Gasztronómia kategória bejegyzései

Török kávé

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A török kávé Törökország tradicionális itala. Az Európában ismert kávé Törökországból (Oszmán Birodalomból) származik.

Kávéfőzők (cezve)
Kávéfőzők (cezve)

A török kávé leírása

Bár lassan feledésbe merül, de sokan még tudják, hogy a kávét Európába a törökök hozták be. Az oszmán hadsereg egyféle katonai doppingnak használta. Amikor a katonák meneteltek, akkor kávét adtak nekik, így jobban bírták a gyaloglást.

E miatt, és mert “csúnya” fekete volt, a pápa az ördög művének nyilvánította. Persze ez nem akadályozta meg, hogy elterjedjen. Sőt!

Bár a törökök Bécset nem tudták bevenni, de a kávé mégis meghódította a várost…

Talán van, ki emlékszik a “Hátra van a fekete leves” mondatra, ami azt jelenti, hogy a rossz még csak most kezdődik.

Ismereteim szerint (a törököknek az ilyen mondatokra külön nyelvtani szerkezetük van, így könnyebb) amikor a kávét Magyarországra behozták magukkal az oszmán hadsereg, akkor fekete levesnek hívták. Valószínűleg, mivel a sátorban iszogatták, és igencsak leves formája volt. Ugyebár akkoriban a tea is ismeretlen volt, így a kor embere nehezen tudta elképzelni, hogy a boron kívül mást is lehet iszogatni.

A törökök pedig előszeretettel invitálták a magyarokat, hadurakat a sátrukba. Persze katonai egyezség céllal. Ma inkább a bazárba invitálnak egy fekete levesre, szintén egyezkedés céllal, hogy az egész boltot eladják nekünk.

Nem tudom, akkoriban mennyire tudtak a magyarok alkudozni, de az biztos, hogy a törököknek a vérükben volt. Így az ilyen egyezkedések után joggal érezhette a sátorba betévedő, hogy mindenki jól járt, csak ő nem. Ez velünk is könnyen előfordulhat, ha a bazárban járunk…

Nesze neked fekete leves!

Természetesen nem mindig alku céllal invitálták az embereket, hanem azért is, hogy utána jól megkötözzék őket, majd az isztambuli Héttornyba (Yedikule) zárják őket. A kevésbé szerencsésekből esetleg nyeregtáska lett…

A Yedikule olyannyira népszerű magyar szállás volt, hogy a a Magyar Konzulátus emléktáblát is avatott.

Történelem

A kávé ide is Afrikából, pontosabban Etiópiából, Damaszkuszon keresztül érkezett. İbrahim Peçevi azt írja, hogy 962-ben (a mi időszámításunk szerint 1554-55.) érkezett egy szekér Damaszkuszból megrakva kávéval, majd nyitottak egy kávéházat. És ez volt az első kávéház Isztambulban. Neve Tahtelkal’e.

Azóta a török kávé a török élet mindennapi része lett, mígnem az I. Világháborúval megszűnt az Oszmán birodalom, az ország a kávétermelő területeit elvesztette, így a török tea átvette a vezetést.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ma nem lenne kávézást. Sőt! Ebéd után kötelező a kávéfogyasztás.

A török kávé elkészítése

A török kávét hagyományosan, főzve készítik. Előtte mindig megkérdezik, mennyire kérjük édesen, mert a cukorral együtt lehet igazán finomra főzni.

A kávéfőzők (török nevén cezve) tradicionálisan rézből készülnek, és nem szabad fémkanalat használni a főzés közben. Szigorúan csak jobbra szabad keverni, különben a gonosz dzsinnek nem távoznak el belőle.

A kávéfőzőbe berakjuk a kávét majd a cukrot, és felöntjük vízzel. Folyamatos keverés mellett megfőzzük. A kis csészék (findzsák, ez is török szó) már elő kell, hogy legyenek készítve. Azokba érdemes előtte kis forró vizet rakni, hogy felmelegedjenek. Amint a kávé elkezd habzani, a habot szétosztjuk a csészékbe, hogy a finomjából mindenkinek jusson. Majd kiöntjük a kávét.

Ebbe már kell se cukor, se tej, se semmi más. Lehet inni, majd utána jósolni.

A kávézaccból jóslás komoly művészet, vagy pedig egy jó móka. Attól függ, hogy szeretnénk.

Miután megittuk a kávét (a zaccot nem), fordítsuk fel a csészét, és rakjuk a tányérra. Várjuk meg, amíg kihűl a findzsa, és akkor lehet megfordítani. Magunknak nem ér jósolni, mert nem szabad a jövőt ilyen formában befolyásolni.

