Ahogy nő a blogot olvasók száma úgy érzem, hogy kellene magamról, magunkról is írni valami zagyvaságot, ne csak úgy benne legyek az ismeretlenben, ha már egyszer kijöttem ide az ismeretlenbe.
Bár valami hablatyot mintha írtam volna az elején, ha jól emlékszem. Az biztos, hogy olyasmit ígértem, hogy később majd bővebbem. Na persze. 
Ez most nem az a később, és nem az a bővebben. Még ha mindkettő igaz is. Valamit kell már írni, különben a billentyűzet is megharagszik, hogy elhanyagolom…
Tényleg csak röviden, és vázlatosan.
Sema, a török leányzó, mint a mesében. Ezzel szemben vagyok én, István, aki nem igazán hasonlít a páncélba zárt lovaghoz. Bár egy páncélos dobos mindig van a közelben, ami egyszerűség kedvéért számítógépnek hívunk. Persze lehetne csodás számoló zenélő játszó éneklő minket segítő munkaeszköznek is nevezni, de valljuk be, magunk között inkább a dög vagy teljes nevén te dög már megint lefagytál vagy mi van néven szoktuk hívni. Ez az utóbbi utalhat miért is páncélos a doboz…
Mi egy forró nyári éjszakán találtunk egymásra (mily romantikus, ah), az interneten (ez már nem annyira az a klasszikus romantika). Mi mondjuk nem azzal a már klasszikussá vált pár soros (és az internetről letölthető) felszedős beszélgetéssel kezdtük. Tudod: honnan? megyünk szobára?
Egyikünk se azért kezdte a beszélgetést, mert valami komolyabbat akartunk. Egyszerűen barátokat kerestünk másik országokban. Ebből aztán egyre gyakoribb, és egyre hosszabb beszélgetések lettek.
Ahogy egymást és egymás kultúráját kezdtük jobban megismerni, a kíváncsiság is nőtt, hogy találkozzunk. Egymást és egymás országát is megnézzük.
Először én kezdtem Isztambullal (ez egy külön történet), majd ő jött Budapestre.
A hosszú kalandok pedig odáig vezettek, hogy végül esküvő lett, én pedig kiköltöztem Isztambulba.
Miért én jöttem Isztambulba, ahelyett, hogy Sema jött volna Magyarországra, ami ráadásul az EU része? Nem akarok politikáról írni, sem a cégekben levő megalázó kiszolgáltatottságról és kihasználásról. Persze itt se kolbászból van a kerítés (ha mégis az volt, a kutyák 1 óra alatt megették mindet), de aki küzd, annak tényleg jobb lesz. Ha pedig van olyan ismerősöd, aki magyar állampolgárságot szerzet, akkor ő is tud mesélni szépeket.
Így most a közös kalandjaink Isztambulban (Istanbul) zajlanak. De persze nem csak ott, mert Törökország nagy, és a világ is nagy. Mindezt mi most már közösen fogjuk felfedezni.
No, és akkor mi maradt ki?
Ilyesmi, mint elérhetőség, meg egyebek. Ha nekünk akartok írni, akkor cybermacs@isztambul.info címre lehet.
Ha pedig csak simán, nyíltan beszélgetni szeretnétek, kérdésetek van, akkor ide tudtok kommenteket írni. 
Jó szórakozást!
ui: képek ügyében ajánlom a fotótáramat: www.flickr.com/cybermacs
ui2: és itt vannak fényképek rólunk.
Dettó internet, csak az ő neve Cigdem. És a miénk is csak barátságnak indult. 3 év lett belőle, de már vége 🙂
Jajdekár, hogy vége… 🙁
Nem biztos, hogy kár. Tény, h Isztambul sokszor hiányzik.
Felvetődött bennem a kérdés, hogy mivel foglalkozol te ott kint a naaagy Isztambulban? A török hogy megy már?
foglalkozás: próbálok felszínen maradni. :Dvalójában informatikus lennék. Annak idején magyar honban az Adobe nevű cégnek dolgoztam, míg rám nem törtek a rózsaszín éjszakák…Most viszont új dolgokba vágunk bele. Erről majd holnap lesz szó 😉 (de dög vagyok :D)
A török nyelv kimaradt.Nem tudom, valaha teljesen meg lehet-e egy ilyen nyelvet tanulni. Az igazat bevallva néha a magyarra is vannak gondok, pláne a helyesírás…De azért én már elég jól el tudom mondani, mit akarok. Csak ha kérdezek, a válasz nem mindig olyan egyszerű, mint várom.Tegnap voltak itt ismerősök, akikkel pont erről beszéltünk, hogy az angoloknál ha megkérdezed, merre van az a, akkor 1 mondatban válaszolnak. A törökök 4-5000-ben. 😀
Igen, látom az új posztot…
Kis megjegyzés. Amikor a blogra jövök, fent van az igazolványfotód. Valahogy a pecsét olyan szerencsétlen módon van rátéve, hogy akárhányszor rád pillantok, mintha egy ferde szívószálon innál valamit. :)Más. Miért nem mégy el idegenvezetőnek? Helybéliként lehet sok magyar örülne neked, bár ahogy figyeltem évente kb. 3-4 csoportot visznek csak ki Törökországba. Én ezen a balkáni körút részeként voltam ott, míg van még a klasszikus török nagykörút (ennek is van vagy 2-3 változata), de egyébként nem igazán van sok választási lehetőség. Angliában élek most és ott néztem török katalógusokat, amikben elsősorban a riviérán lévő méregdrága csúszdaparkos szállodákat reklámozzák. Van ugyan néhány tengerparti hajóút is, illetve pár igazi óceánjáróval megtett hatalmas Földközi-tengert körbehajózó út, de nagyon-nagyon kevés program szól Isztambulról. Mintha angolokként félnének odamenni vagy ennyire nem érdekli őket, nem tudom, de lehet a távolság szól közbe. Lehet vannak más fakultatív programok is, de ha megint Törökországba mennék (most októberben lehet még sor kerül rá), akkor azért megnéznék pár helyi látványosságot és nem csak a tengerparton ejtőznék. Ám úgy tűnik, hogy nem vagyunk egyformák, mert amíg én városnéző körutazásokért rajongok, más boldogan fekszik egy hetet a tengerparton.
