Látnivalók kategória bejegyzései

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.

Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.

Ma múzeum.

5275663931 f40f2517fb Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

 

Khôra leírása

A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül:  ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).

Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.

De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.

Khôra történeleme

Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.

1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.

1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.

1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.

Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.

Érdekességek

A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.

Magyar vonatkozás

Nincs infó.

Tanácsok, ajánlatok

Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii

Bejutás

Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva

Belépő: 15 TL (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)

Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.

Megközelítés

Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!

Ajánlott linkek

Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum

 


Térkép

icon car Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon kml Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon fullscreen Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon qr code Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon json Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon georss Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon wikitude Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Kariye camii (Chora)

loading map - please wait...

Kariye camii (Chora) 41.031169, 28.939077 Kariye camii (Chora)

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 3 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

pf button both Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
article clipper Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
 

Soğukçeşme Sokağı

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) a turistakönyvek kedvelt helye, ahol szerintük a tradicionális oszmán házakat nézhetjük meg, és fotózhatjuk le.

Amennyiben tényleg nincs időnk elmélyedni Isztambulban, úgy itt tényleg fényképezhetünk faházakat. Ráadásul mindjárt a turistaút mellett van.

797017861 ff77f1eae5 Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı

 

Soğukçeşme Sokağı

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) az AyaSofya (Hagia Szophia) mögött, a Topkapı Palota kapuja mellett található. Így könnyen megközelíthető. Ideális azoknak, akik csak pár napot töltenek Isztambulban, így nincs idejük elmélyedni a történelmi kis utcákban.

Ezen a helyen történelmi faházakat láthatunk, és fényképezhetünk.

Történelem

Az AyaSofya mögötti terület mindig is kiesett Isztambul vérkeringéséből. Már a bizánci időszakban is egy hátsó kis utca volt. És bár az oszmánok mellé építették a Topkapı Palotát, továbbra is egy mellékutcácska volt. Leginkább a palota azon kiszolgáló személyzete lakta, aki a palotán kívül élt. Miután a szultán átköltözött a Dolmabahçe  Palotába, még inkább elfedetté vált az utca.

De teljesen sosem volt szegények lakta környék. A középosztályt találhattuk meg itt. A felső réteg máshol lakott. Lehetőleg a Boszporusz partján egy faházban (yalı), lehetőleg jó messze a szultántól.

1840-es években az AyaSofya felújításra került. Olasz és svájci mérnökök érkeztek. Róluk készült egy kép, ahogy a szultánnak együtt mosolyognak, és a háttérben a Soğukçeşme Sokağı látszik.

A változást a XX. század hozta, amikor az 1970-es években Çelik Güllersoy felújította az egyik házat az utcában. Majd pedig hotelként kezdte el használni. Hamarosan az egész utcában megjelentek a hotelek, és így a felújításuk is elrendeződött.

Az utca ma sétáló utcának lett nyilvánítva, ahol a korabeli macskaköveken sétálhatunk.

Érdekességek

Elvileg Isztambul tipikus faházait láthatjuk itt.
Valójában sajnos nem. Ezek az épületek túlságosan le vannak egyszerűsítve.

Magyar vonatkozás

Nem tudunk ilyenről.

Tanácsok, ajánlatok

Tavasszal, amikor nyílnak a virágok (és éppen nem zuhog az eső, ami olyankor szokás), szép képeket készíthetünk.

Ajánlatos fentről, a Topkapı Palota felől haladni, mert úgy nem kell hegyet mászni.

Érdemes egy olyan útvonalat összeállítani, hogy AyaSoyfa (Hagia Sophia), Topkapı Palota, Soğukçeşme Sokağı és innen menni a Régészeti Múzeumba.

Kritikák

Az épületek felújításakor eléggé leegyszerűsítették őket. És bár fából vannak, messze nem olyan szépen kidolgozottak, mint az isztambuli faházak. Ráadásul mindegyik ugyan úgy néz ki, csak más színben.

Sajnos viszont nincs másik olyan utca Isztambulban, ahol a történelmi faházak együtt állnának. Mára már alig-alig maradt. Ezekre a hátsó kis utcákban bolyongva találhatunk rá. Modern beton házak között

Megközelítés

Az AyaSofya mögött találjuk meg.

Megtekintéshez szükséges idő

15 perc

Ajánlott linkek

Bejárható virtuálisan a Yandex térképén

 


Térkép

icon car Soğukçeşme Sokağıicon kml Soğukçeşme Sokağıicon fullscreen Soğukçeşme Sokağıicon qr code Soğukçeşme Sokağıicon json Soğukçeşme Sokağıicon georss Soğukçeşme Sokağıicon wikitude Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı

loading map - please wait...

