Atatürk címkével jelölt bejegyzések

Hadtörténeti múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, más néven Katonai Múzeum (törökül: Askerî Müze) a legjobb hely, ha a török fegyverekkel szeretnénk találkozni. A több emeletes épületben megtaláljuk a török és az oszmán történelem harci eszközeit és technikáit. Több ezer kiállítási tárgyak között láthatunk egy darabot a Nagy Láncból (mely úgy kötötte össze Európát Ázsiával, hogy közben lezárták a Boszporuszt), maketteket, festményeket, egyenruhákat és mindent, ami csak a katonasághoz kell, vagy nem kell de használták.

Ezen felül külön Atatürk részleggel rendelkezik a múzeum. És aki ügyes, középkori magyar páncélokat, vagy akár az Egri Diadal (mármint amikor a törökök diadalmaskodtak) festményét is megtalálja.

796486273 641c334b10 Hadtörténeti múzeum
Isztambuli Hadtörténeti Múzeum bejárata

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum leírása

A Hadtörténeti Múzeum (és talán egész Törökország) legnagyobb fegyver-, és katonai gyűjteménye. Összesen több, mint 55 000 tárgy alussza békés álmát a hatalmas, több emeletes épületben. Ebből kb. 5000 az, amit meg lehet tekinteni. A belső épületen kívül az udvaron modern katonai járművek, ágyuk és repülők találhatóak.

A múzeum Isztambul, Törökország és az Oszmán Birodalom történetét mutatja be a hadászaton keresztül. Ismerve az oszmánok terjeszkedő politikáját, végül is a “sima történelem” és a katonai történelem nem is áll olyan messze egymástól.

Bár a Hadtörténeti Múzeum hatalmas, nem minden katonai tárgy található itt. A középkor (Oszmán kor) előtti fegyverek leginkább az Archeológiai Múzeumban, míg minden ami fenn marad a vízen (vagy direkt el akarjuk süllyeszteni), az a Tengerészeti Múzeumban található.

A Hadtörténeti Múzeum különleges kiállítási tárgyai:

  • Néhány méter a Nagy Láncból (nem eladó), mely egy meglepő, de gazdaságra mégis komoly hatást gyakorló módon kötötte össze Európát Ázsiával: keresztben lezárták a Boszporuszt, és csak az léphetett át, aki fizetett.
  • Atatürk szalon, ahol a törökök atyjának akadémiai éveiből és más katonai relikviáiból láthatunk kiállítást.
  • Festmények, melyben a törökök éppen győznek a magyarok felett (pl. Eger, Buda, Nándorfehérvár). Az ezen csatákban szerzett magyar láncingek, kardok és más eszközök a törökök nyaralását “ki mit hozott a nyugatról” jellegű szobákban lelhetjük fel. Számos más Európában talált érdekes cucc mellett.
  • Néhány igen érdekes fegyvert is taláhatunk
797395374 d97b26451e Hadtörténeti múzeum
Puska kezdőknek

A Hadtörténeti Múzeum történelme

II. Mehmet szultán nagyon készült Isztambul elfoglalására. Hozott magával egy csomó katonát, és még több fegyvert. És bár rengeteg katona elesett, a fegyverek megmaradtak. Aztán még ott voltak az ellenségnek a fegyverei is. Nem látszott jó ötletnek, hogy visszaadják őket. Valamit viszont tenni kellett velük.

Akkor még nem állt Topkapı Palota. Ott még csak egy üres hegy állt. A Szent Irén templom furcsán is nézett ott ki magában, az AyaSofya mögött. Mire is lehetne ezt használni? Nem fog idejönni senki, főleg, hogy az AyaSofya mecset lett – gondolkozott a szultán. Így aztán az összegyűjtött fegyvereket berakta oda.

Később a Szent Irén templom, alias fegyver raktár. a Topkapı palota kert része lett. III. Ahmed Szultán még egy táblát is kirakott, hogy Daru’lı Eşiya, azaz lőszertár (szabad fordításban: ágyúba való cuccok). Ő egyébként nagyon kedvelte a harci eszközöket. Szolgáit kérte, hogy szépen sorba rendezzék el, így megalapozta a későbbi múzeumot.

