A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) a turistakönyvek kedvelt helye, ahol szerintük a tradicionális oszmán házakat nézhetjük meg, és fotózhatjuk le.
Amennyiben tényleg nincs időnk elmélyedni Isztambulban, úgy itt tényleg fényképezhetünk faházakat. Ráadásul mindjárt a turistaút mellett van.
Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı
A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) az AyaSofya (Hagia Szophia) mögött, a Topkapı Palota kapuja mellett található. Így könnyen megközelíthető. Ideális azoknak, akik csak pár napot töltenek Isztambulban, így nincs idejük elmélyedni a történelmi kis utcákban.
Ezen a helyen történelmi faházakat láthatunk, és fényképezhetünk.
Történelem
Az AyaSofya mögötti terület mindig is kiesett Isztambul vérkeringéséből. Már a bizánci időszakban is egy hátsó kis utca volt. És bár az oszmánok mellé építették a Topkapı Palotát, továbbra is egy mellékutcácska volt. Leginkább a palota azon kiszolgáló személyzete lakta, aki a palotán kívül élt. Miután a szultán átköltözött a Dolmabahçe Palotába, még inkább elfedetté vált az utca.
De teljesen sosem volt szegények lakta környék. A középosztályt találhattuk meg itt. A felső réteg máshol lakott. Lehetőleg a Boszporusz partján egy faházban (yalı), lehetőleg jó messze a szultántól.
1840-es években az AyaSofya felújításra került. Olasz és svájci mérnökök érkeztek. Róluk készült egy kép, ahogy a szultánnak együtt mosolyognak, és a háttérben a Soğukçeşme Sokağı látszik.
A változást a XX. század hozta, amikor az 1970-es években Çelik Güllersoy felújította az egyik házat az utcában. Majd pedig hotelként kezdte el használni. Hamarosan az egész utcában megjelentek a hotelek, és így a felújításuk is elrendeződött.
Az utca ma sétáló utcának lett nyilvánítva, ahol a korabeli macskaköveken sétálhatunk.
Érdekességek
Elvileg Isztambul tipikus faházait láthatjuk itt.
Valójában sajnos nem. Ezek az épületek túlságosan le vannak egyszerűsítve.
Magyar vonatkozás
Nem tudunk ilyenről.
Tanácsok, ajánlatok
Tavasszal, amikor nyílnak a virágok (és éppen nem zuhog az eső, ami olyankor szokás), szép képeket készíthetünk.
Ajánlatos fentről, a Topkapı Palota felől haladni, mert úgy nem kell hegyet mászni.
Érdemes egy olyan útvonalat összeállítani, hogy AyaSoyfa (Hagia Sophia), Topkapı Palota, Soğukçeşme Sokağı és innen menni a Régészeti Múzeumba.
Kritikák
Az épületek felújításakor eléggé leegyszerűsítették őket. És bár fából vannak, messze nem olyan szépen kidolgozottak, mint az isztambuli faházak. Ráadásul mindegyik ugyan úgy néz ki, csak más színben.
Sajnos viszont nincs másik olyan utca Isztambulban, ahol a történelmi faházak együtt állnának. Mára már alig-alig maradt. Ezekre a hátsó kis utcákban bolyongva találhatunk rá. Modern beton házak között
Sirkeci az európai pályaudvar, Haydarpaşa párja.
A Sirkeci pályaudvar leginkább az Orient Express végállomásaként lett híres.
A pályaudvar érdekessége, hogy a nyugatiak építették, de keleti (orientális) stílusban, így egy keleti-nyugati keverék épület lett.
Sirkeci pályaudvar
Sirkeci pályaudvar leírása
Isztambulban a két kontinens találkozik. Mindkettő végén egy-egy pályaudvar található. Az európai oldalon a Sirkeci, míg az ázsiai oldalon a Haydarpaşa. A kettőt pedig vonatkomp köti össze.
A Sirkeci pályaudvar fő híressége az, hogy az Orient Express ide érkezett Párizsból. Bár a pályaudvart átépítették, a történelmi váróterem ma is megtalálható.
Magát az épületet is érdemes megnézni, mert nyugatiak építették úgy, ahogy ők elképzelték a keleti stílust. A cél az volt, hogy amikor az utazó leszáll a vonatról, azt lássa, hogy megérkezett a mesés keletre.
Innen egyébként csak 10 perc séta, és a mesésen keletien illatos Fűszer bazárban lehetünk. De előtte át kell vágnunk a mesésen keletiesen zajon tömegen és forgalmon.
A pályaudvar elvileg Sirkeci városrészben van, de hogy az mennyire létezik, vitatott, mert mindenki Eminönünek hívja. Ez alól kivétel a villamos, aminek külön van Eminönü és Sirkeci megállója is.
