Látnivalók kategória bejegyzései

Galata híd

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (3 votes cast)

A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett.

Galata híd
Galata híd

 

Galata híd leírása

A Galata híd az ó-óvárost köti össze a kevésbé ó-várossal, más néven a Galatával az Aranyszarv-öböl felett.
Mérete nem túl nagy, pár perc alatt át lehet sétálni. És látványra sem szép, Isztambulnak mégis egy nagyon fontos hídja, mert két teljesen különböző városrészt köt össze.
Ma már, amikor a város jócskán megnőtt, még mindig fontos szerepe van. Amikor átmegyünk rajta a belváros fele, mintha egy másik világba érkeznénk, visszamennénk a régi Isztambulba.

A Galata híd miközben összeköti a régi és a modern Isztambult, egyben elválasztja az Aranyszarv-öbölt a Boszporusztól. Így a híd a vízi irányba is kapu.
Mind a szárazföldön, mind a vízen hatalmas forgalmi csomópont van.

A Galata híd régebben éppen annyira szimbolikus volt, mint ma a Boszporusz híd. Akkoriban ez volt a jelképe a két, egymástól teljesen eltérő városrész, és egyben kultúra összekapcsolásának. Ma a Boszporusz híd az Európa és Ázsia összekapcsolását jelképezi, holott a Boszporusz két partja ma már nem különbözik annyira, mint hajdan a Galata híd két vége.

A Galata híd több szempontból is érdekes. A híd viszonylag alacsony. Oly annyira, hogy az alatta elhaladó hajók teteje szinte érinti a híd alját. Viszont Isztambul történelmi hajógyárait a híd másik oldalán találjuk. Ezért a híd felnyitható. A felnyitás éjszaka történik, de nehéz kifogni pont azt az időpontot.

A Galata híd a horgászok egyik legkedveltebb helyei. A híd tetejéről pecáznak, majd a kifogott halat ott helyben (a járdán, a száguldó autók és buszok mellett) mindjárt megsütik.
A híd alsó részén szintén ehetünk halat, viszont ott már étterembe ülhetünk be.

Történelem

Isztambul, amikor még csak Bizánc volt a neve, már akkor is két részből állt. Az központi városból és ami azon kívül van. Míg a városiak a félszigeten laktak, akik nem tartóztak szorosan hozzá, az Aranyszarv-öböl túloldalán.
Már a bizánci időkben is a Galata rész volt a kereskedők negyede, ahol a genovaiak laktak.

Az Aranyszarv-öbölt megkerülni nem egy jó ötlet. Áthajózni pedig nem minden esetben praktikus. Így már az ókorban is igény volt, hogy legyen egy olyan átjárás, ami szilárd talajon és hegymászás nélkül is megoldható.

A legkorábbi híd, amiről írásos emlékeink is vannak, a 6. században épült, I. Justinianus bizánci császár parancsára. Azt nem tudjuk, mi lett a híddal, mert amikor kilencszáz évvel később a törökök megérkeztek, akkor már nem volt ott. Vajon a tenger vitte el, vagy valaki eladta, vagy csak elkopott, nem derült ki. A törökök új, ideiglenes hidat építettek.

Később, amikor a várost már Isztambul néven emlegették, II. Bajazid szultán egy híres olaszt, Leonardo da Vinci-t kérte meg, hogy találjon ki valamit az Aranyszarv két oldala közötti közlekedésére. Állítólag Leonardo egy helikopter tervvel állt, elő, de a szultánnak nem tetszett, mert azzal be lehetett volna látni a háremébe. Inkább valami egyszerűbbet, mondjuk egy hidat gondolt.
Leonardo egy 240 m hosszú hidat gondolt, ami ha megépül, az akkori világ leghosszabb hídja lett volna. De valami megint nem tetszett a szultánnak, és inkább más embert keresett. Megint nem hiteles források szerint a híd lábait mozgatni lehetett volna, amivel benevezhetett volna a hétvégi lóversenyre.
II. Bajazid ezért inkább olyas valakit keresett, aki extra funkciók helyett inkább az esztétikai kinézetre összpontosít, és egy másik olaszt Michelangelot kérte meg. De ő nem vállalta, máig sem tudjuk miért, így híd sem lett.

Egészen 1836-ig, amikor lett egy ponton híd.
No, ezen mindjárt mindenki felbátorodott, és eldöntetett, hogy kell oda egy rendes híd. Talán a szultán felesége fűzte meg a birodalom fejét (ahogy általában), mert így könnyebb volt átmenni a túloldali piacra.

