Híres ember kategória bejegyzései

Hüsrev Tayla

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Hüsrev Tayla professzor (törökül yüksek mimar, azaz magas végzettségű mérnők) a modern török építészek egyik legismertebb alakja, aki az ankarai Kocatepe Camii-t tervezte.

Élt 89 évet.

Hüsrev Tayla professzor
Hüsrev Tayla professzor (1925-2014)

Hüsrev Talya Bursa városában született 1925-ben, és itt végezte középiskolai tanulmányait. 1942-ben az isztambuli Állami Szépművészeti (Iparművészeti) Főiskolát (ma Mimar Sinan Szépművészeti Egyetem) járt. 1948-ban mérnőkként végzett. 1952-53 között az Isztambul Egyetem Művészettörténeti szakán tanult.

A kezdeti időszakban Isztambul és Bursa városában dolgozott. Ekkor készült el az Isztambuli Regiónális Igazgatóság, A Török és Iszlám Művészeti Múzeum és még sok más ismert épület is az ő munkássága révén.

1972-től kezdődően tanított a Mimar Sinan Egyetem Építészeti szakán.

Szabadúszó építészként több hamam (török fürdő), karavansaray, türbe, konak (történelmi fogadó) és dzsámi felújításán dolgozott. 1967-től kezdődően pedig Ankara legnagyobb mecsetén, a Kocatepe Camii-tt tervezte.

Kocatepe Camii
Kocatepe Camii – Forrás: Wikipédia

A Kocatepe Camii legfontosabb tulajdonsága (a méretei mellett), hogy ötvözi a tradicionális és a modern stílusokat és építészeti technikákat. Ez azért is volt fontos, mert a korábbi terveket Vedat Dalokay készítette, aki a modern mecsetek szakértője (ő tervezte Iszlámábád, és Pakisztán legnagyobb mecsetét. Érdemes megnézni a különleges stílust). Az ő terveit túl modernek tartották a törökök. Hüsrev Tayla viszont jól megtalált az egyensúlyt. A dzsámi 1987-ben készült el.

Ettől kezdve lett ő a modern és a tradicionális stílusok keverésének professzora.

2005-2009 között Isztambul Üsküdar kerületében a Karacaahmet temetőben található Şakirin Camii építésén dolgozott. Hasonlóan az ankarai Kocatepe Camii-hoz, itt is a modern és a klasszikus stílus ötvöződik. Több különlegességének egyike, hogy nagyon légies, és levegős a mecset. A speciális ablakos elrendezéseknek köszönhetően még a szokottnál is világosabb és spirituálisabb teret sikerült létrehoznia.

A másik különlegessége, hogy a belső építész egy nő, Zeynep Fadıllıoğlu. Egyben ő az első nő, aki egy dzsámi tervezésében részt vett.

Şakirin Camii
Şakirin Camii

Hüsrev Talya utolsó, de ismételten modern-tradiciónáls dzsámija az isztambuli ipari parkbeli İSTOÇ Yeni Cami.

İstoç Yeni Cami
İstoç Yeni Cami

Hasonlóan a korábbi dzsámikhoz, a professzor itt is a légiességre, a világos és spirituális hangulatra törekedett. Ez a mecset 2005-2013-ig épült.

Ezután még befejezte a könyvet, amit írt, majd eltávozott erről a világról.

2014. március 19-én, az általa épített Şakirin Camii közelében helyezték végső nyugalomra.

Print Friendly
 

Galata-torony

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Galata-torony (török nevén Galata Kulesi) a középkori Isztambul legmagasabb épülete. Ez két fontos dolgot jelent:
– Mindenhonnan látszik.
– Ha felmászunk rá, akkor onnan mindent láthatunk: remek fotós hely!

Persze maga a torony is egy történelmi érdekesség.

Galata-torony
Galata-torony

 

Galata-torony leírása

A Galata-torony Isztambul történelmi városrészének a Galata negyedében található. Annak is a sarkán. Valaha itt ért véget a város.
Ha fent állunk a toronyban, és háttal leszünk az Aranyszarv-öbölnek, akkor az új városrészt láthatjuk. Ez az, ami még nem volt itt olyan régen. A régen persze Isztambul történelmi távlataiban értendő.
A Galata-torony volt az utolsó bástya a Galata városrészben. Utána már csak bozótos volt. Amikor Isztambult elfoglalták a törökök, akkor abban a bozótos, meredek völgyben vontatták át a hajókat.

A Galata-torony, mint kiemelkedő épület, remekül szolgált tűztoronyként is. Az egyetlen probléma az volt, hogy a torony gyakrabban égett le, mint a környék. Egyszer aztán jött egy olyan ötlet, hogy kőből kellene felépíteni. Azóta jobban ellenáll a tűznek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem égett le újra és újra, csak több maradt egyben.

