Egyéb kategória kategória bejegyzései

Hüsrev Tayla

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hüsrev Tayla professzor (törökül yüksek mimar, azaz magas végzettségű mérnők) a modern török építészek egyik legismertebb alakja, aki az ankarai Kocatepe Camii-t tervezte.

Élt 89 évet.

istoc yeni cami 77 500x375 Hüsrev Tayla
Hüsrev Tayla professzor (1925-2014)

Hüsrev Talya Bursa városában született 1925-ben, és itt végezte középiskolai tanulmányait. 1942-ben az isztambuli Állami Szépművészeti (Iparművészeti) Főiskolát (ma Mimar Sinan Szépművészeti Egyetem) járt. 1948-ban mérnőkként végzett. 1952-53 között az Isztambul Egyetem Művészettörténeti szakán tanult.

A kezdeti időszakban Isztambul és Bursa városában dolgozott. Ekkor készült el az Isztambuli Regiónális Igazgatóság, A Török és Iszlám Művészeti Múzeum és még sok más ismert épület is az ő munkássága révén.

1972-től kezdődően tanított a Mimar Sinan Egyetem Építészeti szakán.

Szabadúszó építészként több hamam (török fürdő), karavansaray, türbe, konak (történelmi fogadó) és dzsámi felújításán dolgozott. 1967-től kezdődően pedig Ankara legnagyobb mecsetén, a Kocatepe Camii-tt tervezte.

Kocatepe Mosque Ankara Hüsrev Tayla
Kocatepe Camii – Forrás: Wikipédia

A Kocatepe Camii legfontosabb tulajdonsága (a méretei mellett), hogy ötvözi a tradicionális és a modern stílusokat és építészeti technikákat. Ez azért is volt fontos, mert a korábbi terveket Vedat Dalokay készítette, aki a modern mecsetek szakértője (ő tervezte Iszlámábád, és Pakisztán legnagyobb mecsetét. Érdemes megnézni a különleges stílust). Az ő terveit túl modernek tartották a törökök. Hüsrev Tayla viszont jól megtalált az egyensúlyt. A dzsámi 1987-ben készült el.

Ettől kezdve lett ő a modern és a tradicionális stílusok keverésének professzora.

2005-2009 között Isztambul Üsküdar kerületében a Karacaahmet temetőben található Şakirin Camii építésén dolgozott. Hasonlóan az ankarai Kocatepe Camii-hoz, itt is a modern és a klasszikus stílus ötvöződik. Több különlegességének egyike, hogy nagyon légies, és levegős a mecset. A speciális ablakos elrendezéseknek köszönhetően még a szokottnál is világosabb és spirituálisabb teret sikerült létrehoznia.

A másik különlegessége, hogy a belső építész egy nő, Zeynep Fadıllıoğlu. Egyben ő az első nő, aki egy dzsámi tervezésében részt vett.

5275956390 a8743ca7dd Hüsrev Tayla
Şakirin Camii

Hüsrev Talya utolsó, de ismételten modern-tradiciónáls dzsámija az isztambuli ipari parkbeli İSTOÇ Yeni Cami.

9796730145 d3bd286dc1 Hüsrev Tayla
İstoç Yeni Cami

Hasonlóan a korábbi dzsámikhoz, a professzor itt is a légiességre, a világos és spirituális hangulatra törekedett. Ez a mecset 2005-2013-ig épült.

Ezután még befejezte a könyvet, amit írt, majd eltávozott erről a világról.

2014. március 19-én, az általa épített Şakirin Camii közelében helyezték végső nyugalomra.

pf button both Hüsrev Tayla
article clipper Hüsrev Tayla
 

Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Konstantin oszlopa (török nevén Çemberlitaş) Isztambul legismertebb, és történelmileg legzűrösebb oszlopa. Míg a többi oszlopot csak hozták-vitték, addig a Konstantin oszlopát felépítették, lelopták, felszaggatták, felgyújtották (de kőből volt, így nem égett le) stb… Mára vas abroncsok tartják egyben. Innen ered a másik neve is: Abroncsos oszlop. A közeli tűzvészeknek köszönhetően idővel megfekedett, ezért Kormos oszlopnak is hívták. A felújításkor viszont megtisztították, és visszakapta az eredeti színét.

A Konstantin oszlopát a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Az oszlop tetején Apollo állt, míg odébb nem állt.