1845-ben el is készült az első híd.
Ennek a neve Cisr-i Cedid lett, ami új hidat jelent.
Azért ezt a nevet adták neki, mert már volt egy régi híd feljebb az Aranyszav-öbölben. Arról sajnos nem szól a történet, hogy vajon a régi híd (Cisr-i Atik) ekkor kapta a régi nevet, vagy már korábban is így hívták. Ma az a régi híd az Atatürk híd.

Az viszont biztos, hogy a névválasztás roppantul félresikerült. Mint általában, amikor is valaminek az lesz a neve, hogy új…
A híd nem maradt meg sokáig, 1863-ban új, egy fahíd került a helyére. Ezzel láttál vendégül III. Napóleont.

Na de aztán amint elment, mindjárt bontották is a hidat! 1870-ben megbíztak egy francia céget, hogy ők építsenek egy új átjárót az Aranyszarv felett. Már éppen nekiláttak volna, amikor az oroszok összebalhéztak a franciákkal. A törökök egy darabig vártak, majd inkább megkérték az angolokat.
Az immár 3.0-ás hidat 1875-ben adták át a forgalomnak.

1912-ben a másik híd, a régi, nomen-est-omen, tényleg túlságosan is régi lett. Mit lehet ilyenkor tenni ó, hát ott az új híd! Nosza fel is vontatták a régi helyére.
De ekkor megint híd nélkül maradt az Aranyszarv kapuja, pedig onnan olyan jókat lehet pecázni.
Felépült hát a negyedik híd is. Majd aztán jött egy nagyobb tűz 1992-ben, és leégett.

1994-ben elkészült, és átadták a forgalomnak az ötödik hidat. Ez az, amit ma is láthatunk. Bár azóta már villamossín is került a tetejére.

A hídon 1930-ig vámot szedtek.

Érdekességek

A Galata híd mindig (időjárástól függetlenül) tele van horgászokkal.

Magyar vonatkozás

Nincs infó…

Tanácsok, ajánlatok

A Galata híd híres a halairól. No nem arról, hogy rajta úszkálnának, hanem arról, hogy megpróbálnak átúszni alatta, de a hídon a pecások kifogják őket, megsütik, majd eladják a turistáknak. Nagyon finom, olcsó, és legalább megbízható, mert láthatjuk is, amint éppen kifogják.

A Galata híd horgászai kedvelt fotós témák. Nemcsak a partról tudunk jókat fotózni, amint egy vonalban vannak a pecabotok, hanem a hídon is el lehet kapni pár érdekes jelenetet.
A híd egyébként nagyon jó hely Isztambul fotózására.

A híd mindkét végén megáll a villamos, de gyalog is könnyen át lehet sétálni.

Bejutás

Nyitvatartás: folyamatosan

Belépő: nincs

Elfogadott pénznem:

Kártyás fizetés:

Egyéb:

Megközelítés

Villamossal, vagy gyalog.
A Sultanahmed térttől legyalogolva a villamos vonalán könnyen meg fogjuk találni. A nagy kékségben (tenger) egy kiálló kék egyenest (híd) kell keresni.

Megtekintéshez szükséges idő

Egyik oldalán kb. 15-20 perc alatt lehet átsétálni.

Ajánlott linkek

Wikipédia – Galata híd

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Galata híd

loading map - please wait...

Galata híd 41.019995, 28.973351 A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 3 3 4 4 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Fűszer Bazár

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.0/10 (4 votes cast)

A Fűszer Bazár Isztambul legillatosabb épülete. Turisták kedvelt helye, ahol a török egzotikummal találkozhatnak.
A Fűszer Bazár nemcsak a fűszereknek ad otthont, hanem a teáknak, szárított rágcsálnivalóknak (magok és mogyorók), édességeknek (helva, lokum) de még a parfümöknek is.

Fűszer bazár

 

Fűszer bazár leírása

A Fűszer Bazár törökül Mısır Çarşısı, ami azt jelenti, Egyiptomi Bazár. Azért egyiptomi, mert a legtöbb fűszer onnan érkezett az Oszmán Birodalomba.

Az isztambuli Fűszer Bazár egy L alakú épület, ami Eminönüben található a Galata hídnál, a Yeni Cami mellett. Ez a dzsámi lesz nekünk a fő tájékozódási pontunk, amíg itt mozgunk. Bár az utcák eléggé szűkek, a bazár pedig fedett. Azaz úgysem látszik a mecset…

Maga a fő épület az, amiben a fűszerek, teák, parfümök és rágcsálnivalók vannak, de a bazár nemcsak ebből áll. Az épület a klasszikus, viszont az épület mellett és mögött tovább folytatódik. Az épület mellett sajtokat és halakat találunk. Az épület mögött konyhafelszerelések vannak. Míg az L alak belsejében a Virág Bazár várja a méheket és a vásárlókat.
Ha pedig elindulunk az L sarkánál tovább a kis utcába, akkor folytatódik a fűszerek és élelmiszerek bazárja, majd lassan átvált Konyha Bazárrá és Papír Bazárrá.

