Kalandok Isztambulban és Törökországban.

történelem

1 19 20 21

A következő bejegyzésben röpködnek a fejek, így lehet, hogy egy kicsit horrorosra sikerült. Így aki úgy érzi, inkább ne olvassa tovább.

Annyit azért előzetesben, hogy kedvenc gyerekkori filmünk első perceiből is van részlet, ez talán mérsékeli a horror hatást…

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
 

A Wikipédia így ír erről:

“Az imafülke mihrab két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket II. Szulejmán (a “Törvényhozó”, “Kánuni”) 1526-ban Buda első török megszállásakor több más, a Budai várban és a templomokban található értékekkel együtt Konstantinápolyba szállíttatott. Ezek a gyertyatartók több, mint 450 éve ugyanazon a helyen állnak, ahova II. Szulejmán annak idején állíttatta. A gyertyatartók oldalán török feliratok[19] hirdetik II. Szulejmán nagyságát.

A magyarországi reneszánszkutatás szempontjából értékes műtárgyakat Karácson Imre azonosította. A feltehetőleg olasz mesterek által, de magyarországi öntőműhelyben készített alkotásokról 2005-ben másolat készült, amelyet 2006. szeptember 2-án, Buda töröktől való visszafoglalásának 320. évfordulója alkalmából helyeztek el Budán, a Mátyás-templom oltárának két oldalán.”

Forrás: Wikipédia

Mi pedig megkerestük.

A magyar gyertyatartó

A magyar gyertyatartó

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)
 

2010. november 10. 09:04

Kint vagyunk egy utcában. Ez a nap is éppen úgy kezdődik, mint minden másik Törökországban. Az úton nagy a forgalom. Az út szélén még nagyobb. Az utcai árusok próbálják túlordítani az autókat. Miközben az emberek sietnek a munkába. A minibusz megint talál egy rövidebb utat, át a zöldön. Ma is egy teljesen átlagos munka nap van.

Ma mindenképpen munkanap van. Akkor is, ha hétvége lenne. Ő azt akarta, hogy legyen egy ország. Ezen a napon az emberek akkor is tovább építik ezt az álmot, ha egyébként szünnap lenne.

2010. november 10. 9:04

2010. november 10. 9:04 - Forrás: Hürriyet

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (14 votes cast)
 

Majdnem pont egy héttel a magyar nagy ünnepség után van Törökországban a törökök nagy ünnepe. Ez is köztársasági ünnep.

Október 29 - Google

Október 29. Ahogy a Google megemlékezik

Ellentétben a magyar ünneppel, itt egy megvalósult köztársaságot ünneplünk (tényleg, mi miért nem ünneplünk győzelmet?).

1923. október 29-e hatalmas változást hozott a törökök életébe. Az Oszmán Birodalom kezdetben modern volt. Sok szempontból megelőzte az akkori Európát. Nemcsak a hadsereg technikájában, de gondolkodásban is. Pl. míg Európában vidáman ropogtak a máglyák a “hitetlenek” alatt (más néven eretnekek), addig az Oszmán Birodalomban szabad vallás volt.

Csakhogy ez a berendezkedés lassan-lassan elavult lett. Míg az 1500-as években Európa rettegett a törököktől (azaz az oszmánoktól), addig az 1800-as évekre a viccek központjába kerültek. A lemaradás katasztrofális volt. Nem csoda, hogy az I. Világháborúban porrá omlott.

Az egykori birodalom Marokkótól Irakig ért.

Amikor 1923.-ban Atatük és társai megalakították a köztársaság, nemcsak egy új államformát vezettek be, hanem a reformokkal együtt a törököket visszahozták a világ vérkeringésébe. Alig pár év alatt több évszázadnyi lemaradást hoztak be. Nemcsak technikailag, gazdaságilag, hanem gondolkodásban, kultúrában is. Mindezt akkor értjük meg legjobban, ha Törökországot Iránnal vagy Afganisztánnal hasonlítjuk össze. Ha nincs Atatürk, akkor az ország ma könnyen hasonló helyzetben lenne.

Éppen ezért ez az ünnep a törökök számára nemcsak egy egyszerű utcabál. Ők pontosan tudják mit kaptak. És ezt ünneplik.

