Sirkeci az európai pályaudvar, Haydarpaşa párja.
A Sirkeci pályaudvar leginkább az Orient Express végállomásaként lett híres.
A pályaudvar érdekessége, hogy a nyugatiak építették, de keleti (orientális) stílusban, így egy keleti-nyugati keverék épület lett.
Sirkeci pályaudvar leírása
Isztambulban a két kontinens találkozik. Mindkettő végén egy-egy pályaudvar található. Az európai oldalon a Sirkeci, míg az ázsiai oldalon a Haydarpaşa. A kettőt pedig vonatkomp köti össze.
A Sirkeci pályaudvar fő híressége az, hogy az Orient Express ide érkezett Párizsból. Bár a pályaudvart átépítették, a történelmi váróterem ma is megtalálható.
Magát az épületet is érdemes megnézni, mert nyugatiak építették úgy, ahogy ők elképzelték a keleti stílust. A cél az volt, hogy amikor az utazó leszáll a vonatról, azt lássa, hogy megérkezett a mesés keletre.
Innen egyébként csak 10 perc séta, és a mesésen keletien illatos Fűszer bazárban lehetünk. De előtte át kell vágnunk a mesésen keletiesen zajon tömegen és forgalmon.
A pályaudvar elvileg Sirkeci városrészben van, de hogy az mennyire létezik, vitatott, mert mindenki Eminönünek hívja. Ez alól kivétel a villamos, aminek külön van Eminönü és Sirkeci megállója is.
Történelem
A XIX. század közepén zajlott a Krími háború. Eme véres eseménynek hatalmas, világtörténelmi jelentősége volt, mert ez volt az első olyan hivatalos egyezség, amikor a kelet és a nyugat összefogott, mégpedig az oroszok ellen. Természetesen korábban is előfordult, hogy a nyugat valamely országa, politikusa az Oszmán-Birodalom segítségét kérje (vagy fordítva), de ezek leginkább csak titokban zajlottak. Sokkal inkább az volt a jellemző, hogy mindenki úgy tett keresztbe a másiknak, ahogy csak tudott.
A háború sok mindent új megvilágításba hozott. Kiderült, hogy a nyugati és a keleti módszerek, rendszerek nagyon különbözőek lehetnek. E mellett arra is fény derült, hogyha együtt akarnak dolgozni, akkor Isztambult is be kell kötni az európai vasúthálózatba. Később ez tette lehetővé, hogy az Oszmán Birodalom Németország szövetségese tudjon lenni az I. Világháborúba. Ugyanis a németek az akkor már kész vasúton rengeteg fegyvert tudtak szállítani.
A Krími háború 1856. februárjában fejeződött be. Egy közepesen hosszú teaszünet után, mindjárt 1856. januárjában el is készült az első szerződés, melyben a britek és a törökök közösen építenék a vasutat. Az első. Igen, mert kimaradt belőle egy lényeges kérés: honnan lesz rá pénz?
A következő két szerződés is hasonlóan járt, pedig már a belgákat is bevonták az ügybe. Mígnem végre 1869. április 17-én sikerült a negyedik, immár mindenki számára elfogadható szerződést összeszerkeszteni. Na erre mindjárt ittak is egy jó török kávét.
Az első szakasz, ami 15 km hosszú volt, Isztambultól Halkalı-ig tartott. 1870. június 4-én kezdődtek meg az építések, és már 1871. január 4-én készültek el. Igen ám, de az isztambuli végállomás Yeşilköy volt. Amire sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy bent lenne a központban. Yeşilköy-ben található ma az Atatürk reptér is, ahonnan metróval is bő 40 perc bejutni a belvárosba… Érezhető volt, hogy ez így mégsem lesz túl jó.
Az első ötlet az volt, hogy a vonatot meghosszabbítják a Beyazit városrészre, ahol lefordul az Aranyszarv öbölbe. Abdul-Aziz (Abdülaziz) szultánnak nem tetszett ez a megoldás. Ő azt javasolta (és egyúttal engedélyezte), hogy a vasút a Márvány-tenger partján fusson végig a fal mellett, majd pedig a Topkapı palota alsó, tengerparti kertjén keresztül (addigra a szultánék már átköltöztek a Dolmabahçe palotába, így őket nem zavarta a reggeli vonatsípolás), és így érkezzen meg a mai Sirkeci területre.
Ez a vonal 1872. július 21-én készült el, és 1973.-ban egy ideiglenes pályaudvart is odabiggyesztettek a sínek végére.
Hamar kiderült, hogy azért ez így mégse lesz annyira jó. Szükség van egy igazi, rendes pályaudvarra, ami méltó egy európai vasút végére, de azért mégiscsak törökös legyen. Az új épületet 1888. február 11-én kezdték építeni, és 1890. november 3-án adták át Müşir Ahmet Paşa Állomás néven. Az építész August Jachmund volt, akit a német kormány küldött Isztambulba, hogy az oszmán építészetet tanulmányozza. És ha már itt járt, gyorsan tervezett is egy pályaudvart.
Orient Expressz
Sirkeci pályaudvar leginkább az Orient Expressz végállomásaként lett híres, miután Agatha Christie megírta a híres Gyilkosság az Orient Expresszen c. könyvét. Ennek emlékeként egy Agatha Christie szobát rendeztek be a Pera Palace Hotelben, ahol a művész állítólag a krimit írta (jó török kávé társaságában).
Az Orient Expressz még ma is jár, igaz, mostanában már csak mint luxus utazás szintjén, évente egyszer. Az ár is meglehetősen magas: 10.000 euró feletti (2012).
A Sirkeci pályaudvar oldalában, a történelmi váróteremben található egy Orient Expressz kismúzeum is. Ezt nemrégiben étteremmé alakították át.
Érdekességek
A pályaudvar bal felén található a történelmi váróterem. Ma már kicsit elveszik a modern állomásban, de mindenképpen érdemes megkeresni.
A pályaudvar étterme az újságírók kedvelt találkozóhelye volt az 1950-es 60-as években.
Magyar vonatkozás
Valaha közvetlen vasútvonal kötötte össze Isztambult Budapesttel. És bár az európai vonatok még mindig ide érkeznek be, már csak Bukarestten, vagy Belgrádon keresztül juthatunk Magyarországra.
Tanácsok, ajánlatok
Majdnem biztos, hogy elmegyünk a Sirkeci pályaudvar mellett. Bár elsőre talán nem tűnik izgalmasnak (a Kék mecset, és a bazárok mellett), mégis érdemes bemenni, és körbenézni.
Bejutás
Nyitvatartás: Folyamatosan. De a kismúzeum csak munkanapokon, 8-16-ig.
Belépő: ingyenes, a múzeum is ingyenes
Elfogadott pénznem: Nincs
Kártyás fizetés: Nincs
Megközelítés
A Kék Mecsettől, AyaSofyal lefele megyünk a villamos vonalán, majd ha leértünk a tengerpartra, akkor jobb oldalt.
A Fűszer bazártól pár perc séta a tengerparton.
Megtekintéshez szükséges idő
10-15 perc
Ajánlott linkek
Térkép
loading map - please wait...
Értékelés
| Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
| 4 | 3 | 2 | 3-4 | 4 | 1 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
Sirkeci pályaudvar,
