Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, más néven Katonai Múzeum (törökül: Askerî Müze) a legjobb hely, ha a török fegyverekkel szeretnénk találkozni. A több emeletes épületben megtaláljuk a török és az oszmán történelem harci eszközeit és technikáit. Több ezer kiállítási tárgyak között láthatunk egy darabot a Nagy Láncból (mely úgy kötötte össze Európát Ázsiával, hogy közben lezárták a Boszporuszt), maketteket, festményeket, egyenruhákat és mindent, ami csak a katonasághoz kell, vagy nem kell de használták.
Ezen felül külön Atatürk részleggel rendelkezik a múzeum. És aki ügyes, középkori magyar páncélokat, vagy akár az Egri Diadal (mármint amikor a törökök diadalmaskodtak) festményét is megtalálja.

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum leírása
A Hadtörténeti Múzeum (és talán egész Törökország) legnagyobb fegyver-, és katonai gyűjteménye. Összesen több, mint 55 000 tárgy alussza békés álmát a hatalmas, több emeletes épületben. Ebből kb. 5000 az, amit meg lehet tekinteni. A belső épületen kívül az udvaron modern katonai járművek, ágyuk és repülők találhatóak.
A múzeum Isztambul, Törökország és az Oszmán Birodalom történetét mutatja be a hadászaton keresztül. Ismerve az oszmánok terjeszkedő politikáját, végül is a “sima történelem” és a katonai történelem nem is áll olyan messze egymástól.
Bár a Hadtörténeti Múzeum hatalmas, nem minden katonai tárgy található itt. A középkor (Oszmán kor) előtti fegyverek leginkább az Archeológiai Múzeumban, míg minden ami fenn marad a vízen (vagy direkt el akarjuk süllyeszteni), az a Tengerészeti Múzeumban található.
A Hadtörténeti Múzeum különleges kiállítási tárgyai:
- Néhány méter a Nagy Láncból (nem eladó), mely egy meglepő, de gazdaságra mégis komoly hatást gyakorló módon kötötte össze Európát Ázsiával: keresztben lezárták a Boszporuszt, és csak az léphetett át, aki fizetett.
- Atatürk szalon, ahol a törökök atyjának akadémiai éveiből és más katonai relikviáiból láthatunk kiállítást.
- Festmények, melyben a törökök éppen győznek a magyarok felett (pl. Eger, Buda, Nándorfehérvár). Az ezen csatákban szerzett magyar láncingek, kardok és más eszközök a törökök nyaralását “ki mit hozott a nyugatról” jellegű szobákban lelhetjük fel. Számos más Európában talált érdekes cucc mellett.
- Néhány igen érdekes fegyvert is taláhatunk

A Hadtörténeti Múzeum történelme
II. Mehmet szultán nagyon készült Isztambul elfoglalására. Hozott magával egy csomó katonát, és még több fegyvert. És bár rengeteg katona elesett, a fegyverek megmaradtak. Aztán még ott voltak az ellenségnek a fegyverei is. Nem látszott jó ötletnek, hogy visszaadják őket. Valamit viszont tenni kellett velük.
Akkor még nem állt Topkapı Palota. Ott még csak egy üres hegy állt. A Szent Irén templom furcsán is nézett ott ki magában, az AyaSofya mögött. Mire is lehetne ezt használni? Nem fog idejönni senki, főleg, hogy az AyaSofya mecset lett – gondolkozott a szultán. Így aztán az összegyűjtött fegyvereket berakta oda.
Később a Szent Irén templom, alias fegyver raktár. a Topkapı palota kert része lett. III. Ahmed Szultán még egy táblát is kirakott, hogy Daru’lı Eşiya, azaz lőszertár (szabad fordításban: ágyúba való cuccok). Ő egyébként nagyon kedvelte a harci eszközöket. Szolgáit kérte, hogy szépen sorba rendezzék el, így megalapozta a későbbi múzeumot.
Ennek a közelségnek sok előnye volt: ha úgy adódott, akkor a szultán és csapata könnyen fegyverhez jutott. De persze volt ez fordítva is, amikor a szultán ellen fellázadó janicsárok jutottak könnyen fegyverhez. Így azért időnként felreppent a gondolat, hogy esetleg mégis távolabb kellene tartani a fegyverkészletet. Nem is beszélve az olyan dolgokról, amelyek fel is tudnak robbanni.
A múzeum mostani épülete egy katonai akadémia volt. Jó ötletnek tűnt, hogy ide szállítsák át a fegyvereket. És ha már úgyis pakoltak, akkor már ezt szépen és praktikusan csinálták. Az eredmény egy olyan kiállítás lett, amire a nagyközönséget is be lehetett engedni. Mindez 1846-ban volt. Innentől számoljuk a múzeum tényleges fennállásának kezdetét.
Nem sokkal később viszont Abdulaziz szultán (1861-1876) úgy érezte, hogy ezen a helyen mégis inkább egy fegyverraktárra lenne szükség. Mégpedig modern fegyverekkel, nem pedig baltákkal és nyilakkal. Az itt felhalmozott tárgyak jelentős részét ekkor átszállították az Archeológiai Múzeumba. Ekkor derült ki, hogy a korábbi pakolás mégse volt annyira rendezett, mint gondolták. Sok érdekes dolgot találtak, mint pl. egy múmiát is. Máig nem tudja senki, az meg hogy került oda…
1908-ban új fordulatot vett a Hadtörténeti Múzeum. Az új vezetés egy bizottságot hozott létre, amelyik megkereste, és összeszedte az Oszmán Birodalomban szétszóródott fegyvereket. Még a Szent Irén templomban is találtak ottfelejtett tárgyakat. Igaz, újabb múmiát viszont már nem leltek. Nem sokkal később, most már múzeum, pontosabban Oszmán Hadtörténeti Múzeum (Müze-i Askeri-i Osmani) megnyitotta kapuját.
A II. világháború alatt, biztonsági okokból a múzeum készletét átvitték közép-Anatóliába. És ha már úgyis kiürítették, akkor már fel is mostak, újra is meszeltek, de még az épületet is átalakították. 1967-ben a múzeum újra megnyílt, de csak korlátozottan. A nagyközönség csak 1993-tól látogathatja.
Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum ma katonai területnek számít. Azaz a parkban nem minden bokor az, aminek látszik. Lehet, hogy egyik-másik valójában egy rejtőzködő katona.
Érdekességek
Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum nagyon érdekes lehet mindenkinek, aki akárcsak a katonai dolgokat, akár a történelmet szereti. Óriási méretében nemcsak az oszmán, de velük kapcsolatba lépő országokról is többet tudhatunk meg.
Amit mindenképpen érdemes megnézni:
- A Nagy Lánc.
- A Török zászló kialakulása festmény
- Atatürk részleg.
- Udvar
- És még sok sok minden mást.
Minden nap (kivéve hétfő és kedd) 15:00 és 16:00-kor egy húszperces janicsár katonai zenekar ad műsort.

Magyar vonatkozás
Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság éles kapcsolatban állt egymással, több évszázadon keresztül. Gyakran ezt az éles kapcsolatot éles kardok jelentették. E mellett a török történelem kiemelkedő eseményei közé tartoznak a mohácsi és más magyar csaták (természetesen csak a győztesek). Így nem meglepő, hogy a múzeumban számos magyar, vagy magyar vonatkozású tárgyakat találhatunk.

A fegyvereken a folyosókon az oszmán-magyar csaták nagy pillanatait láthatjuk.

Tanácsok, ajánlatok
Úgy érdemes menni, hogy a délutáni (15:00, 16:00) janicsár katonai műsort is lássuk.
Belül nyugodtan lehet fényképezni.
Bejutás
(az információ nem biztos, hogy pontos)
Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 09:00-17:00.
Belépő: 10 TL (2005)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem
Egyéb: Katonai terület, belépésnél táskák ellenőrzése van, ezért ajánlott a vasmacskát és a hasonló nagyobb fémtárgyakat ezen a napon a hotelben hagyni.
Megközelítés
Taksim tértől rövid, kb 10-15 perc séta.
Megtekintéshez szükséges idő
Kb fél nap.
Aki a katonai-történelmi témát szereti, érdemes egy teljes napot rászánnia. A Hadtörténeti Múzeum után kényelmesen le tudunk sétálni (kb. 20-30 perc) a Tengerészeti Múzeumhoz
Ajánlott linkek
Térkép
Értékelés
Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
1 | 5 | 5 | 2 | 3 | 2 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
fantastic as well as remarkable blog site. I actually want to thank you, for giving us much better information.