7871905918 2bd908806e Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
Konstantin oszlopa

Konstantin oszlopa

A Konstantin oszlopa (törökül Çemberlitaş) a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Isztambul második dombjának a tetején állt a római piac, Konstantin fóruma. Ennek lett a fő jelképe és egyben Antoninia kapuja is. Akkoriban még itt volt a város határa. Ma ugyan itt Európa legnagyobb és legöregebb bevásárló és szórakoztató központját találjuk: a Fedett Bazárt.

Az oszlopot eredetileg szépen feldíszítették, csempékkel beburkolták. Tetejére még egy keresztet és Apollo szobrát is rátették. Először a szobor tűnt el, majd a csempék. Később a kereszt is. És amikor már nem volt mint elvinni, akkor következtek a téglák. Így az oszlop az eredeti 50 méteres magasságából már csak 35 maradt.

A különféle történetek szerint az oszlop tartalmazza Jézus szögeit a keresztre feszítés korról, Szűz Mária-ereklyéket, de még Noé baltáját és Salamon egyik gyertyatartóját is. A legendák továbbá állítják az oszlopban lévő kövek az akkori ismert világ összes épületéből származnak, még olyanokból is, amik később épültek. Könnyen lehet, hogy ezeket a legendákat azok a kereskedők találták ki, akik az oszlopot jó pénzért el akarták adni a turistáknak.

Történelem

A Konstantin oszlopát 330-ban (pontosan május 11.-én) adták át hatalmas ünnepség közepette. Akkoriban itt volt a város határa. Azért, hogy a kereskedők és a turisták ne kavarogjanak össze-vissza a városban, mindjárt egy piacot is építettek a közelben. Ez volt Konstantin fóruma.

Az oszlop 50 magas volt, és 9 cilinderből állt.

Azt nem tudjuk, a szobor mikor indult el a hosszú vándorútjára, viszont 1106-ban már biztosan nem volt a helyén, ahogyan a kereszt sem. Ekkor ugyanis ledőlt a felső három cilinder. Ha már ledőlt, mindjárt el is vitték. Ekkor már a csempék is hiányoztak, és a cilinderek közötti hézagok megnőttek.

I. Manuél bizánci császár úgy gondolta, hogy ez így nem lesz jó. Ha már a szobor elment, hagy menjen. Úgyis pogány isten volt. De a helyére azért feltett egy keresztet, nehogy visszajöjjön. És ha már úgyis rendbe tette Konstantin oszlopát, akkor ezt rendesen megcsinálta. A cilinderekre bronz abroncsok kerültek, így megerősítve az oszlopot.

De ezek nem maradtak fent sokáig, mert 1204-ben az európaiak a negyedik keresztes hadjárat és bevásárló körutazás keretein belül elvitték. A keresztet pedig Isztambul elfoglalása után az oszmánok vették le, mert nem volt eléggé törökös.

1779-ben túlélte a földrengést az azt követő tűzvészt is túlélte, miközben a környék teljes összedőlt. Mindössze csak koromfekete lett.

1955-re az eredetileg 50 m-es oszlopból már csak 35 maradt. Tetején se szobor, se kereszt, csak pár galamb üldögélt. A díszes burkolatból sem maradt meg semmi. Itt volt az ideje, hogy elkezdődjön a felújítása, ami alig pár évtized múlva be is fejeződött: 2010-ben. A hosszú restaurációs idő alatt az oszlopot állvány mögött rejtőzött el, míg a lakosság jó messzire elkerülte. Szinte már senki sem emlékezett rá, mi van a ponyva és az állványzat alatt. Az ideiglenes kerülőutak réges-régen véglegessé váltak. Bár a villamosmegálló nem került odébb, de a leszállás nehéz volt, mert mindent kerülgetni kellett, de már mindenki elfelejtette, hogy volt ez másképpen is.

Most viszont, ha nem is régi fényében, de újra látható Konstantinápoly egykor büszke oszlopa.

Érdekességek

Minden, ami érdekes lehet.

Magyar vonatkozás

Bármi, ami kapcsolódik a magyarokhoz

Tanácsok, ajánlatok

Tippek a turistáknak.

Bejutás

Nyitvatartás: H-P 08:16:00.

Belépő: TL (2011)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen

Egyéb: Titkos alagutak.

Megközelítés

Hogyan jutunk el oda

Megtekintéshez szükséges idő

Kényelmes megtekintéshez mennyi idő szükséges

Ajánlott linkek

Wikipédia – aaa

 


Térkép

icon car Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon kml Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon fullscreen Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon qr code Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon json Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon georss Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon wikitude Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)

loading map - please wait...

