Kalandok Isztambulban és Törökországban.

városrész

Kanlıca (Kanlidzsa) egy nagyon kellemes apró városrész Isztambul belsejében, amelyet a turisták ritkán ismernek. Igazándiból a helyiek sem ismernék, ha nem lenne ott a joghurt!

Eredeti kanlicai joghurt és a porcukor a tetején

Kanlıca a Boszporusz partján egy aprócska völgy a Beyköz “kerületben”, közvetlenül a második híd után az ázsiai oldalon.

Nagyon hangulatos kis hely, ahova a törökök szívesen járnak a hétvégén, hogy kiüljenek a tengerpartra, teázzanak, és egyenek egy ki joghurtot.

Kanlıca kedvelt hangulatos büféje a Boszporusz partján

Törökországban a joghurt teljesen más, mint amit mi Magyarországon ismerünk. Olyan sűrű, hogy a kanál tényleg megáll a tetején. Használat szempontjából viszont a tejfölre hasonlít. Leginkább a főzésnél és szószoknál használják, gyakran sózva és fokhagymával elkeverve.
Viszont nincs olyan török, aki néha titokban ne nyitna be hűtőbe, hogy az ottani 5kg-os dobozból kivegyen egy kicsit, hogy TV-zés közben dézsmáljon belőle.

Kanlıca városrészben viszont mindezt “legálisan” és nyíltan megtehetik. Ez az a hely, ahova az emberek joghurtot enni járnak. Itt nem kell titokban tartani, vagy elbújni a szekrényben, amikor a háziasszony felteszi a nagy kérdést: Már megint ki ette meg az összes joghurtot?!?!?!

A kanlıcai joghurt más, mint a többi. Nagyon híres, mert tényleg nagyon finom. A törökök pedig azért járnak ide, hogy mint a rosszcsont gyerekek, befalják mindet.

Általában a joghurtot sósan eszik. De Kanlıcabán cukorral. Mégpedig porcukorral. Rengeteg porcukorral. Nemritkán a cukor több, mint maga a joghurt.

Kanlıca városrészbe legkönnyebben Üsküdar hajótállomosról busszal tudunk eljutni. Beyköz irányába kell menni és nemsokkal a második híd után kell leszállni, de inkább kérdezzük a helyieket. Még eljuthatunk minibusszal és dolmuşşal. Ott pedig a tengerparton lévő kisbüfébe (jó idő esetén a parton) tudunk beülni.

Ha nagyon megtetszett nekünk a joghurt, akkor az út túloldnál van a gyár, ahol mi magunk is vehetünk kisebb-nagyobb dobozzal.

Bejárat a gyárhoz, másnéven a márkabolthoz. 🙂

Kanlıca hangulatos ki hely. Ha időnk engedi, érdemes kicsit sétálni. Ha pedig a lábunk is engedi, akkor másszunk fel a Mihrabat-hoz, ahonnan fantasztikus a kilátás (ez még nincs megerősítve, mi még nem másztunk fel. Ha te megtetted, léci írd le, milyen volt! 🙂 ).

Kanlıca + Sema

Előfordulhat, hogy a Boszporusz hajótúrán, Kanlıcanál megállva, felvesznek néhány doboz joghurtot. Így akkor is kipróbálhatjuk, ha nem megyünk el a városrészbe. Bár olyankor nem mindig van porcukor, anélkül pedig nem az igazi.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Kanlıca és a joghurt',url: 'http://isztambul.info/blog/2010/05/14/kanlica-es-a-joghurt/',contentID: 'post-1670',suggestTags: 'legjobb írások,turista,városrész',providerName: 'Isztambul kalandok',styling: 'text' });return false" class="evernoteSiteMemoryLink">
 

Ortaköy (Középfalva) városrész nevével gyakran találkozhattok az írásaimban, de sok útikalauzban is. Így most már ideje lenne, hogy tényleg, kiderüljön, mégis mi az, merre van, és mire jó? 🙂

Ortaköy, teljes egészében

Amilyen nagy a híre, annyira kicsi. Éppen hogy csak egy kicsit több, mint egy pici félsziget. Ezt is kettévágja a főút. Általában az emberek arról a részről ismerik, ami a képen is látszik. Pedig az út túloldalán is rengeteg szép házat látni.

