mecset kategória bejegyzései

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.

Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.

Ma múzeum.

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

 

Khôra leírása

A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül:  ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).

Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.

De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.

Khôra történeleme

Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.

1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.

1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.

1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.

Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.

Érdekességek

A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.

Magyar vonatkozás

Nincs infó.

Tanácsok, ajánlatok

Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii

Bejutás

Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva

Belépő: 15 TL (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)

Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.

Megközelítés

Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!

Ajánlott linkek

Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Kariye camii (Chora)

loading map - please wait...

Kariye camii (Chora) 41.031169, 28.939077 Kariye camii (Chora)

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 3 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Hagia Szophia (AyaSofya)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Hagia Sophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum.
Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.

Hagia Szophia
AyaSofya

A Hagia Sophia leírása

A Hagia Sophia, vagy törökül AyaSoyfa Isztambul egyik legmeghatározóbb látványossága. Ez az első olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhetően hatalmas belső teret tudtok létrehozni.
A későbbi bizánci, ortodox templomok és oszmán mecsetek alapja.
1196.-ig, sevillai Székesegyház megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt.

A Hagia Sophia ma se nem templom, se nem dzsámi, hanem múzeum.

Számok:

Épült: 532-537
Főkupola: 31 m átmérőjű
Belső tér: 55,6 m magas
Alapterület: 7570 m²
5 év alatt 10.000 munkás építette fel, közel 100 mérnők irányítása alatt.

Hagia Szophia belülről
Hagia Sophia belülről

Történelem

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…

I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.

Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:

  • Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
  • Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
  • Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
  • Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
  • Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
  • Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
  • Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
  • Anthemiosz: Volt ilyen felkelés?
  • Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
  • Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
  • Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
  • Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
  • Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
  • Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
  • Justinianus: Hatalmas!
  • Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
  • Justinianus: Annál is nagyobb!
  • Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
  • Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
  • Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
  • Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
  • Iszidórosz: …jó messzire…
  • Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
  • Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
  • Iszidórosz: Mi????
  • Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.

Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.

A Hagia Sophia külső részén ma is látszanak a különlegesen masszív toldások, ami megakadályozzák, hogy a hatalmas kupola súlyától ne nyíljon szét az épület. Belül is megfigyelhetjük, hogy az oszlopok nem függőlegesen állnak.

Nem sokkal a Hagia Sophia elkészülte után kezdődtek a megpróbáltatások. Elsősorban a földrengések. De voltak politikai harcok, képrombolások és még a keresztes hadjárat is.

Végül 1453-ban II. Mehmed elfoglalta Isztambult. A Hagia Sophiát átalakítatta dzsámivá (de a nevét megtartotta, csak átírta török helyesírásra: AyaSofya), a mozaikokat pedig gipszel lefedték (kivéve a bejáratnál levőt, mert az már nem tartott a szent területhez).

Idővel 4 minaret, és 3 türbe került az épület mellé. A törökök (elsősorban Mimar Sinan) többször felújították és megerősítették.
A ma látható mozaikok a bizánci időből származnak. Míg a csempék, és a kupolában felfüggesztett fa pajzsok már az oszmánok kiegészítései.

Hagia Szophia és a politika.

A Hagia Sophia méretével, és bizánci központi elhelyezkedésével hamar a keleti keresztény kultúra legfontosabb épülete lett. Szimbolikus jelentősége hasonló, mint Vatikán a nyugati keresztényeknek, vagy Mekka a muszlimoknak.
Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, nem annyira a város és a bizánci palota, hanem a Hagia Sophia, mint a vallási központ megszerzése számított az elsődleges célnak.
Ezzel súlyos csapást mért a kelet keresztény egyházra, minek köszönhetően a nyugati vetélytárs nélkül maradt. Holott II. Mehmed megengedte, hogy Isztambul maradjon a Patriarchátus székhelyének.
A XX. század elején, a Török Köztársaság megalakulásának időszakában a Görögkeleti Egyház részéről egyre több kérés, követelés érkezik, hogy a Hagia Sophia legyen ismét ortodox templom. Atatürk elébe ment a problémának: megszűntette az épület szakrális jellegét. Így ma már se nem templom, se nem mecset, hanem múzeum (azóta AyaSofya Múzeum).
Ennek köszönhetően a mecsetekre vonatkozó előírások (cipő levétel, láb és kéz elfedése, stb…) nem vonatkoznak rá. Cserébe viszont múzeumi belépőt kell fizetni.