Fő szempontok, hogyan rajzolódnak ki a formák a csésze falán. A csésze alján maradó zacc mennyisége mondja meg, mennyire sötét a szívünk, vagyis mennyire vagyunk rosszkedvűek. Az oldalsó rajzokból amatőrként is sok mindent ki lehet olvasni. Azt kell csak tudni, hogy minek mi a jelentése, vagyis ha delfint látunk, az mit takar. Ha csak a móka kedvéért csináljuk, akkor mint a politikus a költségvetésről, mondjuk valami hihetőt, ami a hallgatónak is tetszeni fog.

A jóslás utolsó fázisa, hogy a tányér tartalmát visszaöntjük a csészébe, majd amikor már majdnem minden átjutott, a tányért megfordítjuk, hogy a kávé maradéka a tányér alján folyjon. A csíkok száma jelenti azt, hogy hány kívánságunk lehet, ami a közeljövőben teljesülni fog.

Legjobb, ha kívánunk még egy kávét!

Ha nem sikerül a kávé…

Ha sehogy sem megy a török kávéfőzés, akkor legjobb, ha bemegyünk a legközelebbi Arçelik boltba, és veszünk egy elektromos kávéfőzőt. De nem az elektronikus cezve-t, hanem azt, amibe elég mindent belapátolni, és megfőzi, megkeveri, stb… Ennek neve: Mini Telve.

Arçelik mini telve
Arçelik mini telve

Magyar vonatkozás

Hátra van a fekete leves!

Tanácsok, ajánlatok

A török kávét a cukorral együtt főzik. Így, amikor kávét kérünk, akkor meg kell mondanunk, hogy mennyire szeretnénk édesen:

  • sade – cukor nélkül
  • orta – közepes
  • şekerli – édesen

Utólag nem jó, ha cukrot rakunk bele.

Az igazi török kávé keserű. Azért, hogy még keserűbbnek érezzük, a kávé mellé édességet adnak. Leggyakrabban lokumot.


Értékelés

Ár Beszerezhetőség Egzotikus
1 1 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide! Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Török bor

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)

Török borokról ritkán esik szó. Az emberek sokszor abban a tévhitben vonnak, hogy a törököknél nincs jó bor, mert évszázadokig a bor majdhogynem tiltott dolognak számított. Persze teljesen sose volt tilos, inkább a megtűrt kategóriába esik.
A mai napig is állandó vita az Iszlámban, hogy az alkohol fogyasztás vajon mennyire tilos vagy engedélyezett.

Viszont nem szabad elfelejteni, hogy az Oszmán-Birodalom területén rengeteg nem-muszlim ember élt. Anatólia története pedig legalább 10.000 éves. És a hely kiváló a szőlőnek.

Úgyhogy biztosan sokan borozgattak. Sőt a bor ősi istenének, Dionüszosznak is a legnagyobb temploma Anatóliában található.

Így aztán gondolhatjuk, hogy a szultánnak bizonyára volt titkos szőlőkertje, rejtett borospincéje. Sőt, állítólag a XVI. században a török hódító csapatok azért nem jutottak túl Magyarországon, mert bennragadtak a borospincékbe (vö: Kaláka – az elveszett követ). Más elbeszélés szerint pedig az éjszaka ellopták az ágyukat, meg a lovakat).

Szerencsére találhatunk egy blogot Serif Yenen írásávál, és Murat Yankı borszakértő táblázatával.

A blog elmondása szerint a borászat legalább 4500 éves, és Anatóliában alakult ki. Legelőször a hettiták? részesültek abban a megtiszteltetésben az egész világon, hogy élvezhették eme csodás nedűt. Azért ez nem lehetett rossz, ha jobban belegondolunk.

A modern Törökország borászati szempontból hét részre van felosztva.

A régiók és a borok a következőek (* közepes, ** jó, *** nagyon jó):

Márvány tengeri régió (Isztambul környéke)

  • Helyi vörös szőlő: Papazkarası és Adakarası
  • Nemzetközi vörös szőlő: Cabernet Sauvignon, Merlot és Gamay
  • Helyi fehér szőlő: Vasilaki és Çavuş
  • Nemzetközi fehér: Semillon

Ajánlott borok:

  • Vörös: Sarafin Merlot (***), Doluca Antik (**), DLC Cabernet Sauvignon-Merlot (**), Kavaklıdere Angora (*)
  • Fehér: Sarafin Chardonnay (***), Doluca Antik (**) és Villa Doluca (*)

Égei-tenger régió (Nyugat-Anatólia)

  • Helyi vörös szőlő: Cabernet Sauvignon, Carignan és Syrah
  • Helyi fehér szőlő:: Misket és Sultaniye
  • Nemzetközi fehér szőlő: Chardonnay

Ajánlott borok:

  • Vörös: Sevilen Syrah (**), Sevilen Majestik (*) and DLC Syrah (**)
  • Fehér: Kavaklıdere Angora (*), Doluca DLC Sultaniye-Emir (**) and Sevilen Chardonnay (**)
  • Rosé (rózsaszín): Sevilen R. (*)

