Kalandok Isztambulban és Törökországban.
Reptéri transzfer és szállás: Ramazan Timzan, aki magyarul is tud.

Reptéri transzfer és szállás: Ramazan Timzan, aki magyarul is tud: info@timzan.com

város

Isztambul (valójában İstanbul), azaz Bizánc, azaz Konstantinápoly városnak közkedvelt beceneve a Hét hegy városa. Erről már volt szó (link), ha ma már inkább a Hétszáz hegy városa cím illene neki. Ez az a három, vagy inkább négy név, amit ma általában ismernek az emberek. Valójában Isztambul neve ennél sokkal érdekesebb, és összetettebb.

A legrégebbi ismert neve a Bizánc ami eredetileg eredetileg Byzantion (Βυζάντιον) volt. Ennek a latin változata a Byzantium. A történetek szerint Byzas görög király alapította a kolóniát időszámítás előtt 667-ben.

Azt viszont tudjuk, hogy Anatólia (Kis-Ázsiai) történelme legalább 6.000 éves. De sok helyen találni 10.000 éves romokat is. A mai Isztambul helyén pedig biztosan már az emberiség kezdetén volt település. Ezt nemcsak az a logika mondja, ami szerint egy ennyire jó stratégiai helyet nem lehet kihagyni, hanem a metróépítésnél talált 8.000 éves hajóroncsok is. Sajnos viszont arról nem tudunk semmit, hogy akkor vajon mi lehetett a neve. De valószínűleg a kor szokásainak megfelelően a helyi nyelven egyszerűen csak városnak hívták. Még a görög időkben is előszeretettel Polis-nak hívták, ami szintén várost jelent.

Bizánc neve egyébként érdekesen alakult. Ugyanis azt az országot, amit mi Bizánci Birodalomnak ismerünk, azt akkora senki se hívta így. Hanem Keleti-Római Birodalom, Görög-Római Birodalom és még sok más neve is volt, csak éppen Bizánc nem. Azt csak jóval a Birodalom bukása után (1453) a német történész Hieronymus Wolf adta 1555.-ben.

Maga Bizánc, vagyis az a város ami még a Római Birodalom előtti időszakban volt, az a mai Isztambul Kadıköy városrészében található, az ázsiai oldalon. Ennek a beceneve a Vakok városa volt, amiért oda telepedtek le, nem pedig az európai oldalra. Csak egy vak nem látja, hogy a túloldal jobb.

Később, a Római Birodalom idejében Augusta Anatolia nevet is viselte a város, de akkor még nem volt egy jelentős település. Mígnem Nagy Konstantin (Constantinus) úgy nem érezte, hogy egy új fővárost épít, egy Új Rómát (Második Róma, Keleti Róma). Az emberek viszont sokkal szívesebben hívták Konstantin Városának, azaz Konstantinápolynak, latinul Constantinopolis

Bizánc eleste után a város a törökök, azaz az Oszmánok kezére került. Innentől kezdve már biztosan Isztambulnak hívták, habár a hivatalos szultáni szövegekben gyakran még a Konstantinápoly valamelyik átiratát használták (pl. Konstantiniyye).
Isztambul nevének eredetére több elmélet is van.
Egyik verzió, hogy a fent említett simán csak város névnek a törökösített verziója, ami ráadásul az arabon keresztül érkezett. Vagyis a törökök már ismerték a várost már abból az időből, amikor még az arabok próbálták elfoglalni.
Létezik egy történet is erről, hogy a hódító csapat megkérdezte az egyik arralakót, hogy hát honnan jösz? Az pedig ékes tájszólással azt mondta, hogy a városbúl, azaz Isztambúl.

Persze ezt NE kérdezzük meg a törököktől, hogy tényleg így van-e, mert nagyon fognak tiltakozni. Az ü verziójuk az, hogy Isztambul jelentése az Iszlám város, és ezt a nevet a drágalátos II. Mehmed szultán adta, miután elfoglalta (Islambol).

A középkori írásmódoknak köszönhetően a fentiekből, azaz Konstantinápoly, és Isztambul, számos változat jött létre. Magyarországon egyik legismertebb a Sztambul. Az Oszmánok, azaz az uralkodói család viszont szerette a hangzatos neveket. A nagyon hangzatos neveket. Így előszeretettel hívták kedvenc városukat Arany Portának. Persze ők a kevésbé kedvelt ellenséges városoknak is hangzatos nevet adtak, mint pl. a Hitetlent Kutyák Városa. Sajnos nem tudjuk, ez pontosan melyik város is volt, de valószínűleg a helyi divat szerint  havonta változott.

Isztambul nevének számtalan változata született az elmúlt 500 évben. Mígnem az 1923-as Török Függetlenségi Háború után véglegesítették az Isztambul (İstanbul) verziót. A törvény 1930. március 28-ban lépett érvénybe.

Ajánlott link és forrás:

  • Wikipedia –  Names of Istanbul (angol)
  • Wikipedia – Európai városok nevei (angol) – itt találunk majdnem 100 változatot Isztambul nevére.
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
article clipper Isztambul nevei
 

Share and Enjoy

  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei
  • wp socializer sprite mask 16px Isztambul nevei

Bursa nem egy híres város, holott talán Törökország legfontosabb központja (Isztambul és Ankara után.) Talán mert nincs tengerpartja. Igaz, Ankarának sincs (éppen azért lett főváros), de az egyébként is egy vicces hely. De azt majd máskor…mindenesetre ha eltévedtünk, ha nem, ne kérjünk útbaigazítást, hanem üljünk be valahova enni és próbáljuk megérteni a térképet…

Na de vissza Bursa városára, és egyúttal tartományára is!