Hatalmas török zászló

Minden évben hatalmas török zászlókat függesztenek ki a toronyházakból

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.0/10 (6 votes cast)
 

1905.
Lázadás gyanújával a fiatal Musztafa Kemált elfogják. Másnap a szultán maga dönt a sorsáról: kivégzés. A történelem ekkor kerül új útra…

1908.
Enver bej, egy poroszok által kiképzett török vezérkari tiszt a lázadás élére áll, és letaszítja a szultánt a trónról. Bár a szultán formálisan uralkodó marad, de a igazi vezetés Enver kezében van. A szultánt, aki egyben a kalifa is (vallási vezető) később kivégzik.

1914.
A Világháború kitörésekkor a poroszoknak nem kell sokat győzködni a törököket. Ők is szeretnének a világ újrafelosztásában részesülni.

1915.
Gallipoli. Az szövetségesen összesített hadserege gond nélkül áttöri a török védelmet. Nincs megfelelő tiszt, aki rendbe szedné a csapatot. A törökök már a Világháború elején elvesztik a csatát. A szövetségesen elfoglalják Isztambult.

1918.
A Világháborúnak vége. Kezdődik a marakodás. Az egykori Oszmán-Birodalom hatalmas terület, tele lehetőségekkel. Nagy torta, és mindenki szeretne belőle vacsorázni.
A görögök megkapják a nyugati oldalt, míg a délit a franciák és az angolok. Isztambul közös terület lesz, mintegy független kereskedelmi város. A keleti térséget az örmények kérik. Ebben az oroszok mosolyogva támogatják őket. Nekik is vannak terveik. Az egykori hatalmas török birodalom alig néhány városra zsugorodik.

1920.
Az oroszok gondolnak egyet, lerohanják a friss, de még instabil Örményországot. Ezzel együtt bekeblezik a Kaukázus más népeit is. Az örmények tiltakozni kezdenek, majd Moszkvában több pokolgépes merényletet követnek el. Az oroszoknál betelik a pohár: tisztogatás kezdődik. De nem nézik, ki milyen nemzetiségű. Milliókat deportálnak, köztük örményeket és törököket is. A minimálisan megmaradt Török Királyságban tüntetések zajlanak. Ezzel együtt az egykori birodalom területén is fellázadnak a törökök. Inog a görög kormány. Közben a déli egykori területeken sorra buknak a demokratikus kormányok. Iszlám diktátorok veszik át a hatalmat.

1925.
A görög feszültséget kihasználva Oroszország megpróbálja elfoglalni Isztambult. De nem sikerül neki. Az egykori szövetségesek még kitartanak.

1930.
Második orosz támadás Isztambul ellen. A gazdasági váltságot kihasználják az oroszok. A szövetségesek nincs erejük megvédeni a várost. A görögöktől kérnek segítséget. De a görög kormány még mindig nem stabil. Nem tud úrrá lenni a nagyszámú török lakosságon. Így a segítség inkább csak látványos, semmit hasznos. Látják ezt az oroszok is, így egy újabb támadást hajtanak végre, az új görög területekből hatalmas részeket hódítanak meg. Az egykori szövetségesek megrettennek az orosz erő láttán. Bármi áron, de védekezniük kell. Felkarolják az egyébként is kaotikus állapotban levő Németországot, és rengeteg pénzzel segítik. Ott egy Hitler nevű vezér örömmel fogadja a segítséget, habár neki más tervei vannak.
Németország megerősítése segíti a nyugatot kimászni a válságból. Hatalmas piac nyílt, ahova fegyvereket lehet szállítani.

1932.
A németek is dolgoznak. Saját tervük van. A kulcskérdés csak az olaj. Ha sikerülne megszerezni a Kaukázust és az Aral-tó környékét, akkor lenne elég benzinjük, hogy meghódítsák a világot. Jön egy ötlet, hogy lázítsák fel az amúgy is fortyogó törököket az oroszok ellen. Megkezdődnek a titkos tárgyalások. A törökök alvilágban találnak egy fanatikus vezért, akinek szintén nagy tervei vannak: új török birodalom. Ehhez a török nyelvet beszélőket szeretné egyesíteni, akik mind Oroszországban élnek. Egy jól szervezett lázadással sikerülhet. Kihasználja az évszázadok óta feledésbe merült vallási lehetőségeket is. Magát neo-kalifának nevezi ki. Papírokkal igazolja a származását. Minek köszönhetően a környékbeli Iszlám diktátorokat “szent háborúba” hívja. A cél: felszabadítani a muszlim testvéreket a “pogány” Oroszország nyomása alól.
Mindeközben az “Oroszország elleni védekezés” nevű akció tovább folytatódik. Rengeteg fegyver kerül Németországba, majd onnan Törökországba. Titkos utakon jut tovább a lázadókhoz.

