CyberMacs összes bejegyzése

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.

Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.

Ma múzeum.

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

 

Khôra leírása

A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül:  ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).

Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.

De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.

Khôra történeleme

Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.

1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.

1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.

1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.

Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.

Érdekességek

A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.

Magyar vonatkozás

Nincs infó.

Tanácsok, ajánlatok

Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii

Bejutás

Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva

Belépő: 15 TL (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)

Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.

Megközelítés

Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!

Ajánlott linkek

Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Kariye camii (Chora)

loading map - please wait...

Kariye camii (Chora) 41.031169, 28.939077 Kariye camii (Chora)

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 3 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Soğukçeşme Sokağı

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) a turistakönyvek kedvelt helye, ahol szerintük a tradicionális oszmán házakat nézhetjük meg, és fotózhatjuk le.

Amennyiben tényleg nincs időnk elmélyedni Isztambulban, úgy itt tényleg fényképezhetünk faházakat. Ráadásul mindjárt a turistaút mellett van.

Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı

 

Soğukçeşme Sokağı

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) az AyaSofya (Hagia Szophia) mögött, a Topkapı Palota kapuja mellett található. Így könnyen megközelíthető. Ideális azoknak, akik csak pár napot töltenek Isztambulban, így nincs idejük elmélyedni a történelmi kis utcákban.

Ezen a helyen történelmi faházakat láthatunk, és fényképezhetünk.

Történelem

Az AyaSofya mögötti terület mindig is kiesett Isztambul vérkeringéséből. Már a bizánci időszakban is egy hátsó kis utca volt. És bár az oszmánok mellé építették a Topkapı Palotát, továbbra is egy mellékutcácska volt. Leginkább a palota azon kiszolgáló személyzete lakta, aki a palotán kívül élt. Miután a szultán átköltözött a Dolmabahçe  Palotába, még inkább elfedetté vált az utca.

De teljesen sosem volt szegények lakta környék. A középosztályt találhattuk meg itt. A felső réteg máshol lakott. Lehetőleg a Boszporusz partján egy faházban (yalı), lehetőleg jó messze a szultántól.

1840-es években az AyaSofya felújításra került. Olasz és svájci mérnökök érkeztek. Róluk készült egy kép, ahogy a szultánnak együtt mosolyognak, és a háttérben a Soğukçeşme Sokağı látszik.

A változást a XX. század hozta, amikor az 1970-es években Çelik Güllersoy felújította az egyik házat az utcában. Majd pedig hotelként kezdte el használni. Hamarosan az egész utcában megjelentek a hotelek, és így a felújításuk is elrendeződött.

Az utca ma sétáló utcának lett nyilvánítva, ahol a korabeli macskaköveken sétálhatunk.

Érdekességek

Elvileg Isztambul tipikus faházait láthatjuk itt.
Valójában sajnos nem. Ezek az épületek túlságosan le vannak egyszerűsítve.

Magyar vonatkozás

Nem tudunk ilyenről.

Tanácsok, ajánlatok

Tavasszal, amikor nyílnak a virágok (és éppen nem zuhog az eső, ami olyankor szokás), szép képeket készíthetünk.

Ajánlatos fentről, a Topkapı Palota felől haladni, mert úgy nem kell hegyet mászni.

Érdemes egy olyan útvonalat összeállítani, hogy AyaSoyfa (Hagia Sophia), Topkapı Palota, Soğukçeşme Sokağı és innen menni a Régészeti Múzeumba.

Kritikák

Az épületek felújításakor eléggé leegyszerűsítették őket. És bár fából vannak, messze nem olyan szépen kidolgozottak, mint az isztambuli faházak. Ráadásul mindegyik ugyan úgy néz ki, csak más színben.

Sajnos viszont nincs másik olyan utca Isztambulban, ahol a történelmi faházak együtt állnának. Mára már alig-alig maradt. Ezekre a hátsó kis utcákban bolyongva találhatunk rá. Modern beton házak között

Megközelítés

Az AyaSofya mögött találjuk meg.

Megtekintéshez szükséges idő

15 perc

Ajánlott linkek

Bejárható virtuálisan a Yandex térképén

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Soğukçeşme Sokağı

loading map - please wait...

Soğukçeşme Sokağı 41.009326, 28.980217 Soğukçeşme Sokağı

Értékelés

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
3 3 2 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Hüsrev Tayla

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hüsrev Tayla professzor (törökül yüksek mimar, azaz magas végzettségű mérnők) a modern török építészek egyik legismertebb alakja, aki az ankarai Kocatepe Camii-t tervezte.

Élt 89 évet.

Hüsrev Tayla professzor
Hüsrev Tayla professzor (1925-2014)

Hüsrev Talya Bursa városában született 1925-ben, és itt végezte középiskolai tanulmányait. 1942-ben az isztambuli Állami Szépművészeti (Iparművészeti) Főiskolát (ma Mimar Sinan Szépművészeti Egyetem) járt. 1948-ban mérnőkként végzett. 1952-53 között az Isztambul Egyetem Művészettörténeti szakán tanult.

A kezdeti időszakban Isztambul és Bursa városában dolgozott. Ekkor készült el az Isztambuli Regiónális Igazgatóság, A Török és Iszlám Művészeti Múzeum és még sok más ismert épület is az ő munkássága révén.

1972-től kezdődően tanított a Mimar Sinan Egyetem Építészeti szakán.

Szabadúszó építészként több hamam (török fürdő), karavansaray, türbe, konak (történelmi fogadó) és dzsámi felújításán dolgozott. 1967-től kezdődően pedig Ankara legnagyobb mecsetén, a Kocatepe Camii-tt tervezte.

Kocatepe Camii
Kocatepe Camii – Forrás: Wikipédia

A Kocatepe Camii legfontosabb tulajdonsága (a méretei mellett), hogy ötvözi a tradicionális és a modern stílusokat és építészeti technikákat. Ez azért is volt fontos, mert a korábbi terveket Vedat Dalokay készítette, aki a modern mecsetek szakértője (ő tervezte Iszlámábád, és Pakisztán legnagyobb mecsetét. Érdemes megnézni a különleges stílust). Az ő terveit túl modernek tartották a törökök. Hüsrev Tayla viszont jól megtalált az egyensúlyt. A dzsámi 1987-ben készült el.

Ettől kezdve lett ő a modern és a tradicionális stílusok keverésének professzora.

2005-2009 között Isztambul Üsküdar kerületében a Karacaahmet temetőben található Şakirin Camii építésén dolgozott. Hasonlóan az ankarai Kocatepe Camii-hoz, itt is a modern és a klasszikus stílus ötvöződik. Több különlegességének egyike, hogy nagyon légies, és levegős a mecset. A speciális ablakos elrendezéseknek köszönhetően még a szokottnál is világosabb és spirituálisabb teret sikerült létrehoznia.

A másik különlegessége, hogy a belső építész egy nő, Zeynep Fadıllıoğlu. Egyben ő az első nő, aki egy dzsámi tervezésében részt vett.

Şakirin Camii
Şakirin Camii

Hüsrev Talya utolsó, de ismételten modern-tradiciónáls dzsámija az isztambuli ipari parkbeli İSTOÇ Yeni Cami.

İstoç Yeni Cami
İstoç Yeni Cami

Hasonlóan a korábbi dzsámikhoz, a professzor itt is a légiességre, a világos és spirituális hangulatra törekedett. Ez a mecset 2005-2013-ig épült.

Ezután még befejezte a könyvet, amit írt, majd eltávozott erről a világról.

2014. március 19-én, az általa épített Şakirin Camii közelében helyezték végső nyugalomra.