Bursa több szempontból is fontos. Sőt, majdnem minden szempontból, és nemcsak most, hanem a történelem során is. Szinte nincs olyan élelmiszer Isztambulban, amelyik ne Bursából érkezne. Majdnem minden csomagoláson, dobozon, címként ott láthatjuk a feliratot, hogy Bursa.
De nemcsak élelemmel látja el a fél országot, hanem az ország egyik legnagyobb ipari központja is itt található. Fontos az autógyártás és a textilipar is. A város annyira fejlődik, hogy kiemelet státusza is van: Anatólia Tigrise. Csak néhány város kapta meg ezt a rangot: Denizli, Gaziantep, Kayseri, Bursa, Kocaeli és Kahramanmaraş.

4322377059 0ca592e437 Bursa
Ágyuk a kicsit sem csöndes történelemből

A város története a szokásos anatóliai forgatókönyv szerint kezdődött: kb. 6000 éve már egymást csépelték az emberek akik vagy az Égei, vagy a Fekete, vagy a Földközi-tenger felől mentek befele, vagy keletről kifele, vagy egyszerűség kedvéért középről mindenfele. Aztán ki kit talált, azt kaszabolta.
Bursa a többi anatóliai várossal ellentétben ráadásul nagyon értékes helyen volt, és még kézre is esett mindenkinek, hogy szombat délután az árnyékszínház helyett oda járjanak el fegyvert próbálni.
Erről az időszakról keveset tudunk. Valószínűleg a történészeknek elfogyott a sziklafaluk, ahova jegyzetelhetnek.

Az első komolyabb feljegyzés már arról szól, hogy a makedónok veszekedtek rajta, majd másik városon, amikor V. Philipposz makedón király odaadta I. Prusziasznak, Bithünia királyának, amiért segített a Pergamon elleni csatában. (na ugye, hogy nem egyszerű?). Akkor a várost még úgy hívták, hogy Cius (magyarosan Kiosz, de a slangben elterjedt a Cicus is). Viszont Prusziasz annyira megörült az ajándéknak, hogy azonnal átnevezte Pruszára, és ezzel jól megmutatta az egóját az akkor ismert nagyvilágnak.
Cserébe viszont egy darabig béke volt. Arról sajnos nincs hír, hogy ez évtizedekig, vagy csak pár hétvégit tartott. De ez mindenképpen elég volt, hogy Bursa fontosabb város legyen. Ennek oka pedig a Selyemút volt. A karavánok ide érkeztek, mint egy hatalmas elosztóközpontba, és a selyem innen jutott tovább egész Anatóliába, és persze a tengerpartra is. Nagyon jó kis útvonal volt, amikor éppen a Boszporuszon ment a csatározás és ezért arrafelé szünetelt a hajóforgalom.

Természetesen a hírességnek is meglett az eredménye: ismét mindenki kihegyezte a piszkavasát, és ismét megkezdődött a vetélkedés, kié is legyen ez a fontos város.
Ne feledjük, hogy sem Anatóliában, sem a Hellászban, sem a Kaukázusban, de még a Balkánon, Észak-Afrikában, és más környékbeli helyeken nincs igazán jól termő terület. Az élelmiszer mellett pedig ott volt a selyem és a város központi fekvése is. Na persze, hogy mindenki magának akarta!

A folyamatos csatározást végül a rómaiak oldották meg a szokásos módon: mindenkit leütöttek és a Birodalomhoz csatoltak. Ekkor végre béke lett. És még az is sokat segített a fejlődésnek, hogy a közelben volt Nicea, mai nevén Iznik.

A Római Birodalom után a Bizánci birodalom része lett. A bizánciak szépen lassan elvesztették a területeiket, így Bursa határváros lett. De azért jobban megúszta, mint sok környező város.

4323265306 9f9681b506 Bursa
Bursában a történelem folyamán egyedül a macskák nem változtak.
Talán azért, mert átaludták az egészet.

Ekkor már Anatólia nagy részét a szeldzsukok uralták. Ők egy egészen jó kis birodalmat tudtak volna összehozni, ha nem egymás torkát szorongatják állandóan. Így viszont egy kis török törzsnek sikerült világhíressé lennie.

Nem messze Bursától, egy Söğüt nevű faluban élt éldegélt egy Oszmán nevű törzsfő. Kedvelt hétvégi programjaként a szeldzsukokat segítette a bizánciak elleni csatákban, ahogyan ezt jóformán mindenki tette Anatóliában. Csakhogy Oszmán megunta, hogy az elfoglalt területeket a szeldzsukoknak kell adni, akik egyébként is mindent csak összekavartak. Így aztán saját szakállára kezdett dolgozni. És volt neki szakálla bőven.

Először Eskişehir városát foglalta el (törökül Régi Várost jelent), majd pedig Yenişehirt (ez meg Új Város). Ez már elég is volt arra, hogy fellelkesedjenek, és így elfoglalták Bursát, Izniket majd pedig a fél világot. Persze azért szépen lassan.

Bursa annyira megtetszett nekik, hogy mindjárt megtették fővárosukká, így ez lett az Oszmán Birodalom első fővárosa. Később Edirne majd Isztambul lett a szultáni város, de Bursa mindig is megmaradt fontos központnak.

Bursa éppen ezért, mivel már a birodalom születésének idejében török kézre került, egészen egyedi és régi oszmán épületeket találhatunk itt. Teljesen más a hangulata, mint a későbbi török városoknak. Mindenképpen érdemes ellátogatni. A törökök is szívesen járnak benéznek.