Konstantin oszlopa (Çemberlitaş) 41.008500, 28.971307 Konstantin oszlopa (török nevén Çemberlitaş) Isztambul legismertebb, és történelmileg legzűrösebb oszlopa. Míg a többi oszlopot csak hozták-vitték, addig a Konstantin oszlopát felépítették, lelopták, felszaggatták, felgyújtották (de kőből volt, így nem égett le) stb... Mára vas abroncsok tartják egyben. Innen ered a másik neve is: Abroncsos oszlop. A közeli tűzvészeknek köszönhetően idővel megfekedett, ezért Kormos oszlopnak is hívták. A felújításkor viszont megtisztították, és visszakapta az eredeti színét. A Konstantin oszlopát a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Az oszlop tetején Apollo állt, míg odébb nem állt. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 5 2 5 4 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)

pf button both Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
article clipper Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
 

A török abc – ábedzse

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A török nyelv egy jó nyelv. Mert ők mindent úgy írnak, ahogy mondanak. És ez szó szerint így van. Amikor Atatürkék a korábbi arab (oszmán) írásmódot leváltották, akkor fő cél volt, hogy az írás és a szóbeli használat megegyezzen. Hiába, Atatürknek volt szerencséje mindkét végletet tanulnia: nyugati írás, ahol többet írunk, mint mondunk, és keleti írás, ahol pedig többet mondnunk, mint írunk. De valójában mindkettőnél a kiejtés és az írás messze jár egymástól.

Szerencsére Atatürk már járt Magyarországon, és örömmel látta, hogy van még nép, aki nem őrült meg, és úgy ír, ahogy beszél…

Nem tudni, ebből mennyi igaz, mint ahogy azt sem, hogy az ö és az ü betűket valóban a magyar mintára vették be az írásba, mert a németben is megtalálható (az angol wikipédia szerint az ö svéd, míg az ü német). Erre minden alapunk megvan, hiszen a két nyelvnek rokon a hangzása, és az I. Világháború után a török-magyar kapcsolatok igencsak jók voltak. Állítólag még a mainál is szorosabb kapcsolatban voltunk.

Vissza a nyelvhez és az abc-hez. Atatürk és nyelvújító csapata szerette volna az írást könnyebbé tenni. Ehhez az akkor már Európában elterjedt és megszokott írást vezették be. A munka nem volt könnyű, mert a magyarhoz hasonlóan, a török hangok sem igazán akartak illeszkedni az európai abc-hez. De míg a magyarban ezek a hangok fokozatosan eltűntek (pl. ly, vagy az u a kapu szó végén, ami azért rövid u, mert eredetileg nem u volt. a törökben ugyan ezt a szót kapı-nak írják és a jelentése is majdnem ugyan az. Hasonló a tanu – tanı is. Érdemes lenne utánanézni a többinek is), a török nyelv – ha lehet így mondani – még friss.

Végeredményben sikerült nekik egy olyan írásreform, amire a történelemben azóta sem volt példa. Alig néhány év alatt az arab írásmódról teljesen áttértek az európaira. Mivel pedig az új írás sokkal könnyebb volt, a lakosságban az írástudatlanok száma nagyon alacsonyra csökkent. Ebben rengeteg ember munkája benne volt. Gondoljuk arra mindez az 1930-as évek környékén történt, mikor még Európa szerte is magas volt az írástudatlanok száma.

Atatürk úgy látta, hogy a jövő mindenképpen az új írásban van. Neki fontos volt, hogy az emberek műveltek legyenek. Éppen ezért minden évben november 24-én megünneplik a Tanárok Napját (Magyarországon Pedagógusok Napja, 1952-óta június első vasárnapja).

Az új abc-ben tehát fontos volt, hogy egy hang egy betű legyen, és fordítva. Nincs olyan, hogy egy hangot több betűvel fejezzünk ki vagy több hangot egyetlen betűvel. Éppen ezért sem q, sem w, sem pedig x nincsen a török írásban. A taxi pl. taksi-ként van leírva. Ugyan így járt más idegen eredetű szó is, mint pl. a t-shirt törökül tişört, vagy az angol charge törökül şarj.

Sajnos az új – elsősorban számítógépes – szavaknál már ez a varázs kezd megtörni. A CD (cédé) már náluk is szídí lett. De bár az egérből nem lett fare hanem mauz, viszont az írás követi a kiejtést. Rekordot mégis az mp3 viszi. Inglisül ugyebár empisztrí, magyarul empéhárom, törökül ezen szabályt folytatva, empeüç lett.

