A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.
Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.
Ma múzeum.
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra leírása
A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül: ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).
Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.
De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.
Khôra történeleme
Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.
1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.
1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.
1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.
Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.
1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.
Érdekességek
A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.
Magyar vonatkozás
Nincs infó.
Tanácsok, ajánlatok
Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii
Bejutás
Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva
Belépő: 15 TL (2014)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)
Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.
Megközelítés
Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.
Megtekintéshez szükséges idő
Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!
A Szent Iréné bazilika (Hagia Irene) (törökül Aya İrini) Isztambul egyik legrégebbi bizánci temploma. A templom ma múzeum, de leginkább a különleges akusztikája miatt itt megrendezett koncertekről híres. A nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.
Hagia Irene
Szent Iréné bazilika leírása
A Szent Iréné bazilika Isztambul egyik legrégebbi, még ma is álló bizánci (Ortodox) temploma. Az Oszmán hódítás után nem alakították át mecsetté, hanem “lefokozták” fegyverraktárrá, mivel a szultáni palota, a Topkapı Saray terültén belül található.
Ma leginkább az itt megrendezett koncertjeiről híres. A sajátos akusztika miatt különleges koncerteket szoktak itt rendezni. A nemzetközi előadásokon nem ritkák a magyar fellépők sem.
Történelem
Mint minden ősi bizánci templom esetében, a Szent Iréné bazilika helyén is egy római templom állt (amit pedig egy véletlenül leégett elfeledett anatóliai isten templomának a helyére építettek). Miután a 4. században a templom (véletlenül) kigyulladt, az ősi római istenek (Artemisz, Aphrodité és Apollón) kénytelenek voltak új szentélyt keresni magunkat. A váratlanul megürült helyre pedig Nagy Konstantin gyorsan felépíttetett egy keresztény templomot.
Ez a templom, szintén véletlenül, a Nikai felkelés alkalmával leégett 532-ben. Az emberek szomorúan álltak a templom romjai körül egy darabig. Egészen addig, míg Nagy Szent I. Justinianus oda nem ment hozzájuk, és azt mondta: Emberek! Építünk ide egy új templomot! De ezúttal kőből, hogy az nehogy ismét leégjen!
És így is lett! Meg 548 is lett, mire elkészült az új templom. Kőből, és így nem égett le. Hanem egy földrengésben sérült meg a 8. században. De volt akkor is egy Konstantin. Egy ötödik. Egy olyan Konstantin, aki újraépítette a templomot. Kőből. És a templom nem égett le ismét. És földrengés sem pusztította. Csak az emberek, akiknek tetszett a képrombolás.
De a templom végül azt is túlélte. Mára pedig azon különlegesek közé tartozik, amelyek még ennyi viszontagság után is megtartották az ősi, bizánci épületformát.
Majd eljött az az idő, amikor Fatih Szultán Mehmet is eljött. Persze nem egyedül, hanem hatalmas sereggel, hogy bevegye a várost. És be is vette. Az isztambuli bizánci templomok nagy részét átalakították mecsetté. De a Hagia Irene kimaradt ebből. Ő ugyanis egy különleges helyen fekszik, az isztambuli félsziget legvégén, ami akkoriban egy park volt. A szultánok ebbe a parkba építették fel a Topkapı palotájukat.
Jó ötletnek tűnt, hogy a Szent Iréné bazilika is mecsetként funkcionáljon, hiszen a Topkapı palotakerten belülre került. Csakhogy ott van mellette a Hagia Szophia, ami sokkal nagyobb. És az mégsem lehet, hogy a szultán kis mecsetbe jár, míg a nép a nagyba. De nem lehetett fordítva sem, hogy a nép járjon a kicsibe, és a szultán a nagyba. Mert egyrészt a nép nem fért volna be, másrészt a szultán unatkozott volna egyedül abban a hatalmas mecsetben. Nem is beszélve arról, hogy a Szent Iréné bazilika a Topkapı palotaudvarba került, és sokáig tartott volna, míg a nép egyesével lábat töröl. Úgyhogy inkább nem lett mecset a Hagia Ireneből.