Köszi, ha megint frissítem a képeket, akkor Photoshoppal kicsit megpiszkálom, hogy ne ott legyen az a pecsét. :)Idegenvezetőnek biztosan nem mennék el. Elég csak egy csoportos utazásban részt venni, hogy az ember soha ne akarjon idegenvezetgetni. A te blogodban (Balkáni nyaralás, 2008) is írtál néhány "kedves emlékek" a csoporttársakról.A gond az, hogy a turisták 99% nem azért megy valahova, hogy ott legyen, vagy megismerje az országot, kultúrát, embereket. Ők csak beülnek a moziba. Szegény idegenvezető meg többnyire a csoport egyetlen érdeklődő emberének tartja csak az előadást. A többiek inkább csak elütik az időt. Aztán csak annyi marad meg bennük, hogy valami király valamilyen kastélya. De legalább van róla fénykép.Bár nem is ez az, amiért nem vállalnám, hanem mert mindig rengeteg probléma van a turistákkal. Mintha azáltal, hogy az ember egy másik országba érkezik, akkor elfelejt mindent: viselkedni, útlevelet, pénzt, gyógyszert, stb… amiket normális esetben, otthon nem tenni.Inkább egy könyvet szeretnék összeállítani olyanoknak, akik valóban szeretnék megismerni Isztambult. Ebből persze nem akarok meggazdagodni, sőt, minél olcsóbban szeretném. De az lenne a jó, hogy ez (vagy valami más) hozzon annyi bevételt, hogy legyen idő mindennek utánajárni, bejárni a turistautakat (lemérni az időt, távolságot), ellenőrizni a jegyárakat, stb… hogy hiteles legyen.A török rivéra azért katasztrófa, mert a németek oda felépítette egy olyan Törökországot, amilyet ők elképzelnek. Ott a turista pontosan azt kapja, amilyennek otthon elgondolta Törökországot, függetlenül, hogy az milyen is valójában. Pl. a "török" hastáncosnő szőke, és németül énekel. A hoteli bazárban (mert bazár is van a hotelben, négy fal közül ki se kell mozdulnod) van Milka csoki, stb…De legalább arról már leszoktak, hogy az ételekbe nem raknak fűszert.Reméljük, októberben sikerül eljönnöd! 🙂
A mi csoportunkban többnyire a bazár érdekelte őket Törökországból, hogy akkor most olcsón tudnak-e aranyékszert venni. Elképzeltem, ahogy alkudoznak, de kétlem, hogy sokkal olcsóbban meg tudnák kaparintani az árusoktól a cuccokat. 🙂 Régen volt ez nagy üzlet állítólag, amikor az átkosban csempészték őket és néha még szőnyegeket is áthoztak, bár nem igazán értem, hogy egy buszon hogy nem tűnik fel egy nagyobb szőnyeg…A kulturális téren a mecseteknél még úgy-ahogy figyeltek, de az a sok nyafogás a cipőlevétellel és a hölgyek vállának befedéséről… Brrr…. Közben meg csak kiütközött, hogy mélységesen nem érdekli őket és milyen barbárnak gondolják az iszlámot és a törököket (és az arab világot). De erről már sztoriztam én is a blogomban, hogy amennyire negatív képet tanítanak róluk a suliban (150 év uralom, Mohács, gyerekadóból lett janicsárok, elnéptelenedett falvak stb.), ők meg annyira pozitívan állnak hozzánk. Ez azért eléggé ambivalens kapcsolat a két nép között.Isztambulban mi érdekes még az átlag magyar számára? A hárem. Itt mindenki vad orgiákat képzel el és hogy majd erotikus képek lesznek mindenhol, de közben meg ha tudnák, hogy az iszlámban nincs emberábrázolás, akkor tudhatták volna, hogy eleve hoppon maradnak ezen a téren. Csempék lesznek a falon, arany vagy aranyozott hétköznapi tárgyak és pár szőnyeg, de semmi több. Egy nyársat nem lehet annyi tűzbe tartani… 🙂 A sok bezárt hölgynek is inkább volt az börtön, míg a kasztrált őröknek se jutott túlságosan örömteli élet ott…. Aztán volt egy utastársam, egy leányzó, aki mindenáron hammamba akart menni, mert az ilyen milyen jó buli lehet. Alapvetően nagyon vagyok egy magamutogató fajta, aztán nem is sokat tudtam akkor még a témáról, így ezt kihagytuk. Koedukáltan furcsa is lett volna, de arról se vagyok meggyőződve, hogy egy szál törölközőbe csavarva annyira élvezném, ha egy idegen pali masszírozna. A hotelban lett volna erre lehetőség, de egyszer majd egy régi török fürdőt biztosan kipróbálok. Visszatérve az angol turistákra. Tényleg csak a nagy 4-5 csillagos luxusszállók érdeklik őket és a legtöbb nagy utazási cégnek van kint partneri viszonyban lévő hotele. Szépen reptetik őket Antalyaba, de valami irgalmatlanul sok pénzért, aztán gondolom hermetikusan lezárják őket a "valódi" Törökországtól. De valószínűleg tudják, hogy mennyit lehet kipumpálni az emberekből, ezért is kerül minden annyiba, amennyibe.Megbeszéljük emailben, ha megyek, oké? Szükségem lenne pár tanácsra, mielőtt döntök. 🙂
Hú, mennyi minden. :)Köszi az infókat is. :)Most csak rövid válaszok:Persze, e-mailben jöhetnek kérdések. Meg ide is, mert vannak tapasztalt turisták is a blogban. :)A háremről mindenképpen fogok írni, mert az tényleg nem olyan, mint gondolják. Ráadásul az erotikus képeket tényleg nem tudom, honnan jönnek? Hát minek van ott az a sok nő, ha még képek is kellenek? Vagy azt a nők nézik? Vagy reklám? De ez nem piros lámpás ház…Egyébként azt se felejtsük el, hogy ennyi nőt el is kellett látni. És ha valaki új cipőt akar? Meg utána mindenki? meg…meg…A probléma a lökött turistákkal, hogy magukról, az országukról és a kultúrájukról mutatnak egy nem éppen szép képet. Nem csoda, ha a kaleti országokban úgy gondolják, nyugaton mindenki lenge erkölcsű, és műveletlen…A bazárban külön móka aranyra alkudni, mert az azon kevés dolgok egyike, amire nincs alkudozás. Az aranyat mindig az aznapi árfolyam alapján számolják. És nemcsak, mint ékszerbolt, hanem mint tőzsde is működik. Isztambul gazdaságának egyik központja a Fedett Bazár, ahol napközben lehet látni egy csomó ordító embert 6-8 mobiltelefonnal. Ők a WallStreet isztambuli megfelelői: veszik-eladják az aranyat.Egy igazi Hamamot tényleg próbálj ki. A masszázs nem kötelező. 🙂