Soğukçeşme Sokağı 41.009326, 28.980217 Soğukçeşme Sokağı

Értékelés

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
3 3 2 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Soğukçeşme Sokağı

pf button both Soğukçeşme Sokağı
article clipper Soğukçeşme Sokağı
 

Valens vízvezeték

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Valens császár vízvezetékhídja egy több, mint 1500 éves római vízvezeték (akvadukt, aquaduct), amit még a Bizánci Birodalom kezdetén építettek, így Isztambul egyik legértékesebb műemléke.

Az ókori vízvezeték több kilométerről is látszik.

786263895 d60135f54e Valens vízvezeték
Valens vízvezeték

Valens vízvezeték leírása

Valens császár vízvezetékhídja (török nevén Bozdoğan Kemeri), más néven akvadukt vagy aquaduct Isztambul egyik kiemelt látványossága. A hét hegy közül a közül a II.-t és a III.-t köti  össze.

A vezeték eredetileg a mai Kağıthane területéről szállította az ivóvizet egészet a palotáig, ahol ma a Kék Mecset áll. Majd később tovább bővítették. A Valens vízvezetékhíd csak egy része a teljes vízvezeték rendszernek, melynek hossza 250 km. A legtávolabbi pontja Trákia területén található.

A beérkező vizet több száz földalatti ciszternában tárolták, mint pl. az Elsüllyedt Palotában. A tárolók kapacitása összesen több, mint egymillió köbméter

787142118 863602e323 Valens vízvezeték
Valens vízvezeték

A Valens vízvezeték kb 29 méterre emelkedik ki a völgyből, így messziről is jól látszik. Alatta halad az Atatürk sugárút, így a híd lábai között komoly forgalom zajlik.

A víz ma is komoly kihívást jelent Isztambulnak. Bár az ókori vízvezetéket ma már nem használják, de a földalatti vízvezetékrendszer ugyan azon a helyen fut, és ugyan azokat a természetes víztározókat használja forrásnak.

Történelem

Konstantinápolynak már a virágkora előtt is nagy szüksége volt a vízre. Az első komolyabb vízvezetéket már Hadrianus római császár (uralkodott: 117-138) építette még a birodalom kettéválása előtt.

Amikor Nagy Konstantin újjáépítette Bizánc városát, ezzel a Keletrómai Birodalom új fővárosát alapította meg (ekkor még Nova Romanak, azaz Új Rómának nevezték). Ennek hatására a város lakosainak száma ugrásszerűen megnőtt, így mindenképpen szükséges lett a vízvezeték rendszert is felújítani.

Az nem tudjuk, hogy a ma látható vízvezetékhidat mikor kezdték el építeni, csak azt, mikor fejezték be: 368-ban,  Valens császár uralkodása idején. Innen kapta a nevét. De a híd csak egy része a teljes, kb 250 km-es és több száz ciszternából álló vízvezeték rendszernek, ami szintén ebben az időben épült ki.

A késő római és a bizánci időkben, tüntetések alkalmával előszeretettel gyújtottak fel az emberek mindent, amit csak találtak (ekkor égett le a Hagia Sophia és a Szent Iréné bazilika elődjei is). A Valens akvaduktot is számos alkalommal megpróbálták felgyújtani, de ismeretlen okokból (vagy mert talán kőből volt, a tetején pedig nagy mennyiségű víz haladt) ez sosem sikerült. Helyette viszont számos épületet lebontottak a lázadók, amelyeknek a kövei jól jöttek az építkezéskor.

382-ben, I. Theodosius római császár egy új vonalat építettet (Aquaeductus Theodosiacus), aminek a forráspontja a Belgrád Erdőben található.

A Bizánci Birodalom idejében, ahogy Konstantinápoly fejlődött, tovább bővítették a vízvezeték rendszert. Komolyabb történtek II. Theodosius, I. Justinianus és II. Justinianus bizánci császár idejében, amikor számos új ciszternát építettek, régieket bővítettek ki, és újítottak fel.

A megnövekedett tárolókapacitásnak különlegesen eredményes haszna volt a 626-os avar támadás idején, mert akkor a hódítani vágyok egyszerűen elrekeszelték a vízvezetéket még a városon kívül.

