A Hagia Sophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum.
Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.

A Hagia Sophia leírása
A Hagia Sophia, vagy törökül AyaSoyfa Isztambul egyik legmeghatározóbb látványossága. Ez az első olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhetően hatalmas belső teret tudtok létrehozni.
A későbbi bizánci, ortodox templomok és oszmán mecsetek alapja.
1196.-ig, sevillai Székesegyház megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt.
A Hagia Sophia ma se nem templom, se nem dzsámi, hanem múzeum.
Számok:
Épült: 532-537
Főkupola: 31 m átmérőjű
Belső tér: 55,6 m magas
Alapterület: 7570 m²
5 év alatt 10.000 munkás építette fel, közel 100 mérnők irányítása alatt.

Történelem
Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…
I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.
Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:
- Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
- Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
- Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
- Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
- Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
- Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
- Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
- Anthemiosz: Volt ilyen felkelés?
- Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
- Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
- Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
- Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
- Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
- Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
- Justinianus: Hatalmas!
- Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
- Justinianus: Annál is nagyobb!
- Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
- Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
- Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
- Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
- Iszidórosz: …jó messzire…
- Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
- Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
- Iszidórosz: Mi????
- Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.
Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.
A Hagia Sophia külső részén ma is látszanak a különlegesen masszív toldások, ami megakadályozzák, hogy a hatalmas kupola súlyától ne nyíljon szét az épület. Belül is megfigyelhetjük, hogy az oszlopok nem függőlegesen állnak.
Nem sokkal a Hagia Sophia elkészülte után kezdődtek a megpróbáltatások. Elsősorban a földrengések. De voltak politikai harcok, képrombolások és még a keresztes hadjárat is.
Végül 1453-ban II. Mehmed elfoglalta Isztambult. A Hagia Sophiát átalakítatta dzsámivá (de a nevét megtartotta, csak átírta török helyesírásra: AyaSofya), a mozaikokat pedig gipszel lefedték (kivéve a bejáratnál levőt, mert az már nem tartott a szent területhez).
Idővel 4 minaret, és 3 türbe került az épület mellé. A törökök (elsősorban Mimar Sinan) többször felújították és megerősítették.
A ma látható mozaikok a bizánci időből származnak. Míg a csempék, és a kupolában felfüggesztett fa pajzsok már az oszmánok kiegészítései.
Hagia Szophia és a politika.
A Hagia Sophia méretével, és bizánci központi elhelyezkedésével hamar a keleti keresztény kultúra legfontosabb épülete lett. Szimbolikus jelentősége hasonló, mint Vatikán a nyugati keresztényeknek, vagy Mekka a muszlimoknak.
Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, nem annyira a város és a bizánci palota, hanem a Hagia Sophia, mint a vallási központ megszerzése számított az elsődleges célnak.
Ezzel súlyos csapást mért a kelet keresztény egyházra, minek köszönhetően a nyugati vetélytárs nélkül maradt. Holott II. Mehmed megengedte, hogy Isztambul maradjon a Patriarchátus székhelyének.
A XX. század elején, a Török Köztársaság megalakulásának időszakában a Görögkeleti Egyház részéről egyre több kérés, követelés érkezik, hogy a Hagia Sophia legyen ismét ortodox templom. Atatürk elébe ment a problémának: megszűntette az épület szakrális jellegét. Így ma már se nem templom, se nem mecset, hanem múzeum (azóta AyaSofya Múzeum).
Ennek köszönhetően a mecsetekre vonatkozó előírások (cipő levétel, láb és kéz elfedése, stb…) nem vonatkoznak rá. Cserébe viszont múzeumi belépőt kell fizetni.
Érdekességek
A IV. Keresztes Hadjáratot vezető Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.
A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.
Magyar vonatkozás
A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.
Szent Piroskáról bővebben itt olvashatunk.

A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.


Tanácsok, ajánlatok
Érdemes mindjárt 9-re, nyitásra a kapuhoz menni, mert később hatalmas sor szokott keletkezni.
Ne felejtsünk el az emeletre felmenni!
Kifele menet pedig az utolsó kapu előtt forduljunk hátra, mert ott is van egy mozaik!
Bejutás
Nyitvatartás: K-V 09-19:00 (jegyeladás: 18:00-ig), október 1. – április 15: 09:00-17:00 (jegyeladás: 16:00-ig)
Zárva: Hétfőn, a Ramazán és az Áldozati Ünnep első napján.
Belépő: 25 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem
Megközelítés
A Sultanahmed közepén található.
Megtekintéshez szükséges idő
kb. 60-90 perc
Ajánlott linkek
Hagia Szophia hivatalos oldala (angol)
Wikipédia – AyaSofya
Térkép
Értékelés
Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 1 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
Hagia Szophia (AyaSofya),
Amikor Szulejmán a gyertyatartókat eltulajdonította,a templomot Budán még Boldogasszony-templomnak hívták.
Pontosabban: Nagyboldogasszony-templomnak hívták. Három elnevezése is van: Mátyás-templom, Budavári Koronázó Főtemplom, Budavári Nagyboldogasszony-templom (ez a hivatalos neve ma is).
A gyertyatartókról (amelyeket szerintem már rég vissza kellett volna adni!):
http://nol.hu/archivum/archiv-415757
Remélem, legalább a feliratokat eltüntették róla.
Köszönjük a linket, és a kiegészítést! 🙂
Nagyon szívesen.:)
Magam nem jártam Törökországban, – és aligha fogok -, csak a történelmét ismerem egy kevéssé.
Persze a magyarországi ténykedésüket annál jobban.:)
Nem ide tartozik, de nem találtam rá sehol utalást: a Héttorony érdekelne, ha lehet róla tudni valami mást is, mint ami a Wikipédián található.
Előre is köszönöm!
Egyszer majd elkészül a Héttorony leírása is. Sajnos a vártnál lassabban haladok.
Igazándiból nincs túl sok érdekessége a Wikipédiában találtakon felül. Valójában az csak egy börtön volt, és egy bejárati kapu a többi között. Amolyan fő kapu. Nevezték Birodalmi kapunak, meg Arany kapunak is e miatt, minthogy a Bizánci Birodalom fő kapuja volt (nyugat fele). De pl. már Edirnébe (Drinápolyba) egy másik kapun vezetett az út, ami sokkal fontosabb volt.
Így összességében egy 7 toronyból álló üres erőd. Semmi több.
Én azért javaslom, hogy egyszer nézd meg Törökországot! 🙂 Jó hely, főleg ha érdekel a történelem. 🙂
Köszönöm a választ, időközben azért a neten találtam valamit, ami miatt engem a Jedikula érdekel. 🙂
http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Istanbul/hu/Hirek_archivum/090625hettorony_emlektabla.htm
Szívesen!
Igen, most már van egy ilyen tábla is. Egyik helyen pedig néhány ott raboskodó magyarok nyomait lehet fellelni, akik a falba vésték az ottjártukat.