Mire is lehetne viszont akkor használni egy hatalmas épületet a palota udvarán belül? Pl. fegyverraktárnak. Ha esetleg a nép úgy érezné, hogy nem szeretik annyira a drágalátos szultánjukat. És a nép olyan szépen gyülekezik a Hagia Sophiában. Mi van, ha úgy gondolják, a Topkapı palota kapuja előtt is összegyűlnek, csak kevésbé szépen. És még kevésbé szép szavakkal illetik a drágalátos szultánjukat. Akkor pedig a közelben levő fegyverraktárból elő lehet venni a nyilakat és a puskákat, és meg lehet kérni a népet, hogy inkább mégis szép szavakkal éltessék a drágalátos szultánjukat.
Így lett a Szent Iréné bazilika végül fegyverraktár. Egészen addig, míg janicsárok fel nem lázadtak. Ők ugyanis a falon belül voltak ahogyan a fegyverraktár is. Ez pedig kínos volt a szultánra nézve, aki szintén a falakon belül volt. De hála a szakácsnak, aki roppant jól forgatta a hentesbárdot, a szultán túlélte a lázadást. Mindjárt gondoskodott is róla, hogy a fegyverek jó messzire kerüljenek innen. Ekkor alapították az isztambuli Hadtörténeti múzeumot, ahova az összes fegyvert átszállították.
A Szent Iréné bazilika ezek után üresen maradt. Ma ennek köszönheti hírnevét, hiszen a halomban álló fegyverek nélkül nagyon jó az akusztikája. Ráadásul az üres helyre rengeteg nézőt is be lehet zsúfolni. Így a Hagia Irene ma már a világ egyik leghíresebb, és legkülönlegesebb koncertterme. Minden nyáron az Isztambuli Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében számos koncertet tartanak itt.
A bazilika hivatalosan a múzeum kategóriába tartozik, de valójában templom.
Érdekességek
A Szent Iréné bazilika a világ egyik legkülönlegesebb koncertterme, az egyedülálló akusztikájának köszönhetően. Évente számos országból – köztük Magyarországról is – érkeznek zenészek, énekesek.
Magyar vonatkozás
A Szent Iréné bazilika nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.
Tanácsok, ajánlatok
A bejutáshoz sok szerencse kell. Inkább ajánlott egy koncertre elmenni. Sok közülük ingyenes.
Bejutás
Nyitvatartás: A múzeumi nyitvatartásról nincs infó. Érdemes koncertidőben látogatni.
Belépő: Nincs infó (talán 20 TL?)
Elfogadott pénznem: Nincs infó
Kártyás fizetés: nincs infó
Megközelítés
A Hagia Sophia mögött található, ahogy megyünk be a Topkapı palotába, mindjárt az első kapu után balra.
Szent Iréné bazilika41.009674, 28.981290A Szent Iréné bazilika (Hagia Irene) (törökül Aya İrini) Isztambul egyik legrégebbi bizánci temploma. A templom ma múzeum, de leginkább a különleges akusztikája miatt itt megrendezett koncertekről híres. A nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.Tovább...
A Hagia Sophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum.
Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.
AyaSofya
A Hagia Sophia leírása
A Hagia Sophia, vagy törökül AyaSoyfa Isztambul egyik legmeghatározóbb látványossága. Ez az első olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhetően hatalmas belső teret tudtok létrehozni.
A későbbi bizánci, ortodox templomok és oszmán mecsetek alapja.
1196.-ig, sevillai Székesegyház megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt.
A Hagia Sophia ma se nem templom, se nem dzsámi, hanem múzeum.
