjuk: uff, pespembe

Na de ne álljunk meg itt! Hiszen a fenti szabály nagyon sok esetben melléknevekre is használható.

A csípős paprikás bejegyzésnél már láttuk, miképpen szerezhetjük meg a bazár legcsípősebb paprikáját. De ha úgy érezzük, hogy ez még mindig nem elég, a már ismert módon a török csípős, azaz az acı szót is leképezhetjük, amivel apacı lesz. Ez egy olyan varázsszó, amit ha kimondunk, az eladó képzeletében megjelenik egy olyan világ, ahol ameddig a szem ellát csak olyan csípős érzés van, ami már mindent szétmart, és mar maradt más.

Az irodalomból tanultunk olyat, amikor a szín képként jelenik meg (tudjátok: lila dalra fakadt nyakkendő), és azt szinesztéziának hívtuk. Arról viszont senki nem szolt semmit, ha a csípős íz jelenik meg kép formában, akkor az micsoda. Talán gasztronómia?

Bárhogy is legyen, az apacı egy ilyen kifejezés. Biztosak lehetünk benne, ha ezt a szót kiejtjük a bazárban, az eladó hátra fog menni a raktár titkos sarkába, és valami olyat fog adni, hogy tutira estére a tűzoltóságon fogunk kikötni…

És még mindig nincs vége! 🙂

Sajnos a nyelvtankönyvek, és a nyelvtani bejegyzések már színeknél véget érnek, holott van még más is, ahol jó eredménnyel lehet használni a nyelv eme szépségét. Ilyen a káromkodás.

Igen, ez sajnos általában kimarad a könyvekből, kivéve a Kapd elő c. sorozat török verziójában. Ha jól emlékszem, a 101. oldalon van néhány tipp. Bár azok többsége olyan, amit nem használnak minden nap, így kire használjuk, biztosan ledöbben, míg a hirtelen lett közönségünk hangos nevetésbe kezd. Az egyik ilyen az eşoğlu eşek, minek jelentése szamár fia.

Assimil társalgási zsebkönyv: Török

Assimil társalgási zsebkönyv: Török

Így aztán felmerül az igény arra is, hogy azt mondjuk, hogy hülye, meg nagyon hülye. A jó hír, hogy a fenti módszer itt is használható.

  • Salak -> samsalak, sapsalak – A salak kb. hülyét jelent. A samsalak-ot fordíthatjuk tök hülyének. Ennek van egy olyan verziója is, hogy Ne kadar çok salak. Ami kb. azt jeleni, hogy mekkora idióta, vagy hát ez meg mekkora idióta
  • Deli -> depdeli – A deli az őrültet jelenti. A depdeli pedig az, aki lógó nyelvvel és pizsamában fel-alá rohangál a metróban.
  • Manyak -> masmanyak – ennek jelentése olyan, mintha valaki majom módjára gondolkodna. Ez alapján a masmanyak egy egész őserdőt jelent. Ezt csak Tarzan tudhatja, milyen lehet…
  • Aptal – egy különleges szó. Ez annyira hülye, hogy értelme tovább fokozni, így enn
    ek a szónak nincsen ilyen változata.

Természetesen a káromkodások csak mint érdekességképpen szerepelnek itt. Senkit nem buzdítok a használatára. A bazárban kifejezetten nem jó alkudozásra. Könnyen lehet, hogy az eladó kezében levő igencsak nehéz tárgy repülésbe kezd és a célja mi leszünk. És persze a bazárban sok embernek van nehéz, jól röptethető tárgya.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.0/10 (3 votes cast)
 

Minap egy igencsak érdekes könyvet találtunk Isztambul egyik könyvesboltjában.

Imádom a mesekönyveket. Nemcsak azért, mert a mesékben gyakran több a fantázia, mint a rendes könyvekben, hanem szebben ki is dolgozzák őket. Nemcsak betűk kupaca, hanem képek is vannak. Vagy kihajtható 3D-be (ebből a típusból itt egy nagyon brutális van, ahol egy egész labdává lehet széthajtani a könyvet, amiből egy nagyon összetett komplett űrállomás lesz), plüs, simogatható, dudálható, zenélhető, stb… Nincs határa az ötleteknek.

No meg persze a mesekönyveket egyszerűbb elolvasni, ha valaki még kezdő a nyelvben.

Éppen egy négyrészes mesekönyvet nézegettem, amikor feltűnt, hogy az egyik írónak magyar neve. Megörültem neki, és jobban belelapoztam, hátha másik is van. Kiderült, hogy a fele könyv magyar írókkal van tele. Nosza gyerünk a hátulsó oldalra, hátha van forrásgyűjtemény. És igen van. Megdöbbentő, hogy az összes mese magyar könyvekből lett összegyűjtve.