Turistáskodjunk!

Bursába belföldi repülővel hamar odaérhetünk, és jóval olcsóbb, mint a nemzetközi jegy. De mehetünk busszal is, ha bírjuk Ali bácsi vezetési stílusát (a repülőt is az Ali család vezeti, de ott ez annyira nem érződik).

Ha bejutunk a központba, akkor keressük meg a várat. Fent lesz egy jó nagy dombon. De ne azt keressük, aminek hó van a tetején. Az egy másik, az Uludağ, ahol télen-nyáron hó van, és oda járnak az isztambuliak síelni, mivel elég közel van. Tiszta időben a Boszporuszon hajózva látható.

A várdomba feljutva megnézhetjük a vár maradványait. De menjünk ott tovább, ahol van egy remek kilátás. Igen, ameddig a szem ellát, csak házak és házak és házak. Majdnem annyian laknak itt, mint Budapesten.
Itt a kilátónál megtekinthetjük az első oszmán szultánok türbéit. Mondhatjuk, hogy itt kezdődött minden. Aztán Buda visszafoglalásával fejeződött be. Vagyis akkor kezdődött a vége.

4322711265 e4e2bb24ba Bursa
A Yeşil Türbe bejárata

Következő látnivaló a Yeşil Türbe, azaz a Zöld Türbe. Itt fekszik I. Mehmed (a második volt az, aki elfoglalta Isztambult). Maga az épület is nagyon érdekes a sok faragott mintájával.

4322740833 a623211ab4 Bursa
Ez pedig a Yeşil Cami kapuja. Hétvégi szorgalmi feladat: 3D-ben leprogramozni. icon biggrin Bursa

Mellette található a Yeşil Cami, a Zöld Dzsámi. Mert hát a türbék és a mecsetek együtt járnak. Színtén nagyon érdekes. Sok szép háromdimenziós faragások.

Itt a közelben van egy kisebb bazár is, és néhány bolt, ahol biztosan megpróbálnak megpakolni minket. De aki Isztambulban edzett, annak mindez fel se fog tűnni.

Ha már erre jártunk, akkor nézzünk be a Yeşil Medreset, ami egy kis múzeum. Bár nem nagy, de láthatunk benne érdekességeket.

4326221772 00864ebac2 Bursa
Ulu Cami
4326259786 36dbae8f99 Bursa
 Ulu Cami

Mindezek után irány a belváros!
Központban egy hatalmas mecsetet találhatunk, ez az Ulu Cami. Az Oszmán Birodalom nagyon korai szakaszában készült, éppen ezért teljesen más a stílusa, mint amiket Isztambulban, vagy más nagyvárosokban találhatunk. Az épület olyan nagy, hogy belül még egy szökőkút is kényelmesen elfér.

4326327750 e4a91c4c14 Bursa
Nagybazár török módra icon smile Bursa

A mecset után pedig jöhet a vásárlás. icon smile Bursa
Bursa leghíresebb termékei a selyemáruk. Az Ulu Cami közelében van a Nagybazár (Fedett Bazár, Kapalı Çarşı), de még ne engedjünk a csábításnak! Oda majd később ;). A bazár mellett van a Koza han. Ide érkeztek be régen a selymet szállító karavánok. Így ez a hely ma is a selyem központja. Ide azért érdemes vastag pénztárcával bemenni. Még az angol királynő is itt hagyta a fél birodalmát, mert annyi selyemsálat, selyemkendőt, selyemruhát, selyem-ingyom-bingyomot vett. Bár talán ha tudott volna aludni, és inkább szegény földművesnek álcázza magát (aki persze 400 feketeruhás napszemüveges “turistával” jár együtt), akkor talán olcsóbban megússza.

De ne ijedjünk meg, az áram még így is a felébe kerülnek, mint Isztambulba. És most már egészen olcsóak. Az oszmán szultánok kedvenc feleségeiknek aranyszállal font selyemszálból készült ruhákat ajándékoztak ha meg akarták úszni a sodrófát.

4326303210 d886d9610b Bursa
Koza han, a selyembazár

Bursa a selyem mellett még a mezőgazdasági dolgairól híres. Itt nagyon finom olívabogyókkal és olívaolajjal pakolhatjuk meg táskánkat. És ha még maradt hely, akkor a helyi specialitásból is vehetünk pár dobozzal: Kestane şekeri, azaz gesztenyecukor.

4327739261 91f16b2f27 Bursa
Iskender Bácsi kebab szobábja

Ha pedig megéheztünk, akkor irány Iskender bácsi kebab kertje. Ez sajnos kicsit távol van a belvárostól, de nagyon jó a hangulata. Ha mégse tudnánk oda kimenni, akkor a belvárosban, és a plázákban is megtaláljuk. Lényeg, hogy a Yavuz İskenderoğlu-t keressük. Bár a többi kebabos is biztosan finom, de ez az eredeti. Ezt nem szabad kihagyni.

4325600249 07582b6591 Bursa
Mond utánam: Yavuz İskenderoğlu istiyorum – ilyen kebabot akarok!
Címek és telefonszámok a képen, ha mégse sikerülne megtalálni. icon smile Bursa

Láthatjuk tehát, hogy Bursa tényleg egy nagyon jó kisváros (akkora, mint Budapest), ahol remekül lehet turistáskodni. Így ha van egy-két nap szabadidőnk, mindenképpen látogassunk el oda!

Linkek:

Zizzer ajánlása:
Az iskenderhez hozzászólva: van egy étterem az ágyúknál, én ott ettem (Iskender Iskenderoglu Kebabci). Ha gyalogosan mész felfelé az úton akkor a balkanyar előtt jobbkézen van. Nagyon finom ott is, és a város szívében van, közel mindenhez.

Ha ajánlhatok valamit még: van egy 600-700 éves platánfa (C,inar agaci) az Uludagon felfelé vezető úton, azt hiszem. Érdemes meglátogatni, gyönyörű.

24288783 Bursa 
Foto by: Meksel T. DUMAN
Eredeti kép, és térkép: Panoramio
    VN:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    article clipper Bursa
     

    Share and Enjoy

    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa
    • wp socializer sprite mask 16px Bursa

    Edirne (Drinápoly) Törökország legnyugatibb nagyvárosa. Bár a nagyváros török szemmel kicsit túlzó, mert az alig 140.000 lakos jóval kevesebb, mint Isztambul bármelyik körzete (a szigetek leszámítva). Ennek ellenére Edirne híres, és igencsak nagy múltra néz vissza.

    Edirne nem tartozik a klasszikus anatóliai (kis-ázsiai) városok közé, ahol a világtörténelem minden népe megfordult, és 6000 éves történelem helyett is be kell érnie néhány ezerrel. Bár ezt sose lehet tudni.

    Edirne jelenleg az egyetlen török nagyváros, ami az európai kontinensen fekszik. Éppen ezért most is, és korábban is mindig nagyon fontos volt. Azt is mondhatjuk, hogy ha Isztambul Európa kapuja, akkor Edirne már az lakásba vezet be. Akkor pedig az Edirne tartomány (Törökországban a tartomány és a város egy nevet visel) a kert. Ami sok szempontból találó is.

    Edirne stratégiai fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy rengeteg csata folyt itt. De annyi, hogy a kisebbeket már szinte senki se tartja számon. A nagyobbakból is volt 15 darab. Bár egyes források legalább 16-ot írnak… Elég azokat megtanulni…

    A várost Hadrianus római császár alapította. Innen is a neve, Hadrianopolisz. De mi inkább Drinápoly néven ismerjük. Persze római módra, ami azt jelenti, hogy itt már korábban is volt település. Meg az előtt is, meg az előtt is…Akkoriban ezt a tartomány Trákiának nevezték el. A név ma is fennmaradt. Leginkább a sajtoknál hallhatunk róla, mivel a legfinomabb sajtok mind itt készülnek.

    Edirne a római megalakulása után nemsokkal (pár száz év) megkezdődött a hadi turizmus: jöttek vizigótok, bolgárok, keleti és nyugati rómaiak, majd végül a törökök (oszmánok) látták, hogy milyen jó kis hely, és ők is beköltöztek. Az érdekesség az, hogy a törökök Edirnét hamarabb foglalták el, mint Konstantinápolyt, így Bizánc majdnem 100 évig volt körbevéve az Oszmán birodalommal.

    A törökök 1365-ben foglalták el I. Murad Szultán vezetésével. Őneki annyira tetszett, hogy rögtön megtette fővárossá. Korábban Bursa volt a szultáni székhely, majd meghódítása után, Isztambul lett. Viszont Bursával ellentétben Edirne mindig megmaradt szultáni városnak. I. Szulejmán Szultán is innen indította a magyarországi kőrutazásait és ide tért vissza a szuvenírekkel az 1500-as években.

    Amikor 1453-ban II. Mehmed Szultán úgy döntött, hogy benéz Isztambulba seregeivel, akkor egy lelkes magyar itt készítette el a híres szuperágyút, a Bazillikát, amivel olyan remekül lehetett a frászt (no meg a törmeléket) hozni a városvédőkre. Így kerültek be a magyarok az Oszmán Birodalom történetébe már az elején.

    Edirne még fontos szerepet játszott (vagyis ő inkább csak hallgatott, míg a többiek veszekedtek) az I. Világháborúban és Török Köztársaság kialakulásakor is. A várost mindenki szerette volna megkaparintani, aki csak a közelben volt: bolgárok, oroszok, görögök. Az oroszok kétszer is benéztek, a bolgárok csak egyszer. Míg a görögök az I. Világháború utáni zűrzavarban próbálták megszerezni. Így Törökország olyan, mint a szemfüles porszívóügynök: egyik lábát bent tartja Európa ajtajában, így azt nem lehet rácsukni.

    Edirne sok szempontból más, mint Törökország többi fele, mivel sokkal inkább európaibb. De mégis másabb, mint Európa vagy a Balkán, mert sokkal törökösebb. Éppen ezért egyedi, és aki csak teheti, érdemes megnézni.

    Milyen látnivalókat is találunk?

    Legfontosabb a Mimar Sinan híres birodalmi építész mecsete, a Selimiye Camii. Mimar Sinan egyébként se kis dolgokat hozott létre (erről még lesz egy írás), de ez a mecset minden munkáját felülmúlja.
    A 70 méteres minaretjeivel Törökország (és talán az akkori világ) legnagyobb mecsete. Az építésnél speciális keveréket használt: a közelben egy tyúkfarmot hozott létre, ahol a szárnyasok csontjait porrá törte és belekeverte az építőanyagba. Gondolom, aki éjjel tyúkot próbált lopni, az is hasonlóan járt… De az biztos, hogy a kebab bíznisz nagyon ment akkor.
    A minaretek nemcsak magasságban egyedülállóak. Belül 3 egymástól független csigalépcső található, mindegyikkel a minaret másik emeletére jutunk fel. Érdemes nem eltéveszteni, különben mászhatunk újra!

    2335754397 a81576b57a Edirne (Drinápoly)
    Selimiye Camii

    Maga a dzsámi nagyon szép. Belül egy kisebb szökőkutat is láthatunk. Érdekesség még, hogy a szultánnak egy olyan külön leválasztott imahelye volt, ahol nem lehetett látni, mikor jelent meg. Ezzel komoly problémát okozott a bérgyilkosoknak.

    2335805579 862f25ef51 Edirne (Drinápoly)
    Selimiye Camii belső tere és a szőkőkút

    2336633881 bef89f6655 Edirne (Drinápoly)
    Selimiye Camii belső tere
    2336568364 9e6e22b8a2 Edirne (Drinápoly)
    Selimiye Camii belső tere

    Több érdekes mecsetet is találunk a városban. A központban található az Öreg Dzsámi (Eski Cami). Ezt még a korai oszmán építészet szerint készítették. Teljesen más, mint az isztambuli társai. Belül alig találunk díszítést, csak néhány hatalmas felítatot.

    2335564577 551b884653 Edirne (Drinápoly)
    Az Öreg Dzsámi

    Ugyancsak a közelben van a Yivli minare, ami egy nagyon érdekes spirális minaret. Persze ahol minaret van, ott dzsámit is találni, így aki még bírja, mindenképpen nézzen be oda is.

    2336431118 a6259f8f78 Edirne (Drinápoly)
    Yivli minaret

    Ha viszont már kicsit másabbra vágyunk, akkor irány az óváros, ahol nagyon érdekes történelmi faházak között lehet barangolni.

    Edirne faház

    Mimar Sinan a mecseteken kívül hidakat szeretett építeni. A közeli folyón (de jó lenne a nevét megtalálni) található egy kőhíd. Igaz, ez annyira nem híres, mint a mostari Öreg-híd. De azért elég nagy: 12 luka van.

    2336544125 29f7b0b0f7 Edirne (Drinápoly)
    Meriç-híd

    Edirne nemcsak a történelmi épületeiről híres. Minden év júniusában ide jönnek a fiatal lányok a világ minden tájáról. No nem azért, hogy benevezzenek valami török szépségversenyre, hanem mert itt zajlik az olajbírkózás, törökül yağlı güreş. Ilyenkor jóképű (és kevésbe jóképű) srácok félmeztelenül, nyakig olajosan birkóznak nem kis örömére a női közönségnek. Persze ezt sose vallják be.


     

    Erről nincs kép. Majd megkérem a lányokat, hogy fotózzanak.

    Mit érdemes vásárolni?

    Edirne, és Trákia is híres a fehér sajtokról (Beyaz Peynir), így ebből mindenképpen érdemes pár kilót vásárolni. Akár a piacon, akár a Fedett Bazárban (Kapalı Çarşı), de sima közértekben is sok félét találunk. Érdemes több félét is kipróbálni, megvenni majd felfalni. icon biggrin Edirne (Drinápoly)

    Linkek:

    VN:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    article clipper Edirne (Drinápoly)
     

    Share and Enjoy

    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)
    • wp socializer sprite mask 16px Edirne (Drinápoly)

    Törökországnak van egy különleges macskája, a van macska. Legkönnyebben úgy ismerjük meg, hogy egyik szeme kék, másik zöld. Vagy éppen a vízben van, mert nagy hallra vadászik.

    van kedisi van macska   Van Kedisi

    A onnan kapta a nevét, hogy a Van-tó körüli vidéken él. Ez egy olyan hely, ami igencsak erős szervezetet igényel (télen fagy, nyáron hőség), így ezek a macskák Isztambulba eljutva a szokásos utcai macskáknál is nagyobb túlélőképességgel rendelkeznek. Vagyis kamion legyen a kerekén, melyik dudálni mer az utcán átosonó van macskára.

    A Van-tó egyébként is egy különleges hely. Anatólia más részeihez hasonlóan itt is szinte minden kisebb és nagyobb nép megfordult királyságokkal és birodalmakkal, így a történelem legalább 6000 éves. A táj és az épületek is lényűgözőek. A tóhoz pedig természetesen tartozik szörny is, mint minden jólnevelt állóvízhez.

    Az eredeti ismeretlen, bár a neten sok találgatást lehet találni. Én egy olyan történetről hallottam, miszerint kifejezetten szultáni testőrnek lett kitenyésztve, mindegy utolsó védelem a merénylő ellen. Mivel a macska csak egy valakihez igazán hűséges (szerencsés esetben ez a szultán), így a hozzá túl közel merészkedőket megtámadja ama nemes cél érdekében, hogy cafatokra szabdalja. Természetesen a szemnél kezdve.

    Az utcán járva ha kék-zöld szemű macskát látunk, azért még nem kell tőle megijedni, és valószínűleg a sötét sikátorban sem fog a nyakunkba ugrani, hogy utána a Cat’s Donnald’s-ban szolgáljon fel minket eledelként a társainak.

    Bár az internetes leírások alapján a kék-zöld szem nem annyira jellegzetessége a macskának, mint a füle állása vagy a többi tulajdonsága, a törököktől még nem hallottam, hogy más macskát is van macskának (törökül van kedisi) neveznének.

    Tehát errefele a kék-zöld szemű fehér bundájú macsek a van macska. Akinek ilyenje van, annak tényleg van egy mácskája.

    A macska sokáig csak a Van-tó környékén randalírozott, mígnem eljutott Isztambulba is, ahol a többi macskával együtt beleolvadt a városképbe. 1955-ben pedig tenyésztés céljából elvittek néhányat Angliába, így a világon máshol is leterjedt.

    Mára már a van macska státusz szimbólum lett, védett, és szigorúan ügyelnek rá. Éppen ezért tilos az országból kivinni (a Wikipedia szerint a büntetés akár 50.000 USD is lehet).

