Látnivalók kategória bejegyzései

Elsüllyedt palota

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (4 votes cast)

Az Elsüllyedt palota, vagy más néven Bazilika Ciszterna, török nevén pedig Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı, egy hatalmas földalatti víztározó.
A turista rész közepén, mindjárt a Hagia Sophia mellett találjuk.
Nagyon kedvelt, és nagyon érdekes látványosság.

Elsüllyedt Palota
Elsüllyedt Palota

 

Elsüllyedt palota leírása

Isztambulban, a korábbi Konstantinápoly területén több száz földalatti víztározó található. Ezek közül az egyik legnagyobb az Elsüllyedt palota.
Valójában nem palota, hanem egy hatalmas földalatti víztározó, több száz oszloppal.
A nagyon látványos a világítás egyedi hangulatot ad a helyszínnek.

Isztambulban több földalatti ciszterna is látogatható. Viszont az Elsüllyedt Palota az, ami közel van, nagy, és a leginkább látványos. A gyerekek is nagyon szeretik.

Az oszlopok különböző díszítésűek. Valószínűleg a ciszterna építkezésnél a környéken fellelhető anyagokat használták fel. Nem nézték annak eredetét. Ez lehet az oka annak, hogy a hátul található medúzafejek fejen, illetve oldalt vannak.

Medúza oszlop
Medúza oszlop

A ciszternában ma is folyamatosan áll a víz. Régebben az innen 20 km-re levő Belgrád erődből érkezett a tiszta ivóvíz, amelyet itt tárolhattak.

Számok

Terület: 138 m × 64.6 m (9800 m2 )
Tárolható vízmennyiség: 80 000 m3
Oszlopok száma: 336 db, 9 m magas márvány oszlopok. 12 sorban, 28 oszlopban. Egymástól 4.9 m távolságra.

Bejárat

A bejáratot kicsit nehéz megtalálni, mert egy apró kőépületben lehet leereszkedni a mélybe.
Az AyaSofya bejárata mellett kell átmennünk a villamos vonalán, majd mindjárt a villamosra merőleges utca bal oldalán van az épület.

Történelem

Isztambul Első hegye alatt a 3-4 sz.-ban épült egy hatalmas helyiség. Célja máig ismeretlen, de egyes források szerint a római mulatozások fő színhelye volt (és azért épült a föld alá, hogy a egyes polgárok vígan tudjanak hangoskodni, míg más polgárok vígan tudnak odakint a csendben aludni).

Csakhogy 476-ban egy alkalommal leégett… A bizonyos fent említett források meg vannak győződve arról, hogy 476-ban a Nyugat-Római Birodalom, mint vetélytárs bukását ünnepelték.

Így aztán, a császár gondolt egy nagyot, hogy többé ne legyen tűzvész a hegy alatt, és feltöltötte a helyiséget vízzel. Ezzel pedig a bizánci palota folyamatos vízellátási problémáját is megszüntette.

Az Elsüllyedt palota, ami most már tényleg víz alatt állt, a végleges formáját 532-ben nyerte el. Ekkor ugyanis Justinianus nem tudott mit kezdeni a Nika-felkelésben elfogott emberekkel, és bezavarta őket a ciszternába építkezni. A korabeli források szerint 7000 rabszolga dolgozott a víztározó kibővítésén.

Miután a törökök elfoglalták Isztambult, még egy modernizálás történt. A korábbi Bizánci palotát már kövenként eladták a turistáknak, a vizet ezért átvezették az új Topkapı palotába. Majd pedig amikor az Oszmán ház átköltözött a Dolmabahçe palotába, akkor végleg feledésbe merült.

1985-ben kezdődött meg a felújítás, majd pedig 1987 szeptemberében nyitották meg a turisták előtt.

Kiemelt látnivalók

Medúza

A földalatti víztározó hátsó részében két medúzafejet is találunk, melyek az oszlopokat tartják. Egyik oldalt, másik fejen áll.
Több mítosz is fűződik hozzájuk.
Medúza a Gorgona család leány tagja. A mítosz szerint, megérzi aki rossz, és akire ránéz, az kővé válik. Másik mítosz szerint mindenki kővé válik, akire csak ránéz.
E tulajdonsága miatt Konstantinápolyban előszeretettel akasztottak kőből faragott medúzafejeket az ajtó fölé, hogy kint tartsák a gonoszt. Ma hasonló funkciót a kék szem, az úgynevezett mavi boncuk lát el.

