A Marmaray egy metró-alagút a Boszporusz alatt, ami összeköti Isztambul európai oldalát az ázsiaival.
A tengeralatti alagút 2013. október 29-én készült el.
Marmaray bővebb leírása
A Marmaray (Marmara = Márvány-tenger, ray = vonat) valójában egy 76,3 km hosszú vasúti vonal, ami Európát köti össze Ázsiával. Ennek egy része (1,4 km) az, ami a Boszporusz alatti alagútban halad.
Ez a világ első tenger alatti alagútja, ami két kontinens között biztosít átjárást.
Történelem
Már maga Nagy Sándor is lelkesedett az olyan dolgokért, mint átugrani Európából Ázsiába, ahogy ez ma is népszerű az isztambuliak körében. Csak Nagy Sándor még másképpen gondolkodott alagútfúrások témakörben: leginkább a perzsákon szeretett ilyen jellegű lukakat kialakítani, mégpedig dárdával.
Úgyhogy az ötlet nem annyira új keletű, csak simán, keletű. Vagyis keleti.
Az Oszmán időkben is előkerült az ötlet. Leggyakrabban rakı ivászat mellett. Leghíresebb, és a megvalósulásig legközelebb jutott verziót Leonardo da Vinci vetette papírra. Ő tehát eljutott a papírra vetésig is. De ő még a madarak repülésében képzelte el a jövőt, így az átjáró Európa és Ázsia között a víz felett, nem pedig alatta vezetett volna. Bemelegítésként egy Aranyszarv-öböl feletti hidat képzelt el a mai Galata-híd helyén.
Az 1860-as években ismét komolyabban előkerült az ötlet. Addigra már léteztek hosszabb alagutak, és a Galata-híd is készen állt. Így nem tűnt annyira kivitelezhetetlennek az ötlet. Legalábbis amíg volt rakı a pohárban. De miután a rakı elfogyott, és mindenki kijózanodott, akkor is tovább folytatódtak a tervezések. Még alagútfúró mestert is sikerült találni. Itt a gyakorlási terep ma Tünel néven utazható le. És fel.
Végül a Marmaray mai alagútjának ötlete 1987-ben jelentkezett. Ekkorra már az alagútfúrások fejlődtek annyit, hogy a tervek valóban megvalósíthatóak legyenek.
Az első ásások – sok kísérlet, tervezés, mintavételezés, alvás és teázás után – 2004-ben kezdődtek meg. És ekkor még úgy tervezték, hogy 2009. áprilisában már készen is lesznek (teaszünetekkel együtt). Öt perc múlva már mindjárt másképpen gondolták. Ugyanis találtak egy hajót. Majd még egyet, és még egyet, és még egyet, és még egyet, és még…
Isztambul több, mint 8500 éves történelme alatt senki se tudja, mi minden került a föld alá. De azt már tudjuk, mi került elő a Marmaray építése alatt:
- több, mint 40.000 lelet (ezek azok, amik nem agyagedények, alias kisköcsögök),
- több, mint 1.000.000 cserépedény (ők a kisköcsögök)
- 36 hajóroncs (30 vitorlás, 6 gálya, és 0 kisköcsög)
- csontváz, aki valószínűleg a térség első kebabárusa volt
- templomrom (ez sem kisköcsög)
- lábnyom, valószínűleg azon sorban állóké, akik kebabot szerettek volna venni.
- és a legfrissebb hírek szerint egy egész falu is előkerült. Minden jel szerint a térség legrégebbi települése.
- (a leletek egy része a Régészeti Múzeumban megtekinthető)
Ekkor már látszott, hogy nem is olyan egyszerű alagutat fúrni a két földrész között. Pontosabban az alagúttal nincs semmi baj, sőt! Legkönnyebb a tenger alatti mostoha körülmények között. A szárazföldön vannak a problémák, ahol valami mindig előkerül.
Mindezt jól mutatja, hogy a Boszporusz alatti alagút már 2008. szeptember 23-án befejeződött, míg a szárazföldön még 4 év múlva is tartott az építkezés.
A Marmaray végül elkészült. Az ünnepi átadásra 2013. október 29-én, a Török Köztársaság 90. évfordulóján került sor.
Technikai adatok
A Marmaray projekt összesen 76,3 km hosszú vonat. Mindkét oldalon a meglévő vasútvonalat módosítják. Az európai oldalon a Sirkeci pályaudvart, míg az ázsiai részen a Haydarpaşa pályaudvart kerüli el az új nyomvonal. Európában 19,3 km, Ázsiában pedig 43,4 km új vonal keletkezik. A tengeralatti rész 1.4 km hosszú , ami 55 m-el a felszín, és még 5 méterrel a meder alatt halad.
Mind a Boszporusz alatti, mind a szárazföld alatti részen az alagút különleges technológiával készült, hogy ellenálljon a Márvány-tengeren gyakori földrengéseknek. Az alagút még egy 7,5-ös erősségű földrengés esetén is egyben marad.
