A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett.

 

Galata híd leírása

A Galata híd az ó-óvárost köti össze a kevésbé ó-várossal, más néven a Galatával az Aranyszarv-öböl felett.
Mérete nem túl nagy, pár perc alatt át lehet sétálni. És látványra sem szép, Isztambulnak mégis egy nagyon fontos hídja, mert két teljesen különböző városrészt köt össze.
Ma már, amikor a város jócskán megnőtt, még mindig fontos szerepe van. Amikor átmegyünk rajta a belváros fele, mintha egy másik világba érkeznénk, visszamennénk a régi Isztambulba.

A Galata híd miközben összeköti a régi és a modern Isztambult, egyben elválasztja az Aranyszarv-öbölt a Boszporusztól. Így a híd a vízi irányba is kapu.
Mind a szárazföldön, mind a vízen hatalmas forgalmi csomópont van.

A Galata híd régebben éppen annyira szimbolikus volt, mint ma a Boszporusz híd. Akkoriban ez volt a jelképe a két, egymástól teljesen eltérő városrész, és egyben kultúra összekapcsolásának. Ma a Boszporusz híd az Európa és Ázsia összekapcsolását jelképezi, holott a Boszporusz két partja ma már nem különbözik annyira, mint hajdan a Galata híd két vége.

A Galata híd több szempontból is érdekes. A híd viszonylag alacsony. Oly annyira, hogy az alatta elhaladó hajók teteje szinte érinti a híd alját. Viszont Isztambul történelmi hajógyárait a híd másik oldalán találjuk. Ezért a híd felnyitható. A felnyitás éjszaka történik, de nehéz kifogni pont azt az időpontot.

A Galata híd a horgászok egyik legkedveltebb helyei. A híd tetejéről pecáznak, majd a kifogott halat ott helyben (a járdán, a száguldó autók és buszok mellett) mindjárt megsütik.
A híd alsó részén szintén ehetünk halat, viszont ott már étterembe ülhetünk be.

Történelem

Isztambul, amikor még csak Bizánc volt a neve, már akkor is két részből állt. Az központi városból és ami azon kívül van. Míg a városiak a félszigeten laktak, akik nem tartóztak szorosan hozzá, az Aranyszarv-öböl túloldalán.
Már a bizánci időkben is a Galata rész volt a kereskedők negyede, ahol a genovaiak laktak.

Az Aranyszarv-öbölt megkerülni nem egy jó ötlet. Áthajózni pedig nem minden esetben praktikus. Így már az ókorban is igény volt, hogy legyen egy olyan átjárás, ami szilárd talajon és hegymászás nélkül is megoldható.

A legkorábbi híd, amiről írásos emlékeink is vannak, a 6. században épült, I. Justinianus bizánci császár parancsára. Azt nem tudjuk, mi lett a híddal, mert amikor kilencszáz évvel később a törökök megérkeztek, akkor már nem volt ott. Vajon a tenger vitte el, vagy valaki eladta, vagy csak elkopott, nem derült ki. A törökök új, ideiglenes hidat építettek.

Később, amikor a várost már Isztambul néven emlegették, II. Bajazid szultán egy híres olaszt, Leonardo da Vinci-t kérte meg, hogy találjon ki valamit az Aranyszarv két oldala közötti közlekedésére. Állítólag Leonardo egy helikopter tervvel állt, elő, de a szultánnak nem tetszett, mert azzal be lehetett volna látni a háremébe. Inkább valami egyszerűbbet, mondjuk egy hidat gondolt.
Leonardo egy 240 m hosszú hidat gondolt, ami ha megépül, az akkori világ leghosszabb hídja lett volna. De valami megint nem tetszett a szultánnak, és inkább más embert keresett. Megint nem hiteles források szerint a híd lábait mozgatni lehetett volna, amivel benevezhetett volna a hétvégi lóversenyre.
II. Bajazid ezért inkább olyas valakit keresett, aki extra funkciók helyett inkább az esztétikai kinézetre összpontosít, és egy másik olaszt Michelangelot kérte meg. De ő nem vállalta, máig sem tudjuk miért, így híd sem lett.

Egészen 1836-ig, amikor lett egy ponton híd.
No, ezen mindjárt mindenki felbátorodott, és eldöntetett, hogy kell oda egy rendes híd. Talán a szultán felesége fűzte meg a birodalom fejét (ahogy általában), mert így könnyebb volt átmenni a túloldali piacra.

1845-ben el is készült az első híd.
Ennek a neve Cisr-i Cedid lett, ami új hidat jelent.
Azért ezt a nevet adták neki, mert már volt egy régi híd feljebb az Aranyszav-öbölben. Arról sajnos nem szól a történet, hogy vajon a régi híd (Cisr-i Atik) ekkor kapta a régi nevet, vagy már korábban is így hívták. Ma az a régi híd az Atatürk híd.

Az viszont biztos, hogy a névválasztás roppantul félresikerült. Mint általában, amikor is valaminek az lesz a neve, hogy új…
A híd nem maradt meg sokáig, 1863-ban új, egy fahíd került a helyére. Ezzel láttál vendégül III. Napóleont.

Na de aztán amint elment, mindjárt bontották is a hidat! 1870-ben megbíztak egy francia céget, hogy ők építsenek egy új átjárót az Aranyszarv felett. Már éppen nekiláttak volna, amikor az oroszok összebalhéztak a franciákkal. A törökök egy darabig vártak, majd inkább megkérték az angolokat.
Az immár 3.0-ás hidat 1875-ben adták át a forgalomnak.

1912-ben a másik híd, a régi, nomen-est-omen, tényleg túlságosan is régi lett. Mit lehet ilyenkor tenni ó, hát ott az új híd! Nosza fel is vontatták a régi helyére.
De ekkor megint híd nélkül maradt az Aranyszarv kapuja, pedig onnan olyan jókat lehet pecázni.
Felépült hát a negyedik híd is. Majd aztán jött egy nagyobb tűz 1992-ben, és leégett.

1994-ben elkészült, és átadták a forgalomnak az ötödik hidat. Ez az, amit ma is láthatunk. Bár azóta már villamossín is került a tetejére.

A hídon 1930-ig vámot szedtek.

Érdekességek

A Galata híd mindig (időjárástól függetlenül) tele van horgászokkal.

Magyar vonatkozás

Nincs infó…

Tanácsok, ajánlatok

A Galata híd híres a halairól. No nem arról, hogy rajta úszkálnának, hanem arról, hogy megpróbálnak átúszni alatta, de a hídon a pecások kifogják őket, megsütik, majd eladják a turistáknak. Nagyon finom, olcsó, és legalább megbízható, mert láthatjuk is, amint éppen kifogják.

A Galata híd horgászai kedvelt fotós témák. Nemcsak a partról tudunk jókat fotózni, amint egy vonalban vannak a pecabotok, hanem a hídon is el lehet kapni pár érdekes jelenetet.
A híd egyébként nagyon jó hely Isztambul fotózására.

A híd mindkét végén megáll a villamos, de gyalog is könnyen át lehet sétálni.

Bejutás

Nyitvatartás: folyamatosan

Belépő: nincs

Elfogadott pénznem: –

Kártyás fizetés: –

Egyéb: –

Megközelítés

Villamossal, vagy gyalog.
A Sultanahmed térttől legyalogolva a villamos vonalán könnyen meg fogjuk találni. A nagy kékségben (tenger) egy kiálló kék egyenest (híd) kell keresni.

Megtekintéshez szükséges idő

Egyik oldalán kb. 15-20 perc alatt lehet átsétálni.

Ajánlott linkek

Wikipédia – Galata híd

 

---

Térkép

Értékelés

Építészet	Kultúra	Történelem	Turista	Fotó	Nehézség
2	3	3	4	4	1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