Valens császár vízvezetékhídja egy több, mint 1500 éves római vízvezeték (akvadukt, aquaduct), amit még a Bizánci Birodalom kezdetén építettek, így Isztambul egyik legértékesebb műemléke.
Az ókori vízvezeték több kilométerről is látszik.
Valens vízvezeték leírása
Valens császár vízvezetékhídja (török nevén Bozdoğan Kemeri), más néven akvadukt vagy aquaduct Isztambul egyik kiemelt látványossága. A hét hegy közül a közül a II.-t és a III.-t köti össze.
A vezeték eredetileg a mai Kağıthane területéről szállította az ivóvizet egészet a palotáig, ahol ma a Kék Mecset áll. Majd később tovább bővítették. A Valens vízvezetékhíd csak egy része a teljes vízvezeték rendszernek, melynek hossza 250 km. A legtávolabbi pontja Trákia területén található.
A beérkező vizet több száz földalatti ciszternában tárolták, mint pl. az Elsüllyedt Palotában. A tárolók kapacitása összesen több, mint egymillió köbméter
A Valens vízvezeték kb 29 méterre emelkedik ki a völgyből, így messziről is jól látszik. Alatta halad az Atatürk sugárút, így a híd lábai között komoly forgalom zajlik.
A víz ma is komoly kihívást jelent Isztambulnak. Bár az ókori vízvezetéket ma már nem használják, de a földalatti vízvezetékrendszer ugyan azon a helyen fut, és ugyan azokat a természetes víztározókat használja forrásnak.
Történelem
Konstantinápolynak már a virágkora előtt is nagy szüksége volt a vízre. Az első komolyabb vízvezetéket már Hadrianus római császár (uralkodott: 117-138) építette még a birodalom kettéválása előtt.
Amikor Nagy Konstantin újjáépítette Bizánc városát, ezzel a Keletrómai Birodalom új fővárosát alapította meg (ekkor még Nova Romanak, azaz Új Rómának nevezték). Ennek hatására a város lakosainak száma ugrásszerűen megnőtt, így mindenképpen szükséges lett a vízvezeték rendszert is felújítani.
Az nem tudjuk, hogy a ma látható vízvezetékhidat mikor kezdték el építeni, csak azt, mikor fejezték be: 368-ban, Valens császár uralkodása idején. Innen kapta a nevét. De a híd csak egy része a teljes, kb 250 km-es és több száz ciszternából álló vízvezeték rendszernek, ami szintén ebben az időben épült ki.
A késő római és a bizánci időkben, tüntetések alkalmával előszeretettel gyújtottak fel az emberek mindent, amit csak találtak (ekkor égett le a Hagia Sophia és a Szent Iréné bazilika elődjei is). A Valens akvaduktot is számos alkalommal megpróbálták felgyújtani, de ismeretlen okokból (vagy mert talán kőből volt, a tetején pedig nagy mennyiségű víz haladt) ez sosem sikerült. Helyette viszont számos épületet lebontottak a lázadók, amelyeknek a kövei jól jöttek az építkezéskor.
382-ben, I. Theodosius római császár egy új vonalat építettet (Aquaeductus Theodosiacus), aminek a forráspontja a Belgrád Erdőben található.
A Bizánci Birodalom idejében, ahogy Konstantinápoly fejlődött, tovább bővítették a vízvezeték rendszert. Komolyabb történtek II. Theodosius, I. Justinianus és II. Justinianus bizánci császár idejében, amikor számos új ciszternát építettek, régieket bővítettek ki, és újítottak fel.
A megnövekedett tárolókapacitásnak különlegesen eredményes haszna volt a 626-os avar támadás idején, mert akkor a hódítani vágyok egyszerűen elrekeszelték a vízvezetéket még a városon kívül.