Hárem. Mert a filmekben és regényekben is hasonlók vannak. Mert volt szó róla, hogyha már a szultán nem volt ott, akkor mindenféle szobrokon és játékszerekkel (és becsempészett legényekkel vagy még félig-meddig erekcióképes eunuchkkal) tombolták ki magukat a leányzók. Ám ez lehet Indiában volt… 😀 Így is amikor mesélték az intrikákat, hogy hány nőt ért "szerencsétlen baleset"… Borzasztó lehetett, hogy versenyezni kellett az elsőszülött fiú anyja címért.Amint megtalálom az emailcímed, megkereslek. El kellene olvasnom az utazásról szóló bejegyzéseket is, mert elvileg szeretném körbeutazni Törökország egy részét, de egyedül mit ne mondjak, azért ez kihívás lenne… Nem mintha nagyon félnék, mert mióta a patikában kiraboltak, azóta tudom, hogy ha a krach beüt vagy a kaszás le akar sújtani, akkor le is fog. De azért nem keressük a bajt, ha nem muszáj. 🙂 Úgyhogy ezért is kellene pár tanács, hogy hol érdemes szállást foglalni vagy busz- vagy vonatjegyeket venni. Szeretnék ezt-azt megnézni és vettem is Törökország térképet itt Angliában, de a roppant távolságok kissé elbizonytalanítottak, hogy nem inkább egy szervezett útra kellene-e mennem jövőre. Ám ha csak kicsit csavargok Isztambulban 2-3-4 napot, már akkor is boldog leszek. :PArról nem kérdeztem őket, hogy sikerült-e végül aranyat venniük. 😛 Én beértem azzal a hatminaretes Kék-mecset makettal. Így is 2 éve volt vagy 20-25 török líra 30-35-ről lealkudva, de visszaszámolva kb. 2000-2500 forintot megért nekem, mert a gyűjteményem egyik legkedvesebb tagja lett.
A legényeket nem be-, hanem a nőket ki-csempészték. 🙂 De volt nekik rendes kijárásuk, testőrökkel. Tudtak ármánykodni rendesen.A benti unalmukat pedig sima hatalmi játékokkal ütötték el: ugyebár aki fiút (mégpedig elsőt) szül a szultánnak, az lesz az első feleség. Kivéve, ha elvágják a torkát, vagy csak szákban behajítják a Boszporuszba. De még jobb, ha savval elcsúfítják annyira, hogy a szultán mást válasszon éjszakára. Persze az idősebbek örömmel fogadták a fiatal lányokat. Egyik részről, mert este akkor ők dolgoztak, másik részről pedig, a valódi sakktáblán jók voltak gyalogoknak.Volt nekik jobb dolguk is, mint képeket nézegetni… :)A blogról elsősorban a Turistakaluz címkéket ajánlom, majd a Turista, Közlekedés, Éttermek és Nyelv címkéket.Törökország belseje fantasztikus. Egy ismerősöm a világot beutazta, és ő mondja, hogy miután mindenhol járt, Törökországban jött rá, hogy még igazán semmit se látott.Viszont belül, egyedül, csak talpraesetteknek ajánlom. Semmi vészes nincs, de az embernek tudnia kell önállóan megmaradnia. Mert ott aztán tényleg senki nem beszél angolul.Viszont az emberekkel, akár mutogatással, remekül ki lehet jönni. Nagyon hangulatos, és teljesen más az atmoszférája, mint egy csoportos utazásnak.Mindenképpen komoly felkészülést igényel.Szerintem az autó bérlése is jó ötlet. Ha nem Isztambulban vagy, akkor nem probléma a vezetés.Isztambulban viszont ha csavarogni akarsz, szerintem az 1 hét jobb, mint a 3-4 nap.Szerintem minden vásárolt dologban azt kell néznünk, hogy nekünk mennyit ér meg. Nem pedig, hogy mennyire sikerült lealkudni, vagy mennyit is ér valójában. És inkább vegyél egy jobbat drágábban, mint egy vackot olcsóbban. Bár ennek a fordítja is gyakori.Ha már van terved, írjál, és segítek programot összeállítani. :)e-mail: semanin.kedisi@gmail.com
Igen, azt nekünk is mesélték, hogy néhányszor zsákban végezték a hölgyek. De nézzük a jó oldalát, a halak jól jártak és nem kellett a temetéssel sem sokat vesződni. :DAztán volt egy terem, ahol két nagy tükörben nézegették a friss szerzeményeket. Bár azt sosem értettem, hogy állítólag csak nem muzulmán, azaz többnyire külföldi származású nőket vittek be a hárembe. Most akkor ezt miért is volt jó az uralkodónak? Génfrissítés? Mit szólt hozzá a nép és az udvar, ha nem igazhitű volt a trón várományosának anyja?Aztán emlékszem még arra is, hogy volt egy színes kövekből kirakott járda, ahol néha a szultán belovagolt a lányokhoz, mert az volt a legrövidebb út. Hivatalosan persze nem azért, mert részeg volt, csak hát uralkodóként nem ért rá minden termen végigbóklászni. :)Rémlik még pár szoba, de talán a legdurvább a hercegek szállása volt, akik nézhették ugyan a lenti medencében fürdőző lányokat, de szigorúan elzárták őket tőlük, nehogy már a birodalom sorsát idő előtt valamelyik bebiztosítsa. Tehát mindent a szemnek, de semmit a kéznek. Ez lehetett ám a kínzás… Szegények. :DÍrtam egy hosszabb emailt Neked.
