A Dolmabahçe palota (török nevén Dolmabahçe Sarayı, azaz Feltöltött Kert Palota, viccesebben töltött-kert) Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát.
A Dolmabahçe palota különlegessége, hogy itt található az az ágy, amiben Atatürk meghalt.
Dolmabahçe palota leírása
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szultán (I. Abdülmecid). Olyan hatalmas volt, hogy ő uralta a fél Földközi-tengert, Észak-Afrikát, a Balkánt és még a Közel-Keletet is. Uralta ő a távoli Magyarországot is, de miután az ágyuknak mindig nyoma veszett, majd a magyarok is kihajították a törököket, kénytelen volt kivonulni.
De ennek ellenére a szultán boldogan élt, éldegélt Isztambulban, a Topkapı palotában, mígnem be nem ment a hárembe. Ott viszont összefutott a hétszáz feleségével, akik nekiálltak panaszkodni: nincs TV, nincs hűtő, nincs mikrosütő, és még a fal is elavult oszmán csempékkel van tele, pedig már minden kisebb pasa is barokk kuckóban lakik.
A szultán gondolkozott erősen. Gondolkozott és kalkulált. Majd összehívta a tudósokat, mérnököket, földmérnököket, és vízimérnököket. De mind ugyan arra jutottak. Nem lehet ennyi feleséget mind zsákba rakni és behajítani a Boszporuszba, mert nemhogy zsák nincs elég, de még a Boszporuszt is elrekesztik vele, és az komoly problémát fog okozni a kereskedelemnek.
A szultán további számításokat kért, de kiderült, hogy a lefejezés nem változtatna a zsákok méretén, így ezt az ötletet is el kellett vetni.
Nem jött be a száműzetési terv sem, mert a világ nem akkora, ahova ennyi feleséget el lehetne küldeni. És az is kiderült, hogy a Föld gömbölyű, tehát a világ végén sem lehet mindenkit ledobálni.
Mit volt mit tenni, a szultán és a tanácsosai (pontosabban csak maga a szultán, a tanácsosok csak a jelenlétükkel és a lelkes egyetértésükkel segítettek) együtt kisütötték, hogy akkor bizony egy új, nagyobb és modernebb palotát építenek. Ott aztán lesz minden!
- Olyan hárem, hogy Párizsba senki se akar majd menni.
- Hatalmas fogadóterem.
- Titkos pálinkás ivókészlet.
- Plafonra festett napsütötte égbolt (esős időkre).
- Lépcső és olyan korlát, amin le lehet csúszni.
- Mindenkinek más fajta csillár, de ügyesen kiválogatva ám, nehogy a feleségek azon összevesszenek.
- Saját fürdőszobák.
- Láblógatóhely a tengerparton.
- Még egy terem a kaktuszoknak is.
- És hogy mindenki nyugodt legyen, minden aranyból és kristályból. De utána aztán ne kérjen senki arany nyakláncot szülinapra!!!
Hívtak is mindjárt építészeket a világ minden tájáról, amelyből néhányat véletlenül, néhányat pedig csak megszokásból lefejezték, még a fogadás előtt. A szerencsés kiválasztott végül Garabet Balyan és fiát, Nikoğos lett, akik örmények, és a Boszporusz partján már számtalan kisebb-nagyobb palotát építettek.
A szultán elégedett volt. Főleg, amikor elkezdődtek az építkezések, és a háznépe lenyugodott. Amikor viszont a kincstárat ürítették, akkor már kissé morcosabb lett. De a feleségek bőven kárpótolták. Főleg, ha lefekvés előtt még elmondott egy szép mesét arról, hogy milyen lesz a hűtő, vagy az új fürdőszoba.
Az építkezés ára átszámolva kb. 35 tonna arany volt. Ebből 14 tonna a díszítésre ment el, ahol is az aranyozás több mint 45.000 m².
Stílust viszont nem sikerült eldönteni. Ezért inkább keverték a barokkot, a neoklasszikust és a rokokót. Állítólag a keverés közben volt egy baleset, és a szultán egyik felesége (ráadásul egy magyar, egy bizonyos Kőmíves család lánya, akit az oroszok raboltak el, majd adtak el a szultánnak) is belekeveredett a falba.
Az építkezés 1845-ben kezdődött, és 1856-ban fejeződött be. Már aznap beköltöztek a háremhölgyek, de még évekig tartott, míg minden cuccot átcipeltek. Az utolsó darab egy afrikai hölgy hajszárítója volt, aminek az átszállításához egy külön hajót küldött az orosz cár.
A szultán még maradt pár napig a kiürült régi Topkapı palotában. Rendezett egy amolyan második (valójában hétszázegyedik) legénybúcsút. De most egy ténylegeset. Volt is nagy mulatozás, örvendezés, bicskadobálózás, arkadaş (törökül cimbora) zsákba pakolása és Boszporuszba dobálása, és még sok-sok játék. Mégiscsak ez a szultán utolsó éjszakája, amikor nem kell a hárembe bemennie.
Így készült el a Dolmabahçe palota, és így költözött be a szultán és háza népe.
Mindössze 66 évig élvezhették a modern luxust, mígnem 1922-ben a török függetlenség kipaterolta őket. Összesen 6 szultán volt a tulajdonosa Törökország legnagyobb palotájának.
Építészet
Dolmabahçe palota bár elsőre remekül néz ki, építészetileg azért lenne mit javítani. Akkoriban és már tombolt a jelenkor népszerű politikai játéka, hogy inkább ismerősöknek adták az építés jogát, mint olyannak, aki rendesen meg is tudja csinálni.
A jelenlegi építészek igencsak rossz véleménnyel vannak a Dolmabahçe kivitelezéséről.
Atatürk
A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk, élete utolsó napjait a Dolmabahçe palotában töltötte. A háremben halt meg 1938. november 10-én. Az ágyát török zászlóval fedték le, és állandó díszőrséggel látták el. Az ágy mellett található óra 9:05-t mutat, Atatürk halálának időpontját.
Ha jól belegondolunk, itt egy komoly ellentmondást találunk, hogy miért választotta az az ember a szultáni palotát (a diktatúra jelképét) végső lakhelyének, aki annyit fáradozott a köztársaság felépítésén.
Több elmélet is van, de abban mindenki egyetért, hogy Atatürk semmiképpen sem akarta magát szultánnak mutatni. Nem volt beképzelt és nem gondolkodott úgy sem, hogy Na én majd jól belefekszem a szultán ágyába.
A történészek szerint Atatürk ezzel azt szimbolizálta, hogy a török nemzet él tovább, az élet megy tovább, csak a szultán lett lecserélve a demokráciára.
További szimbólum, azáltal hogy Atatürk pont a Dolmabahçe palotában halt meg, ezzel eltávozott, és átadta az ország vezetését a török népnek.
Érdekességek
A Dolmabahçe palotában valóban van dugi pálinkás, azaz rakı készlet, hogy a szultán bármikor ihasson a barátaival, vagy csak úgy magában.
Az értékes könyvsorozatnak ilyen címei vannak, mint Dictionary des sciences és hasonlóak.
Magyar vonatkozás
A Dolmabahçe palota tele van olyan festményekkel, amelyeken a törökök éppen hősi tetteket hajtanak végre, Magyarországon.
Tanácsok, ajánlatok
A Dolmabahçe palota teljes megtekintése hosszú idő. E szerint készüljünk szendviccsel, és előző esti partikkal.
A palota nagymértékű rekonstrukción megy keresztül. Érdemes a web-oldalon előre megnézni, melyik rész látogatható.
Bejutás
Nyitvatartás: Hétfő és szerda kivételével minden nap, V. 8:30-16:00
Naponta maximum 3000 látogatót engednek be, így érdemes már reggel ott lennünk.
Belépő (2012):
Dolmabahçe Palota: 30 TL
Dolmabahçe Hárem: 20 TL
Kombinált: 40 TL
Diák: 10 TL
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: igen (nem megerősített információ)
Egyéb: Érdemes kora reggel menni, hogy megelőzzük a tömeget! Ha csak a kertet szeretnénk megnézni, akkor az 1 TL.
November 10-én tartják a megemlékezést Atatürk haláláról. Ezen a napon nagyon nehéz bejutni, de akinek sikerül, különleges élményben lehet része!
Megközelítés: Kabataş-ig eljutunk villamossal. Onnan inkább gyalogoljunk egy kicsit (10 perc) tovább. Lehet menni busszal is, és majdnem minden busz arrafelé megy, azért nem könnyű.
Megtekintéshez szükséges idő: Ha mindent meg akarunk nézni, akkor legalább fél nap.
Ajánlott linkek
Dolmabahçe palota hivatalos (és szép) oldala.
Dolmabahçe palota mely része van nyitva (Açık), és melyik felújítás alatt (Restorasyon (Kapalı))
Térkép
loading map - please wait...
Értékelés
| Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
| 2 | 4 | 5 | 5 | 4 | 2 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