1933.
Összeállt a német-olasz-török-japán négyszög. Már csak egy szikra kell, a gyújtózsinórok a helyén vannak. Míg a németek egy Lengyelországi lerohanáson gondolkodnak az oroszok megelőzik őket. Nyár közepén ismét megtámadják Görögországot. Szeretnének egy kizárólagos orosz csatornát létrehozni egészen a Gibraltárig, és Szuezig. Az egykori szövetségesek ennek éppen az ellenkezőjét tervezik. Egy új háború alakul ki: demokrácia vs. kommunizmus. Meg kell állítani az oroszokat minden áron. Követek érkeznek Berlinbe. Hitler titokban csak mosolyog. A tervek jobban nem is alakulhatnának.

1934.
A tél elég időt adott, hogy a lázadások elő legyenek készítve. Oroszországot egy új szövetség támadja meg több oldalról: németek északon, francia-angol seregek a mediterrán felől. Első pillanatban a háború megtorpan még az orosz határon. De aztán, mintegy vezényszóra, fellobbannak a lázadások az ország számos területén. Az orosz vezetés megzavarodik. Miközben a lázadok egyre több és több stratégiai épületet foglalnak el, a határon új ellenség jelenik meg: Kelet-Európában magyarok, míg Ázsiában az egyesített arab seregek támadnak a védtelen Oroszországra. Keleti végén pedig a japánok repülők bombázzák a városokat. A hatalmas ország pillanatok alatt összeomlik a szervezett támadás alatt.

1935. Előkerül a német-olasz-török-japán terv is. Van benzin, és a legnagyobb ellenfél darabokban van. Ki-ki elindul a maga útját: a japánok Nyugat-Ázsiába, Törökök Kelet-Ázsiába, olaszok Észak-Afrikában, a németek pedig szembeszállnak a korábbi szövetségesekkel, Nyugat-Európába mennek.

1938. Lényegében befejeződik a háború. Három kontinens elfoglalva. Amerika nem akar beavatkozni az “öregek háborújába”. A németek elkezdik a politikai befolyásukat kiterjeszteni: német iskolák alakulnak, német mintára történik az oktatás. Megkezdődik az “Übermensch projekt”. Mindeközben a német rakéta projekt tovább folytatódik. Cél, hogy átlőjenek az Atlanti-Óceánon….

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
 

Isztambul a rejtélyek városa. Vagy inkább azé a történelmé, ami sunyi módon meglapult a falak között. 😀
Persze nagy körvonalakban sokan ismerik. Kevesen pedig többet tudnak, mint az átlag. De pontosan, vagy legalább megközelítően senki se.
Annyi biztos, hogy legalább 10.000 éves a város. Bár ha sikerül leásni a frissen előkerült hajóroncsok alá, alá biztosan találnak valami még régebbit.

Igen, Isztambul ilyen, hogy ha valahol leásunk, akkor ott van valami régi. Sőt, ha az alá is leásunk, akkor ott is. Meg az alatt is, meg az alatt is. Ami pedig az alatt van, az már a kínaiakhoz tartozik.

Elsőre azt gondolnánk, hogy hát igen, az óváros régi, és az alatt valóban sok minden lehet. De az óváros környéke sem mentes a meglepetésekben. Régi elfeledett katonai erődök, paloták és parasztkunyhók. És még kit tudja mi.

Semáék egyik ügyfelével is hasonló történt. Vett egy kis házat, amit fel akart újítani. Bár nem biztos, hogy így képzelte el, de az önkormányzat ebben eléggé szigorú. Csakhogy amikor lement a pincébe, talált egy követ. Megfogta, hogy kihúzza, de nem jött.
A kő nem tetszett neki, és húzta, húzta, majd inkább kiásta. Akkor derült ki, hogy ez nem csak egy kő, hanem valami nagyobb. Ebben a kérdésben az önkormányzatnak pedig eléggé konkrét előírásai vannak: ki kell ásni, bármi is az.

A terület megtisztítása után kiderült, hogy ház alatt egy török fürdő, egy hamam van. Bár azóta már nincs meg a ház.