Nekem nem is a hárem intézménye a durva, hanem ahogyan hercegekkel, fiútestvérekkel bántak: először kivégzések, hogy ne veszélyeztessék a trónt, későbbiekben pedig teljes elzárás… nekem ez a hihetetlen inkább.Olvastam egy könyvet erről, nem volt túl jó könyv ("szakmai" szemmel nézve), pár következetlenség volt benne, de azért eléggé informatív volt: John Freely: A szultánok magánéleteSzó van a háremről is persze, meg a valide szultánokról meg birinci kadinokról..stb.Itt van a linkje: http://moly.hu/konyvek/john-freely-a-szultanok-maganelete
No igen, a középkor jól ismert öröklési problémái. 🙂 Ha nem akartak örökösödési háborút, akkor a fiútestvért be kellett zárni valahova (lást még a francia Vasálarcost). Kivégezni nem volt ajánlatos, mert ha az "elsővel" történik valami, akkor van "tartalék".Ezt mindig a kor hangulata döntötte el, hogy mit is tartanak "humánusnak": kivégzés, bezárás, vagy elküldeni kapálni egy távoli tanyára. Van egy mese, melyben a szultán ikertestvére a bazárban cipőkészítésből él, de senki nem tudja, hogy ki is ő valójában. Még saját maga sem.A szultánok nőválasztása mindig a szultánól függőt. Volt, ami berohant és felkapta az egyiket. Volt, akinek "kiállítást" tartottak. De olyan is, hogy a szultán szólította.Néha a nőket váratlanul érte a dolog, ezért állandóan "készültségben" álltak. De volt olyan szultán is, aki a választás után időt adott a nőnek, hogy megfelelően felöltözzön (leöltözzön), megmosakodjon, stb… vagyis felkészüljön.A szultán felesége teljesen természetes volt, hogy másik országból származott. Az akkori "divat" Európában is az volt, hogy feleséget másik uralkodótól kértek. A különbség csak az, hogy a szultánéknál nem kértél, hanem elhozták. Viszont ezért nem volt más uralkodó család leánytagja a háremben (vagy csak nem tudunk róla). Fontos emberek esetében inkább magát az uralkodót rabolták el. Pl. Timur a török szultánt elfogta, és egy kalitkába zárta, hogy bármikor mutogathassa. A királyi család leány tagjai ilyen szempontból nem voltak érdekesek.Sokkal inkább az egzotikum számított. Minél messzebbről jött a a nő, annál értékesebb volt.
Zizzer:köszi a könyvet, beraktam az ajánlatok közé 🙂
Szia, többször próbáltam már írni, általában nem sikerül. Múltkor említettél egy 4 kg-os szótárt. Ez a Tasnádi Edit stb-féle ? Már régóta keresem. Megmondanád hol és kb. mennyiért lehet kapni, a használt is érdekelne. Köszönöm
Úgy látszik csoda történt és elment a megjegyzés. Akkor kihasználom az alkalmat, hogy elmondjam, milyen jó és hasznos ez az oldal. Mindennap olvasom. Köszönöm Nektek.
Bocsi, haragszom is a blog szolgáltatójára, hogy ennyire vacak a rendszert. Erősen gondolkodom, hogy megint költözni kellene…Könyvet mindig a http://konyv.ker.eso.hu oldalon keresek. Most csak egy találatot dobott ki:http://www.kello.hu/Shop%28bD1odSZjPTUwMA==%29/Public/showbook.htm?matnr=3000064828Itt 14.000 forintért árulják.
Informatikus vagyde irtad hogy mash tartod fenn magad… hogyan? mennyi idö alatt tanultal meg törökül?gondolom az fontos resze annak h mast csinalsz
Helló!Én a feleségemnek segítek a munkában (ő a főnököm), de nem dolgozok ott, mert a vízumom nem alkalmas munkavégzésre.Néha úgy érzem, sose fogok megtanulni törökül. :D5 évig Magyarországon tanfolyamokra jártam. De itt, a bazárban 5 hét alatt többet tanultam. :DSajnos mindenki másképpen beszél, ezért nagyom nehéz megérteni az idegeneket.Egyébként nyelv nélkül nagyon nagyon nagyon nehéz munkát találni.
Merhabalar!
Platschu: „Régen volt ez nagy üzlet állítólag, amikor az átkosban csempészték az aranyékszereket”.
Ohh-ho-ho-hóóó,erről tudnék ám mesélni! Tul.képpen ezzel kezdődött nálam a megveszekedett Törökország-mánia 1989-ben.
CyberMacs:”Inkább egy könyvet szeretnék összeállítani olyanoknak, akik valóban szeretnék megismerni Isztambult.”
És mikor kerül nyomdába? 😀 Török őrültként 13 darabot számlál a török útikönyv gyűjteményem,a Tiéd lenne akkor a tizennegyedik!
Platschu:”Többnyire külföldi származású nőket vittek be a hárembe.”
Ez azért nem csak a feleségeknél volt így. Pl.I.Szulejmán nagyvezíre is görög volt.
CyberMacs:”A fiútestvért be kellett zárni valahova”
Nem mindig elégedtek meg a bezáratással. I.Szelim pl.sorban kivégeztette a fiútestvéreit,és még azok gyermekeit is.
Üdvözlet: Feyyaz
Először legyen meg ez a blog. Utána a wiki. utána a Joomla. A listán van még a teaház is.