Ennek a közelségnek sok előnye volt: ha úgy adódott, akkor a szultán és csapata könnyen fegyverhez jutott. De persze volt ez fordítva is, amikor a szultán ellen fellázadó janicsárok jutottak könnyen fegyverhez. Így azért időnként felreppent a gondolat, hogy esetleg mégis távolabb kellene tartani a fegyverkészletet. Nem is beszélve az olyan dolgokról, amelyek fel is tudnak robbanni.

A múzeum mostani épülete egy katonai akadémia volt. Jó ötletnek tűnt, hogy ide szállítsák át a fegyvereket. És ha már úgyis pakoltak, akkor már ezt szépen és praktikusan csinálták. Az eredmény egy olyan kiállítás lett, amire a nagyközönséget is be lehetett engedni. Mindez 1846-ban volt. Innentől számoljuk a múzeum tényleges fennállásának kezdetét.

Nem sokkal később viszont Abdulaziz szultán (1861-1876) úgy érezte, hogy ezen a helyen mégis inkább egy fegyverraktárra lenne szükség. Mégpedig modern fegyverekkel, nem pedig baltákkal és nyilakkal. Az itt felhalmozott tárgyak jelentős részét ekkor átszállították az Archeológiai Múzeumba. Ekkor derült ki, hogy a korábbi pakolás mégse volt annyira rendezett, mint gondolták. Sok érdekes dolgot találtak, mint pl. egy múmiát is. Máig nem tudja senki, az meg hogy került oda…

1908-ban új fordulatot vett a Hadtörténeti Múzeum. Az új vezetés egy bizottságot hozott létre, amelyik megkereste, és összeszedte az Oszmán Birodalomban szétszóródott fegyvereket. Még a Szent Irén templomban is találtak ottfelejtett tárgyakat. Igaz, újabb múmiát viszont már nem leltek. Nem sokkal később, most már múzeum, pontosabban Oszmán Hadtörténeti Múzeum (Müze-i Askeri-i Osmani) megnyitotta kapuját.

A II. világháború alatt, biztonsági okokból a múzeum készletét átvitték közép-Anatóliába. És ha már úgyis kiürítették, akkor már fel is mostak, újra is meszeltek, de még az épületet is átalakították. 1967-ben a múzeum újra megnyílt, de csak korlátozottan. A nagyközönség csak 1993-tól látogathatja.

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum ma katonai területnek számít. Azaz a parkban nem minden bokor az, aminek látszik. Lehet, hogy egyik-másik valójában egy rejtőzködő katona.

Érdekességek

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum nagyon érdekes lehet mindenkinek, aki akárcsak a katonai dolgokat, akár a történelmet szereti. Óriási méretében nemcsak az oszmán, de velük kapcsolatba lépő országokról is többet tudhatunk meg.

Amit mindenképpen érdemes megnézni:

  • A Nagy Lánc.
  • A Török zászló kialakulása festmény
  • Atatürk részleg.
  • Udvar
  • És még sok sok minden mást.

Minden nap (kivéve hétfő és kedd) 15:00 és 16:00-kor egy húszperces janicsár katonai zenekar ad műsort.

796498877 78e115fddd Hadtörténeti múzeum
A török zászló kialakulása

Magyar vonatkozás

Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság éles kapcsolatban állt egymással, több évszázadon keresztül. Gyakran ezt az éles kapcsolatot éles kardok jelentették. E mellett a török történelem kiemelkedő eseményei közé tartoznak a mohácsi és más magyar csaták (természetesen csak a győztesek). Így nem meglepő, hogy a múzeumban számos magyar, vagy magyar vonatkozású tárgyakat találhatunk.

797384674 b2d03ceaac Hadtörténeti múzeum
Láncing – Made in Hungary

A fegyvereken a folyosókon az oszmán-magyar csaták nagy pillanatait láthatjuk.