Ezt a hamamot ti is meg tudjátok nézni, körbe tudjátok járni, és még esernyő sem kell hozzá. 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

Isztambul (valójában İstanbul), azaz Bizánc, azaz Konstantinápoly városnak közkedvelt beceneve a Hét hegy városa. Erről már volt szó (link), ha ma már inkább a Hétszáz hegy városa cím illene neki. Ez az a három, vagy inkább négy név, amit ma általában ismernek az emberek. Valójában Isztambul neve ennél sokkal érdekesebb, és összetettebb.

A legrégebbi ismert neve a Bizánc ami eredetileg eredetileg Byzantion (Βυζάντιον) volt. Ennek a latin változata a Byzantium. A történetek szerint Byzas görög király alapította a kolóniát időszámítás előtt 667-ben.

Azt viszont tudjuk, hogy Anatólia (Kis-Ázsiai) történelme legalább 6.000 éves. De sok helyen találni 10.000 éves romokat is. A mai Isztambul helyén pedig biztosan már az emberiség kezdetén volt település. Ezt nemcsak az a logika mondja, ami szerint egy ennyire jó stratégiai helyet nem lehet kihagyni, hanem a metróépítésnél talált 8.000 éves hajóroncsok is. Sajnos viszont arról nem tudunk semmit, hogy akkor vajon mi lehetett a neve. De valószínűleg a kor szokásainak megfelelően a helyi nyelven egyszerűen csak városnak hívták. Még a görög időkben is előszeretettel Polis-nak hívták, ami szintén várost jelent.

Bizánc neve egyébként érdekesen alakult. Ugyanis azt az országot, amit mi Bizánci Birodalomnak ismerünk, azt akkora senki se hívta így. Hanem Keleti-Római Birodalom, Görög-Római Birodalom és még sok más neve is volt, csak éppen Bizánc nem. Azt csak jóval a Birodalom bukása után (1453) a német történész Hieronymus Wolf adta 1555.-ben.

Maga Bizánc, vagyis az a város ami még a Római Birodalom előtti időszakban volt, az a mai Isztambul Kadıköy városrészében található, az ázsiai oldalon. Ennek a beceneve a Vakok városa volt, amiért oda telepedtek le, nem pedig az európai oldalra. Csak egy vak nem látja, hogy a túloldal jobb.

Később, a Római Birodalom idejében Augusta Anatolia nevet is viselte a város, de akkor még nem volt egy jelentős település. Mígnem Nagy Konstantin (Constantinus) úgy nem érezte, hogy egy új fővárost épít, egy Új Rómát (Második Róma, Keleti Róma). Az emberek viszont sokkal szívesebben hívták Konstantin Városának, azaz Konstantinápolynak, latinul Constantinopolis

Bizánc eleste után a város a törökök, azaz az Oszmánok kezére került. Innentől kezdve már biztosan Isztambulnak hívták, habár a hivatalos szultáni szövegekben gyakran még a Konstantinápoly valamelyik átiratát használták (pl. Konstantiniyye).
Isztambul nevének eredetére több elmélet is van.
Egyik verzió, hogy a fent említett simán csak város névnek a törökösített verziója, ami ráadásul az arabon keresztül érkezett. Vagyis a törökök már ismerték a várost már abból az időből, amikor még az arabok próbálták elfoglalni.
Létezik egy történet is erről, hogy a hódító csapat megkérdezte az egyik arralakót, hogy hát honnan jösz? Az pedig ékes tájszólással azt mondta, hogy a városbúl, azaz Isztambúl.

Persze ezt NE kérdezzük meg a törököktől, hogy tényleg így van-e, mert nagyon fognak tiltakozni. Az ü verziójuk az, hogy Isztambul jelentése az Iszlám város, és ezt a nevet a drágalátos II. Mehmed szultán adta, miután elfoglalta (Islambol).

A középkori írásmódoknak köszönhetően a fentiekből, azaz Konstantinápoly, és Isztambul, számos változat jött létre. Magyarországon egyik legismertebb a Sztambul. Az Oszmánok, azaz az uralkodói család viszont szerette a hangzatos neveket. A nagyon hangzatos neveket. Így előszeretettel hívták kedvenc városukat Arany Portának. Persze ők a kevésbé kedvelt ellenséges városoknak is hangzatos nevet adtak, mint pl. a Hitetlent Kutyák Városa. Sajnos nem tudjuk, ez pontosan melyik város is volt, de valószínűleg a helyi divat szerint  havonta változott.