    Így kénytelenek vagyunk beérni azzal, ha az utcán sikerül megsimogatnunk (és persze nem karmol össze közben).

    Rengeteg mókás játékot, kitűzőt, nyakláncot és egyebeket lehet kapni a kék-zöld macska szimbólumával. Van városában pedig egy hatalmas szobrot is állítottak a macskáknak (fotó). Nem mondhatja senki, hogy nincsenek elkényeztette. icon biggrin van macska   Van Kedisi

    A macskának különleges tulajdonsága, hogy nem idegenkedik a víztől. Ha nagyon meleg van, szívesen bemegy úszkálni.

    VN:F [1.9.22_1171]
    Rating: 8.0/10 (2 votes cast)
    article clipper van macska   Van Kedisi
     

    Share and Enjoy

    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi
    • wp socializer sprite mask 16px van macska   Van Kedisi

    Iznik (İznik) neve biztosan sokaknak ismerős. Ha még sem, akkor latinul Nicea, görögül Nikaia, vagy az ókori nevei Ancore, Helicore és Antogoneia már biztosan.

    Iznik két dolog miatt vált ismerté: Itt volt az első és a második niceai zsinat (pl. a Húsvét pontos időpontját itt határozták meg) és a Törökországban található színes csempék is itt készültek.

    3970284706 01435c9d48 İznik, a csempék városa

    Iznik, ahol még a csészealj is tradicionális porcelán

    Iznik (ne keverjük Izmir-el) egy kellemes kisváros, aminek igencsak hosszúra nyúlik a történelme. Éppen ezért nem csoda, hogy ennyire vastag a városfal.

    A város legalább 6500 éves, de mint mindenhol Anatóliában, mindig lehet találni valami még régebbit ha lejebb ásunk a kertben. És természetesen, mint minden régi város, ez is többször elpusztult, leégett, és újra lett építve attól függően, hogy éppen ki melyik irányból (és mivel) közelítette meg. Egyik ilyen újraépítő Nagy Sándor “utódja”, Antigonus volt.

    Persze utána még sokan jöttek, hogy a várost kifosszák, vagy csak elfoglalják. Vagy csak beugorjanak oda egy jót enni.

    A középkor elején a zsinatairól lett híres, amiből arra következtettetünk, hogy nemcsak kereskedelmi, hanem vallási központ is volt.

    Ekkor még a Bizánci birodalomhoz tartozott, de aztán jöttek a Seldzsukok. Őket pedig a keresztes követték, akik többször is próbálkoztak. Béke végül akkor lett, amikor az Oszmán birodalom részévé vált, 1331-ben.

    A város mérete azóta nem sokat változott, így ma is egy kellemes kisváros. Könnyen gyalog is bejárható, majd a nap végén a tengerparton lehet vacsorázni.

    3969979400 f2400c6a92 İznik, a csempék városa

    Iznik térképe

    Iznik híressége a csempék. Ennek a hivatalos neve a fajansz, ami nagyon hasonlít a porcelánhoz. Ennek a fellegvára volt Iznik. Isztambul és más nagyvárosok híres történelmi csempéi mind itt készültek.

    A városban ma is számtalan kis műhelyt találunk, ahol még kézzel festik a csempéket az eredeti sötétkék, vörös, fekete és zöld színekre.

    3970155768 d873b69861 İznik, a csempék városa

    Izniki kézműves

    Ami nagyon jó itt, ahol a csempe születik, hogy minden bolt egyedi terméket árul (és valóban eredetit, nem kínait). Nem olyan tucat terméket kapunk, mint néhány “egyszerűbb” boltban. És még tolongás sincsen.

    A város nagyon ősi. Rengeteg történelmi építményt találhatunk, melyek egymástól csak pár perces sétányira helyezkednek el. Sőt, még a régi nagy fel is megvan.

    Érdekességek a helyi AyaSofia, ami legalább 700 éves, az anfiteátrum, a kézművesek, a régi iskola, a Zöld mecset, a múzeum és még sokminden más.

    3977424523 b0f1a70717 İznik, a csempék városa

    Yeşil Çamii - természetesen a minaret is izniki cseméből készült

    És persze a hasunkról se feledkezzünk meg. Iznikben található a híres izniki köfte. A város körül pedig renget olajfa ültetvény van, házi készítésű olívaolaj és más termékekből is jól be tudunk vásárolni.

    3976847298 366e9fb25e İznik, a csempék városa

    Iznik Panoráma

    A város megközelítése nem egyszerű sajnos. Isztambulból vagy kocsit bérelünk és áthajózunk az öblön, vagy busszal megyünk. Mindkét esetben érdemes nagyon korán indulni, hogy legyen időnk a városban sétálni.

    Ajánlott linkek:

    [pictobrowser CyberMacs 72157622489408016]

    VN:F [1.9.22_1171]
    Rating: 9.0/10 (2 votes cast)
    article clipper İznik, a csempék városa
     

    Share and Enjoy

    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa
    • wp socializer sprite mask 16px İznik, a csempék városa

    Európában számtalan helyen láthatunk toronyórát, de közben mégis nagyon ritka. Vagyis toronyórát látunk sokat, de óratornyot kevésbé. Most nem arra gondolok, amikor a templom tornyán van az óra. Ott valójában a toronyé a fő szerep, az óra pedig csak extra felszerelés. Vagyis ritkán építenek csak azért tornyot, hogy azon legyen egy óra.

    Törökországban viszont kevés templom van. Az órákra pedig szükség van. Holott az időt sem úgy mérik, mint máshol.