Érdekességek

A IV. Keresztes Hadjáratot vezető Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.

A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.

Magyar vonatkozás

A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.

Szent Piroskáról bővebben itt olvashatunk.

Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban
Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban

A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.

A magyar gyertyatartók és az oltár
A magyar gyertyatartók
A magyar gyertyatartó közelebbről
A magyar gyertyatartók

Tanácsok, ajánlatok

Érdemes mindjárt 9-re, nyitásra a kapuhoz menni, mert később hatalmas sor szokott keletkezni.
Ne felejtsünk el az emeletre felmenni!
Kifele menet pedig az utolsó kapu előtt forduljunk hátra, mert ott is van egy mozaik!

Bejutás

Nyitvatartás: K-V 09-19:00 (jegyeladás: 18:00-ig), október 1. – április 15: 09:00-17:00 (jegyeladás: 16:00-ig)
Zárva: Hétfőn, a Ramazán és az Áldozati Ünnep első napján.
Belépő: 25 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem

Megközelítés

A Sultanahmed közepén található.

Megtekintéshez szükséges idő

kb. 60-90 perc

Ajánlott linkek

Hagia Szophia hivatalos oldala (angol)
Wikipédia – AyaSofya

3D virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Hagia Szophia (AyaSofya)

loading map - please wait...

Hagia Szophia (AyaSofya) 41.007998, 28.979402 A Hagia Szophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum. Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 5 5 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Kék mecset (Sultanahmed Camii)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Sultanahmed Camii – magyar nevén Ahmed szultán mecsetje, közkedvelt nevén pedig Kék Mecset – Isztambul legnagyobb és legnépszerűbb dzsámija.

Legnagyobb különlegessége, hogy ide minden turistát belöknek az utazási irodák. Ezért rettentően nagy a tömeg. Ezzel együtt vallási központ, így ünnepnapokon nagyon-nagyon tele van.

Kék Mecset
Kék Mecset

 

Kék mecset leírása

Sultanahmed Camii Isztambul egyik központi mecsete. Minden szempontból: hatalmas mérete, központi helye, turisták kedvence és vallási központi.

Kék mecset nagy. Hatalmas. És különleges azzal, hogy 6 minaretje van. Ez segít minket, hogyha eltévedtünk (és még a közelben vagyunk), akkor a hatminarettes mecsetet keresve ide juthatunk.

Ez a hat minaret nagyon szokatlan. Amikor a mecset épült, akkor csak Mekkának volt ennyi tornya. Ezért akkoriban komoly viták és ellenvetések forrása volt. Ahmed szultán a problémát úgy oldotta meg, hogy a mekkai mecsetnek építettet még egy minaretet.

E mellett a hat minaret számos legendának és viccnek is alapja. A török nyelvben a hat (altı) nagyon hasonlít az arany (altın) szóra. Egyik legenda szerint a szultán arany minareteket akart. Az építész megkapta az aranyat, mire azonnal zsebre is vágta, majd épített hat tornyot. A szultán persze nem volt boldog, amikor meglátta.

  • Azt mondtam neked, hogy arany tornyokat szeretnék.
  • De hát hat torony van.
  • Arany? Hát hol az arany?
  • Hát ott! Egy, kettő, három, négy…

A dzsámi a hat minaretje mellett valóban egy építészeti remekmű. A kupolák nagyon szépen, egyenletesen vannak elosztva, így tud kialakulni a hatalmas belső tér. Belül 20.000 kézzel festett izniki csempe borítja. Ezek színe átlagosan kék, innen is kapta a Kék mecset nevet.

Sultanahmed Camii
Sultanahmed Camii

 

Történelem

A Sultanahmed Camii-t, meglepő módon Ahmed szultán építette, és még inkább meglepő módon magáról neveztette el.

