A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.
Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.
Ma múzeum.

Khôra leírása
A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül: ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).
Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.
De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.
Khôra történeleme
Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.
1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.
1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.
1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.
Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.
1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.
Érdekességek
A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.
Magyar vonatkozás
Nincs infó.
Tanácsok, ajánlatok
Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii
Bejutás
Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva
Belépő: 15 TL (2014)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)
Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.
Megközelítés
Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.
Megtekintéshez szükséges idő
Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!
Ajánlott linkek
Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum
Térkép
Értékelés
Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
5 | 5 | 3 | 5 | 5 | 3 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
A templomot valószínűleg Nagy Konstantin építtette. Eredeti mozaikjai és freskói az ikonoklaszmosz (képrombolás áldozatai lettek.)
A Latin Császárság idején nem a turisták, hanem maguk a velenceiek által pénzelt keresztesek (javarészt kifáradt, vértől, nőktől és zsákmánytól vérben forgó szemű csőcselék) fosztották ki.
Nem a festőt száműzték, hanem magát Theodorosz Metochitészt. Ő volt II. Androkinosz császár első emere, így amikor a császár unokája, a későbbi III. Andronikosz föllázadt nagyapja ellen, ő is vele bukott. Vagyonát elkobozták, és száműzték (1328). Két év múlva visszatérhetett. Vagyontalanul a maga által újjáépített Khóra monostorba vonult vissza, ahol szerzetes lett Theoleptos néven. Itt is halt meg két évvel ésőbb (1332).
1453-ben nem Isztambult foglalták el, hanem Konstantinápolyt. (Ez kb olyan, mintha azt mondanád, 1918-ban a románok bevonultak Cluj-Napocára. Nem oda vonultak be, hanem Kolozsvárra, amit ők később átneveztek.
A város neve Konsztantinije, és ennek rövidített, görög formájából (Sztanbuli) Iszlambol volt egészen 1928-ig, amikor Kemal rendelete szerint hivatalosn Istanbul lett.
A Keriya 1945-ben lett hivatalosan múzeum. A restauráció 1948-ban kezdődött, 1958-ban nyílt meg végleg.