A lényeg pontosan a szép házakban van! Ortaköy igazi érdekessége a tradicionális faházak (törökül yali), és a nagyon hangulatos kis utcácskái. Persze van még egy barokk dzsámi is, és ott a tengerpart.

Sultan Abdülmecid dzsámi

Maga a dzsámi is bármennyire is szép (bár én nem szeretem a török barokkor, mert szerintem nem áll jól nekik, hiszen ott vannak az arab és a török mintakészletük is), az igazi nevezetessége mégis az, hogy minden fényképre felkerül, amin csak Isztambul egyik fő szimbóluma, a Boszporusz-híd található. Ez a kelet-nyugat kapcsolat mellet a múlt és jelen összefonódását is jól megmutatja.

Ha időnk engedi érdemes Ortaköyben egyet sétálni, mert nagyon hangulatos. Ajánlott a kumpir evészete, ami főtt krumpli megtöltve minden jóval.
A part menti teázók színvonala viszont sajnos az utóbbi években rettenetesen leesett.

Kumpir

További érdekesség, hogy itt, a dzsámitól pár tíz méterre, van egy ortodox templom is.

Hogyan jutunk el ide? Legegyszerűbb, ha Beşiktaş kikötőben elindulunk jobbra a főút mellett. Menet közben láthatunk be tudunk kukkantani pár szép villába is. De ha nem akarunk 1,5-2 km-t gyalogolni, akkor a jobbra menő buszok mindegyike jó. Kezdjük el a megállóba mondogatni, hogy Ortaköy, Ortaköy, Ortaköy, Ortaköy, mígcsak meg nem unnak minket, és felraknak a megfelelő buszra.
Ott is folytassuk eme túrisztikus tevékenységet, hogy az utasok mindegyike is biztos legyen benne, hova is tartunk!

Ortaköy, Boszporusz-híd és az Ortodox templom.

Híd és megaépítmények kedvelőinek remek hely a Boszporusz-híd fényképezéséhez. Ha egy kicsit tovább megyünk, akkor eljuthatunk a híd alá is, ami enyhén szólva is lenyűgöző látvány….

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

Ilyen a világon még egy nincs – mondta a taxisoffőr, mikor végre kijutott erről a városrészről – én ide be nem gurulok többet.
Pedig aztán a taxisok itt, Isztambulban, tényleg mindenhol közlekednek, ahol csak aszfalt van a kocsi alatt, de még ott is, ahol nincs. Az már mindegy, hogy út, szembejövő sáv, egyirányú utca, járda, gyalogos alul- felüljáró, vagy mozgássérült lift. De Gültepe az más.

Vannak városrészek, ahova a turisták el akarnak jutni. És vannak, ahova nem. Persze vannak olyan részek, ahova el akarnak jutni, de nem sikerül, és olyan is, ahova nem akarnak bemenni, és mégis bent találják magukat. Gültepe viszont olyan, mintha egy másik bolygóra érkeztünk volna. Innen pedig kitalálni nem egyszerű.

Gültepe, magyarul Rózsadomb, cseppet sem hasonlít a budapesti névrokonára. Hacsak nem abban, hogy itt is van domb. Nem is egy. Az egészet úgy lehet a legjobban elképzelni, mintha egy zsák kukacot halomba raknánk. Na ezek lesznek az utak. Tegyünk rá egy lapát kavicsot, és akkor már a házakat is megkapjuk, majd egy vödör homokot, és akkor már az emberek is megvannak. Igen, emberek itt tényleg mindenhol vannak. Leginkább az út kellős közepén, amit egyébként nem is olyan könnyű megtalálni, mert még ott is parkolnak kocsik, vagy futkosnak a simit-árusok, vagy csak leültek trécselni a régennemlátott (5 perce) barátok.