Na, ha mindebből sikerül meggazdagodni, akkor leülök, és könyvet írok, ha majd még létezik a papír akkor. 😀
Az Oszmán Birodalomban nagyon vegyesen éltek az emberek. Magában a fővárosban, Isztambulban is kisebbségben voltak a törökök (ezért is rakta át Atatürk Ankarába). Egyáltalán nem volt ritkaság, hogy magas méltóság nem török származású volt. Az egyáltalán (vagy szinte egyáltalán) nem számított. Sokkal fontosabb volt, hogy muszlim legyen. Ezért is volt kiemelkedő Széchenyi Ödön, mert ő volt egyedül aki nem-muszlimként muszlim rangot kapott.
A középkorban elterjedt a vér-adó, ami azt jelentette, hogy X falunként kellett egy fiúgyereket Isztambulba küldeni. Ennek így eléggé rettenetesen hangzik. Viszont pont a fentiek miatt egy ilyen fiú nagyon sokra vihette, és gyakran nagyon is sokra vitték. A szultáni környezetben tanították, így ha kicsit is okos volt, akkor tényleg lett belőle valaki.
A fiútestvér kivégzése nem mindig volt előnyös. Ha ugyanis az örökössel történik valami, oda a dinasztia. Úgyhogy a vezérek gondoskodtak arról, hogy mindig legyen tartalék. Ez persze további bonyodalmakra adott okot. De hát erről szólt a középkor. 🙂
ui: az új blog egyik előnye, hogy lehet a megjegyzésekre is válaszolni. 🙂 És azokra is válaszolni. 🙂
Rendben,sokat fogunk még beszélgetni! A könyvedet pedig kivárom! 🙂
De most iyi geceler!
had szóljak hozzá:
Magyarok közül ketten kaptak pasa-rangot. Az egyik Széchenyi Ödön volt, a másik pedig Knecktel János. Bár, azt elfelejtettem feljegyezni, ő muszlim volt-e vagy sem:D
Knecktel Jánosról jó lenne többet tudni. Nagyon kevés anyagot találtam a neten. 🙁
Amit találtam (Terebess: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/orban1.html) ott megemlítik a pasa rangot, de nem derül ki, hogy muszlim lett volna.
Minden esetre köszönjük a hasznos információt! 🙂
Szia!
Úgy tűnik, megyek ki Törökhonba következő félévben…Biztos örülnék néhány magyar szónak. Hol lehet(ne) veled összefutni?
hiaokk
Ó, ha tudnád mennyi magyar rohangál itt mindenfele… 😀
Mikor van az a féléved?
Összehozunk már egy magyar találkozót… 🙂
na azért az túlzás, de tényleg csinálhatnánk egy magyar találkozót, mondjuk hamarosan 🙂
Felvetem a témát nem megjegyzés szinten is. Mert itt mindenki térben és időben is összevissza rohangál. Előbb meg kell várni, hogy minden érdeklődő bejelentkezzen, mikor melyik országban és földrészen van. Utána már tudunk valamit kotyvasztani. 🙂
nah, végre megtaláltam, hova is írtam neked…:D
februártól leszek kint, előreláthatólag május végéig.
Gondoltam,hogy sokan vagyunk kint ( de lehet, hogy nem elegen). Csak azért mégis. :$
És a talinak igenis nagyon örülnék!
Szuper!
Addigra remélhetőleg működik majd a portál, és össze tudunk hozni egy magyar találkozót! 🙂
Tanulni jössz? ha igen, melyik egyetem, vagy mit tanulsz?
gyakornok leszek kint, a Faruk Yalcin Állatkertben, Daricában.:)
Na, ha lesz találkozó, akkor én meg kirepülök hozzátok, ha jó az időpont. Úgyis akartam már valamikor menni.
Hozzd magaddal Feyyazt is, és beülünk egy Galatasaray-Trabzonspor mecsre 🙂
Miért,az tökéletes lenne! Éppen az előbb írtam egy másik cikkedhez,hogy nekem MINDEN jöhet,ami türk futbol! Igen-igen,annyira szélsőségesen török foci őrült vagyok,hogy voltam már Fenerbahçe nemzetközi kupameccsen is! De azért persze elsősorban Haydi Beşiktaş!
Csak az a baj,hogy az általad fentebb említett „beülős” példa azért nem jó,mert az idén ősszel ezt a párosítást Trabzonban játszották.
Visszatérve a magyar talira, rendkívül támogatnám, jan. 30-ától Istanbul rögös utcáit fogom koptatni én is, egy pár hónapig. Ha minden simán megy…azért reméljük. A február hetedikei időpontig ha valaki esetleg néha-alkalomadtán istápolna, annak nevét külön imáimba foglalnám… Jelentkező?…
Napokon belül felhozzuk ezt a témát! 🙂
Sevgili CyberMacs!
Azt szeretném kérdezni,hogy Ti a Kadıköy semt melyik mahalléjében laktok? ❓
Çaferağa (Moda)
De ennél közelebbit csak privátban 🙂
Óóó dehogy,nem akartam ám én ennél közelebbit,elnézést! 🙂 Tehát Moda,pontosan engem ez, és ennyi érdekelt!
Különben meg…úgysem találnád ki soha,hogy miért kérdeztem! 😀 Okát is vesztette a dolog,ugyanis Modában nincs egyetlen csapatnak sem rajongói boltja 😉
Itt tényleg nincs rajongói bolt. Itt csak fenerbahces krumpli van.
Itt tényleg nincs rajongói bolt. Csak fenerbahces krumpli.
AAaaa szuper a nyelvtanulós könyv!! Olyan régóta keresek már normális nyelvkönyvet. 🙂 Az oldal is szuper!Tökök nyelv,török zene: láv. :)) Van egy sas-om is(a szomszédok nagy örömére…) . 🙂
ööö nem sas, saz.. 😀
Azt hittem, hogy Beşiktaş-sas 🙂
Én meg nem mertem mindjárt ezt rávágni! 🙂 Hiszen én mindig,mindenhol a török focival jövök! 🙄
hello illetve merhaba,
nalam pont ez a helyzet (marmint török-magyar vegyes kapcsolat) csak nalunk én a lany vagyok 🙂 de természetesen én költöztem ide, nagyon sok dolog miatt (ha csak azt nem emlitem, hogy Izmirben télen min. 12 fok van 😆
Merhaba! 🙂
Üdv a blogon, és gratula Izmirért, no meg amiért pont oda mentél! 🙂
Azért a 12 fok se elhanyagolható 😀
Gondolom arrafele olíviából sincs hiány. 🙂
Köszi, bar ez véletlen (kısmet işte 😆 , hiszen azért Izmir, mert a parom izmiri.