797401262 0aa4c997a8 Hadtörténeti múzeum
III. Mehmed szultán nyaralása Egerben

 

Tanácsok, ajánlatok

Úgy érdemes menni, hogy a délutáni (15:00, 16:00) janicsár katonai műsort is lássuk.

Belül nyugodtan lehet fényképezni.

Bejutás

(az információ nem biztos, hogy pontos)

Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 09:00-17:00.

Belépő: 10 TL (2005)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: nem

Egyéb: Katonai terület, belépésnél táskák ellenőrzése van, ezért ajánlott a vasmacskát és a hasonló nagyobb fémtárgyakat ezen a napon a hotelben hagyni.

Megközelítés

Taksim tértől rövid, kb 10-15 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Kb fél nap.
Aki a katonai-történelmi témát szereti, érdemes egy teljes napot rászánnia. A Hadtörténeti Múzeum után kényelmesen le tudunk sétálni (kb. 20-30 perc) a Tengerészeti Múzeumhoz

Ajánlott linkek

Istanbul.net

 


Térkép

icon car Hadtörténeti múzeumicon kml Hadtörténeti múzeumicon fullscreen Hadtörténeti múzeumicon qr code Hadtörténeti múzeumicon json Hadtörténeti múzeumicon georss Hadtörténeti múzeumicon wikitude Hadtörténeti múzeum
Hadtörténeti múzeum

loading map - please wait...

Hadtörténeti múzeum 41.048830, 28.988221 Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, más néven Katonai Múzeum (törökül: Askerî Müze) a legjobb hely, ha a török fegyverekkel szeretnénk találkozni. A több emeletes épületben megtaláljuk a török és az oszmán történelem harci eszközeit és technikáit. Több ezer kiállítási tárgyak között láthatunk egy darabot a Nagy Láncból (mely úgy kötötte össze Európát Ázsiával, hogy közben lezárták a Boszporuszt), maketteket, festményeket, egyenruhákat és mindent, ami csak a katonasághoz kell, vagy nem kell de használták. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
1 5 5 2 3 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Hadtörténeti múzeum

article clipper Hadtörténeti múzeum
 

Dolmabahçe palota

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 1.0/10 (1 vote cast)

A Dolmabahçe palota (török nevén Dolmabahçe Sarayı, azaz Feltöltött Kert Palota, viccesebben töltött-kert)  Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát.

A Dolmabahçe palota különlegessége, hogy itt található az az ágy, amiben Atatürk meghalt.

 

786364145 f595d78742 Dolmabahçe palota
Dolmabahçe palota bejárata az Óratoronnyal

Dolmabahçe palota leírása

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szultán (I. Abdülmecid). Olyan hatalmas volt, hogy ő uralta a fél Földközi-tengert, Észak-Afrikát, a Balkánt és még a Közel-Keletet is. Uralta ő a távoli Magyarországot is, de miután az ágyuknak mindig nyoma veszett, majd a magyarok is kihajították a törököket, kénytelen volt kivonulni.

De ennek ellenére a szultán boldogan élt, éldegélt Isztambulban, a Topkapı palotában, mígnem be nem ment a hárembe. Ott viszont összefutott a hétszáz feleségével, akik nekiálltak panaszkodni: nincs TV, nincs hűtő, nincs mikrosütő, és még a fal is elavult oszmán csempékkel van tele, pedig már minden kisebb pasa is barokk kuckóban lakik.

A szultán gondolkozott erősen. Gondolkozott és kalkulált. Majd összehívta a tudósokat, mérnököket, földmérnököket, és vízimérnököket. De mind ugyan arra jutottak. Nem lehet ennyi feleséget mind zsákba rakni és behajítani a Boszporuszba, mert nemhogy zsák nincs elég, de még a Boszporuszt is elrekesztik vele, és az komoly problémát fog okozni a kereskedelemnek.

A szultán további számításokat kért, de kiderült, hogy a lefejezés nem változtatna a zsákok méretén, így ezt az ötletet is el kellett vetni.

Nem jött be a száműzetési terv sem, mert a világ nem akkora, ahova ennyi feleséget el lehetne küldeni. És az is kiderült, hogy a Föld gömbölyű, tehát a világ végén sem lehet mindenkit ledobálni.