Számok:
Épült: 532-537
Főkupola: 31 m átmérőjű
Belső tér: 55,6 m magas
Alapterület: 7570 m²
5 év alatt 10.000 munkás építette fel, közel 100 mérnők irányítása alatt.
Hagia Sophia belülről
Történelem
Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…
I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.
Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:
Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
Anthemiosz: Volt ilyen felkelés?
Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
Justinianus: Hatalmas!
Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
Justinianus: Annál is nagyobb!
Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
Iszidórosz: …jó messzire…
Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
Iszidórosz: Mi????
Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.
Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.
A Hagia Sophia külső részén ma is látszanak a különlegesen masszív toldások, ami megakadályozzák, hogy a hatalmas kupola súlyától ne nyíljon szét az épület. Belül is megfigyelhetjük, hogy az oszlopok nem függőlegesen állnak.
Nem sokkal a Hagia Sophia elkészülte után kezdődtek a megpróbáltatások. Elsősorban a földrengések. De voltak politikai harcok, képrombolások és még a keresztes hadjárat is.
Végül 1453-ban II. Mehmed elfoglalta Isztambult. A Hagia Sophiát átalakítatta dzsámivá (de a nevét megtartotta, csak átírta török helyesírásra: AyaSofya), a mozaikokat pedig gipszel lefedték (kivéve a bejáratnál levőt, mert az már nem tartott a szent területhez).
Idővel 4 minaret, és 3 türbe került az épület mellé. A törökök (elsősorban Mimar Sinan) többször felújították és megerősítették.
A ma látható mozaikok a bizánci időből származnak. Míg a csempék, és a kupolában felfüggesztett fa pajzsok már az oszmánok kiegészítései.
Hagia Szophia és a politika.
A Hagia Sophia méretével, és bizánci központi elhelyezkedésével hamar a keleti keresztény kultúra legfontosabb épülete lett. Szimbolikus jelentősége hasonló, mint Vatikán a nyugati keresztényeknek, vagy Mekka a muszlimoknak.
Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, nem annyira a város és a bizánci palota, hanem a Hagia Sophia, mint a vallási központ megszerzése számított az elsődleges célnak.
Ezzel súlyos csapást mért a kelet keresztény egyházra, minek köszönhetően a nyugati vetélytárs nélkül maradt. Holott II. Mehmed megengedte, hogy Isztambul maradjon a Patriarchátus székhelyének.
A XX. század elején, a Török Köztársaság megalakulásának időszakában a Görögkeleti Egyház részéről egyre több kérés, követelés érkezik, hogy a Hagia Sophia legyen ismét ortodox templom. Atatürk elébe ment a problémának: megszűntette az épület szakrális jellegét. Így ma már se nem templom, se nem mecset, hanem múzeum (azóta AyaSofya Múzeum).
Ennek köszönhetően a mecsetekre vonatkozó előírások (cipő levétel, láb és kéz elfedése, stb…) nem vonatkoznak rá. Cserébe viszont múzeumi belépőt kell fizetni.
Érdekességek
A IV. Keresztes Hadjáratot vezető Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.
A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.
Magyar vonatkozás
A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.
A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.
A magyar gyertyatartókA magyar gyertyatartók
Tanácsok, ajánlatok
Érdemes mindjárt 9-re, nyitásra a kapuhoz menni, mert később hatalmas sor szokott keletkezni.
Ne felejtsünk el az emeletre felmenni!
Kifele menet pedig az utolsó kapu előtt forduljunk hátra, mert ott is van egy mozaik!
Bejutás
Nyitvatartás: K-V 09-19:00 (jegyeladás: 18:00-ig), október 1. – április 15: 09:00-17:00 (jegyeladás: 16:00-ig) Zárva: Hétfőn, a Ramazán és az Áldozati Ünnep első napján. Belépő: 25 TL (2012) Elfogadott pénznem: Török líra Kártyás fizetés: nem
Hagia Szophia (AyaSofya)41.007998, 28.979402A Hagia Szophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum. Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.
Tovább...