Oliva is sok, de ami még több, föleg igy télen az a mandarin – a tengerpart tele van mandarinligetekkel és a szinek harmoniaja csodas: a mélyzöld levelek között a narancssarga gyümlöcsök a tenger és az ég kékjével egy valodi csoda 😀
Ugyhogy ezért (is) megéri Izmirben lenni 😎
Azt hiszem, megyünk! 😀
Gyertek 😆
Óóó,csak egyszer,még egyszer végigsétálhatnék a Kordonboyu-n az Alsancak kikötőtől a Konak térig… 😮
Oooh ez barmikor lehetséges !! Sunexpress-szel nagyon olcson lehet Bécsböl repülni, direkt jarat van és az uj metroval a reptértöl egy fél ora Alsancak 🙂
És amíg nincs szezon, addig tényleg olcsón megúszhatod 🙂
No meg amíg nem mész be a bazárba, vagy valamelyik rajongói boltba. 😀
Bár szerintem neked a legtöbb pénzed a tartalék memóriakártyákra és akkumulátorokra fog elmenni. 😀
Köszönöm Kedveskéim 😆 a megértő,segítő soraitokat!
Sevgili Izmirli,most egy igazán konkrét információval segítettél ám! 🙂 ! Én nem tudtam,hogy Bécsből is van Sunexpress Izmirbe! Azt hittem,hogy ezért minimum Münchenbe kell utazni! Ez remek!
***
„…vagy valamelyik rajongói boltba.” Nem tudom miért van olyan érzésem,mintha CyberMacs már ismerne valahonnan??? 🙂 😉 🙄
Igen, most télen hetente kétszer, kedden és szombaton délelött 11-kor. De Antalyan és Isztambulon keresztül is lehet jönni, akkor gyakrabban van jarat. Es még egy trükk: néha, nem mindig, ha a török oldalon veszed meg a jegyet nem a németen, olcsobb arat kapsz 😆
Hiaba, ez is Törökorszag 😆 😆
Köszönöm még egyszer,de ez még a jövő zenéje! De örülök,hogy általad máris többet tudok! 🙂
jo kezdet
Szia/Sziasztok !
Nem tudom illik e így belecsapni a lecsó közepébe, de gondoltam most ezt teszem 😀 Ember,EZER ÉVE KERESEK valami jó kis török blogot/oldalt/olvasmányt, ami életízű, ami Törökországról szól vagy ilyesmi. És most abszolút véletlen megtaláltam ezt. Nagyon örülök neki !!! Bevallom eddig 2-3 bejegyzést olvastam csak, de rendszeres olvasó leszek azt hiszem : ) Törökország a kedvenc országom, Istanbul álmaim városa, és az álmom az, hogy hosszabb távot kint lehessek, akár le is telepedjek : )) A szerelmi sztori meg már nekem is letudva, úgy értem csak volt… sajnos :)) De örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, nagyon érdekel MINDENNN :c
Macsi
Örülök neki, és üdv a blogon! 🙂
Amit tudok ajánlani, ha már így a közepébe vágtál bele, hogy a blogot is a közepén kezd, ne az elején. 😉
Köszi a kedves üdvözlést : )) Cikáztam tegnap éjjel meg most is itt mindenfelé a blogon, nem győzök a sok jó infóval betelni meg minden : ) Az írásaid nagyon szórakoztatóak és érdekesek. Főleg mert épp az álmom váltod valóra, Istanbulban élsz : )) Igazából ezeregyszáz kérdésem lenne, de visszafogom magam és úgy döntöttem inkább megnézek itt mindent, mert a fórumokban meg máshol is tuti majdnem minden kérdésemre már van válasz : ) Szóval körülnézek, és mégegyszer gratulálok az életedhez : ))) …idén nyáron ha sikerül én is kimegyek anyukámmal álmaim országába, de csak 1 hétre
Szívesen!
öööö… az idődet úgy oszd be, hogy 629 bejegyzés van… ha végezni akarsz vele még az indulás előtt, akkor gyorsan kell olvasnod. 🙂
A jó hír, hogy készül egy wiki, amiben átláthatóan lesz leírva minden. De az lassan készül… Addig is ajánlom a turista és a turistakalauz címkéjű bejegyzéseket. 🙂
háhá, mit nekem 629 bejegyzés : )) Lelkes vagyok 😛 Tú lvagyok 124en 😀 Ezt nem lehet megunni. A turista bejegyzés megvolt, megismertettem magam a bazárra vonatkozó tanácsaiddal is, meg a jóöreg cipőpucolókéval persze. És ha végre Ott leszek, első dolgaim között lesz, hogy felkeressem azt a parti kajáldát, amiről szintén írtál : )) Tényleg mesés, hogy megtaláltam ezt a blogot, további jó munkát kívánok hozzá 🙂 A wiki meg…jó lenne, de így is boldogulok azért 😉 Sokkal jobb egy olyan embertől hallani Istanbulról, aki ott is él, vagy legalább volt ott, mint egy sima útikönyvet vagy prospektust olvasni : ) Na, késő lett itt, holnap folytatom az olvasást :D:D
Köszönjük!
Neked meg kitartást!
124 megvolt, akkor már nincs sok hátra. 🙂
De azért ne felejtsd el aludni is néha. 🙂 Isztambulban úgyse lesz rá időd. 🙂
Wow, superb weblog structure! How lengthy have you ever been blogging for? you make running a blog look easy. The total glance of your website is great, as smartly as the content material!
