Stílus kategória bejegyzései

Hagia Szophia (AyaSofya)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Hagia Sophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum.
Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.

Hagia Szophia
AyaSofya

A Hagia Sophia leírása

A Hagia Sophia, vagy törökül AyaSoyfa Isztambul egyik legmeghatározóbb látványossága. Ez az első olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhetően hatalmas belső teret tudtok létrehozni.
A későbbi bizánci, ortodox templomok és oszmán mecsetek alapja.
1196.-ig, sevillai Székesegyház megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt.

A Hagia Sophia ma se nem templom, se nem dzsámi, hanem múzeum.

Számok:

Épült: 532-537
Főkupola: 31 m átmérőjű
Belső tér: 55,6 m magas
Alapterület: 7570 m²
5 év alatt 10.000 munkás építette fel, közel 100 mérnők irányítása alatt.

Hagia Szophia belülről
Hagia Sophia belülről

Történelem

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…

I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.

Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:

  • Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
  • Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
  • Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
  • Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
  • Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
  • Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
  • Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
  • Anthemiosz: Volt ilyen felkelés?
  • Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
  • Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
  • Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
  • Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
  • Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
  • Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
  • Justinianus: Hatalmas!
  • Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
  • Justinianus: Annál is nagyobb!
  • Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
  • Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
  • Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
  • Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
  • Iszidórosz: …jó messzire…
  • Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
  • Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
  • Iszidórosz: Mi????
  • Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.

Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.

A Hagia Sophia külső részén ma is látszanak a különlegesen masszív toldások, ami megakadályozzák, hogy a hatalmas kupola súlyától ne nyíljon szét az épület. Belül is megfigyelhetjük, hogy az oszlopok nem függőlegesen állnak.

Nem sokkal a Hagia Sophia elkészülte után kezdődtek a megpróbáltatások. Elsősorban a földrengések. De voltak politikai harcok, képrombolások és még a keresztes hadjárat is.

Végül 1453-ban II. Mehmed elfoglalta Isztambult. A Hagia Sophiát átalakítatta dzsámivá (de a nevét megtartotta, csak átírta török helyesírásra: AyaSofya), a mozaikokat pedig gipszel lefedték (kivéve a bejáratnál levőt, mert az már nem tartott a szent területhez).

Idővel 4 minaret, és 3 türbe került az épület mellé. A törökök (elsősorban Mimar Sinan) többször felújították és megerősítették.
A ma látható mozaikok a bizánci időből származnak. Míg a csempék, és a kupolában felfüggesztett fa pajzsok már az oszmánok kiegészítései.

Hagia Szophia és a politika.

A Hagia Sophia méretével, és bizánci központi elhelyezkedésével hamar a keleti keresztény kultúra legfontosabb épülete lett. Szimbolikus jelentősége hasonló, mint Vatikán a nyugati keresztényeknek, vagy Mekka a muszlimoknak.
Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, nem annyira a város és a bizánci palota, hanem a Hagia Sophia, mint a vallási központ megszerzése számított az elsődleges célnak.
Ezzel súlyos csapást mért a kelet keresztény egyházra, minek köszönhetően a nyugati vetélytárs nélkül maradt. Holott II. Mehmed megengedte, hogy Isztambul maradjon a Patriarchátus székhelyének.
A XX. század elején, a Török Köztársaság megalakulásának időszakában a Görögkeleti Egyház részéről egyre több kérés, követelés érkezik, hogy a Hagia Sophia legyen ismét ortodox templom. Atatürk elébe ment a problémának: megszűntette az épület szakrális jellegét. Így ma már se nem templom, se nem mecset, hanem múzeum (azóta AyaSofya Múzeum).
Ennek köszönhetően a mecsetekre vonatkozó előírások (cipő levétel, láb és kéz elfedése, stb…) nem vonatkoznak rá. Cserébe viszont múzeumi belépőt kell fizetni.

Érdekességek

A IV. Keresztes Hadjáratot vezető Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.

A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.

Magyar vonatkozás

A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.

Szent Piroskáról bővebben itt olvashatunk.

Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban
Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban

A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.

A magyar gyertyatartók és az oltár
A magyar gyertyatartók
A magyar gyertyatartó közelebbről
A magyar gyertyatartók

Tanácsok, ajánlatok

Érdemes mindjárt 9-re, nyitásra a kapuhoz menni, mert később hatalmas sor szokott keletkezni.
Ne felejtsünk el az emeletre felmenni!
Kifele menet pedig az utolsó kapu előtt forduljunk hátra, mert ott is van egy mozaik!

Bejutás

Nyitvatartás: K-V 09-19:00 (jegyeladás: 18:00-ig), október 1. – április 15: 09:00-17:00 (jegyeladás: 16:00-ig)
Zárva: Hétfőn, a Ramazán és az Áldozati Ünnep első napján.
Belépő: 25 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem

Megközelítés

A Sultanahmed közepén található.

Megtekintéshez szükséges idő

kb. 60-90 perc

Ajánlott linkek

Hagia Szophia hivatalos oldala (angol)
Wikipédia – AyaSofya

3D virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Hagia Szophia (AyaSofya)

loading map - please wait...

Hagia Szophia (AyaSofya) 41.007998, 28.979402 A Hagia Szophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum. Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 5 5 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Haydarpaşa Pályaudvar

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Haydarpaşa Garı, magyar nevén Haydarpaşa pályaudvar, Isztambul ázsiai vasúti pályaudvara.

Haydarpaşa Pályaudvar
Haydarpaşa Pályaudvar

 

Haydarpaşa Pályaudvar leírása

A Haydarpaşa Garı Isztambul ázsiai pályaudvara. Ide érkeznek a vonatok Törökország belsejéből. 1906.-ban épült neoklasszicista épület. Egyik legfőbb látványossága, hogy nem a szárazföldön van, hanem cölöpökön a tengeren. Ez különleges hangulatot ad neki.

Történelem

Törökországban a vasút nagyon lassan fejlődött, mert kevés a vízszintes terep. A városokat összekötő vasúthálózatnak a hegyeken keresztül kell átvágnia.
A mai pályaudvar alapjait akkor kezdték meg építeni, amikor 1871-ben Abdülaziz Szultán kiadta a parancsot, hogy Isztambult és Izmitet vonattal kössék össze. Az első utasszállító vonat 1890-ben indult el (és még abban az évben meg is érkezett).

De a pályaudvart nem véletlenül építették a Boszporusz bejáratához. Az árukat a hajókról közvetlenül lehet a vasútra pakolni. Sőt! Még egy speciális komp is szolgál, amelyik a vagonokat a Sirkeci Garı-ba, az európai pályaudvarba. Így aki csónakázni szeretne a Boszporuszon, az készüljön fel, hogy keresztbe nemcsak a kompok, tankerek és tengeralattjárók úszkálnak, hanem vonatok is.

A Haydarpaşa pályaudvar nagyon hamar fontos állomás lett az Oszmán Birodalomban, ami serkentette a vasútépítést. Így viszont hamar kiderült, hogy az eredeti pályaudvar nagyon kicsi. Amikor pedig a vasútvonal elért Bagdadig, már nem lehetett a bővítést tovább halogatni.

1906-ban Otto Ritter és Helmut Conu német építészek neoklasszicista stílusú épületet terveztek. Ez az, amit ma is láthatunk többségében.

2012. februárjában a pályaudvart ideiglenesen lezárták, és megkezdték a felújítását, ami várhatóan 2 évig tart majd. A Haydarpaşa restaurálása egy része annak az épülő turista parknak, ami a környéken lesz. A pályaudvar jelenleg nem üzemel.

A Haydarpaşa pályaudvar kétszer sérült meg.

1979-ben egy közeli hajóbalesetben keletkezett robbanásban az épület súlyosan megsérült.
2010-ben a felújítás alatt a történelmi tetőszerkezet kigyulladt, és majdnem teljesen leéget.

Haydarpaşa Pályaudvar
Haydarpaşa Pályaudvar

 

Érdekességek

A Haydarpaşa pályaudvar egy mesterséges, cölöpökön álló félszigeten áll, aminek nagyon kellemes a hangulata. A bejárat előtt pálmafák, és sétáló utca van, Itt találjuk azt a mozdonyt, amelyik Atatürköt szállította az utolsó útjára.

Magyar vonatkozás

A pályaudvar mellett rendszeresen áll 1-2 tűzoltóhajó. Az isztambuli tűzoltóhajó volt az első a világon, és ezt gróf Széchenyi Ödön találta ki.

Tanácsok, ajánlatok

Az épületet legjobban a tenger felől lehet fényképezni.

Bejutás

Nyitvatartás: Felújítás miatt zárva

Belépő: nincs

Elfogadott pénznem: nincs

Kártyás fizetés: nincs

Egyéb: Semmi extra.

Megközelítés

Az európai oldalról a Karaköy – Kadıköy hajók közül olyat válasszunk, ami megáll a Haydarpaşa kikötőben is.

Megtekintéshez szükséges idő

Az épület kb. 10-15 perc alatt megnézhető.
Oda-vissza hajózással együtt viszont kb. 60-90 perc (20 perc a hajó oda, és 20 vissza, plusz a várakozás)

Ajánlott linkek

Wikipédia – Haydarpaşa (angol)

 Virtuális túra.


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Haydarpaşa Pályaudvar

loading map - please wait...

Haydarpaşa Pályaudvar 40.996197, 29.018476 Haydarpaşa Garı, magyar nevén Haydarpaşa pályaudvar, Isztambul ázsiai vasúti pályaudvara. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 1 3 2 3-4 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Galata-torony

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Galata-torony (török nevén Galata Kulesi) a középkori Isztambul legmagasabb épülete. Ez két fontos dolgot jelent:
– Mindenhonnan látszik.
– Ha felmászunk rá, akkor onnan mindent láthatunk: remek fotós hely!

Persze maga a torony is egy történelmi érdekesség.

Galata-torony
Galata-torony

 

Galata-torony leírása

A Galata-torony Isztambul történelmi városrészének a Galata negyedében található. Annak is a sarkán. Valaha itt ért véget a város.
Ha fent állunk a toronyban, és háttal leszünk az Aranyszarv-öbölnek, akkor az új városrészt láthatjuk. Ez az, ami még nem volt itt olyan régen. A régen persze Isztambul történelmi távlataiban értendő.
A Galata-torony volt az utolsó bástya a Galata városrészben. Utána már csak bozótos volt. Amikor Isztambult elfoglalták a törökök, akkor abban a bozótos, meredek völgyben vontatták át a hajókat.

A Galata-torony, mint kiemelkedő épület, remekül szolgált tűztoronyként is. Az egyetlen probléma az volt, hogy a torony gyakrabban égett le, mint a környék. Egyszer aztán jött egy olyan ötlet, hogy kőből kellene felépíteni. Azóta jobban ellenáll a tűznek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem égett le újra és újra, csak több maradt egyben.

Ma már remek kilátó, nagyon jó fotós hely. És lift is van benne, így nem kell annyit mászni. Csak fel a dombtetőre.

Maga a torony 66,9 m. A domb pedig 35 m. Ez nem tűnik nagynak és tényleg nem is az. Csak amikor éppen huszonnyolcadszorra állunk meg a felfelé mászásban, akkor kezdünk gondolkodni, hogy valami nem stimmel…

Történelem

Az eredeti torony, azaz az öreg Galata-torony valójában nem ez. Egy régi festmény azon a helyen ábrázolja, ahol ma Karaköy van. Lent volt a tengerparton.
Persze nem a torony döntött úgy, hogy feljön egyet levegőzni a dombtetőre, hanem a régi torony eltűnésével kellett egy másik, amit Galata-toronynak lehetett lenevezni.

A legrégebbi torony, amiről tudunk, hogy itt állt, azt 528-ban építették. De ő nem maradt meg sokáig, mert a negyedik keresztes hadjáratban (1202-1204) a felfegyverzett turisták hazavitték.

A turizmus végével erre a részre a genovaiak települtek. Valaki közülük egy olyan ötlettel állt elő, hogy a falon lévő lukra kellene egy tornyot építeni. Az ötletet mindjárt tett is követte, így felépült egy torony, a Galata városrész sarkára. Mindez 1348-ban történt.

Később a tornyot az Oszmán Birodalom ideje alatt többször is átépítették (néha a tüzek miatt, néha meg csak úgy, 1875-ben pedig még a villám is belecsapott).

Az utolsó átalakítás már a felújítás volt. Akkor ragaszkodtak a korábbi kinézethez. Ez 1990-ben fejeződött be. Azóta a torony várja a turistákat.

Érdekességek

A XVII. században egy lelkes török tudós, Hezârfen Ahmed Çelebi, Leonardo tervei alapján megalkotott egy repülő szerkezetet, amivel leugrott a toronyból. A monda szerint nemcsak hogy megúszta az utcakövek közeli szemrevételezését, de még át is repült a Boszporuszon, és a mai Harem városrészben szállt le. A távolság kb. 3 km.
A szultán (VI. Murad) úgy érezte, hogy bár a műsor roppant látványos volt, de jobb ha valakinek nincs olyan képessége, amivel a szultán nem rendelkezik. Ki tudja, melyik nap hova fog berepülni, így a jutalom mellett egy algériai utazással is megajándékozta. Egyirányúval persze.

Magyar vonatkozás

Nincsenek magyar kapcsolatról információink.

Tanácsok, ajánlatok

A Galata-torony az egyik legjobb hely Isztambul fotózására. Vigyünk tartalék kártyát, és akkumulátort!

Bejutás

Nyitvatartás: H-V 09:20:00. A diszkó éjjel is nyitva van.

Belépő: 6,5 Euro (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra, Euró

Kártyás fizetés: igen (az információ nem biztos)

Egyéb: Néha jön egy nagyobb turistacsoport, vagy egy szélességében lelkes turista beszorul az erkélyen, így hosszú sor alakulhat ki. Meg lehet próbálni, hogy addig beülünk a közeli teázóba, és kivárjuk, amíg rövidebb lesz a sor.
A toronyba lifttel lehet feljutni, ami viszont nem megy fel a tetejéig. Az utolsó métereket lépcsőn kell megtennünk.
Az erkély meglehetősen keskeny.

Megközelítés

A kezdő turisták hamar szembekerülnek azzal a geometriai ténnyel, hogy egy ekkora torony könnyen el tud bújni a szűk utcák között, így a dombon felfele haladva nem látszik. Nekik ajánljuk, hogy kérdezzék a helyieket, merre van a torony (kule)!
A tapasztalt turisták  simán toronyirányt (és most szó szerint) nekiindulnak a Galata hídról, majd felmásznak a domb oldalon.
A még tapasztaltabbak viszont előveszik a térképet, és rájönnek, hogy a közeli Tünelen , azaz siklón is fel lehet jutni a dombtetőre, majd onnan kell már csak egy kicsit lefele sétálniuk.

Megtekintéshez szükséges idő

Fotózással együtt kb. 40 perc.
Ebben nincs benne a bejutásra várakozás, ami akár 30 perc is lehet.

Ajánlott linkek

Wikipedia Galata Tower (angol)
Hezârfen Ahmed Çelebi (angol)

Virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Galata-torony

loading map - please wait...

Galata-torony 41.025621, 28.974187 A Galata-torony (török nevén Galata Kulesi) a középkori Isztambul legmagasabb épülete. Tovább...

Értékelés

Látnivaló értékelése

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 4 3 5 5 3

Fotóspont értékelése

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
5 5 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email