Egyes szakértők szerint a ciszternában található medúzák azért nem a talpukon (pontosabban a nyakukon) állnak, mert így hatástalanították az erejüket. Mások szerint (akiknek feltűnt, hogy a kőfejek felett 8 m víz, és további méter föld található, így aligha fog egy arrajárót megijeszteni) egyszerűen így sikerült a köveket letenni.

Kívánság-oszlop

A víztározó hátsó része felé menet útközben egy faszerű zöldes oszloppal találkozhatunk a bal oldalon (hacsak nem a halakat figyeljük). Ez az úgynevezett kívánság-oszlop. Az oszlop a folyamatos világításnak köszönhetően lett zöld.

A mitológia (és a gondok szerint) aki egy pénzérmét dob az oszlophoz, annak teljesülni fog a kívánsága (a gondnoknak már számos kívánsága teljesült, hála a turisták által bedobált aprónak).

Aranyhalak

A ciszterna vízében számos, jóltáplált aranyhalat láthatunk. A gondok szerint ők is szeretik, ha valaki aprópénzt dobál nekik.

A halakat állítólag a turisták csalogatására telepítették be. De aztán annyira elszaporodtak, hogy a környező éttermek nem győzték megsütni őket.

Más történet szerint halak mindig is voltak az Elsüllyedt palotában, amiből néhány mese is kialakult.

További érdekességek

Az Elsüllyedt palota nagyon látványos, ezért több filmben, és showműsorban is szerepelt:

  • James Bond 1963-ban miután Oroszországból szeretettel megérkezik, a bazár egyik épületében lemegy a földalatti titkos víztározóba. Majd ezen csónakázva (eredetileg a víz kb. 40 cm) az orosz követség épületénél lukad ki (a valóságban ehhez át kellene jutnia az Aranyszarv-öböl alatt).
  • A bűn árfolyama (The International) 2009-ben.
  • Számítógépes játékok

Mindemellett különféle érdekes műsorokat is rendeznek a ciszternába. Sajnos a hivatalos weboldalon csak a már elmúlt rendezvényeket találjuk…

A kijáratnál találunk egy táblát, ami jelzi, merre fussunk tűz esetén. Ha netán ebben a csupa kő+víz helyiségben véletlenül valami meggyulladna.

Ha kigyulladna a víztározó, erre fussunk
Ha kigyulladna a víztározó, erre fussunk

Magyar vonatkozás

Nincs információ…

Tanácsok, ajánlatok

Nagyon jó hely, és minden időben (pl. esőben) kellemes.
Állvánnyal fényképezni tilos és be van kamerázva a helység

Bejutás

Nyitvatartás: H-V 09:00 – 17:30.
Belépő: 10 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem

Megközelítés

Az AyaSofya bejárata mellett kell átmennünk a villamos vonalán, majd mindjárt a villamosra merőleges utca bal oldalán van az épület.

Megtekintéshez szükséges idő

Kb. 25 perc

Ajánlott linkek

Az Elsüllyedt palota hivatalos oldala
Wikipédia – Basilica Cistern (angol)
3D virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Elsüllyedt palota

loading map - please wait...

Elsüllyedt palota 41.008289, 28.978039 Az Elsüllyedt palota, vagy más néven Bazilika Ciszterna, török nevén pedig Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı, egy hatalmas földalatti víztározó. A turista rész közepén, mindjárt a Hagia Sophia mellett találjuk. Nagyon kedvelt, és nagyon érdekes látványosság. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 2 2 5 5 2 (lépcső)

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Hagia Szophia (AyaSofya)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Hagia Sophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum.
Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.

Hagia Szophia
AyaSofya

A Hagia Sophia leírása

A Hagia Sophia, vagy törökül AyaSoyfa Isztambul egyik legmeghatározóbb látványossága. Ez az első olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhetően hatalmas belső teret tudtok létrehozni.
A későbbi bizánci, ortodox templomok és oszmán mecsetek alapja.
1196.-ig, sevillai Székesegyház megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt.

A Hagia Sophia ma se nem templom, se nem dzsámi, hanem múzeum.

Számok:

Épült: 532-537
Főkupola: 31 m átmérőjű
Belső tér: 55,6 m magas
Alapterület: 7570 m²
5 év alatt 10.000 munkás építette fel, közel 100 mérnők irányítása alatt.

Hagia Szophia belülről
Hagia Sophia belülről

Történelem

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…

I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.

Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:

  • Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
  • Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
  • Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
  • Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
  • Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
  • Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
  • Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
  • Anthemiosz: Volt ilyen felkelés?
  • Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
  • Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
  • Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
  • Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
  • Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
  • Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
  • Justinianus: Hatalmas!
  • Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
  • Justinianus: Annál is nagyobb!
  • Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
  • Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
  • Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
  • Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
  • Iszidórosz: …jó messzire…
  • Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
  • Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
  • Iszidórosz: Mi????
  • Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.

Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.

A Hagia Sophia külső részén ma is látszanak a különlegesen masszív toldások, ami megakadályozzák, hogy a hatalmas kupola súlyától ne nyíljon szét az épület. Belül is megfigyelhetjük, hogy az oszlopok nem függőlegesen állnak.

Nem sokkal a Hagia Sophia elkészülte után kezdődtek a megpróbáltatások. Elsősorban a földrengések. De voltak politikai harcok, képrombolások és még a keresztes hadjárat is.

Végül 1453-ban II. Mehmed elfoglalta Isztambult. A Hagia Sophiát átalakítatta dzsámivá (de a nevét megtartotta, csak átírta török helyesírásra: AyaSofya), a mozaikokat pedig gipszel lefedték (kivéve a bejáratnál levőt, mert az már nem tartott a szent területhez).

Idővel 4 minaret, és 3 türbe került az épület mellé. A törökök (elsősorban Mimar Sinan) többször felújították és megerősítették.
A ma látható mozaikok a bizánci időből származnak. Míg a csempék, és a kupolában felfüggesztett fa pajzsok már az oszmánok kiegészítései.

Hagia Szophia és a politika.

A Hagia Sophia méretével, és bizánci központi elhelyezkedésével hamar a keleti keresztény kultúra legfontosabb épülete lett. Szimbolikus jelentősége hasonló, mint Vatikán a nyugati keresztényeknek, vagy Mekka a muszlimoknak.
Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, nem annyira a város és a bizánci palota, hanem a Hagia Sophia, mint a vallási központ megszerzése számított az elsődleges célnak.
Ezzel súlyos csapást mért a kelet keresztény egyházra, minek köszönhetően a nyugati vetélytárs nélkül maradt. Holott II. Mehmed megengedte, hogy Isztambul maradjon a Patriarchátus székhelyének.
A XX. század elején, a Török Köztársaság megalakulásának időszakában a Görögkeleti Egyház részéről egyre több kérés, követelés érkezik, hogy a Hagia Sophia legyen ismét ortodox templom. Atatürk elébe ment a problémának: megszűntette az épület szakrális jellegét. Így ma már se nem templom, se nem mecset, hanem múzeum (azóta AyaSofya Múzeum).
Ennek köszönhetően a mecsetekre vonatkozó előírások (cipő levétel, láb és kéz elfedése, stb…) nem vonatkoznak rá. Cserébe viszont múzeumi belépőt kell fizetni.

Érdekességek

A IV. Keresztes Hadjáratot vezető Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.

A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.

Magyar vonatkozás

A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.

Szent Piroskáról bővebben itt olvashatunk.

Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban
Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban

A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.

A magyar gyertyatartók és az oltár
A magyar gyertyatartók
A magyar gyertyatartó közelebbről
A magyar gyertyatartók

Tanácsok, ajánlatok

Érdemes mindjárt 9-re, nyitásra a kapuhoz menni, mert később hatalmas sor szokott keletkezni.
Ne felejtsünk el az emeletre felmenni!
Kifele menet pedig az utolsó kapu előtt forduljunk hátra, mert ott is van egy mozaik!

Bejutás

Nyitvatartás: K-V 09-19:00 (jegyeladás: 18:00-ig), október 1. – április 15: 09:00-17:00 (jegyeladás: 16:00-ig)
Zárva: Hétfőn, a Ramazán és az Áldozati Ünnep első napján.
Belépő: 25 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem

Megközelítés

A Sultanahmed közepén található.

Megtekintéshez szükséges idő

kb. 60-90 perc

Ajánlott linkek

Hagia Szophia hivatalos oldala (angol)
Wikipédia – AyaSofya

3D virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Hagia Szophia (AyaSofya)

loading map - please wait...

Hagia Szophia (AyaSofya) 41.007998, 28.979402 A Hagia Szophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum. Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 5 5 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Taksim

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 2.0/10 (1 vote cast)

A Taksim tér (szigorúan ks, és nem x, nem Taxim 🙂 ) (törökül: Taksim Meydanı) Isztambul legfontosabb központja. Mind turista, mind közlekedés, mind történelmileg, és mind szimbolikusan.