Történelem

1660-ban Turhan Szultán az Aranyszarv partján sétálva beszívta a halpiac jellegzetes szagát. Úgy érezte, a szombat délelőtt ennél lehetne sokkal romantikusabb is.
A tanácsadóknak az volt az ötletük, hogy legyen ott valami olyasmi, aminek sokkal erősebb az illata, és az majd elnyomja.
Több ötlet is érkezett: fűszerek, sajtok, parfümök, teák, stb… mire a szultán egyszerűen azt mondta, amit shoppingolás közben is előszeretettel válaszolt, ha az eladó azt kérdezte, mit parancsol: Mindent!

Fel is épült az új fedett bazár (már volt egy Fedett Bazár). Akiknek nem volt túl sok fantáziájuk, egyszerűen csak Új Bazárnak, míg a leleménnyel túlságosan is ellátottak pedig Szagos Bazárnak hívták. A külföldiek viszont Fűszer Bazárnak. Ezzel szemben a törököknek feltűnt hogy az eladók igencsak egyiptomi kinézetű ruhában voltak, a fűszereket pedig apró piramis alakban halmozták fel. Így végül az Egyiptomi Bazár név maradt meg.

Érdekességek

Az isztambuli Fűszer Bazárban ma már nem kifejezetten csak a fűszereket árulnak, hanem mindent, amit csak el lehet adni az egyszerű turistának. A fűszerek és rágcsálnivalók viszont nem korlátozódnak csak a bazár területére. Azon túl is, a kis utcákban is találkozhatunk még fűszerárusokkal.

Tanácsok, ajánlatok

Általános szabály, hogy a sztenderd isztambuli ajándékokat (porcelán, lámpa, textil és arany) a Fedett Bazárban érdemes megvenni, mert sokkal olcsóbb, és nagyobb a választék.
A Gazdasági válság óta viszont ez a szabály kezd megdőlni. Előfordulhat, hogy a Fűszer Bazárban mégiscsak olcsóbban kapunk meg valamit.
De mégis a Fűszer Bazár a fűszerekről, teákról, édességekről, rágcsálnivalókról és egyéb ételekről szól. Abban a legjobb egész Isztambulban.

Sok termék ára a kaputól beljebb olcsóbb.

A fűszerekre és teákra nem lehet alkudni. Ha nagyobb mennyiséget veszünk, akkor viszont van esélyünk egy kedvezőbb árra.

Mit érdemes itt vásárolni?

Elsősorban fűszereket, teákat édességet és magokat.

Találunk itt olajokat és parfümöket is. Az olajoknál figyeljünk, mert több fajta van. Más az, ami az ételbe kerül, más ami illatosító, parfüm, vagy masszás olaj.

Bejutás

Nyitvatartás: H-Szo 08:19:00.
Vasárnap és ünnepnapokon zárva. Szombaton nagy a tömeg

Belépő: Nincs

Elfogadott pénznem: Török líra, Euró, US Dollár

Kártyás fizetés: igen, de arra nehezebb alkudni.

Megközelítés

Villamossal az Eminönü megállóig, a Yeni Cami mellett, a Galata-hídnál.

Megtekintéshez szükséges idő

20-40-60 perc.

Ajánlott linkek

Virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Fűszer Bazár

loading map - please wait...

Fűszer Bazár 41.016417, 28.970540 A Fűszer Bazár Isztambul legillatosabb épülete. Turisták kedvelt helye, ahol a török egzotikummal találkozhatnak. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 3 3 5 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Dolmabahçe palota

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 4.5/10 (2 votes cast)

A Dolmabahçe palota (török nevén Dolmabahçe Sarayı, azaz Feltöltött Kert Palota, viccesebben töltött-kert)  Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát.

A Dolmabahçe palota különlegessége, hogy itt található az az ágy, amiben Atatürk meghalt.

 

Dolmabahçe palota bejárata az Óratoronnyal
Dolmabahçe palota bejárata az Óratoronnyal

Dolmabahçe palota leírása

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szultán (I. Abdülmecid). Olyan hatalmas volt, hogy ő uralta a fél Földközi-tengert, Észak-Afrikát, a Balkánt és még a Közel-Keletet is. Uralta ő a távoli Magyarországot is, de miután az ágyuknak mindig nyoma veszett, majd a magyarok is kihajították a törököket, kénytelen volt kivonulni.