Történelem
A XIX. század közepén zajlott a Krími háború. Eme véres eseménynek hatalmas, világtörténelmi jelentősége volt, mert ez volt az első olyan hivatalos egyezség, amikor a kelet és a nyugat összefogott, mégpedig az oroszok ellen. Természetesen korábban is előfordult, hogy a nyugat valamely országa, politikusa az Oszmán-Birodalom segítségét kérje (vagy fordítva), de ezek leginkább csak titokban zajlottak. Sokkal inkább az volt a jellemző, hogy mindenki úgy tett keresztbe a másiknak, ahogy csak tudott.
A háború sok mindent új megvilágításba hozott. Kiderült, hogy a nyugati és a keleti módszerek, rendszerek nagyon különbözőek lehetnek. E mellett arra is fény derült, hogyha együtt akarnak dolgozni, akkor Isztambult is be kell kötni az európai vasúthálózatba. Később ez tette lehetővé, hogy az Oszmán Birodalom Németország szövetségese tudjon lenni az I. Világháborúba. Ugyanis a németek az akkor már kész vasúton rengeteg fegyvert tudtak szállítani.
A Krími háború 1856. februárjában fejeződött be. Egy közepesen hosszú teaszünet után, mindjárt 1856. januárjában el is készült az első szerződés, melyben a britek és a törökök közösen építenék a vasutat. Az első. Igen, mert kimaradt belőle egy lényeges kérés: honnan lesz rá pénz?
A következő két szerződés is hasonlóan járt, pedig már a belgákat is bevonták az ügybe. Mígnem végre 1869. április 17-én sikerült a negyedik, immár mindenki számára elfogadható szerződést összeszerkeszteni. Na erre mindjárt ittak is egy jó török kávét.
Az első szakasz, ami 15 km hosszú volt, Isztambultól Halkalı-ig tartott. 1870. június 4-én kezdődtek meg az építések, és már 1871. január 4-én készültek el. Igen ám, de az isztambuli végállomás Yeşilköy volt. Amire sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy bent lenne a központban. Yeşilköy-ben található ma az Atatürk reptér is, ahonnan metróval is bő 40 perc bejutni a belvárosba… Érezhető volt, hogy ez így mégsem lesz túl jó.
Az első ötlet az volt, hogy a vonatot meghosszabbítják a Beyazit városrészre, ahol lefordul az Aranyszarv öbölbe. Abdul-Aziz (Abdülaziz) szultánnak nem tetszett ez a megoldás. Ő azt javasolta (és egyúttal engedélyezte), hogy a vasút a Márvány-tenger partján fusson végig a fal mellett, majd pedig a Topkapı palota alsó, tengerparti kertjén keresztül (addigra a szultánék már átköltöztek a Dolmabahçe palotába, így őket nem zavarta a reggeli vonatsípolás), és így érkezzen meg a mai Sirkeci területre.
Ez a vonal 1872. július 21-én készült el, és 1973.-ban egy ideiglenes pályaudvart is odabiggyesztettek a sínek végére.
Hamar kiderült, hogy azért ez így mégse lesz annyira jó. Szükség van egy igazi, rendes pályaudvarra, ami méltó egy európai vasút végére, de azért mégiscsak törökös legyen. Az új épületet 1888. február 11-én kezdték építeni, és 1890. november 3-án adták át Müşir Ahmet Paşa Állomás néven. Az építész August Jachmund volt, akit a német kormány küldött Isztambulba, hogy az oszmán építészetet tanulmányozza. És ha már itt járt, gyorsan tervezett is egy pályaudvart.
Orient Expressz
Sirkeci pályaudvar leginkább az Orient Expressz végállomásaként lett híres, miután Agatha Christie megírta a híres Gyilkosság az Orient Expresszen c. könyvét. Ennek emlékeként egy Agatha Christie szobát rendeztek be a Pera Palace Hotelben, ahol a művész állítólag a krimit írta (jó török kávé társaságában).
Az Orient Expressz még ma is jár, igaz, mostanában már csak mint luxus utazás szintjén, évente egyszer. Az ár is meglehetősen magas: 10.000 euró feletti (2012).
A Sirkeci pályaudvar oldalában, a történelmi váróteremben található egy Orient Expressz kismúzeum is. Ezt nemrégiben étteremmé alakították át.
Érdekességek
A pályaudvar bal felén található a történelmi váróterem. Ma már kicsit elveszik a modern állomásban, de mindenképpen érdemes megkeresni.
A pályaudvar étterme az újságírók kedvelt találkozóhelye volt az 1950-es 60-as években.
Magyar vonatkozás
Valaha közvetlen vasútvonal kötötte össze Isztambult Budapesttel. És bár az európai vonatok még mindig ide érkeznek be, már csak Bukarestten, vagy Belgrádon keresztül juthatunk Magyarországra.