Pamukkale Régió (az Égei-tenger felőli oldal belső részei)

  • Helyi vörös szőlő: Çalkarası
  • Nemzetközi vörös szőlő: Cabernet Sauvignon and Merlot
  • Nemzetközi fehér szőlő: Chardonnay and Sauvignon Blanc

Ajánlott borok:

 

  • Vörös: Anfora Cabernet Sauvignon (**), Anfora Syrah (**)
  • Fehér: Anfora Senfoni (*), Anfora Chardonnay (*)
  • Rosé (rózsaszín): Kavaklıdere Lal (*)

Közép-Anatólia (Ankara, Kapadokya és Tokat )

  • Helyi vörös szőlő: Kalecik Karası
  • Nemzetközi vörös szőlő: Cabernet Sauvignon és Merlot
  • Helyi fehér szőlő: Emir (Kapadokya tartomány), Narince (Tokat tartomány)

Ajánlott borok:

 

  • Vörös: Kavaklıdere Ancyra (**), DLC Kalecik Karası (**)
  • Fehér: Doluca Nevflah (*), Kavaklıdere Çankaya (*), Kavaklıdere Narince (***)

Kelet-Törökország (Eufrátesz, Tigris, Észak-Mezopotámia)

Bár ezen a területen egyáltalán nincs fehérbor termesztés, Törökország legjobb vörös borát itt készítik.

  • Helyi vörös szőlő: Boğazkere, Öküzgözü

 

Ajánlott borok:

  • Vörös: Terra Öküzgözü-Boğazkere (**), Kavaklıdere Yakut (*), Doluca Kav (**)

Ajánlott linkek

Törökországi borok

Print Friendly, PDF & Email
 

Török almatea

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.5/10 (2 votes cast)

Az almatea Törökországban egy nagyon népszerű forró ital. A nevéhez híven almából készül. 🙂

Török almatea
Török almatea

Török almatea leírása

Az almatea nagyon népszerű Isztambulban és egész Törökországban. Bár sajnos ma már nem minden étteremben kapható, de a jobb helyeken még tudunk ilyet inni. És ez bizony nagyon finom. Főleg hűvös éjszakákon.

Mivel az ég világon nincs benne semmi más, mint alma, így se koffein, se más alkohol, ezért korlátlanul lehet inni egész este. Bár sokak szerint pont az alkohol hiánya az, amiért nem érdemes korlátlanul inni.

No meg azt se felejtsük el, hogy ami egyszer bemegy, az valamikor ki is akar jönni. Így ha nem akarunk egész éjszaka a mellékhelyiségbe rohangálni, akkor talán még a nyolcadik liter almatea előtt érdemes kiszállni…

Tehát a jó, az eredeti és az igazi török almatea csak almából áll. Mint a képen is (a befőttes üveg nem a tea része, meg a háttér sem. Azokat nem esszük meg). A bazárban ezt tudjuk megvenni. És ez az, ami nagyon finom.

E mellett létezik a másik fajta almatea. Amelyik hibiszkusszal és még ki tudja mivel van összekeverve. Ilyet is lehet kapni, főleg filteres változatba. De ez nem különbözik sokban attól, amit bármely más országban is találunk.

Ennél már sokkal inkább törökösebb az instant tea.

Instant almatea

Ma divat a bio: nincs benne mesterséges anyag, minden természetes. Na az instant alma tea ennek pont az ellentéte: nincs benne semmi természetes. Talán a műanyag csomagolás az, ami még legjobban megközelíti az a kategóriát, ami nemrég még futott, ugrált, repkedett, röfögött, úszkált, csírázott, rügyezett vagy fotoszintetizált.

Az instant török tea olyasmi, aminek jobb, ha nem tudjuk az összetételét. Nagyon szép smaragdzöld színe van. Természetesen természetmentes, mesterséges színezékkel. Na ettől lesz ez nagyon finom.

Bár nem annyira, mint az igazi török almatea.

Bármelyiket is választjuk, az elkészítése mindegyiknek egyszerű: kell egy halom forró víz, amibe mi belehajítjuk a vízbevalót, azaz a teát.

Majd pedig ha filteres, hibiszkuszosat választottunk, akkor azt ki kell belőle piszkálni. Instant teánál nincs ez a gond, azt csak meg kell inni. Ezzel ellentétben az igazi almateában valódi gyümölcs van. Az addig úszkálhat, ameddig jól esik. Majd a végén meg is ehetjük.

De ízlés, divat, és női magazin-függőségünk szerint kenhetjük a hajunkra, fülünkre, szemünkre, lábunkra, vagy éppen máshova, hogy ettől legyen szép, hosszú, fényes bundánk.


Értékelés

Ár Beszerezhetőség Egzotikus
2 3 4

Mit jelent az értékelés? Kattints ide! Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email