    Ugyebár a templom tornyon levő óra egyik feladata, hogy tájékoztassa a hívőket, hogy mikor is kell misére menni. Az iszlámban viszont az imádságok a nap mozgásához vannak igazítva. Ebből adódóan az időszámítás is a napkeltéhez és a napnyugtához volt igazítva.

    Régebben nem voltak olyan órák, mint Európában, hiszen az imádsági időt az Ezán hirdeti ki azzal, hogy felmegy a minaretben és imára hívja a hívőket. Minden mást már ez alapján lehetett számítani (pl. a délutáni Ezán után találkozunk a kávéházban).

    A korábbi időszámításról és az átállásról talán legjobban az általam már sokat emlegetett könyv ír:

    “Törökországban az időszámítás nagyon zavaros probléma volt. Eddig – nem tréfa – az volt a helyzet, hogy Konstantinápolyban a Levante Herald szerkesztőségi órája után igazodott egész Törökország. Ha ennek az újságnak szerkesztőségi órája rosszul járt, Konstantinápoly egész európai világa a legnagyobb bajban volt; lekésett a hajóról és vasútról, de általában mindenhonnan, ahol a török időrendszer szerint igazodtak. A Levante Herald közölte ugyanis a török időt. A vasúti menetrend és a hajójáratok mind az úgynevezett “á-la Turca” időszámítás szerint voltak megszerkesztve. Ha az európai azt látja, hogy az egyik hajó például tizenegy órakor indul, előbb meg kellett nézni a Levante Herald utolsó oldalát, hogy mit jelent ez az európai utas óráján? Ha az egyik nap – teszem – délután hat órát mutatott, másnap már biztos nem volt annyi, mert a török nap hosszúsága és rövidsége nem állandó, hanem mindennap változik a nap nyugta szerint! A török ember Musztafa Kemál reformjáig, ha európai órát hordott, kénytelen volt azt mindennap újra megigazítani. A török időszámítás ugyanis, mint a régi görögöknél – valószínűleg Bizáncból vették át -, a nap nyugta szerint alakult. A nap tizenkettőkor nyugszik le a török elméletben. Így szól a török időszámítási szabály. Természetesen az európai időszámítás, a valóságos napnyugta időpontja mindig változik. Így azután például, amikor hét órára esik az európai dél, Törökországban fél öt van. A következő héten természetesen már máskép alakul a különbség. Viszont olyan órát, amely a nap nyugtát éber figyelemmel kísérje, még nem teremtett a jó Isten. Így nemcsak a Törökországban élő európaiak, de a törökök sem tudták, hogy is állnak tulajdonképpen az idővel.
    Ennek a látszólag felületen mozgó furcsaságnak azután volt egy igen súlyos erkölcsi visszahatása. A török ember megszokta, hogy a pontosság nem fontos, hisz úgysem lehet vita nélkül számonkérni valakitől a török számítás szerint, ha valaki elkésett.
    A török, ha elvégezte a napi munkáját, lemegy az Aranyszarvra, hogy áthajózzon Szkutáriba vagy Haidar pasába, ha ugyan itt lakik. Ráül a hajóra, és mit sem törődik azzal, hogy a hajó mindjárt indul-e vagy csak egy óra múlva? Úgyis elindul egyszer a hajó, és addig a régi török ember valami gondolat nélküli, érzéketlen, boldog állapotban vár, élvez. Nyugodtan nézi a napsütést, mintha otthon vagy a hivatalában volna. Ezt nevezi a török “kef”-nek, ezt a tétlen nyugodt állapotot. Csodálatos dolgot sikerült ezzel a régi török embernek megvalósítani! Mintegy leállította agya működését, ennek a folyton motolláló, örökmozgó gépnek ugrálását, amit annyi túlfűtött fejű ember kívánna legalább félórákra leállítani, de ami még éjjel sem sikerül. Mit számított a régi török embernek az idő? Allah éppen olyan hosszúra teremtette a napot, hogy mindenre kijusson az időből! Ezen változtatni úgysem lehet – hát mit gondolkozzék rajta a török ember mindennap újra és újra! Természetesen európai embernek, aki azt szereti, ha beül a vasúti kocsiba vagy hajóra száll, akkor az mindjárt induljon is – nos, az európai embernek igen furcsa volt ez a lehetetlen török időszámítás, és az azzal összefüggő török nemtörődömség is.
    Ezt a lehetetlen időszámítást szüntette meg Musztafa Kemál, aki nemcsak az európai óraszámítást vezette be, hanem ugyanakkor méterrendszert és az európai keresztény kalendárium használatát is.
    Mert nemcsak a napszámítással, az űrmértékkel és hosszmértékkel, hanem a naptári számítással is rengeteg baj volt. Az európai időszámítás a Gergely-féle naptár szerint megy. A levantei keresztény világ túlnyomó része görög lévén, ők viszont Julián-naptár szerint számítják az időt. A két naptár között tizenhárom nap különbség van.
    Ezenkívül általánosan használatos volt a mohamedán időszámítás is. Csakhogy ez is kettő van: egyházi és polgári. Az egyházi kalendárium a közkeletű és a törökökön kívül az arabok is ezt használták. Ez az időszámítás a holdév szerint megy. Újholdkor van a hónap eleje. A hónapban huszonkilenc-harminc nap van és az egész év háromszáz-ötvennégy napból áll. Tehát tizenegy nappal kevesebből, mint az európai év. Ennek az a különös következménye, hogy például a mára eső török ünnep csak harminchárom év múlva fog megint ugyanarra a napra esni – addig pedig az év minden szakát megjárja. Ez olyan, mintha például a mi pünkösdünk néhány év múlva télen tíz fok hidegben esnék meg, a karácsony pedig nyárra, kánikulára maradna… Ez a Kemál előtti török naptár Mohamednek Mekkából Medinába futásától számítja az éveket, ami Krisztus után 584-ben történt. Így a török 1908-ban például 1319-et írt. Csakhogy ezt a naptárt sem használja a török mindenütt, mert például okiratokon, hivatalokban, a polgári, az úgynevezett financiális török naptár szerint számolta az időt. Ennek a napi dátuma összeesik ugyan a görög napi dátummal, de a hónapokat törökül nevezi meg, és így az évet március tizennegyedikétől kezdi. Ez azt jelentette, hogy az előbbi példában 1908-ban ez a polgári naptár például 1317-et írt, tehát kettővel kevesebbet, mint a török egyházi kalendárium.
    Hogy a bonyodalom még teljesebb legyen. A törökországi üzleti életben igen elterjedt volt a zsidó naptár használata is. Ugyanis a törökországi kereskedelem túlnyomó részét keresztények és zsidók bonyolították le, török ember nem igen nyúlt üzlethez, sokszáz éves háborúk szoktatták le őket erről. Sokkal egyszerűbb volt egy országot janicsárokkal meghódítani és kifosztani, mint árukalkuláción és áruszállítások nehézségein törni a fejüket. Ezért is volt Musztafa Kemál előtt az egész török hitelélet megbénulva és jóformán kivéve a törökök kezéből. Kisebbségeik, a görögök és örmények látták ennek hasznát. De természetesen a legtöbb pályáról kiszorított zsidók is nagy részt vettek benne. Ezeknek a zsidóknak ugyancsak külön naptáruk volt. Éppen Szalonikiben, ahol Musztafa Kemál is született, az ifjú Musztafa még saját szemével is láthatta, hogy az itt óriási tömegben élő zsidók naptára mennyire elterjedt. A zsidó év hasonlatos ugyan a török egyházi évhez, mert ez is holdév, de ennek szökőévei is vannak. Nevezetesen minden tizenkilenc évre hét szökőév esik, ami annyiból fontos, mert ilyenkor, egy hónappal többet s
    zámítanak. Az izraeliták naptára ezenkívül a világ teremtésétől kezdi az időszámítást, és már jóval az ötezer-hatszáz után tart.
    Az örmény, ez a másik nagy kereskedőréteg, szintén két különböző naptárt használ. Egyik része a Gregoriánus, másik a Juliánus-féle naptárt használja. Aszerint, hogy melyik örmény – gregoriánus és melyik egyesültkatolikus hitű.
    Ebből a lehetetlen összevisszaságból következett, hogy minden török újságon és okiraton három-négy dátumot is írtak, de jóformán senki sem tudta, hogy a másik mit ért valamely kitűzött terminus alatt.
    Ugyanígy volt az űrmértékkel és hosszmértékkel is. Nem akarjuk ennek a leírásával a szót gyarapítani. Gondolhatni, micsoda visszamaradottság volt ott, ahol az elemi előfeltételei is hiányoznak a polgári és kereskedelmi forgalom szabályosságának.
    Ezeket a lehetetlen állapotokat szüntette meg Musztafa Kemál, amikor a métert és az egységes Gergely-féle naptárt tette kötelezővé mindenki számára. Elrendelte ezenkívül azt is, hogy ezentúl csak a péntek lehet ünnepnap. Azelőtt úgy volt, hogy a keresztények a vasárnapot ülték meg, a mohamedánok a pénteket, a zsidók meg a szombatot. Valóságos listát kellett tehát vezetni minden vásárló török polgárnak arról, hogy melyik kereskedőhöz melyik nap teheti be a lábát.”