A tenger alatti legmélyebb rész 58 m-e van a felszíntől, így ez a világ legmélyebben haladó víz alatti alagútja.
A Boszporusz alatti alagút összesen 11, egyenként 19 000 tonnás alagútelemből áll, amit 16 hónap alatt helyeztek el a tengerfenék alá.
A teljes Marmaray vonal összesen 40 állomásból áll. Ebből a 37 régit felújítottak, míg 3 új, földalatti állomás készült Yenikapı, Sirkeci és Üsküdar városrészekben.
A teljes vonal Halkalı és Gebze között megújult, ahol elvileg 100 km/h-ás sebességgel közlekedhet a vonat, de valójában az átlagsebesség 45 km/h lesz. Ezzel a sebességgel a szállítási kapacitás óránként 75 000 utas, mindkét irányba (azaz ha valaki meggondolja magát, és egy órán belül visszafordul, akkor csak 74 999)
Régészeti leletek
A legnagyobb, és leghíresebb régészeti lelet a Yenikapı városrésznél talált IV. században épült kikötő. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, nem üres, hanem tele van hajókkal. Bár korabeli kínai cipőt szállító hajóroncsot nem találtak, a régészek szerint ez nem zárja ki, hogy akkor nem is látogatták Bizánc fővárosát.
A legizgalmasabb lelet pedig az ázsiai oldalon, Üsküdar kikötőben előkerült 8500 éves csontváz, aki valószínűleg kebabárus volt. Még nem sikerült eldönteni, hogy a kebab mellé adott-e ajándék bögrét. A helyi régészek szerint ez nem is kérdéses, hanem egyértelmű, míg a külföldi kollégáik cáfolják, hogy már ilyen korán ismerték volna a termékkapcsolás fogalmát.
Nemrég pedig egy egész falu is előkerült a föld alól. Minden jel szerint a térség legrégebbi települését találták meg.
Mindezek mellett még több, mint egymillió agyagaedényt találtak (ismertebb nevén kisköcsög), ami mint tudjuk, elengedhetetlen részei az ásatásoknak.
Érdekességek
A Marmaray Boszporusz alatti alagút nemcsak személyszállításra, hanem éjszaka teher forgalomra is szolgál, amivel jelentősen meggyorsul a szállítás Európa és Ázsia között.
Magyar vonatkozás
Nincs információ.
Tanácsok, ajánlatok
- Ha ki akarjuk próbálni, legegyszerűbb, ha Sirkeci állomáson (mindjárt a pályaudvar mellett van) megyünk le. Üsküdar állomásig utazzunk (1 megálló), így pont a Bosuporusz alatt megyünk végig (unterkontinentális utazás). A túlparton érdemes feljönni, és kicsit kiülni a tengerpartra. Elsétálhatunk a Kislány-torony melletti büfébe is. Főleg naplemente időszakban látványos, de készüljünk úgy, hogy a tengerparton gyorsan hűl a levegő. Majd ugyan ezen az úton mehetün vissza (Üsküdar, Sirkeci).
Összesen kb. 60-90 perc. 20-20 perc az utazás a mozgólépcsőzéssel, és a várakozással együtt. Ha van Istanbulkart-unk, akkor kb. 4 TL-ból kifutja az utazás (2013-as ár).
Megközelítés
Yenikapı, Sirkeci és Üsküdar állomásoknál lehet felszállni.
Megtekintéshez szükséges idő
A teljes Marmaray szakasz ma kb. 185 percet vesz igénybe. Várhatóan 104 perc lesz.
Árak
Isztambul aktuális közlekedési árlistája
Ajánlott linkek
Wikipédia magyar
Wikipédia angol
Wikipédia török
Marmaray hivatalos oldala (angol)
Térkép
Folyamatban……….
Marmaray,
Kedves Szerkesztő!
Érdeklődöm, hogy a vonatra Ayrilik Cesmesi állomásnál is fel lehet szállni. Én egészen mostanáig abban a hitben voltam, hogy a feketével jelzett vonal metró. Drágább rá a “jegy”, mennyit von le az Istanbulkartról egy útért?
Kadiköy kikötőnél lesz a szállásunk.
Köszönettel:
Imre
Kedves Imre!
Jelenleg az Ayrılı Çeşme megállónál is fel lehet szállni. Ez most a végállomás, de később a Marmaray tovább is fog haladni (elvileg akár Kínáig is). Innen a “hagyományos” metróval mehetünk tovább Kadıköy-be, ami 1 megálló.
A jegy ugyan úgy működik, mint a “hagyományos” metró esetében: 1.95 az Istanbulkart (átszállási kedvezmény van), a zseton pedig 3 TL.
Amennyiben végre elkészül a másik metró (M1 – piros) utolsó szakasza (Aksaray-Yenikapı) is, akkor alig 2 átszállással eljuthatunk az Atatürk reptérről Kadıköy-be. 🙂