Isztambul nevének számtalan változata született az elmúlt 500 évben. Mígnem az 1923-as Török Függetlenségi Háború után véglegesítették az Isztambul (İstanbul) verziót. A törvény 1930. március 28-ban lépett érvénybe.

Ajánlott link és forrás:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

Roxelána nevét elég sokféleképpen írják: Roxelána, Roxelane, Roxalána, Rossa, Ruziac, de magyarul még Rokszolana néven megtaláljuk. Igaz, hogy a török nyelvben, és az oszmán szultánok által használt nyelvben nincs X. Ők a nevét így írták: خرم سلطان, miközben mindenki Hürrem Szultánnak hívta. A szülők viszont az Aleksandra Lisowska nevet adták nekik. Bár a rekordot mégiscsak a hivatalos angol neve vezeti: Her Imperial Majesty The Empress consort Hürrem Sultan of the Ottoman Empire.

A török neve, Hürrem azt jelenti, hogy nevető, míg a Roxelána valószínűleg a perzsa Roshanak (Rhóxané) azaz روشنک szóból származik, ami fényességes szépségeset jelent. Ennek leírása és kiejtése is egy kicsit zavaros. A név Nagy Sándornak köszönhetően lett híres. Ő lehet, hogy egyszerűség kedvéért inkább drágámnak hívta, a másik két feleségével együtt, de Szulejmán aligha szólíthatta így Hürremet, mert akkor a fél hárem ráborul.

Roxenála. Forrás: Wikipedia

Roxelána, azaz Aleksandra Lisowska Ukrajnában született egy ortodox pap lányaként, ami akkor éppen Lengyelországhoz tartozott. Aki még tud követni, szóljon! 🙂
1510 körnnyékén a tatárok rabolták el, majd eladták az isztambuli rabszolgapiacon. Szulejmán egyik barátja vásárolta meg, majd ajándékozta a szultánnak.

Innentől kezdve Roxelána karrierje az egekbe szökött. A nyugati források mindig furcsán értelmezték a háremet, pedig ha belegondolunk, hogy ott válogatok nők voltak összezárva, akkor sok mindent másképpen látunk (A háremről itt található egy nagyon jó leírás). A világtól elzárva igazi hatalmi harc folyt, ahol csak a legravaszabbak maradtak életben. Roxelána pedig mind közül a legjobb volt. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy elérte, Szulejmán a saját fiát kivégeztesse (itt egy nagyon jó mű található, hogyan mozgatta Hürrem a szálakat a háttérben, miközben mindenki csak tette a dolgát.).

Roxelána Szulejmán legkedvesebb felesége lett. Az egyébként ravasz és sziklakemény szultán Hürrem közelében olyan lágy volt, mint a vaj. Így aztán nem kétséges, hogy ki is irányította a birodalmat. Szulejmán a palotát, és a hárem részt kifejezetten neki építette át.

Roxelána nagyon ravasz volt, és gondoskodott róla, hogy a vetélytársakat eltegye láb alól. Minden megtett azért, hogy a saját és fiai hatalmát erősítse. Sok ember végezte zsákban a Boszporusz mélyén. Aki viszont megmaradt, az rajongott érte. Talán ez is nagyban segített, hogy Szulejmán idején volt az Oszmán birodalom a leghatalmasabb.

Ma Roxenála sírhelye, azaz türbéje a Szulejmán Dzsámi melletti temetőben található, közvetlenül Szulejmán mellett. A róla elnevezett fürdő ma szőnyegbolt, az Ayasofya-val szemben van.

Roxenála fürdő – Forrás: Wikipedia

Ajánlott olvasmányok:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.0/10 (1 vote cast)
 

A dudát általában Skóciával szokták párosítani. Úgy is hívjuk sokszor, hogy a skót duda. Ami nem más, mint egy tömlőből és sípokból álló szerkezet, melyből egyedi hangokat, dallamokat lehet kihozni. Persze ehhez tüdő is kell.

Ma ha ilyen hangszert látunk, akkor egyértelműen a skót duda jut eszünkbe. Holott az asszír Kalhuban (ma Nimrud – Irak) találtak olyan Kr. e. 800 körüli domborművet, ami dudát ábrázol. Törökország észak-keleti tartományaiban pedig ma is élő hagyomány dudán játszani. Sőt, még a magyaroknak is volt saját dudájuk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 
1 19 20 21

64
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
şehir merkezi
“town center”
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések