Címke: Beyoğlu kerület

İstiklâl Caddesi

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Az İstiklâl Caddesi a budapesti Váci utca isztambuli megfelelője.
Első ránézésre teljesen ugyan úgy is néz ki.

Aztán ha jobban megfigyeljük, akkor azért előjönnek a különbségek.
Jól is tesszük, ha figyelmesek vagyunk, különben könnyen elüthet minket a villamos.

Leginkább úgy ismert, mint az isztambuli európai sétaló utca a Galata-torony és a Taksim tér között.
Az ázsiai párja a Bağdad Caddesi és a Bahariye Caddesi.

İstiklâl Caddesi
İstiklâl Caddesi

 

İstiklâl Caddesi leírása

Az İstiklâl Caddesi Isztambul európai oldalának a nagy, és klasszikus bevásárló utcája. Viszont az árak teljesen normálisak. Ide a törökök járnak vásárolni.

Az İstiklâl Caddesi több, mint bevásárló utca. Egyszerre kulturális és társadalmi központ. Az éjszakai élet itt, és a környező kis utcákban zajlik.

Ez a hely egy vegyes központja a kultúrának is. Nemcsak mozikat, hanem könyves és zenei boltokat is találunk bőven. A hátsó utcákban az éjszakai szórakozóhelyeknek különféle stílusuk van. Nem egy híres együttes itt kezdte a pályafutását.

Történelem

Az İstiklâl Caddesi sokáig egy kis Európa volt Törökországon belül. Itt volt minden, ami nem török, de mégis Isztambulon belül volt. A követségek, híres hotelek, templomok, stb…

Az utca neve Függetlenségi sétálóutca. Persze a kezdetben nem így hívták, mert a szultánt a guta ütögette volna. Így egyszerűen csak Nagy út volt.

Az épületek vegyesek. Szinte mindegyik egy-egy külön látványosság. A legtöbb a XIX. és a XX. század határán épült.

Érdekességek

Az İstiklâl Caddesi a közösségi élet központja. Ha valaki péntek, vagy szombat este ki akar mozdulni, akkor ide jön.
Itt mindent megtalál ami a szórakozás kategóriába belefér. Mozi, vásárlás, diszkó, stb… Rengeteg fajta klub van, ahol tényleg mindenki megtalálhatja a saját stílusát.

Ahogy megy le a nap, úgy lesz egyre hosszabb sor az ATM-ek előtt. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire népszerű az İstiklâl Caddesi, minthogy szombat reggel minden fele páncélautókat látni, akik az üresre facsart pénzkiadó automatákat töltik fel.

İstiklâl Caddesi péntek délután
İstiklâl Caddesi péntek délután

Az İstiklâl Caddesi a kultúra központja is, és egyben szimbólum. Kedvelt helye az utcai zenészeknek, előadó művészeknek és tüntetőknek. Naponta forgatnak itt tv-sorozatokat és reklámokat. Ha valahol, itt aztán tényleg zajlik az élet.

Magyar vonatkozás

Nem ismerünk magyar kapcsolatot…

Tanácsok, ajánlatok

Az İstiklâl Caddesi Isztambulnak egy nagyon sajátos része. Itt nem a múltat, hanem a jelent lehet megismerni.
Itt tudunk modern dolgokat vásárolni, de találunk ajándékokat is. Pl. a Paşabahçe márkaboltban. Vagy vehetünk sálakat és más török ruhaneműt is.

Az İstiklâl Caddesi tele van éttermekkel, büfékkel, cukrászdákkal. Sokuknak remek kilátásuk van a tetőteraszukon. A hátsó kis utcában pedig változatos szórakozó helyeket lelhetünk.