De ennek ellenére a szultán boldogan élt, éldegélt Isztambulban, a Topkapı palotában, mígnem be nem ment a hárembe. Ott viszont összefutott a hétszáz feleségével, akik nekiálltak panaszkodni: nincs TV, nincs hűtő, nincs mikrosütő, és még a fal is elavult oszmán csempékkel van tele, pedig már minden kisebb pasa is barokk kuckóban lakik.

A szultán gondolkozott erősen. Gondolkozott és kalkulált. Majd összehívta a tudósokat, mérnököket, földmérnököket, és vízimérnököket. De mind ugyan arra jutottak. Nem lehet ennyi feleséget mind zsákba rakni és behajítani a Boszporuszba, mert nemhogy zsák nincs elég, de még a Boszporuszt is elrekesztik vele, és az komoly problémát fog okozni a kereskedelemnek.

A szultán további számításokat kért, de kiderült, hogy a lefejezés nem változtatna a zsákok méretén, így ezt az ötletet is el kellett vetni.

Nem jött be a száműzetési terv sem, mert a világ nem akkora, ahova ennyi feleséget el lehetne küldeni. És az is kiderült, hogy a Föld gömbölyű, tehát a világ végén sem lehet mindenkit ledobálni.

Mit volt mit tenni, a szultán és a tanácsosai (pontosabban csak maga a szultán, a tanácsosok csak a jelenlétükkel és a lelkes egyetértésükkel segítettek) együtt kisütötték, hogy akkor bizony egy új, nagyobb és modernebb palotát építenek. Ott aztán lesz minden!

  • Olyan hárem, hogy Párizsba senki se akar majd menni.
  • Hatalmas fogadóterem.
  • Titkos pálinkás ivókészlet.
  • Plafonra festett napsütötte égbolt (esős időkre).
  • Lépcső és olyan korlát, amin le lehet csúszni.
  • Mindenkinek más fajta csillár, de ügyesen kiválogatva ám, nehogy a feleségek azon összevesszenek.
  • Saját fürdőszobák.
  • Láblógatóhely a tengerparton.
  • Még egy terem a kaktuszoknak is.
  • És hogy mindenki nyugodt legyen, minden aranyból és kristályból. De utána aztán ne kérjen senki arany nyakláncot szülinapra!!!

Hívtak is mindjárt építészeket a világ minden tájáról, amelyből néhányat véletlenül, néhányat pedig csak megszokásból lefejezték, még a fogadás előtt. A szerencsés kiválasztott végül Garabet Balyan és fiát, Nikoğos lett, akik örmények, és a Boszporusz partján már számtalan kisebb-nagyobb palotát építettek.

A szultán elégedett volt. Főleg, amikor elkezdődtek az építkezések, és a háznépe lenyugodott. Amikor viszont a kincstárat ürítették, akkor már kissé morcosabb lett. De a feleségek bőven kárpótolták. Főleg, ha lefekvés előtt még elmondott egy szép mesét arról, hogy milyen lesz a hűtő, vagy az új fürdőszoba.
Az építkezés ára átszámolva kb. 35 tonna arany volt. Ebből 14 tonna a díszítésre ment el, ahol is az aranyozás több mint 45.000 m².

Stílust viszont nem sikerült eldönteni. Ezért inkább keverték a barokkot, a neoklasszikust és a rokokót. Állítólag a keverés közben volt egy baleset, és a szultán egyik felesége (ráadásul egy magyar, egy bizonyos Kőmíves család lánya, akit az oroszok raboltak el, majd adtak el a szultánnak) is belekeveredett a falba.

Az építkezés 1845-ben kezdődött, és 1856-ban fejeződött be. Már aznap beköltöztek a háremhölgyek, de még évekig tartott, míg minden cuccot átcipeltek. Az utolsó darab egy afrikai hölgy hajszárítója volt, aminek az átszállításához egy külön hajót küldött az orosz cár.

A szultán még maradt pár napig a kiürült régi Topkapı palotában. Rendezett egy amolyan második (valójában hétszázegyedik) legénybúcsút. De most egy ténylegeset. Volt is nagy mulatozás, örvendezés, bicskadobálózás, arkadaş (törökül cimbora) zsákba pakolása és Boszporuszba dobálása, és még sok-sok játék. Mégiscsak ez a szultán utolsó éjszakája, amikor nem kell a hárembe bemennie.

Így készült el a Dolmabahçe palota, és így költözött be a szultán és háza népe.

Mindössze 66 évig élvezhették a modern luxust, mígnem 1922-ben a török függetlenség kipaterolta őket. Összesen 6 szultán volt a tulajdonosa Törökország legnagyobb palotájának.

 

Építészet

Dolmabahçe palota bár elsőre remekül néz ki, építészetileg azért lenne mit javítani. Akkoriban és már tombolt a jelenkor népszerű politikai játéka, hogy inkább ismerősöknek adták az építés jogát, mint olyannak, aki rendesen meg is tudja csinálni.

A jelenlegi építészek igencsak rossz véleménnyel vannak a Dolmabahçe kivitelezéséről.

Dolmabahçe palota belülről
Dolmabahçe palota belülről

 

Atatürk

A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk, élete utolsó napjait a Dolmabahçe palotában töltötte. A háremben halt meg 1938. november 10-én. Az ágyát török zászlóval fedték le, és állandó díszőrséggel látták el. Az ágy mellett található óra 9:05-t mutat, Atatürk halálának időpontját.

Atatürk ágya, ahol meghalt
Atatürk ágya, ahol meghalt

Ha jól belegondolunk, itt egy komoly ellentmondást találunk, hogy miért választotta az az ember a szultáni palotát (a diktatúra jelképét) végső lakhelyének, aki annyit fáradozott a köztársaság felépítésén.
Több elmélet is van, de abban mindenki egyetért, hogy Atatürk semmiképpen sem akarta magát szultánnak mutatni. Nem volt beképzelt és nem gondolkodott úgy sem, hogy Na én majd jól belefekszem a szultán ágyába.

A történészek szerint Atatürk ezzel azt szimbolizálta, hogy a török nemzet él tovább, az élet megy tovább, csak a szultán lett lecserélve a demokráciára.

További szimbólum, azáltal hogy Atatürk pont a Dolmabahçe palotában halt meg, ezzel eltávozott, és átadta az ország vezetését a török népnek.

 

Érdekességek

A Dolmabahçe palotában valóban van dugi pálinkás, azaz rakı készlet, hogy a szultán bármikor ihasson a barátaival, vagy csak úgy magában.
Az értékes könyvsorozatnak ilyen címei vannak, mint Dictionary des sciences és hasonlóak.

Titkos készlet
Titkos készlet

Magyar vonatkozás

A Dolmabahçe palota tele van olyan festményekkel, amelyeken a törökök éppen hősi tetteket hajtanak végre, Magyarországon.

Szulejmán Budai nyaralására érkezett az Oszmán Utazás és Foglalás rt. iroda segítségével
Szulejmán budai nyaralására érkezett az Oszmán Utazás és Foglalás Rt. iroda segítségével

 

Tanácsok, ajánlatok

A Dolmabahçe palota teljes megtekintése hosszú idő. E szerint készüljünk szendviccsel, és előző esti partikkal.

A palota nagymértékű rekonstrukción megy keresztül. Érdemes a web-oldalon előre megnézni, melyik rész látogatható.

Bejutás

Nyitvatartás: Hétfő és szerda kivételével minden nap, V. 8:30-16:00
Naponta maximum 3000 látogatót engednek be, így érdemes már reggel ott lennünk.

Belépő (2012):
Dolmabahçe Palota: 30 TL
Dolmabahçe  Hárem: 20 TL
Kombinált: 40 TL
Diák: 10 TL

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (nem megerősített információ)

Egyéb: Érdemes kora reggel menni, hogy megelőzzük a tömeget! Ha csak a kertet szeretnénk megnézni, akkor az 1 TL.
November 10-én tartják a megemlékezést Atatürk haláláról. Ezen a napon nagyon nehéz bejutni, de akinek sikerül, különleges élményben lehet része!

Megközelítés: Kabataş-ig eljutunk villamossal. Onnan inkább gyalogoljunk egy kicsit (10 perc) tovább. Lehet menni busszal is, és majdnem minden busz arrafelé megy, azért nem könnyű.

Megtekintéshez szükséges idő: Ha mindent meg akarunk nézni, akkor legalább fél nap.

Ajánlott linkek

Dolmabahçe palota hivatalos (és szép) oldala.
Dolmabahçe  palota mely része van nyitva (Açık), és melyik felújítás alatt (Restorasyon (Kapalı))

Virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Dolmabahçe palota

loading map - please wait...

Dolmabahçe palota 41.037251, 28.995688 A Dolmabahçe palota Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 4 5 5 4 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email