Szia/Sziasztok! Szeretnék keresni Törökországban élő magyarokat munkalehetőséggel kapcsolatban! Azaz Én szeretnék lehetőséget kínálni! Szeretném a segítségedet kérni, hogy feltehetek e ide egy pár soros „hirdetést”. Illetve a segítségedet kérem,hogy hol tudnám még ezt megosztani ahol minél többen tudják olvasni!? nagyon köszönöm Böbe
Szia!
Üdv a blogon! 🙂
Én nagyon szívesen meghirdetem. Legjobb időpont a péntek, mert akkor egész hétvégén az első helyen lesz. A pénteki programot legkésőbb csütörtök este készítem el, és akkor péntek reggel meg is tud jelenni.
Azt ajánlom neked, hogy legalább kg. fél oldalt írjál arról, hogy ez milyen munka, milyen embereket keresel rá, és persze melyik városba (vagy esetleg interneten is végezhető stb…)
E mellett ajánlom neked a turkinfo.hu oldalt is. Meg a blog jobb oldalán is találsz még pár Törökországban élő magyar blogot, akiket megkérhetsz még.
A Facebookon pedig ezt az oldalt ajánlom neked:
http://www.facebook.com/groups/160737510646738/
Gratulalok Nektek, tovabbi sok boldogsagot. és sok hasznos bejegyzést. Nagyon tetszık a blog. Üdvözlet
Köszönjük! 🙂
Üdv a blogon! 😉
Pötyögtem egy kicsit a hamamba. Kíváncsi lennék a véleményedre.
Láttam, és válaszoltam is. Jó látni, hogy komoly túrátok volt, nemcsak egy rövid 10 dolog, amit érdemes Isztambulban megnézni volt… 🙂
De csak nem nézted meg rendesen a kérdésed szerint, két hsz.szel feljebb írtam a hammamról.
Oké, megvan.
Elolvastam azt is, csak már fáradt voltam, és nem néztem, ki írta…
Sajnálom, hogy pont ilyen élménnyel kellett összefutni a hamamban. Valószínűleg pont egy olyan helyet sikerült kifogni… 🙁
Sajnos ilyen példa minden országban előfordul.
Ez volt az, aminek a címét te adtad meg, de nem téged hibáztatlak, végülis ez is egyfajta kaland volt. A sirályokat nem riogattuk, kemény magyar legényekhez méltóan csak egy-egy nyögés hagyta el összeszorított fogainkat. Lehet, hogy rontottunk a magyarok hírnevén, de a „végjátékban” nem kívántuk bizonyítani a „keménységünket”.
Hmm… ez tényleg az…
Most sok mindenen elgondolkodtam… mondták nekem, hogy az egész Galata tele van meleg hamammal, de én bizonygattam, hogy találtam egyet, amelyik nem. Úgy látszik, hogy itt akkor más a helyzet.
Nekem lehet, hogy azért volt szerencsém, mert délelőtt mentem, és senki nem volt ott.
Bár nem értem, hogyha valaki önmaga végzi a dolgokat, akkor ahhoz minek elmenni egy hamamba? Ma már van internet meg kábeltv… Vagy az valami verseny volt?
Azt nem tudom. de talán a „társaságban a sör is jobban esik” elv érvényesül itt is.:-)
Ebben lehet valami! 🙂
Szia!
Hát irigyellek, hogy Isztambulban élsz…
Szeptember óta a neten barátkozom egy török fiúval….azóta hív Törökországba,de anyagi és egyéb okból most ez nem fog menni..de nem is ez a lényeg….sok dolgot elolvastam már a neten magyar-török párokról….és az az érdekes,hogy olyan hölgyemények riogatnak engem,hogy vigyázzak, akiknek már 1-2 éve van török párjuk…de hogy mire is vigyázzak, senki nem irta meg?…netán a török férfiak mentalitásától tartsak?….a magyarok közt is van sok rossz…
ennek a fiúnak megirtam párszor hogy nem hiszem, hogy fogunk találkozni,de ő kitartó…kiváncsi lennék miért?
Mivel párod nő, bizonyára meg tudja mondani,mi az a rettenet amitől tartanom kell török ismerősömmel kapcsolatban?
Szia!
Köszönjük! 🙂
Nos, amire ügyelni kell, az a szokásos „férfi” probléma. Köztük az olyanok, minthogy a nők csak másodlagosak, csak főzésre jók, meg az ilyesmik. Bár ebben szerintem annyira nem kiemelkedőbbek a törökök, mint bármely más ország férfiai…
Inkább ott látom a különbséget, hogy a nőtől várják el a másodlagos szerepet, és legtöbbször a nők, főleg az anyósok. Nagyon ritka az a nő, amelyik tényleg a sarkára áll… Bár olyat is ismerek, aki egyszer lekevert egy akkorát a férjének, hogy az 8-napontúliként került a kórházba. Persze a férj meg nem meri elmondani, mi történt. 😀
A másik pedig az, hogy a fiú anyának nagyon komoly szerepe van. Főleg egy házasság után igencsak odaszáll a családra, hogy akkor majd ő jól elirányítgatja. Na, ettől már tényleg lehet aggódni.
A harmadik pedig az a kitartó dolog, amivel te is találkoztál. Miközben nem tudod, hogy ezt még hány nőnek mondja e mellett. Bár szerintem ebben sincs nagy különbség.
A lényeg, hogy lehet azért jó fiút találni itt is. 🙂
A törökországi fórumoknál nekem az a vicces, amikor azt írják, hogy „bezzeg a magyar fiúk csak ágyba akarnak jönni, aztán otthagynak.” Majd egy hónap múlva: „kimentem hozzá, és összegyűrtük a lepedőt”. Megint egy hónap: „nem hív…”
Szóval… mondjuk úgy, hogy a pasik mindenhol pasik. Halászni kell. 🙂
Nekem erre valaki azt mondta:”náluk az ajtón belül van a lábtörlő”.
Szia!
Nagyon köszönöm a választ!
