A Szent Iréné bazilika (Hagia Irene) (törökül Aya İrini) Isztambul egyik legrégebbi bizánci temploma. A templom ma múzeum, de leginkább a különleges akusztikája miatt itt megrendezett koncertekről híres. A nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.
Szent Iréné bazilika leírása
A Szent Iréné bazilika Isztambul egyik legrégebbi, még ma is álló bizánci (Ortodox) temploma. Az Oszmán hódítás után nem alakították át mecsetté, hanem “lefokozták” fegyverraktárrá, mivel a szultáni palota, a Topkapı Saray terültén belül található.
Ma leginkább az itt megrendezett koncertjeiről híres. A sajátos akusztika miatt különleges koncerteket szoktak itt rendezni. A nemzetközi előadásokon nem ritkák a magyar fellépők sem.
Történelem
Mint minden ősi bizánci templom esetében, a Szent Iréné bazilika helyén is egy római templom állt (amit pedig egy véletlenül leégett elfeledett anatóliai isten templomának a helyére építettek). Miután a 4. században a templom (véletlenül) kigyulladt, az ősi római istenek (Artemisz, Aphrodité és Apollón) kénytelenek voltak új szentélyt keresni magunkat. A váratlanul megürült helyre pedig Nagy Konstantin gyorsan felépíttetett egy keresztény templomot.
Ez a templom, szintén véletlenül, a Nikai felkelés alkalmával leégett 532-ben. Az emberek szomorúan álltak a templom romjai körül egy darabig. Egészen addig, míg Nagy Szent I. Justinianus oda nem ment hozzájuk, és azt mondta: Emberek! Építünk ide egy új templomot! De ezúttal kőből, hogy az nehogy ismét leégjen!
És így is lett! Meg 548 is lett, mire elkészült az új templom. Kőből, és így nem égett le. Hanem egy földrengésben sérült meg a 8. században. De volt akkor is egy Konstantin. Egy ötödik. Egy olyan Konstantin, aki újraépítette a templomot. Kőből. És a templom nem égett le ismét. És földrengés sem pusztította. Csak az emberek, akiknek tetszett a képrombolás.
De a templom végül azt is túlélte. Mára pedig azon különlegesek közé tartozik, amelyek még ennyi viszontagság után is megtartották az ősi, bizánci épületformát.
Majd eljött az az idő, amikor Fatih Szultán Mehmet is eljött. Persze nem egyedül, hanem hatalmas sereggel, hogy bevegye a várost. És be is vette. Az isztambuli bizánci templomok nagy részét átalakították mecsetté. De a Hagia Irene kimaradt ebből. Ő ugyanis egy különleges helyen fekszik, az isztambuli félsziget legvégén, ami akkoriban egy park volt. A szultánok ebbe a parkba építették fel a Topkapı palotájukat.
Jó ötletnek tűnt, hogy a Szent Iréné bazilika is mecsetként funkcionáljon, hiszen a Topkapı palotakerten belülre került. Csakhogy ott van mellette a Hagia Szophia, ami sokkal nagyobb. És az mégsem lehet, hogy a szultán kis mecsetbe jár, míg a nép a nagyba. De nem lehetett fordítva sem, hogy a nép járjon a kicsibe, és a szultán a nagyba. Mert egyrészt a nép nem fért volna be, másrészt a szultán unatkozott volna egyedül abban a hatalmas mecsetben. Nem is beszélve arról, hogy a Szent Iréné bazilika a Topkapı palotaudvarba került, és sokáig tartott volna, míg a nép egyesével lábat töröl. Úgyhogy inkább nem lett mecset a Hagia Ireneből.
Mire is lehetne viszont akkor használni egy hatalmas épületet a palota udvarán belül? Pl. fegyverraktárnak. Ha esetleg a nép úgy érezné, hogy nem szeretik annyira a drágalátos szultánjukat. És a nép olyan szépen gyülekezik a Hagia Sophiában. Mi van, ha úgy gondolják, a Topkapı palota kapuja előtt is összegyűlnek, csak kevésbé szépen. És még kevésbé szép szavakkal illetik a drágalátos szultánjukat. Akkor pedig a közelben levő fegyverraktárból elő lehet venni a nyilakat és a puskákat, és meg lehet kérni a népet, hogy inkább mégis szép szavakkal éltessék a drágalátos szultánjukat.
Így lett a Szent Iréné bazilika végül fegyverraktár. Egészen addig, míg janicsárok fel nem lázadtak. Ők ugyanis a falon belül voltak ahogyan a fegyverraktár is. Ez pedig kínos volt a szultánra nézve, aki szintén a falakon belül volt. De hála a szakácsnak, aki roppant jól forgatta a hentesbárdot, a szultán túlélte a lázadást. Mindjárt gondoskodott is róla, hogy a fegyverek jó messzire kerüljenek innen. Ekkor alapították az isztambuli Hadtörténeti múzeumot, ahova az összes fegyvert átszállították.
A Szent Iréné bazilika ezek után üresen maradt. Ma ennek köszönheti hírnevét, hiszen a halomban álló fegyverek nélkül nagyon jó az akusztikája. Ráadásul az üres helyre rengeteg nézőt is be lehet zsúfolni. Így a Hagia Irene ma már a világ egyik leghíresebb, és legkülönlegesebb koncertterme. Minden nyáron az Isztambuli Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében számos koncertet tartanak itt.
A bazilika hivatalosan a múzeum kategóriába tartozik, de valójában templom.
Érdekességek
A Szent Iréné bazilika a világ egyik legkülönlegesebb koncertterme, az egyedülálló akusztikájának köszönhetően. Évente számos országból – köztük Magyarországról is – érkeznek zenészek, énekesek.
Magyar vonatkozás
A Szent Iréné bazilika nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.
Tanácsok, ajánlatok
A bejutáshoz sok szerencse kell. Inkább ajánlott egy koncertre elmenni. Sok közülük ingyenes.
Bejutás
Nyitvatartás: A múzeumi nyitvatartásról nincs infó. Érdemes koncertidőben látogatni.
Belépő: Nincs infó (talán 20 TL?)
Elfogadott pénznem: Nincs infó
Kártyás fizetés: nincs infó
Megközelítés
A Hagia Sophia mögött található, ahogy megyünk be a Topkapı palotába, mindjárt az első kapu után balra.
Megtekintéshez szükséges idő
25 perc
Ajánlott linkek
Biletix koncertjegyek a Szen Iréne Bazilikába
Térkép
loading map - please wait...
Értékelés
| Építészet | Kultúra | Történelem | Turista | Fotó | Nehézség |
| 4 | 5 | 2 | 2 | 3 | 1 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide!
Értékeld te is! 🙂