Ma már remek kilátó, nagyon jó fotós hely. És lift is van benne, így nem kell annyit mászni. Csak fel a dombtetőre.

Maga a torony 66,9 m. A domb pedig 35 m. Ez nem tűnik nagynak és tényleg nem is az. Csak amikor éppen huszonnyolcadszorra állunk meg a felfelé mászásban, akkor kezdünk gondolkodni, hogy valami nem stimmel…

Történelem

Az eredeti torony, azaz az öreg Galata-torony valójában nem ez. Egy régi festmény azon a helyen ábrázolja, ahol ma Karaköy van. Lent volt a tengerparton.
Persze nem a torony döntött úgy, hogy feljön egyet levegőzni a dombtetőre, hanem a régi torony eltűnésével kellett egy másik, amit Galata-toronynak lehetett lenevezni.

A legrégebbi torony, amiről tudunk, hogy itt állt, azt 528-ban építették. De ő nem maradt meg sokáig, mert a negyedik keresztes hadjáratban (1202-1204) a felfegyverzett turisták hazavitték.

A turizmus végével erre a részre a genovaiak települtek. Valaki közülük egy olyan ötlettel állt elő, hogy a falon lévő lukra kellene egy tornyot építeni. Az ötletet mindjárt tett is követte, így felépült egy torony, a Galata városrész sarkára. Mindez 1348-ban történt.

Később a tornyot az Oszmán Birodalom ideje alatt többször is átépítették (néha a tüzek miatt, néha meg csak úgy, 1875-ben pedig még a villám is belecsapott).

Az utolsó átalakítás már a felújítás volt. Akkor ragaszkodtak a korábbi kinézethez. Ez 1990-ben fejeződött be. Azóta a torony várja a turistákat.

Érdekességek

A XVII. században egy lelkes török tudós, Hezârfen Ahmed Çelebi, Leonardo tervei alapján megalkotott egy repülő szerkezetet, amivel leugrott a toronyból. A monda szerint nemcsak hogy megúszta az utcakövek közeli szemrevételezését, de még át is repült a Boszporuszon, és a mai Harem városrészben szállt le. A távolság kb. 3 km.
A szultán (VI. Murad) úgy érezte, hogy bár a műsor roppant látványos volt, de jobb ha valakinek nincs olyan képessége, amivel a szultán nem rendelkezik. Ki tudja, melyik nap hova fog berepülni, így a jutalom mellett egy algériai utazással is megajándékozta. Egyirányúval persze.

Magyar vonatkozás

Nincsenek magyar kapcsolatról információink.

Tanácsok, ajánlatok

A Galata-torony az egyik legjobb hely Isztambul fotózására. Vigyünk tartalék kártyát, és akkumulátort!

Bejutás

Nyitvatartás: H-V 09:20:00. A diszkó éjjel is nyitva van.

Belépő: 6,5 Euro (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra, Euró

Kártyás fizetés: igen (az információ nem biztos)

Egyéb: Néha jön egy nagyobb turistacsoport, vagy egy szélességében lelkes turista beszorul az erkélyen, így hosszú sor alakulhat ki. Meg lehet próbálni, hogy addig beülünk a közeli teázóba, és kivárjuk, amíg rövidebb lesz a sor.
A toronyba lifttel lehet feljutni, ami viszont nem megy fel a tetejéig. Az utolsó métereket lépcsőn kell megtennünk.
Az erkély meglehetősen keskeny.

Megközelítés

A kezdő turisták hamar szembekerülnek azzal a geometriai ténnyel, hogy egy ekkora torony könnyen el tud bújni a szűk utcák között, így a dombon felfele haladva nem látszik. Nekik ajánljuk, hogy kérdezzék a helyieket, merre van a torony (kule)!
A tapasztalt turisták  simán toronyirányt (és most szó szerint) nekiindulnak a Galata hídról, majd felmásznak a domb oldalon.
A még tapasztaltabbak viszont előveszik a térképet, és rájönnek, hogy a közeli Tünelen , azaz siklón is fel lehet jutni a dombtetőre, majd onnan kell már csak egy kicsit lefele sétálniuk.

Megtekintéshez szükséges idő

Fotózással együtt kb. 40 perc.
Ebben nincs benne a bejutásra várakozás, ami akár 30 perc is lehet.

Ajánlott linkek

Wikipedia Galata Tower (angol)
Hezârfen Ahmed Çelebi (angol)

Virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Galata-torony

loading map - please wait...

Galata-torony 41.025621, 28.974187 A Galata-torony (török nevén Galata Kulesi) a középkori Isztambul legmagasabb épülete. Tovább...

Értékelés

Látnivaló értékelése

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 4 3 5 5 3

Fotóspont értékelése

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
5 5 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! :)

Print Friendly