A Latin császárság ideje alatt (1204-1261) viszont Konstantinápoly lakosainak száma drámaian lecsökkent (kb. 300.000-ről 40.000-re). A hatalmas vízvezeték-hálózatra már nem volt szükség, és így elhanyagolták.
1403-ban egy spanyol úriember, Ruy Gonzáles de Clavijo éppen Timurt meg meglátogatni, hogy aláírást kérjen tőle. Ő megállt Konstantinápolyban is, majd beszámolt róla, hogy a vízvezeték még működik.
Miután Isztambult elfoglalták az oszmánok, II. Mehmed szultán felfújtatta a teljes vízvezeték hálózatot. A végpontot pedig a régi Bizánci palotáról átirányították az új Topkapı palotára.
1509-ben, a Nagy földrengéskor a Valens vízvezetékhíd sérült meg, leszakadt egy darabja. Ezt II. Beyazit szultán kijavíttatta, és újabb részekkel bővítette a hálózatot.
Az Oszmán Birodalom idejében nem hanyagolták el a vízvezetéket, hanem fokozatosan bővítették, köztök Mimar Sinan, aki két újabb ággal bővítette a rendszert.
Végül a modern időkben teljesen átalakult Isztambul vízhálózata. Felépült a nagy vízelosztó központ, Taksim, így többé már nem volt szükség az ókori megoldásokra. Sok helyen a követ elhordták. Mára már az egykori kb. 250 km-es teljes hálózatnak kis része maradt fent. A Valens akvaduktból 1912-ben egy ötvenméteres szakasz leszakadt. Ezt már nem újították fel.
Számok
Valens vízvezeték
Épült: 368-ban fejezték be
Hossza: 971 m (ebből 50 m hiányzik)
Magassága: 29 m
Szélessége: 7,25-8,24 m
Teljes vízhálózat
Hossza: 250 km
Szállítási kapacitása: 6.120 m³/nap
Tárolók: több száz földalatti ciszterna
Tárolási kapacitás: több, mint 1.000.000 m³
Érdekességek
A Valens vízvezetékhíd többször is megsérült a történelem folyamán. Az 1-40-ik és 46-51-ik boltíveket még Valens császár idejében építtették. A 41-45-ik boltíveket II Musztafa, az 52-56-ig pedig I. Szulejmán ideje alatt épült. A különböző korszakokban különböző anyagokat használtak. Néha pedig a boltívek méretét is megváltoztatták.
A vízvezeték rendszerbe két irányból, észak-keletről és észak-nyugatról érkezett az ivóvíz. A két vonal a városfalon kívül, a mai Edirnekapı közelében (Adrianople, Hadrianopolisz, Drinápoly kapu) találkozott.
Magyar vonatkozás
Nincs infó
Tanácsok, ajánlatok
A Valens akvadukt kicsit kiesik a turista kerületből. A maga nemében különleges, és hosszú történelemre tekinthet vissza. Viszont sokban nem különbözik más standard római vízvezetéktől. Így csak akkor használjuk az időnket a megtekintésére, ha kifejezetten kíváncsiak vagyunk rá.
A Valnes vízvezetékhíd nem egy elkerített terület. A város szerves része, olyannyira, hogy a forgalom a híd lábai között halad. Ezért körbejárni nehézkes. Az északi végén egy kisutcából (a pékkel szembe) tudjuk megközelíteni.
Bejutás
Nyitvatartás: Nem lehet bejutni, csak körbejárni. De az is körülményes.
Belépő: Nincs
Megközelítés
Az Aksaray villamosmegállóból, vagy a Şehzade Camii (Herceg dzsámi) irányából lefele a völgybe. Az Atatürk-hídról pedig felfele. A vízvezeték az Atatürk sugárúton keresztbe fekszik.
Megtekintéshez szükséges idő
25-60 perc
Ajánlott linkek
Még nincs
Térkép
loading map - please wait...
Értékelés
| Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
| 4 | 4 | 5 | 3 | 4 | 3 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
