Egyéb kategória

Hüsrev Tayla professzor (törökül yüksek mimar, azaz magas végzettségű mérnők) a modern török építészek egyik legismertebb alakja, aki az ankarai Kocatepe Camii-t tervezte. Read the rest of this entry »
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Konstantin oszlopa (török nevén Çemberlitaş) Isztambul legismertebb, és történelmileg legzűrösebb oszlopa. Míg a többi oszlopot csak hozták-vitték, addig a Konstantin oszlopát felépítették, lelopták, felszaggatták, felgyújtották (de kőből volt, így nem égett le) stb… Mára vas abroncsok tartják egyben. Innen ered a másik neve is: Abroncsos oszlop. A közeli tűzvészeknek köszönhetően idővel megfekedett, ezért Kormos oszlopnak is hívták. A felújításkor viszont megtisztították, és visszakapta az eredeti színét.

A Konstantin oszlopát a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Az oszlop tetején Apollo állt, míg odébb nem állt.

7871905918 2bd908806e Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)

Konstantin oszlopa

Konstantin oszlopa

A Konstantin oszlopa (törökül Çemberlitaş) a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Isztambul második dombjának a tetején állt a római piac, Konstantin fóruma. Ennek lett a fő jelképe és egyben Antoninia kapuja is. Akkoriban még itt volt a város határa. Ma ugyan itt Európa legnagyobb és legöregebb bevásárló és szórakoztató központját találjuk: a Fedett Bazárt.

Az oszlopot eredetileg szépen feldíszítették, csempékkel beburkolták. Tetejére még egy keresztet és Apollo szobrát is rátették. Először a szobor tűnt el, majd a csempék. Később a kereszt is. És amikor már nem volt mint elvinni, akkor következtek a téglák. Így az oszlop az eredeti 50 méteres magasságából már csak 35 maradt.

A különféle történetek szerint az oszlop tartalmazza Jézus szögeit a keresztre feszítés korról, Szűz Mária-ereklyéket, de még Noé baltáját és Salamon egyik gyertyatartóját is. A legendák továbbá állítják az oszlopban lévő kövek az akkori ismert világ összes épületéből származnak, még olyanokból is, amik később épültek. Könnyen lehet, hogy ezeket a legendákat azok a kereskedők találták ki, akik az oszlopot jó pénzért el akarták adni a turistáknak.

Történelem

A Konstantin oszlopát 330-ban (pontosan május 11.-én) adták át hatalmas ünnepség közepette. Akkoriban itt volt a város határa. Azért, hogy a kereskedők és a turisták ne kavarogjanak össze-vissza a városban, mindjárt egy piacot is építettek a közelben. Ez volt Konstantin fóruma.

Az oszlop 50 magas volt, és 9 cilinderből állt.

Azt nem tudjuk, a szobor mikor indult el a hosszú vándorútjára, viszont 1106-ban már biztosan nem volt a helyén, ahogyan a kereszt sem. Ekkor ugyanis ledőlt a felső három cilinder. Ha már ledőlt, mindjárt el is vitték. Ekkor már a csempék is hiányoztak, és a cilinderek közötti hézagok megnőttek.

I. Manuél bizánci császár úgy gondolta, hogy ez így nem lesz jó. Ha már a szobor elment, hagy menjen. Úgyis pogány isten volt. De a helyére azért feltett egy keresztet, nehogy visszajöjjön. És ha már úgyis rendbe tette Konstantin oszlopát, akkor ezt rendesen megcsinálta. A cilinderekre bronz abroncsok kerültek, így megerősítve az oszlopot.

De ezek nem maradtak fent sokáig, mert 1204-ben az európaiak a negyedik keresztes hadjárat és bevásárló körutazás keretein belül elvitték. A keresztet pedig Isztambul elfoglalása után az oszmánok vették le, mert nem volt eléggé törökös.

1779-ben túlélte a földrengést az azt követő tűzvészt is túlélte, miközben a környék teljes összedőlt. Mindössze csak koromfekete lett.

1955-re az eredetileg 50 m-es oszlopból már csak 35 maradt. Tetején se szobor, se kereszt, csak pár galamb üldögélt. A díszes burkolatból sem maradt meg semmi. Itt volt az ideje, hogy elkezdődjön a felújítása, ami alig pár évtized múlva be is fejeződött: 2010-ben. A hosszú restaurációs idő alatt az oszlopot állvány mögött rejtőzött el, míg a lakosság jó messzire elkerülte. Szinte már senki sem emlékezett rá, mi van a ponyva és az állványzat alatt. Az ideiglenes kerülőutak réges-régen véglegessé váltak. Bár a villamosmegálló nem került odébb, de a leszállás nehéz volt, mert mindent kerülgetni kellett, de már mindenki elfelejtette, hogy volt ez másképpen is.

Most viszont, ha nem is régi fényében, de újra látható Konstantinápoly egykor büszke oszlopa.

Érdekességek

Minden, ami érdekes lehet.

Magyar vonatkozás

Bármi, ami kapcsolódik a magyarokhoz

Tanácsok, ajánlatok

Tippek a turistáknak.

Bejutás

Nyitvatartás: H-P 08:16:00.

Belépő: TL (2011)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen

Egyéb: Titkos alagutak.

Megközelítés

Hogyan jutunk el oda

Megtekintéshez szükséges idő

Kényelmes megtekintéshez mennyi idő szükséges

Ajánlott linkek

Wikipédia – aaa

 


Térkép

icon car Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon kml Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon fullscreen Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon qr code Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon json Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon georss Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)icon wikitude Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)

loading map - please wait...

Konstantin oszlopa (Çemberlitaş) 41.008500, 28.971307 Konstantin oszlopa (török nevén Çemberlitaş) Isztambul legismertebb, és történelmileg legzűrösebb oszlopa. Míg a többi oszlopot csak hozták-vitték, addig a Konstantin oszlopát felépítették, lelopták, felszaggatták, felgyújtották (de kőből volt, így nem égett le) stb... Mára vas abroncsok tartják egyben. Innen ered a másik neve is: Abroncsos oszlop. A közeli tűzvészeknek köszönhetően idővel megfekedett, ezért Kormos oszlopnak is hívták. A felújításkor viszont megtisztították, és visszakapta az eredeti színét. A Konstantin oszlopát a városalapító Nagy Konstantin tiszteletére építették. Az oszlop tetején Apollo állt, míg odébb nem állt. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 5 2 5 4 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)

pf button both Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
article clipper Konstantin oszlopa (Çemberlitaş)
 
A török nyelv egy jó nyelv. Mert ők mindent úgy írnak, ahogy mondanak. És ez szó szerint így van. Amikor Atatürkék a korábbi arab (oszmán) írásmódot leváltották, akkor fő cél volt, hogy az írás és a szóbeli használat megegyezzen. Hiába, Atatürknek volt szerencséje mindkét végletet tanulnia: nyugati írás, ahol többet írunk, mint mondunk, és keleti írás, ahol pedig többet mondnunk, mint írunk. De valójában mindkettőnél a kiejtés és az írás messze jár egymástól. Read the rest of this entry »