Mit volt mit tenni, a szultán és a tanácsosai (pontosabban csak maga a szultán, a tanácsosok csak a jelenlétükkel és a lelkes egyetértésükkel segítettek) együtt kisütötték, hogy akkor bizony egy új, nagyobb és modernebb palotát építenek. Ott aztán lesz minden!

  • Olyan hárem, hogy Párizsba senki se akar majd menni.
  • Hatalmas fogadóterem.
  • Titkos pálinkás ivókészlet.
  • Plafonra festett napsütötte égbolt (esős időkre).
  • Lépcső és olyan korlát, amin le lehet csúszni.
  • Mindenkinek más fajta csillár, de ügyesen kiválogatva ám, nehogy a feleségek azon összevesszenek.
  • Saját fürdőszobák.
  • Láblógatóhely a tengerparton.
  • Még egy terem a kaktuszoknak is.
  • És hogy mindenki nyugodt legyen, minden aranyból és kristályból. De utána aztán ne kérjen senki arany nyakláncot szülinapra!!!

Hívtak is mindjárt építészeket a világ minden tájáról, amelyből néhányat véletlenül, néhányat pedig csak megszokásból lefejezték, még a fogadás előtt. A szerencsés kiválasztott végül Garabet Balyan és fiát, Nikoğos lett, akik örmények, és a Boszporusz partján már számtalan kisebb-nagyobb palotát építettek.

A szultán elégedett volt. Főleg, amikor elkezdődtek az építkezések, és a háznépe lenyugodott. Amikor viszont a kincstárat ürítették, akkor már kissé morcosabb lett. De a feleségek bőven kárpótolták. Főleg, ha lefekvés előtt még elmondott egy szép mesét arról, hogy milyen lesz a hűtő, vagy az új fürdőszoba.
Az építkezés ára átszámolva kb. 35 tonna arany volt. Ebből 14 tonna a díszítésre ment el, ahol is az aranyozás több mint 45.000 m².

Stílust viszont nem sikerült eldönteni. Ezért inkább keverték a barokkot, a neoklasszikust és a rokokót. Állítólag a keverés közben volt egy baleset, és a szultán egyik felesége (ráadásul egy magyar, egy bizonyos Kőmíves család lánya, akit az oroszok raboltak el, majd adtak el a szultánnak) is belekeveredett a falba.

Az építkezés 1845-ben kezdődött, és 1856-ban fejeződött be. Már aznap beköltöztek a háremhölgyek, de még évekig tartott, míg minden cuccot átcipeltek. Az utolsó darab egy afrikai hölgy hajszárítója volt, aminek az átszállításához egy külön hajót küldött az orosz cár.

A szultán még maradt pár napig a kiürült régi Topkapı palotában. Rendezett egy amolyan második (valójában hétszázegyedik) legénybúcsút. De most egy ténylegeset. Volt is nagy mulatozás, örvendezés, bicskadobálózás, arkadaş (törökül cimbora) zsákba pakolása és Boszporuszba dobálása, és még sok-sok játék. Mégiscsak ez a szultán utolsó éjszakája, amikor nem kell a hárembe bemennie.

Így készült el a Dolmabahçe palota, és így költözött be a szultán és háza népe.

Mindössze 66 évig élvezhették a modern luxust, mígnem 1922-ben a török függetlenség kipaterolta őket. Összesen 6 szultán volt a tulajdonosa Törökország legnagyobb palotájának.

 

Építészet

Dolmabahçe palota bár elsőre remekül néz ki, építészetileg azért lenne mit javítani. Akkoriban és már tombolt a jelenkor népszerű politikai játéka, hogy inkább ismerősöknek adták az építés jogát, mint olyannak, aki rendesen meg is tudja csinálni.

A jelenlegi építészek igencsak rossz véleménnyel vannak a Dolmabahçe kivitelezéséről.

786382921 9ef030ee7d Dolmabahçe palota
Dolmabahçe palota belülről

 

Atatürk

A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk, élete utolsó napjait a Dolmabahçe palotában töltötte. A háremben halt meg 1938. november 10-én. Az ágyát török zászlóval fedték le, és állandó díszőrséggel látták el. Az ágy mellett található óra 9:05-t mutat, Atatürk halálának időpontját.

787252772 c40d911ff0 Dolmabahçe palota
Atatürk ágya, ahol meghalt

Ha jól belegondolunk, itt egy komoly ellentmondást találunk, hogy miért választotta az az ember a szultáni palotát (a diktatúra jelképét) végső lakhelyének, aki annyit fáradozott a köztársaság felépítésén.
Több elmélet is van, de abban mindenki egyetért, hogy Atatürk semmiképpen sem akarta magát szultánnak mutatni. Nem volt beképzelt és nem gondolkodott úgy sem, hogy Na én majd jól belefekszem a szultán ágyába.

A történészek szerint Atatürk ezzel azt szimbolizálta, hogy a török nemzet él tovább, az élet megy tovább, csak a szultán lett lecserélve a demokráciára.

További szimbólum, azáltal hogy Atatürk pont a Dolmabahçe palotában halt meg, ezzel eltávozott, és átadta az ország vezetését a török népnek.

 

Érdekességek

A Dolmabahçe palotában valóban van dugi pálinkás, azaz rakı készlet, hogy a szultán bármikor ihasson a barátaival, vagy csak úgy magában.
Az értékes könyvsorozatnak ilyen címei vannak, mint Dictionary des sciences és hasonlóak.

786394505 fb1fe5ef15 Dolmabahçe palota
Titkos készlet

Magyar vonatkozás

A Dolmabahçe palota tele van olyan festményekkel, amelyeken a törökök éppen hősi tetteket hajtanak végre, Magyarországon.

786387701 c80702ae95 Dolmabahçe palota
Szulejmán budai nyaralására érkezett az Oszmán Utazás és Foglalás Rt. iroda segítségével

 

Tanácsok, ajánlatok

A Dolmabahçe palota teljes megtekintése hosszú idő. E szerint készüljünk szendviccsel, és előző esti partikkal.

A palota nagymértékű rekonstrukción megy keresztül. Érdemes a web-oldalon előre megnézni, melyik rész látogatható.

Bejutás

Nyitvatartás: Hétfő és szerda kivételével minden nap, V. 8:30-16:00
Naponta maximum 3000 látogatót engednek be, így érdemes már reggel ott lennünk.

Belépő (2012):
Dolmabahçe Palota: 30 TL
Dolmabahçe  Hárem: 20 TL
Kombinált: 40 TL
Diák: 10 TL

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (nem megerősített információ)

Egyéb: Érdemes kora reggel menni, hogy megelőzzük a tömeget! Ha csak a kertet szeretnénk megnézni, akkor az 1 TL.
November 10-én tartják a megemlékezést Atatürk haláláról. Ezen a napon nagyon nehéz bejutni, de akinek sikerül, különleges élményben lehet része!

Megközelítés: Kabataş-ig eljutunk villamossal. Onnan inkább gyalogoljunk egy kicsit (10 perc) tovább. Lehet menni busszal is, és majdnem minden busz arrafelé megy, azért nem könnyű.

Megtekintéshez szükséges idő: Ha mindent meg akarunk nézni, akkor legalább fél nap.

Ajánlott linkek

Dolmabahçe palota hivatalos (és szép) oldala.
Dolmabahçe  palota mely része van nyitva (Açık), és melyik felújítás alatt (Restorasyon (Kapalı))

Virtuális túra

 


Térkép

icon car Dolmabahçe palotaicon kml Dolmabahçe palotaicon fullscreen Dolmabahçe palotaicon qr code Dolmabahçe palotaicon json Dolmabahçe palotaicon georss Dolmabahçe palotaicon wikitude Dolmabahçe palota
Dolmabahçe palota

loading map - please wait...

Dolmabahçe palota 41.037251, 28.995688 A Dolmabahçe palota Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 4 5 5 4 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Dolmabahçe palota

article clipper Dolmabahçe palota