És akkor lássuk végre az abc-t:

Török írás  Török kiejtés  Magyar hang
a a magyar a, de mivel az a és á között jóformán csak mi teszünk különbséget, így egyszerre a és á és minden, ami közötte van. A valódi á-t sapkásan â írják (nem ér turbános á-nak nevezni).
b be  b
c dzse dzse. Míg a magyarban jóformán csak a findzsa és lándzsa klasszikus szavakban találkozunk vele, addig a törököknél percenként 5x összefutunk vele. Persze a findzsa és lándzsa is török szó… érdekes, hogy bár a kiejtése nem okoz nekünk gondot, mégse találkozni magyar szavakkal.
ç cse cs. Ez az első nyelv, aminek van rendes cs hangja és még használni is tudják, tesóm, Csaba legnagyobb örömére. A törökök elsőre és századszorra is gond nélkül ki tudják mondani a nevét. Ellentétben mondjuk az olaszokkal, akiknek nem gond napjában negyvenezerszer csáózni, de mégse sikerült a Csaba-t vagy legalább a Csáááábáááát kimondani. Pedig szerintem ez már majdnem olyan, mint a csáááááó. Lett helyette Shaba, Dzsabba, Jabba, Habba, stb…
d de d
e e erős e. Nincs é hang, csak e.
f fe f
g ge g
ğ jumusák ge nincs tényleges hang, de mégis van. Nekünk elég, ha a német h-hoz hasonlóan megnyújtjuk az előző hangot és nem ejtünk semmit. Valójában ez egy arab hangzás, amit fogalmam sincs, hogyan írhatnám le… Talán, mint a raccsolás…
h he h
i i i. Na, itt jön az első igazán mókás. Ugyanis a pontozott i, ami egy magas hang, ha nagybetűvel írjuk, akkor is pontozott marad: İ – İstanbul. Na ettől diliznek be a szoftverek…
ı ı A pont nélküli i, ami valójában nem is i. Egy mély hangnak kell lennie. Mindenki mást mond, milyen is valójában, mert a magyarban nincs ilyen. Egyesek az orosz jerihez (ы) hasonlítják, nekem inkább olyan öu-nak tűnik. A törökök szerint pedig amikor a wc-n nem mennek a dolgok, akkor szoktuk ezt a hangot gyakorolni. Nagybetűs írásnál is pont nélküli lesz: I
j zse zs. Elég ritkán találkozni vele, főleg francia és angol eredetű szavaknál.
k ke k
l le l
m me m
n ne n
o o o
ö ö ö
s  sze sz, mint ahogy bármely más nyelvben. Csak a magyar tudja, hogy kell pontosan leírni…
ş se s. Ez is farkincás betű. Érdemes megnézni a török újságokban, hogy mennyire igényesek. A jó kiadványok szép, kacifántos farkincát használnak, míg ahol nem fontos, csak egy randa pontot.
t te t
u u u
ü ü Az angoloknak szóló török nyelvkönyvben oldalakat foglal el, hogyan tudják szegények kiejteni eme nemes hangot. Mi csak jeleztük a tanárnak, hogy ez nekünk nem probléma.
v ve v
y ye j
z ze z
Különleges betűk. A török abc-hez tartozik még három betű, a sapkás gárda: â, î, és az û. Ők nem tartoznak hivatalosan az abc-hez. Csak akkor használják, ha két szó nagyon hasonló, de mégis más a jelentése, akkor így meg lehet őket különböztetni. Pl. a kar havat jelent. Viszont a kâr jelentése a profit. Ezek a sapkásak abban különböznek a “kopaszoktól”, hogy lágyabbak, hosszabbak. Ez hasonlít legjobban a magyar ékezetes hangokra. Vagyis a sapkátlan a a magyar a-nak felel meg legjobban, míg a sapkás â már inkább az á hang lesz.

Mint láthatjuk, igazán nem nagy kaland megtanulni a török írást. Kb. 10 perc gyakorlás után már bármilyen szöveget fel tudunk olvasni nekik. Ha Törökországban járunk éppen ezért érdemes a nevezetességek török nevét összeírogatni, így bárkitől könnyen meg tudjuk kérdezni, merre is van.

Bár mindegy, mert úgyis egy szőnyegboltban fogunk kikötni…

pf button both A török abc – ábedzse
article clipper A török abc – ábedzse