Nos,igen talán női szemmel a férfi mindenhol férfi 😀
Ez a fiatalember eléggé modern, nem botránkozik meg semmin..tegnap is elvicceltem vele a sertéshúsról-mert ugye ők nem eszik-bár amit irt nekem a viccem után én azt hittem komoly,és sűrű bocsánatkérés következett részemről..de ő csak visszaadta a viccemet..nem sértődött meg miatta…
Elég sokszor rákérdezek,hogy miért velem barátkozik,hiszen mint irja számos nő fut utána..azt irta,hogy mert magyar vagyok, és az én tipusomat kedvel- nem vagyok olyan vékony- a törököt nem igazán…nos és elég sokszor hangoztatja,hogy mit is akar…ezen már most nem lepődöm meg először megbotránkoztam nyíltságán,de ő ilyen,lehet mások is….de közben szeretne komoly kapcsolatot is…
Azt vettem észre,hogy az itteni vírtust nem érti néha…de ez nem olyan nagy baj…
sokat elgondolkodom azon,hogy mit akar tőlem egyáltalán..csak egy kalandot, vagy majd meglátjuk alapon ismerkedni?….Ez mig nem találkoztunk úgysem derül ki…
Személy szerint én kedvelem vicces is tud lenni van humora,de komoly is mivel üzletember és foglalkozik a politikával is…szerintem ő jó…ha csak egy éjszakás kalandra kellenék nem érdeklődne annyit naponta…rákérdeztem van e neki más,azt irta nincsen,de hát én ezt nem ellenőrizhetem le ilyen messziről…
Október óta fűz,hogy menjek ki vagy ha ő jön erre találkozzunk….nem is tudom melyik volna a jobb????
Nos.. Szerintem mindenképpen ő jöjjön. Az úgy lovagias. Mai világban egyébként is ő éppen olyan könnyen tud hozzád menni, mint fordítva. A törökországi blogokon a lányok járnak ki, és el is mesélik, hogy fiú miért nem tud hozzájuk menni, stb… Szerintem az a fiú. amelyik nem tud elmenni a lányhoz (legyen az a szomszédban, vagy a világ másik végén), azt már nem is lehet komolyan venni (és akkor mi lesz az „érted megteszek mindent” mondással???). Tehát ő menjen.
Az, hogy mi lesz belőle, azt tényleg csak úgy tudod meg, ha találkozol vele. Szerintem az a fontos, hogy az emberben legyen egy kis fenntartás. Ahogy te is írod, honnan tudod, hogy mindaz igaz, ami ír… Ezek szerintem ugyan azok a szabályok, mint bármely internetes ismerkedésnél.
Megint csak a magyar fórumokat tudom említeni, ahol mindenki vakon megy mindenhova. Az emberben legyen egy kis visszafogottság. Végül is, ameddig nem találkoztatok, addig honnan tudod egyáltalán, hogy valóban fiú, és nem múlt el mondjuk 80???
Aztán azzal is tisztában kell lenni, hogyha a találkozásnál valami mégis összejön, akkor is legalább 1000 km, és egy erős kulturális különbség választ el titeket. Azaz „hogy lesz tovább”?
Az ember ne optimálisan, ne is pesszimistán menjen a találkozóra, hanem reálisan…
E mellett jó ha tudod, hogy a törököknél a történelmük miatt mindig is értékesebb egy külföldön szerzett nő. Ezt legtöbbször nem is tudják, de azért ott van jó mélyen. Egzotikus, értékes, izgalmas, hát ha meg még szőke… Számolni kell az olyannal is, mint a „nézd Apu, mit találtam” dolgot, hogy a haveroknak tudja mutogatni.
A másik, amiért kedvelik az európai nőket az az, hogy sokkal könnyebben ágyba vihetőek. A török nőknél ugyanis fontos, hogy szűzen házasodjanak. Így a török srácok kalandot csak külföldön találhatnak.
Én azt tanácsolom neked, hogyha tényleg ennyit beszélgettek, akkor mindenképpen érdemes lenne találkozni. Gondolj úgy, hogy összefutsz egy baráttal. Ezt mond meg neki is, hogy ő is, mint baráti találkozásra jöjjön. Aztán ha mégis több lesz, akkor mindenki örül. Ha mégse, akkor se lesz senki szomorú….
Kata!
Szép dolog, hogy vannak még naivák….
Mindenképp választd Pestet.
Ha üzletember, akkor a költségek nem érdeklik, a lehetőségek meg vonzák….
Nekem meg van a sajátbejáratú, nem túl kedbező véleményem a csetes szókimondásokról. Szerintem, aki csinálja, nem beszél róla.
Drukkolok, találd meg az igazit!
Szia Kata, szerintem menj, mert Törökországba és főleg Isztambulba menni jó, de úgy menj, hogy szállodában laksz. Kb. 35 eurótól találni szállást: ennyit megér a biztonságod és a büszkeséged is néhány napra. Sőt a legjobbnak azt gondolnám, ha egy családtagoddal, vagy barátoddal mennél, olyannal, aki azt is megérti, ha borzasztó elfoglalt leszel, meg azt is, hogy egy bolondos talán-szerelem miatt mész, de ha a fickó esetleg eltűnik az első randi után, akkor is van kivel barangolnod.
De menj, mindenképp menj el Isztambulba, meg Törökországba – csak ne a fickó miatt, hanem magad miatt, és ha a fickó bejön, annál jobb. 🙂 Ha meg nem, akkor majd bejön más. 🙂 Lehet, hogy török, lehet, hogy nem – a nemzeti hovatartozásnál pedig tényleg sokkal többet jelent a családi háttér, az iskolázottság, stb, úgyhogy ha török, annak különösen örülj, mert a török fiúk nagyon jól öltözöttek, sose égsz be velük sehol. :))
+ azt is számításba kell venni, hogy sok török ódzkodik az utazástól a vízum megszerzésének nehézsége miatt: sokszor megalázó, hosszas várakozás, nagyon drága vízumok, időnként tényleg nagyon rövid időre: én azt is megértem, ha nehezen indul neki.
Neked könnyebb: vágj neki. 🙂
Egy igazi lovag ne ijedjen meg a kihívásoktól! 🙂
Mi egy vízum egy este szerenádhoz képest? 😉