Taksim tér
Taksim tér

Taksim tér leírása

A Taksim tér a legfontosabb tájékozódási pont, ahova bárhonnan könnyen el tudunk jutni, akár busszal, dolmuşsal, vagy metróval.
Ez fordítva is igaz, ha valahova menni szeretnénk Isztambulban, akkor a Taksim térről könnyen eljuthatunk oda.

A Taksim tér az a hely, ahol véget ér az Isztambul turistatérkép. Míg a törökök szemében itt kezdődik a város igazán. Ezért akár nevezhetjük ezt a helyet a belváros szélének.

A Taksim tér Isztambul függetlenségi szimbóluma. Itt találunk egy Függetlenségi szobrot, és a sok török zászló közül egy kiemeltet is, ami szintén a független török köztársaság jelképe. A tér közelében található az Atatürk Kulturális Központ, ami tovább növeli a hely értékét.

Éppen a fentiek miatt a békés és kevésbé békés demonstrációs megmozdulások és felvonások fő színhelye. Két alkalommal is eldurvult a helyzet. Egyszer 1969. február 16-án, másodszor 1977. május 1-én (a május 1 felvonuláskor). Mindkét alkalommal több ember meghalt.
Ezek az események tovább növelik a Taksim tér szerepét. Pl. a május elsejei felvonulások már nemcsak a munka ünnepéről szólnak, hanem az 1977-es események megemlékezéséről is.

Történelem

A taksim név egy arab szóból származik, melynek a jelentése elosztás. Erre a hely érkezett egész észak-isztambuli vízgyűjtő területekről az ivóvíz, amit elosztottak a vízhálózatba.

Akkoriban még ez volt a városhatár.

A Taksim tér jelentősége az 1950-es évek után kezdődött. Főleg kulturális, majd később pedig a tömegmegmozdulások és tüntetések helyszíne lett. Még később pedig az ellentüntetéseké. Mára pedig a szabadság és a demokrácia szimbóluma, és a korábbi események megemlékező helyszíne lett.

Legfontosabb események az 1969. február 16-ai baloldali tüntetés, melyben 150-en sebesültek meg, és az 1977-es május 1-ei baloldali felvonulás, ahol egy ismeretlen a tömegbe lőtt. Az így kialakult pánikban 36 ember halt meg.

A fenti okok miatt a Taksim tér egy szimbólikus központ. E mellett fontos közlekedési csomópont, így a fiatalok kedvelt találkozó helye is.

2011-es választáskor a kormány megígérte, hogy a Taksim tér egy nagyszabású átalakuláson fog keresztülmenni, minek eredményeképpen az autós forgalmat a föld alá helyeik, a gyalogosoknak pedig hatalmas sétáló parkot építenek. E mellett újra felépítik az egykori  Halik Paşa Ágyús Erődöt (Halil Paşa Topçu Kışlası), de immár kulturális központként.

Látnivalók

Atatürk Kulturális Központ (AKM)
İstiklâl Caddesi
Köztársasági emlékmű

Magyar vonatkozás

Nincs információ.

Tanácsok, ajánlatok

Sok turistakalauz ajánlja, hogy a Taksim téren üljünk emeletes buszba, ami átvisz minket a Boszporusz-hídon, ahol remek kilátásban lehet részünk.

Ez így igaz, csak az ajánlat megfelejtkezik arról, hogy azok a buszok hova is mennek. Nem kapunk információt, hogy amikor megérkezünk a 40 km-el távolabbi Ümraniye vagy Bostanci Üstü városrészekbe, akkor mégis hogyan jutunk vissza. Persze, ugyan azzal a busszal lehet menni. És ezzel véget is ért a napunk.

Sokkal jobban járunk, ha a 110-es busszal megyünk Kadıköy kikötőbe, és onnan hajóval jövünk vissza.
Ugyan ezt az utat dolmuş-sal is megtehetjük, melyek az Atatürk Kulturális Központ mellől indulnak.

Innen kb. 10 perc sétával eljuthatunk a Hadtörténeti Múzeumba.

Megközelítés

İstiklâl Caddesi végén találjuk.

Kabataş kikötőből földalatti felvonóval (F1, Füniküler) juthatunk fel.

Megtekintéshez szükséges idő

15 perc

Ajánlott linkek

Wikipédia (angol)

 


Térkép

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
1 5 3 2 2 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email