    Kerekesházy József

    AZ IGAZI KEMÁL: EGY KÖZTÁRSASÁG SZÜLETÉSE

    Az óratornyok ezt követően kezdtek elterjedni. Persze voltak előtte is, de igazándiból a köztársaság születése után lettek népszerűek.

    Nekünk kicsit furcsa lehet, hogy mennyire kiemelt szerepük lett ezeknek az óratornyoknak. Minden városban biztosan van belőle, és az egyszerűség kedvéért Óratorony (Saat kulesi) a neve. Ezek vették át azt a szerepet, amit Európában a templomtornyok végeznek, vagyis a pontos idő mutatását. Hiszen kicsi a valószínűsége, hogy a főtéren egy templomot találunk Törökországban.

    Ezek az óratornyok mára ugyan úgy külön épületérdekességek lettek, mint máshol a templomok, és fontos találkozási pontok is. Sőt, már könyvet is adtak ki Törökország óratornyairól. Tehát egy látszólag nem túl izgalmas torony órával sokkal fontosabb lehet, mint azt elsőre gondolnánk. Érdemes őket közelebbről is megnézni. Ha szerencsénk van, akkor egy magasabb helyre építették, ahol remek kilátás van és finom tea.

    786364145 f595d78742 Az óratornyok

    VN:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    article clipper Az óratornyok
     

    Share and Enjoy

    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok
    • wp socializer sprite mask 16px Az óratornyok

    198
    Egyedi
    Látoagtó
    Powered By Google Analytics
    Isztambulról röviden
    "Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
    Támogasd a blogot!

    Adja meg e-mail címét, hogy feliratkozzon a blogra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben.

    Csatlakozás a többi 20 feliratkozókhoz

    Kategóriák
    Porosabb bejegyzések
    Learn Turkish
    ikibin
    “2000”
    Kalandtérkép
    Időjárás most!