Tanácsok, ajánlatok
Majdnem biztos, hogy elmegyünk a Sirkeci pályaudvar mellett. Bár elsőre talán nem tűnik izgalmasnak (a Kék mecset, és a bazárok mellett), mégis érdemes bemenni, és körbenézni.
Bejutás
Nyitvatartás: Folyamatosan. De a kismúzeum csak munkanapokon, 8-16-ig.
Belépő: ingyenes, a múzeum is ingyenes Elfogadott pénznem: Nincs
Kártyás fizetés: Nincs
Megközelítés
A Kék Mecsettől, AyaSofyal lefele megyünk a villamos vonalán, majd ha leértünk a tengerpartra, akkor jobb oldalt.
Sirkeci pályaudvar41.015559, 28.977578Sirkeci az európai pályaudvar, Haydarpaşa párja.
A Sirkeci pályaudvar leginkább az Orient Express végállomásaként lett híres.
A pályaudvar érdekessége, hogy a nyugatiak építették, de keleti (orientális) stílusban, így egy keleti-nyugati keverék épület lett.
Tovább...
Haydarpaşa Garı, magyar nevén Haydarpaşa pályaudvar, Isztambul ázsiai vasúti pályaudvara.
Haydarpaşa Pályaudvar
Haydarpaşa Pályaudvar leírása
A Haydarpaşa Garı Isztambul ázsiai pályaudvara. Ide érkeznek a vonatok Törökország belsejéből. 1906.-ban épült neoklasszicista épület. Egyik legfőbb látványossága, hogy nem a szárazföldön van, hanem cölöpökön a tengeren. Ez különleges hangulatot ad neki.
Történelem
Törökországban a vasút nagyon lassan fejlődött, mert kevés a vízszintes terep. A városokat összekötő vasúthálózatnak a hegyeken keresztül kell átvágnia.
A mai pályaudvar alapjait akkor kezdték meg építeni, amikor 1871-ben Abdülaziz Szultán kiadta a parancsot, hogy Isztambult és Izmitet vonattal kössék össze. Az első utasszállító vonat 1890-ben indult el (és még abban az évben meg is érkezett).
De a pályaudvart nem véletlenül építették a Boszporusz bejáratához. Az árukat a hajókról közvetlenül lehet a vasútra pakolni. Sőt! Még egy speciális komp is szolgál, amelyik a vagonokat a Sirkeci Garı-ba, az európai pályaudvarba. Így aki csónakázni szeretne a Boszporuszon, az készüljön fel, hogy keresztbe nemcsak a kompok, tankerek és tengeralattjárók úszkálnak, hanem vonatok is.
A Haydarpaşa pályaudvar nagyon hamar fontos állomás lett az Oszmán Birodalomban, ami serkentette a vasútépítést. Így viszont hamar kiderült, hogy az eredeti pályaudvar nagyon kicsi. Amikor pedig a vasútvonal elért Bagdadig, már nem lehetett a bővítést tovább halogatni.
1906-ban Otto Ritter és Helmut Conu német építészek neoklasszicista stílusú épületet terveztek. Ez az, amit ma is láthatunk többségében.
2012. februárjában a pályaudvart ideiglenesen lezárták, és megkezdték a felújítását, ami várhatóan 2 évig tart majd. A Haydarpaşa restaurálása egy része annak az épülő turista parknak, ami a környéken lesz. A pályaudvar jelenleg nem üzemel.
A Haydarpaşa pályaudvar kétszer sérült meg.
1979-ben egy közeli hajóbalesetben keletkezett robbanásban az épület súlyosan megsérült.
2010-ben a felújítás alatt a történelmi tetőszerkezet kigyulladt, és majdnem teljesen leéget.
Haydarpaşa Pályaudvar
Érdekességek
A Haydarpaşa pályaudvar egy mesterséges, cölöpökön álló félszigeten áll, aminek nagyon kellemes a hangulata. A bejárat előtt pálmafák, és sétáló utca van, Itt találjuk azt a mozdonyt, amelyik Atatürköt szállította az utolsó útjára.
Magyar vonatkozás
A pályaudvar mellett rendszeresen áll 1-2 tűzoltóhajó. Az isztambuli tűzoltóhajó volt az első a világon, és ezt gróf Széchenyi Ödön találta ki.
Tanácsok, ajánlatok
Az épületet legjobban a tenger felől lehet fényképezni.
Bejutás
Nyitvatartás: Felújítás miatt zárva
Belépő: nincs
Elfogadott pénznem: nincs
Kártyás fizetés: nincs
Egyéb: Semmi extra.
Megközelítés
Az európai oldalról a Karaköy – Kadıköy hajók közül olyat válasszunk, ami megáll a Haydarpaşa kikötőben is.
Megtekintéshez szükséges idő
Az épület kb. 10-15 perc alatt megnézhető.
Oda-vissza hajózással együtt viszont kb. 60-90 perc (20 perc a hajó oda, és 20 vissza, plusz a várakozás)