Megint arra járunk, megvesszük a könyvet, és megkeressük a mesék magyar verzióját is. Így a gyerekek majd tudnak választani, milyen nyelven is akarják meghallgatni. 🙂


Magyar mesekönyv

Sajnos a kép nem túl jó, így egy kis segítség:

Öregapó karmantyúja – Móra könyvkiadó (itt jól látszik, hogy a karmantyú szép magyar szó milyen nehezen is fejezhető ki törökül)
A Vadhattyúk – Lilliput könyvkiadó
Repülő hajó – Móra Ferenc kiadó.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.5/10 (2 votes cast)
 

Asszondi (szabad fordításban, ahogy ebéd után sikerült, mégha itt pálinka helyett baklaválav is tömjük magunkat a délutáni napsütésben 🙂 ):

“ÇAY innivaló, kínai tea. A tradicionális tea teafőzőben vagy szamovárban készül és kis üvegpohárban szolgálják fel melynek a neve ince belii (vékonyra csiszolt (asszem)). A tea sötét açık (egy kis víz és sok tea) vagy demli (sok víz és kevés tea). És ez egyben a tradicionális ital a török reggeliben. Lásd: Çaydanlık, Kahvaltı, Semaver
Török çay demlek teát főzni paşa çayı meleg tea gyerekeknek Çay alabilir miyim? Kérhetek egy teát”

Részlet az Isztambul szótárból (İstanbullu, An A-Z Dictionary of İstanbulian), szigorúan a hátulján levő ajánlóból, nem a belső tartalomból (hiába jóbarátja az ember az írónak, a kiadókkal mindig jobb vigyázni).

Ali Akpınar Úrral a Flickr-ön találkoztunk. Remélhetőleg majd azért kicsit valósabb verzióban is le tudunk ülni teázni, mert a digi-tea nem hat, nem üt, de biztosan ráz.

Ali Akpınar készített egy remek könyvet, amiben az Isztambulban használatos szavakat, kifejezéseket írja le. De ez nemcsak egy szótár, hanem egy útmutató is.

Ha a chaten kérünk randevút és a partner azt mondja, hogy csak akkor találkozik velünk, ha az Akmerkez már Çengelköyben lesz, akkor elég csak fellapozni ezt a könyvet, és megtudhatjuk, hogy ebből melyik micsoda is valójában. Utána már elég csak ránézni Isztambul tektonikai térképére és máris láthatjuk, hogy bizony erre a hétre más programot kell keresnünk.

A szótárból e mellett olyan érdekes dolgokat is megtudhatunk, hogy pl. az Akmerkez nemcsak Isztambul egyik legelegánsabb bevásárló központja, hanem megnyerte Európa Legjobb Bevásárlóközpontja díjat is.

Sajnos ez azt is jelenti, hogy ott nem éppen a legolcsóbb dolgokat tudjuk majd megvenni, viszont az épület miatt érdemes lehet megnézni. Sok bevásárlóközpontnak egyébként is nagyon érdekes a felépítése, így aki a modern építészetet szereti, tudom ajánlani. De erről majd lesz egyszer egy hosszabb bejegyzés, ajánlatokkal. 🙂 Meg persze térképpel.

Na de vissza a könyvre. Tényleg mindenkinek ajánlom, ki az isztambuliakat, a törököket szeretné jobban megismerni. Olyan ajánlásokat is találunk, hogy miként érdemes piknikre indulni a Szigetekre (Adalar).

Még egy fontos információ: a könyv angol. 🙂

Egyenlőre a Dem kiadónál lehet előrendelni, de talán majd a boltokban is lehet kapni.

İstanbullu, An A-Z Dictionary of İstanbulian

İstanbullu, An A-Z Dictionary of İstanbulian

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

Annyiszor írtam már nektek török szavakat, de még eszembe sem jutott, hogy nem írtam le, hogyan kell kiejteni őket.

Pedig itt a nyár, és egyre többen jönnek a blogra ama nemes szándékkal, hogy eme országba jöjjenek nyaralni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.6/10 (21 votes cast)
 

Sokan gondolják azt, hogy a Biblia és más ósi szövegekben szereplő furcsa szerkezetek leírása, mint pl. égen járó tüzes szekér, az nem más, mit valami modern dolog, csak akkoriban nem tudták másképpen leírni.

Azt nem tudom, ez mennyire igaz, vagy sem, és ez a blog nem ilyen témákkal foglalkozik, viszont az biztos, hogy nem kell az ókorba visszamenni, hogy égen járó tüzes szerek, kenyeret barnára csíkosító gépezet és más furcsa eszközök vegyenek körül minket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
 

Miért tanuljunk törökül?

Azért, mert a török nyelv olyan Ázsiában, mint a Német Európában
“Azért tanulsz németet, mert ha bárhova mész Európában akkor megértenek, és nem adnak el egy zsák krumpliért”

Na, ez dögre nem így van. A német egy szép nyelv, de abszolúte sehol se lehet használni. Talán csak Ausztriában. De a mediterránon nem igazán tudnak németül, a német határ túloldalán se. A volt szoci országokban persze mindenki ezt tanulta, aki akart valami mást, mint oroszt, de ilyen embert meg sose találni. A skandináv országokban meg jó ideje már az angol a második anyanyelv. Úgyhogy a némettel nem megyünk sokra, hacsak nem Németországban vagyunk, de ott jó eséllyel tudnak angolul vagy törökül…

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (14 votes cast)
 

69
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
günaydιn
“good morning”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések