Stílus kategória bejegyzései

Dolmabahçe palota

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 4.5/10 (2 votes cast)

A Dolmabahçe palota (török nevén Dolmabahçe Sarayı, azaz Feltöltött Kert Palota, viccesebben töltött-kert)  Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát.

A Dolmabahçe palota különlegessége, hogy itt található az az ágy, amiben Atatürk meghalt.

 

Dolmabahçe palota bejárata az Óratoronnyal
Dolmabahçe palota bejárata az Óratoronnyal

Dolmabahçe palota leírása

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szultán (I. Abdülmecid). Olyan hatalmas volt, hogy ő uralta a fél Földközi-tengert, Észak-Afrikát, a Balkánt és még a Közel-Keletet is. Uralta ő a távoli Magyarországot is, de miután az ágyuknak mindig nyoma veszett, majd a magyarok is kihajították a törököket, kénytelen volt kivonulni.

De ennek ellenére a szultán boldogan élt, éldegélt Isztambulban, a Topkapı palotában, mígnem be nem ment a hárembe. Ott viszont összefutott a hétszáz feleségével, akik nekiálltak panaszkodni: nincs TV, nincs hűtő, nincs mikrosütő, és még a fal is elavult oszmán csempékkel van tele, pedig már minden kisebb pasa is barokk kuckóban lakik.

A szultán gondolkozott erősen. Gondolkozott és kalkulált. Majd összehívta a tudósokat, mérnököket, földmérnököket, és vízimérnököket. De mind ugyan arra jutottak. Nem lehet ennyi feleséget mind zsákba rakni és behajítani a Boszporuszba, mert nemhogy zsák nincs elég, de még a Boszporuszt is elrekesztik vele, és az komoly problémát fog okozni a kereskedelemnek.

A szultán további számításokat kért, de kiderült, hogy a lefejezés nem változtatna a zsákok méretén, így ezt az ötletet is el kellett vetni.

Nem jött be a száműzetési terv sem, mert a világ nem akkora, ahova ennyi feleséget el lehetne küldeni. És az is kiderült, hogy a Föld gömbölyű, tehát a világ végén sem lehet mindenkit ledobálni.

Mit volt mit tenni, a szultán és a tanácsosai (pontosabban csak maga a szultán, a tanácsosok csak a jelenlétükkel és a lelkes egyetértésükkel segítettek) együtt kisütötték, hogy akkor bizony egy új, nagyobb és modernebb palotát építenek. Ott aztán lesz minden!

  • Olyan hárem, hogy Párizsba senki se akar majd menni.
  • Hatalmas fogadóterem.
  • Titkos pálinkás ivókészlet.
  • Plafonra festett napsütötte égbolt (esős időkre).
  • Lépcső és olyan korlát, amin le lehet csúszni.
  • Mindenkinek más fajta csillár, de ügyesen kiválogatva ám, nehogy a feleségek azon összevesszenek.
  • Saját fürdőszobák.
  • Láblógatóhely a tengerparton.
  • Még egy terem a kaktuszoknak is.
  • És hogy mindenki nyugodt legyen, minden aranyból és kristályból. De utána aztán ne kérjen senki arany nyakláncot szülinapra!!!

Hívtak is mindjárt építészeket a világ minden tájáról, amelyből néhányat véletlenül, néhányat pedig csak megszokásból lefejezték, még a fogadás előtt. A szerencsés kiválasztott végül Garabet Balyan és fiát, Nikoğos lett, akik örmények, és a Boszporusz partján már számtalan kisebb-nagyobb palotát építettek.

A szultán elégedett volt. Főleg, amikor elkezdődtek az építkezések, és a háznépe lenyugodott. Amikor viszont a kincstárat ürítették, akkor már kissé morcosabb lett. De a feleségek bőven kárpótolták. Főleg, ha lefekvés előtt még elmondott egy szép mesét arról, hogy milyen lesz a hűtő, vagy az új fürdőszoba.
Az építkezés ára átszámolva kb. 35 tonna arany volt. Ebből 14 tonna a díszítésre ment el, ahol is az aranyozás több mint 45.000 m².

Stílust viszont nem sikerült eldönteni. Ezért inkább keverték a barokkot, a neoklasszikust és a rokokót. Állítólag a keverés közben volt egy baleset, és a szultán egyik felesége (ráadásul egy magyar, egy bizonyos Kőmíves család lánya, akit az oroszok raboltak el, majd adtak el a szultánnak) is belekeveredett a falba.

Az építkezés 1845-ben kezdődött, és 1856-ban fejeződött be. Már aznap beköltöztek a háremhölgyek, de még évekig tartott, míg minden cuccot átcipeltek. Az utolsó darab egy afrikai hölgy hajszárítója volt, aminek az átszállításához egy külön hajót küldött az orosz cár.

A szultán még maradt pár napig a kiürült régi Topkapı palotában. Rendezett egy amolyan második (valójában hétszázegyedik) legénybúcsút. De most egy ténylegeset. Volt is nagy mulatozás, örvendezés, bicskadobálózás, arkadaş (törökül cimbora) zsákba pakolása és Boszporuszba dobálása, és még sok-sok játék. Mégiscsak ez a szultán utolsó éjszakája, amikor nem kell a hárembe bemennie.

Így készült el a Dolmabahçe palota, és így költözött be a szultán és háza népe.

Mindössze 66 évig élvezhették a modern luxust, mígnem 1922-ben a török függetlenség kipaterolta őket. Összesen 6 szultán volt a tulajdonosa Törökország legnagyobb palotájának.

 

Építészet

Dolmabahçe palota bár elsőre remekül néz ki, építészetileg azért lenne mit javítani. Akkoriban és már tombolt a jelenkor népszerű politikai játéka, hogy inkább ismerősöknek adták az építés jogát, mint olyannak, aki rendesen meg is tudja csinálni.

A jelenlegi építészek igencsak rossz véleménnyel vannak a Dolmabahçe kivitelezéséről.

Dolmabahçe palota belülről
Dolmabahçe palota belülről

 

Atatürk

A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk, élete utolsó napjait a Dolmabahçe palotában töltötte. A háremben halt meg 1938. november 10-én. Az ágyát török zászlóval fedték le, és állandó díszőrséggel látták el. Az ágy mellett található óra 9:05-t mutat, Atatürk halálának időpontját.

Atatürk ágya, ahol meghalt
Atatürk ágya, ahol meghalt

Ha jól belegondolunk, itt egy komoly ellentmondást találunk, hogy miért választotta az az ember a szultáni palotát (a diktatúra jelképét) végső lakhelyének, aki annyit fáradozott a köztársaság felépítésén.
Több elmélet is van, de abban mindenki egyetért, hogy Atatürk semmiképpen sem akarta magát szultánnak mutatni. Nem volt beképzelt és nem gondolkodott úgy sem, hogy Na én majd jól belefekszem a szultán ágyába.

A történészek szerint Atatürk ezzel azt szimbolizálta, hogy a török nemzet él tovább, az élet megy tovább, csak a szultán lett lecserélve a demokráciára.

További szimbólum, azáltal hogy Atatürk pont a Dolmabahçe palotában halt meg, ezzel eltávozott, és átadta az ország vezetését a török népnek.

 

Érdekességek

A Dolmabahçe palotában valóban van dugi pálinkás, azaz rakı készlet, hogy a szultán bármikor ihasson a barátaival, vagy csak úgy magában.
Az értékes könyvsorozatnak ilyen címei vannak, mint Dictionary des sciences és hasonlóak.

Titkos készlet
Titkos készlet

Magyar vonatkozás

A Dolmabahçe palota tele van olyan festményekkel, amelyeken a törökök éppen hősi tetteket hajtanak végre, Magyarországon.

Szulejmán Budai nyaralására érkezett az Oszmán Utazás és Foglalás rt. iroda segítségével
Szulejmán budai nyaralására érkezett az Oszmán Utazás és Foglalás Rt. iroda segítségével

 

Tanácsok, ajánlatok

A Dolmabahçe palota teljes megtekintése hosszú idő. E szerint készüljünk szendviccsel, és előző esti partikkal.

A palota nagymértékű rekonstrukción megy keresztül. Érdemes a web-oldalon előre megnézni, melyik rész látogatható.

Bejutás

Nyitvatartás: Hétfő és szerda kivételével minden nap, V. 8:30-16:00
Naponta maximum 3000 látogatót engednek be, így érdemes már reggel ott lennünk.

Belépő (2012):
Dolmabahçe Palota: 30 TL
Dolmabahçe  Hárem: 20 TL
Kombinált: 40 TL
Diák: 10 TL

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (nem megerősített információ)

Egyéb: Érdemes kora reggel menni, hogy megelőzzük a tömeget! Ha csak a kertet szeretnénk megnézni, akkor az 1 TL.
November 10-én tartják a megemlékezést Atatürk haláláról. Ezen a napon nagyon nehéz bejutni, de akinek sikerül, különleges élményben lehet része!

Megközelítés: Kabataş-ig eljutunk villamossal. Onnan inkább gyalogoljunk egy kicsit (10 perc) tovább. Lehet menni busszal is, és majdnem minden busz arrafelé megy, azért nem könnyű.

Megtekintéshez szükséges idő: Ha mindent meg akarunk nézni, akkor legalább fél nap.

Ajánlott linkek

Dolmabahçe palota hivatalos (és szép) oldala.
Dolmabahçe  palota mely része van nyitva (Açık), és melyik felújítás alatt (Restorasyon (Kapalı))

Virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Dolmabahçe palota

loading map - please wait...

Dolmabahçe palota 41.037251, 28.995688 A Dolmabahçe palota Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 4 5 5 4 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email
 

Kék mecset (Sultanahmed Camii)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Sultanahmed Camii – magyar nevén Ahmed szultán mecsetje, közkedvelt nevén pedig Kék Mecset – Isztambul legnagyobb és legnépszerűbb dzsámija.

Legnagyobb különlegessége, hogy ide minden turistát belöknek az utazási irodák. Ezért rettentően nagy a tömeg. Ezzel együtt vallási központ, így ünnepnapokon nagyon-nagyon tele van.

Kék Mecset
Kék Mecset

 

Kék mecset leírása

Sultanahmed Camii Isztambul egyik központi mecsete. Minden szempontból: hatalmas mérete, központi helye, turisták kedvence és vallási központi.

Kék mecset nagy. Hatalmas. És különleges azzal, hogy 6 minaretje van. Ez segít minket, hogyha eltévedtünk (és még a közelben vagyunk), akkor a hatminarettes mecsetet keresve ide juthatunk.

Ez a hat minaret nagyon szokatlan. Amikor a mecset épült, akkor csak Mekkának volt ennyi tornya. Ezért akkoriban komoly viták és ellenvetések forrása volt. Ahmed szultán a problémát úgy oldotta meg, hogy a mekkai mecsetnek építettet még egy minaretet.

E mellett a hat minaret számos legendának és viccnek is alapja. A török nyelvben a hat (altı) nagyon hasonlít az arany (altın) szóra. Egyik legenda szerint a szultán arany minareteket akart. Az építész megkapta az aranyat, mire azonnal zsebre is vágta, majd épített hat tornyot. A szultán persze nem volt boldog, amikor meglátta.

  • Azt mondtam neked, hogy arany tornyokat szeretnék.
  • De hát hat torony van.
  • Arany? Hát hol az arany?
  • Hát ott! Egy, kettő, három, négy…

A dzsámi a hat minaretje mellett valóban egy építészeti remekmű. A kupolák nagyon szépen, egyenletesen vannak elosztva, így tud kialakulni a hatalmas belső tér. Belül 20.000 kézzel festett izniki csempe borítja. Ezek színe átlagosan kék, innen is kapta a Kék mecset nevet.

Sultanahmed Camii
Sultanahmed Camii

 

Történelem

A Sultanahmed Camii-t, meglepő módon Ahmed szultán építette, és még inkább meglepő módon magáról neveztette el.

Szegény Ahmed szultán jól kifogta, mert nem jó korba, vagy inkább nem jó környezetbe született. Nagy reményekkel, és tervekkel kezdte meg uralkodását, de mindenki ott használta ki, ahol csak tudta. Az Oszmán Birodalom fő gazdasági alapja, a hódítások nemhogy befejeződtek, de ebben az időszakban komoly területvesztésekkel is járt. Az osztrákok egy olyan békeszerződést csikartak ki a szultánból, amivel a magyarországi uralmuk a hanyatlásnak indult. Ezzel egyidőben a túloldalon, a perszák is megunták a kebabot és a csúcsos papucsot, és ők is kikergették a törököket a területeikről.

Így Ahmed szultán úgy érezte, hogy a Fentlakó nem kedveli, az ő kiengesztelésére épített egy dzsámit. De az őseivel ellentétben ő már nem tudta az építkezést hódításokban megszerzett pénzből finanszírozni, hanem kénytelen volt a saját kincstárát használni. Természetesen mindenki azt leste, hogyan tudna még több pénzt kicsikarni a szultánból. Így pl. a csempék ára egyre feljebb emelkedett. A szultán viszont nem volt hajlandó a magasabb összeget megfizetni, ezért egyre rosszabb csempéket küldtek neki. A dzsámi aljától felfele haladva csökken a csempék minősége. Mindez főképp abban jelentkezik, hogy a felső csempék kifakultak.

A dzsámit 1609-1616-ban építették, klasszikus oszmán stílusban. Azaz ez a tipikus isztambuli török dzsámi.

Érdekességek

Ma a Kék mecset egy hatalmas élmény azoknak, akik először jönnek Törökországba.

E mellett a dzsámi elsőszámú célpontja a turistáknak, akik hatalmas tömegekben támadják meg az épületet, így történelmi remekmű mellett ízelítőt kaphatunk az emberi viselkedésből is.

Magyar vonatkozás

A Kék mecset építésében szerepe volt annak, hogy Ahmed szultán kiegyezni készült az osztrákokkal, és így a magyarországi uralmuk hanyatlani kezdett.

Tanácsok, ajánlatok

A bejutás időt vehet igénybe. Gyakran hosszú, de jól haladó sor vár ránk. Már a sorban várva érdemes előkészülni a bejutásra azzal, hogy elkezdjük a cipőt levenni, előkészítjük a zacskót, lányok a fejfedőt, stb… Ezzel rengeteg időt takarítunk meg, és azt is megúszhatjuk, hogy a mögöttünk levők egyszerűen belökjenek.

Bejutás előtt mindenképpen érdemes az imaidőkről tájékozódni, hogy ne a sorban állva csukják be a kaput előttünk.

További tanácsok a dzsámin belüli viselkedéssel kapcsolatban itt.

Mivel a Kék mecset a legnépszerűbb turista hely, rengeteg eladót, alkalmi idegenvezetőt és hasonló embert találhatunk a közelben. Ha szóba állunk velük, máris vesztettünk, így legjobb ha nem veszünk róluk tudomást. Egyébként egyáltalán nem agresszívak, nem kell tőlük tartani.

Az álló bódékból nyugodtan vásárolhatunk ennivalót, vagy vizet. Ezek az árak egységesek, nem drágábbak, mint máshol. De előfordulhat, hogy bepróbálkoznak.

Bejutás

Nyitvatartás: Minden nap.

Belépő: Nincs. Adományozni lehet.

Egyéb: Hosszú, de jól haladó sor. Megfelelő öltözet szükséges, cipőt le kell vetni, stb… Bővebben itt.

Megközelítés

Ez a központ. Ezt mindenki ismeri Isztambulban. Ha eltévednénk, ide bárki el tud irányítani minket.

A Sultanhamed Camii egyben a Sultanahmed városrész központja. Nekünk, turistáknak is ez a központunk, így mindenképpen érdemes megjegyezni, mint a legfontosabb tájékozódási pontunkat.

Megtekintéshez szükséges idő

Bejutással együtt kb. 20-35 perc.

Ajánlott linkek

Wikipédia – Ahmed Szultán Dzsámi

Virtuális túra

Fotók – Flickr


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Kék mecset (Sultan Ahmed)

loading map - please wait...

Kék mecset (Sultan Ahmed) 41.005456, 28.976730 A Kék mecset (törökül Sultanahmed Camii) Isztambul legnagyobb és legnépszerűbb vallási épülete, a turisták kedvelt helye. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
 4  5  2  5  4  1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

Print Friendly, PDF & Email