A Latin császárság ideje alatt (1204-1261) viszont Konstantinápoly lakosainak száma drámaian lecsökkent (kb. 300.000-ről 40.000-re). A hatalmas vízvezeték-hálózatra már nem volt szükség, és így elhanyagolták.

1403-ban egy spanyol úriember, Ruy Gonzáles de Clavijo éppen Timurt meg meglátogatni, hogy aláírást kérjen tőle. Ő megállt Konstantinápolyban is, majd beszámolt róla, hogy a vízvezeték még működik.

Miután Isztambult elfoglalták az oszmánok, II. Mehmed szultán felfújtatta a teljes vízvezeték hálózatot. A végpontot pedig a régi Bizánci palotáról átirányították az új Topkapı palotára.

1509-ben, a Nagy földrengéskor a Valens vízvezetékhíd sérült meg, leszakadt egy darabja. Ezt II. Beyazit szultán kijavíttatta, és újabb részekkel bővítette a hálózatot.

Az Oszmán Birodalom idejében nem hanyagolták el a vízvezetéket, hanem fokozatosan bővítették, köztök Mimar Sinan, aki két újabb ággal bővítette a rendszert.

Végül a modern időkben teljesen átalakult Isztambul vízhálózata. Felépült a nagy vízelosztó központ, Taksim, így többé már nem volt szükség az ókori megoldásokra. Sok helyen a követ elhordták. Mára már az egykori kb. 250 km-es teljes hálózatnak kis része maradt fent. A Valens akvaduktból 1912-ben egy ötvenméteres szakasz leszakadt. Ezt már nem újították fel.

Számok

Valens vízvezeték

Épült: 368-ban fejezték be
Hossza: 971 m (ebből 50 m hiányzik)
Magassága: 29 m
Szélessége: 7,25-8,24 m

Teljes vízhálózat

Hossza: 250 km
Szállítási kapacitása: 6.120 m³/nap
Tárolók: több száz földalatti ciszterna
Tárolási kapacitás: több, mint 1.000.000 m³

Érdekességek

A Valens vízvezetékhíd többször is megsérült a történelem folyamán. Az 1-40-ik és 46-51-ik boltíveket még Valens császár idejében építtették. A 41-45-ik boltíveket II Musztafa, az 52-56-ig pedig I. Szulejmán ideje alatt épült. A különböző korszakokban különböző anyagokat használtak. Néha pedig a boltívek méretét is megváltoztatták.

A vízvezeték rendszerbe két irányból, észak-keletről és észak-nyugatról érkezett az ivóvíz. A két vonal a városfalon kívül, a mai Edirnekapı közelében (Adrianople, Hadrianopolisz, Drinápoly kapu) találkozott.

Magyar vonatkozás

Nincs infó

Tanácsok, ajánlatok

A Valens akvadukt kicsit kiesik a turista kerületből. A maga nemében különleges, és hosszú történelemre tekinthet vissza. Viszont sokban nem különbözik más standard római vízvezetéktől. Így csak akkor használjuk az időnket a megtekintésére, ha kifejezetten kíváncsiak vagyunk rá.

A Valnes vízvezetékhíd nem egy elkerített terület. A város szerves része, olyannyira, hogy a forgalom a híd lábai között halad. Ezért körbejárni nehézkes. Az északi végén egy kisutcából (a pékkel szembe) tudjuk megközelíteni.

Bejutás

Nyitvatartás: Nem lehet bejutni, csak körbejárni. De az is körülményes.

Belépő: Nincs

Megközelítés

Az Aksaray villamosmegállóból, vagy a Şehzade Camii (Herceg dzsámi) irányából lefele a völgybe. Az Atatürk-hídról pedig felfele. A vízvezeték az Atatürk sugárúton keresztbe fekszik.

Megtekintéshez szükséges idő

25-60 perc

Ajánlott linkek

Még nincs

 


Térkép

icon car Valens vízvezetékicon kml Valens vízvezetékicon fullscreen Valens vízvezetékicon qr code Valens vízvezetékicon json Valens vízvezetékicon georss Valens vízvezetékicon wikitude Valens vízvezeték
Valens vízvezeték

loading map - please wait...

Valens vízvezeték 41.015956, 28.955530 Valens császár vízvezetékhídja egy több, mint 1500 éves római vízvezeték (akvadukt, aquaduct), amit még a Bizánci Birodalom kezdetén építettek, így Isztambul egyik legértékesebb műemléke. Az ókori vízvezeték több kilométerről is látszik. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 4 5 3 4 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Valens vízvezeték

 

pf button both Valens vízvezeték
article clipper Valens vízvezeték