Szegény Ahmed szultán jól kifogta, mert nem jó korba, vagy inkább nem jó környezetbe született. Nagy reményekkel, és tervekkel kezdte meg uralkodását, de mindenki ott használta ki, ahol csak tudta. Az Oszmán Birodalom fő gazdasági alapja, a hódítások nemhogy befejeződtek, de ebben az időszakban komoly területvesztésekkel is járt. Az osztrákok egy olyan békeszerződést csikartak ki a szultánból, amivel a magyarországi uralmuk a hanyatlásnak indult. Ezzel egyidőben a túloldalon, a perszák is megunták a kebabot és a csúcsos papucsot, és ők is kikergették a törököket a területeikről.

Így Ahmed szultán úgy érezte, hogy a Fentlakó nem kedveli, az ő kiengesztelésére épített egy dzsámit. De az őseivel ellentétben ő már nem tudta az építkezést hódításokban megszerzett pénzből finanszírozni, hanem kénytelen volt a saját kincstárát használni. Természetesen mindenki azt leste, hogyan tudna még több pénzt kicsikarni a szultánból. Így pl. a csempék ára egyre feljebb emelkedett. A szultán viszont nem volt hajlandó a magasabb összeget megfizetni, ezért egyre rosszabb csempéket küldtek neki. A dzsámi aljától felfele haladva csökken a csempék minősége. Mindez főképp abban jelentkezik, hogy a felső csempék kifakultak.

A dzsámit 1609-1616-ban építették, klasszikus oszmán stílusban. Azaz ez a tipikus isztambuli török dzsámi.

Érdekességek

Ma a Kék mecset egy hatalmas élmény azoknak, akik először jönnek Törökországba.

E mellett a dzsámi elsőszámú célpontja a turistáknak, akik hatalmas tömegekben támadják meg az épületet, így történelmi remekmű mellett ízelítőt kaphatunk az emberi viselkedésből is.

Magyar vonatkozás

A Kék mecset építésében szerepe volt annak, hogy Ahmed szultán kiegyezni készült az osztrákokkal, és így a magyarországi uralmuk hanyatlani kezdett.

Tanácsok, ajánlatok

A bejutás időt vehet igénybe. Gyakran hosszú, de jól haladó sor vár ránk. Már a sorban várva érdemes előkészülni a bejutásra azzal, hogy elkezdjük a cipőt levenni, előkészítjük a zacskót, lányok a fejfedőt, stb… Ezzel rengeteg időt takarítunk meg, és azt is megúszhatjuk, hogy a mögöttünk levők egyszerűen belökjenek.

Bejutás előtt mindenképpen érdemes az imaidőkről tájékozódni, hogy ne a sorban állva csukják be a kaput előttünk.

További tanácsok a dzsámin belüli viselkedéssel kapcsolatban itt.

Mivel a Kék mecset a legnépszerűbb turista hely, rengeteg eladót, alkalmi idegenvezetőt és hasonló embert találhatunk a közelben. Ha szóba állunk velük, máris vesztettünk, így legjobb ha nem veszünk róluk tudomást. Egyébként egyáltalán nem agresszívak, nem kell tőlük tartani.

Az álló bódékból nyugodtan vásárolhatunk ennivalót, vagy vizet. Ezek az árak egységesek, nem drágábbak, mint máshol. De előfordulhat, hogy bepróbálkoznak.

Bejutás

Nyitvatartás: Minden nap.

Belépő: Nincs. Adományozni lehet.

Egyéb: Hosszú, de jól haladó sor. Megfelelő öltözet szükséges, cipőt le kell vetni, stb… Bővebben itt.

Megközelítés

Ez a központ. Ezt mindenki ismeri Isztambulban. Ha eltévednénk, ide bárki el tud irányítani minket.

A Sultanhamed Camii egyben a Sultanahmed városrész központja. Nekünk, turistáknak is ez a központunk, így mindenképpen érdemes megjegyezni, mint a legfontosabb tájékozódási pontunkat.

Megtekintéshez szükséges idő

Bejutással együtt kb. 20-35 perc.

Ajánlott linkek

Wikipédia – Ahmed Szultán Dzsámi

Virtuális túra

Fotók – Flickr


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Kék mecset (Sultan Ahmed)

loading map - please wait...

Kék mecset (Sultan Ahmed) 41.005456, 28.976730 A Kék mecset (törökül Sultanahmed Camii) Isztambul legnagyobb és legnépszerűbb vallási épülete, a turisták kedvelt helye. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
 4  5  2  5  4  1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email