Megközelítés

A Galata-toronytól megyünk tovább felfele.
Megtekintéshez szükséges idő

Az utcán sietve 20 perc alatt lehet végigsétálni. Nézelődve 40-60 perc. Utána a Taksim térre jutunk ki, ami a turistaövezet határa. Így számolnunk kell azzal, hogy itt fogunk visszafele is menni. Persze van más út is (pl. lemegyünk Beşiktaşba, vagy Kabataşba).

Megtekintéshez szükséges idő

A Galata-toronytól a Taksim térig 20 perc alatt is megjárható a 2 km-es táv (miközben kb. 150 kcl-t égetünk el). Kényelmes séta esetén viszont legalább 40 perccel érdemes számolni.

Ajánlott linkek

Wikipédia – İstiklal Avenue (angol)

Az İstiklâl Caddesi látnivalói

Feltöltés alatt…

  • Virág Passzázs (Çiçek Pasajı)
  • Halpiac (Balık Pazarı)
  • S. Antonio di Padova templom
  • Haghia Triada görög (rum) Ortodox templom
  • Üç Horan örmény templom
  • Galatasaray Főiskola

Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
İstiklâl Caddesi

loading map - please wait...

İstiklâl Caddesi 41.033269, 28.976955 Az İstiklâl Caddesi a budapesti Váci utca isztambuli megfelelője. Első ránézésre teljesen ugyan úgy is néz ki. Aztán ha jobban megfigyeljük, akkor azért előjönnek a különbségek. Jól is tesszük, ha figyelmesek vagyunk, különben könnyen elüthet minket a villamos. Leginkább úgy ismert, mint az isztambuli európai sétaló utca a Galata-torony és a Taksim tér között. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 5 2 3 4 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Galata-torony

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Galata-torony (török nevén Galata Kulesi) a középkori Isztambul legmagasabb épülete. Ez két fontos dolgot jelent:
– Mindenhonnan látszik.
– Ha felmászunk rá, akkor onnan mindent láthatunk: remek fotós hely!

Persze maga a torony is egy történelmi érdekesség.

Galata-torony
Galata-torony

 

Galata-torony leírása

A Galata-torony Isztambul történelmi városrészének a Galata negyedében található. Annak is a sarkán. Valaha itt ért véget a város.
Ha fent állunk a toronyban, és háttal leszünk az Aranyszarv-öbölnek, akkor az új városrészt láthatjuk. Ez az, ami még nem volt itt olyan régen. A régen persze Isztambul történelmi távlataiban értendő.
A Galata-torony volt az utolsó bástya a Galata városrészben. Utána már csak bozótos volt. Amikor Isztambult elfoglalták a törökök, akkor abban a bozótos, meredek völgyben vontatták át a hajókat.

A Galata-torony, mint kiemelkedő épület, remekül szolgált tűztoronyként is. Az egyetlen probléma az volt, hogy a torony gyakrabban égett le, mint a környék. Egyszer aztán jött egy olyan ötlet, hogy kőből kellene felépíteni. Azóta jobban ellenáll a tűznek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem égett le újra és újra, csak több maradt egyben.

Ma már remek kilátó, nagyon jó fotós hely. És lift is van benne, így nem kell annyit mászni. Csak fel a dombtetőre.

Maga a torony 66,9 m. A domb pedig 35 m. Ez nem tűnik nagynak és tényleg nem is az. Csak amikor éppen huszonnyolcadszorra állunk meg a felfelé mászásban, akkor kezdünk gondolkodni, hogy valami nem stimmel…

Történelem

Az eredeti torony, azaz az öreg Galata-torony valójában nem ez. Egy régi festmény azon a helyen ábrázolja, ahol ma Karaköy van. Lent volt a tengerparton.
Persze nem a torony döntött úgy, hogy feljön egyet levegőzni a dombtetőre, hanem a régi torony eltűnésével kellett egy másik, amit Galata-toronynak lehetett lenevezni.

A legrégebbi torony, amiről tudunk, hogy itt állt, azt 528-ban építették. De ő nem maradt meg sokáig, mert a negyedik keresztes hadjáratban (1202-1204) a felfegyverzett turisták hazavitték.

A turizmus végével erre a részre a genovaiak települtek. Valaki közülük egy olyan ötlettel állt elő, hogy a falon lévő lukra kellene egy tornyot építeni. Az ötletet mindjárt tett is követte, így felépült egy torony, a Galata városrész sarkára. Mindez 1348-ban történt.

Később a tornyot az Oszmán Birodalom ideje alatt többször is átépítették (néha a tüzek miatt, néha meg csak úgy, 1875-ben pedig még a villám is belecsapott).

Az utolsó átalakítás már a felújítás volt. Akkor ragaszkodtak a korábbi kinézethez. Ez 1990-ben fejeződött be. Azóta a torony várja a turistákat.

Érdekességek

A XVII. században egy lelkes török tudós, Hezârfen Ahmed Çelebi, Leonardo tervei alapján megalkotott egy repülő szerkezetet, amivel leugrott a toronyból. A monda szerint nemcsak hogy megúszta az utcakövek közeli szemrevételezését, de még át is repült a Boszporuszon, és a mai Harem városrészben szállt le. A távolság kb. 3 km.
A szultán (VI. Murad) úgy érezte, hogy bár a műsor roppant látványos volt, de jobb ha valakinek nincs olyan képessége, amivel a szultán nem rendelkezik. Ki tudja, melyik nap hova fog berepülni, így a jutalom mellett egy algériai utazással is megajándékozta. Egyirányúval persze.

Magyar vonatkozás

Nincsenek magyar kapcsolatról információink.

Tanácsok, ajánlatok

A Galata-torony az egyik legjobb hely Isztambul fotózására. Vigyünk tartalék kártyát, és akkumulátort!

Bejutás

Nyitvatartás: H-V 09:20:00. A diszkó éjjel is nyitva van.

Belépő: 6,5 Euro (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra, Euró

Kártyás fizetés: igen (az információ nem biztos)

Egyéb: Néha jön egy nagyobb turistacsoport, vagy egy szélességében lelkes turista beszorul az erkélyen, így hosszú sor alakulhat ki. Meg lehet próbálni, hogy addig beülünk a közeli teázóba, és kivárjuk, amíg rövidebb lesz a sor.
A toronyba lifttel lehet feljutni, ami viszont nem megy fel a tetejéig. Az utolsó métereket lépcsőn kell megtennünk.
Az erkély meglehetősen keskeny.

Megközelítés

A kezdő turisták hamar szembekerülnek azzal a geometriai ténnyel, hogy egy ekkora torony könnyen el tud bújni a szűk utcák között, így a dombon felfele haladva nem látszik. Nekik ajánljuk, hogy kérdezzék a helyieket, merre van a torony (kule)!
A tapasztalt turisták  simán toronyirányt (és most szó szerint) nekiindulnak a Galata hídról, majd felmásznak a domb oldalon.
A még tapasztaltabbak viszont előveszik a térképet, és rájönnek, hogy a közeli Tünelen , azaz siklón is fel lehet jutni a dombtetőre, majd onnan kell már csak egy kicsit lefele sétálniuk.

Megtekintéshez szükséges idő

Fotózással együtt kb. 40 perc.
Ebben nincs benne a bejutásra várakozás, ami akár 30 perc is lehet.

Ajánlott linkek

Wikipedia Galata Tower (angol)
Hezârfen Ahmed Çelebi (angol)

Virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Galata-torony

loading map - please wait...

Galata-torony 41.025621, 28.974187 A Galata-torony (török nevén Galata Kulesi) a középkori Isztambul legmagasabb épülete. Tovább...

Értékelés

Látnivaló értékelése

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 4 3 5 5 3

Fotóspont értékelése

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
5 5 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Galata híd

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (3 votes cast)

A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett.

Galata híd
Galata híd

 

Galata híd leírása

A Galata híd az ó-óvárost köti össze a kevésbé ó-várossal, más néven a Galatával az Aranyszarv-öböl felett.
Mérete nem túl nagy, pár perc alatt át lehet sétálni. És látványra sem szép, Isztambulnak mégis egy nagyon fontos hídja, mert két teljesen különböző városrészt köt össze.
Ma már, amikor a város jócskán megnőtt, még mindig fontos szerepe van. Amikor átmegyünk rajta a belváros fele, mintha egy másik világba érkeznénk, visszamennénk a régi Isztambulba.

A Galata híd miközben összeköti a régi és a modern Isztambult, egyben elválasztja az Aranyszarv-öbölt a Boszporusztól. Így a híd a vízi irányba is kapu.
Mind a szárazföldön, mind a vízen hatalmas forgalmi csomópont van.

A Galata híd régebben éppen annyira szimbolikus volt, mint ma a Boszporusz híd. Akkoriban ez volt a jelképe a két, egymástól teljesen eltérő városrész, és egyben kultúra összekapcsolásának. Ma a Boszporusz híd az Európa és Ázsia összekapcsolását jelképezi, holott a Boszporusz két partja ma már nem különbözik annyira, mint hajdan a Galata híd két vége.

A Galata híd több szempontból is érdekes. A híd viszonylag alacsony. Oly annyira, hogy az alatta elhaladó hajók teteje szinte érinti a híd alját. Viszont Isztambul történelmi hajógyárait a híd másik oldalán találjuk. Ezért a híd felnyitható. A felnyitás éjszaka történik, de nehéz kifogni pont azt az időpontot.

A Galata híd a horgászok egyik legkedveltebb helyei. A híd tetejéről pecáznak, majd a kifogott halat ott helyben (a járdán, a száguldó autók és buszok mellett) mindjárt megsütik.
A híd alsó részén szintén ehetünk halat, viszont ott már étterembe ülhetünk be.

Történelem

Isztambul, amikor még csak Bizánc volt a neve, már akkor is két részből állt. Az központi városból és ami azon kívül van. Míg a városiak a félszigeten laktak, akik nem tartóztak szorosan hozzá, az Aranyszarv-öböl túloldalán.
Már a bizánci időkben is a Galata rész volt a kereskedők negyede, ahol a genovaiak laktak.

Az Aranyszarv-öbölt megkerülni nem egy jó ötlet. Áthajózni pedig nem minden esetben praktikus. Így már az ókorban is igény volt, hogy legyen egy olyan átjárás, ami szilárd talajon és hegymászás nélkül is megoldható.

A legkorábbi híd, amiről írásos emlékeink is vannak, a 6. században épült, I. Justinianus bizánci császár parancsára. Azt nem tudjuk, mi lett a híddal, mert amikor kilencszáz évvel később a törökök megérkeztek, akkor már nem volt ott. Vajon a tenger vitte el, vagy valaki eladta, vagy csak elkopott, nem derült ki. A törökök új, ideiglenes hidat építettek.

Később, amikor a várost már Isztambul néven emlegették, II. Bajazid szultán egy híres olaszt, Leonardo da Vinci-t kérte meg, hogy találjon ki valamit az Aranyszarv két oldala közötti közlekedésére. Állítólag Leonardo egy helikopter tervvel állt, elő, de a szultánnak nem tetszett, mert azzal be lehetett volna látni a háremébe. Inkább valami egyszerűbbet, mondjuk egy hidat gondolt.
Leonardo egy 240 m hosszú hidat gondolt, ami ha megépül, az akkori világ leghosszabb hídja lett volna. De valami megint nem tetszett a szultánnak, és inkább más embert keresett. Megint nem hiteles források szerint a híd lábait mozgatni lehetett volna, amivel benevezhetett volna a hétvégi lóversenyre.
II. Bajazid ezért inkább olyas valakit keresett, aki extra funkciók helyett inkább az esztétikai kinézetre összpontosít, és egy másik olaszt Michelangelot kérte meg. De ő nem vállalta, máig sem tudjuk miért, így híd sem lett.

Egészen 1836-ig, amikor lett egy ponton híd.
No, ezen mindjárt mindenki felbátorodott, és eldöntetett, hogy kell oda egy rendes híd. Talán a szultán felesége fűzte meg a birodalom fejét (ahogy általában), mert így könnyebb volt átmenni a túloldali piacra.

1845-ben el is készült az első híd.
Ennek a neve Cisr-i Cedid lett, ami új hidat jelent.
Azért ezt a nevet adták neki, mert már volt egy régi híd feljebb az Aranyszav-öbölben. Arról sajnos nem szól a történet, hogy vajon a régi híd (Cisr-i Atik) ekkor kapta a régi nevet, vagy már korábban is így hívták. Ma az a régi híd az Atatürk híd.

Az viszont biztos, hogy a névválasztás roppantul félresikerült. Mint általában, amikor is valaminek az lesz a neve, hogy új…
A híd nem maradt meg sokáig, 1863-ban új, egy fahíd került a helyére. Ezzel láttál vendégül III. Napóleont.

Na de aztán amint elment, mindjárt bontották is a hidat! 1870-ben megbíztak egy francia céget, hogy ők építsenek egy új átjárót az Aranyszarv felett. Már éppen nekiláttak volna, amikor az oroszok összebalhéztak a franciákkal. A törökök egy darabig vártak, majd inkább megkérték az angolokat.
Az immár 3.0-ás hidat 1875-ben adták át a forgalomnak.

1912-ben a másik híd, a régi, nomen-est-omen, tényleg túlságosan is régi lett. Mit lehet ilyenkor tenni ó, hát ott az új híd! Nosza fel is vontatták a régi helyére.
De ekkor megint híd nélkül maradt az Aranyszarv kapuja, pedig onnan olyan jókat lehet pecázni.
Felépült hát a negyedik híd is. Majd aztán jött egy nagyobb tűz 1992-ben, és leégett.

1994-ben elkészült, és átadták a forgalomnak az ötödik hidat. Ez az, amit ma is láthatunk. Bár azóta már villamossín is került a tetejére.

A hídon 1930-ig vámot szedtek.

Érdekességek

A Galata híd mindig (időjárástól függetlenül) tele van horgászokkal.

Magyar vonatkozás

Nincs infó…

Tanácsok, ajánlatok

A Galata híd híres a halairól. No nem arról, hogy rajta úszkálnának, hanem arról, hogy megpróbálnak átúszni alatta, de a hídon a pecások kifogják őket, megsütik, majd eladják a turistáknak. Nagyon finom, olcsó, és legalább megbízható, mert láthatjuk is, amint éppen kifogják.

A Galata híd horgászai kedvelt fotós témák. Nemcsak a partról tudunk jókat fotózni, amint egy vonalban vannak a pecabotok, hanem a hídon is el lehet kapni pár érdekes jelenetet.
A híd egyébként nagyon jó hely Isztambul fotózására.

A híd mindkét végén megáll a villamos, de gyalog is könnyen át lehet sétálni.

Bejutás

Nyitvatartás: folyamatosan

Belépő: nincs

Elfogadott pénznem:

Kártyás fizetés:

Egyéb:

Megközelítés

Villamossal, vagy gyalog.
A Sultanahmed térttől legyalogolva a villamos vonalán könnyen meg fogjuk találni. A nagy kékségben (tenger) egy kiálló kék egyenest (híd) kell keresni.

Megtekintéshez szükséges idő

Egyik oldalán kb. 15-20 perc alatt lehet átsétálni.

Ajánlott linkek

Wikipédia – Galata híd

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Galata híd

loading map - please wait...

Galata híd 41.019995, 28.973351 A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 3 3 4 4 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