Az utak itt minden irányba kacskaringóznak. A minden irány a tér mind a három dimenzióját jelenti. Mintha az út építésekkor egyáltalán nem számított volna, hogy keresztben egy domb vagy egy völgy van. Csak az volt fontos, hogy ne legyen egyenes. Bár talán az utakat nem is építették, hanem azok maguktól nőttek.

De nem is e miatt vannak rémálmaik a taxisoknak, hogyha ide kell bejönni. Hanem sokkal inkább a mindenfele mászkáló gyalogosoktól. Már a városrész bejáratánál, amikor az ember azon egyensúlyozik, hogy az egyirányú szűk gyalogos ösvényen elférjen a két szembejövő minibusz között, akkor balról is, meg jobbról is ott előznek az emberek, akik nem kis batyuval mászkálnak. Aztán beljebb láthatjuk, amint Ali bácsi a talicskával lekergeti a csuklós-buszt a főútról.
A busznak egyébként is mindegy, mert aki megalkotta az útnovalat, az sose hagyta el a harmincfős falucskáját, és fogalma se volt, min kell a sofőrnek minden nap többször átverekednie magát. Így aztán a busz nem feltétlenül arra megy, amerre az útvonala van, hanem amerre tud. Ezek a sofőrök már jól ismerik az összes sikátort, amibe beférnek, és amibe nem férnek be. És tudják az összes kisboltot, ahova ha egy kicsit betolatnak, akkor már ipszilonban meg tudnak fordulni…
Ők csak egy valamitől rettegnek: ha kijutnak innen, akkor belehalnak az unalomba.

Gültepe sok más szempontból is érdekes hely, még ha turistaként eszünk ágában sincs ide bemenni. Az Aranyszarv-öböl valójában itt kezdődik. Valahol, a házak-utcák labirintusának aljában van az a patak, ami az Aranyszarvat táplálja. Néha lehet látni az út közepén egy sötét üres területet, ahova sem a kocsik, sem a gyalogosok nem mennek. Ott van a patak. A megtalálása felér egy kincskereső kalanddal.

Gültepe talán Isztambul legnagyobb kontrasztja is egyben. A keleti határa Isztambul egyik legforgalmasabb útja, ami ezt a városrést elválasztja Leventtől (magyarul Levente), ami Isztambul egyik legelőkelőbb részlege. Itt vannak a legmagasabb irodaházak, bank székházak, luxus hotelek és villák. Míg Gültepében…nos…ott tényleg majdnem minden megtalálható.

Gültepe történelme igazi misztikum. Senki se tudja, mikor került oda. Az itt lakok szerint mindig is volt, míg a szomszédban lakók szerint ilyen biztos, hogy soha sem volt. Persze ha valakit megkérdezünk, akkor nem azt fogja mondani, hogy reggel felébredt, és itt találta magát. Helyette mindenki azt válaszolja, hogy 30-40-50-éve költözött ide Törökország valami távoli részéről. Azaz itt első és másodgenerációs nem isztambuliak élnek. Ennek köszönhetően ez a városrész éppen annyira színes, mint amennyire tekervényesek az utcák.

Turistáknak: ajánljuk? Hááát…. Tény, hogy bekerült az UNESCO azok listájára, amelyek létrehozásához minimum földönkívüli technológiát is felhasználtak; és az is tény, hogy ilyen kuszaságot sehol máshol nem találni. Így extrém turistáknak mindenképpen érdekes terület lehet. Azoknak is, akik szeretnének egy izgalmas kalandban részt venni az Aranyszarv forrásának felkutatásában. Sőt, még azoknak is ajánlott, akik ki akarják próbálni, mi történik, ha a luxus-toronyház-iroda hátsó ajtóján lépnek ki.

http://maps.google.com/?ie=UTF8&hq=&hnear=Istanbul,+Turkey&ll=41.075372,28.99159&spn=0.011,0.021973&t=k&z=16&output=embed
View Larger Map

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.8/10 (4 votes cast)
 

104
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
on
“10”
Kalandtérkép
Isztambul időjárása
Isztambuli szelek
Drone röppenések