Címke: Bizánc

Szent Iréné bazilika

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.0/10 (1 vote cast)

A Szent Iréné bazilika (Hagia Irene) (törökül Aya İrini) Isztambul egyik legrégebbi bizánci temploma. A templom ma múzeum, de leginkább a különleges akusztikája miatt itt megrendezett koncertekről híres. A nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.

Hagia Irene
Hagia Irene

Szent Iréné bazilika leírása

A Szent Iréné bazilika Isztambul egyik legrégebbi, még ma is álló bizánci (Ortodox) temploma. Az Oszmán hódítás után nem alakították át mecsetté, hanem “lefokozták” fegyverraktárrá, mivel a szultáni palota, a Topkapı Saray terültén belül található.

Ma leginkább az itt megrendezett koncertjeiről híres. A sajátos akusztika miatt különleges koncerteket szoktak itt rendezni. A nemzetközi előadásokon nem ritkák a magyar fellépők sem.

Történelem

Mint minden ősi bizánci templom esetében, a Szent Iréné bazilika helyén is egy római templom állt (amit pedig egy véletlenül leégett elfeledett anatóliai isten templomának a helyére építettek). Miután a 4. században a templom (véletlenül) kigyulladt, az ősi római istenek (Artemisz, Aphrodité és Apollón) kénytelenek voltak új szentélyt keresni magunkat. A váratlanul megürült helyre pedig Nagy Konstantin gyorsan felépíttetett egy keresztény templomot.

Ez a templom, szintén véletlenül, a Nikai felkelés alkalmával leégett 532-ben. Az emberek szomorúan álltak a templom romjai körül egy darabig. Egészen addig, míg Nagy Szent I. Justinianus oda nem ment hozzájuk, és azt mondta: Emberek! Építünk ide egy új templomot! De ezúttal kőből, hogy az nehogy ismét leégjen!

És így is lett! Meg 548 is lett, mire elkészült az új templom. Kőből, és így nem égett le. Hanem egy földrengésben sérült meg a 8. században. De volt akkor is egy Konstantin. Egy ötödik. Egy olyan Konstantin, aki újraépítette a templomot. Kőből. És a templom nem égett le ismét. És földrengés sem pusztította. Csak az emberek, akiknek tetszett a képrombolás.

De a templom végül azt is túlélte. Mára pedig azon különlegesek közé tartozik, amelyek még ennyi viszontagság után is megtartották az ősi, bizánci épületformát.

Majd eljött az az idő, amikor Fatih Szultán Mehmet is eljött. Persze nem egyedül, hanem hatalmas sereggel, hogy bevegye a várost. És be is vette. Az isztambuli bizánci templomok nagy részét átalakították mecsetté. De a Hagia Irene kimaradt ebből. Ő ugyanis egy különleges helyen fekszik, az isztambuli félsziget legvégén, ami akkoriban egy park volt. A szultánok  ebbe a parkba építették fel a Topkapı palotájukat.

Jó ötletnek tűnt, hogy a Szent Iréné bazilika is mecsetként funkcionáljon, hiszen a Topkapı palotakerten belülre került. Csakhogy ott van mellette a Hagia Szophia, ami sokkal nagyobb. És az mégsem lehet, hogy a szultán kis mecsetbe jár, míg a nép a nagyba. De nem lehetett fordítva sem, hogy a nép járjon a kicsibe, és a szultán a nagyba. Mert egyrészt a nép nem fért volna be, másrészt a szultán unatkozott volna egyedül abban a hatalmas mecsetben. Nem is beszélve arról, hogy a Szent Iréné bazilika a Topkapı palotaudvarba került, és sokáig tartott volna, míg a nép egyesével lábat töröl. Úgyhogy inkább nem lett mecset a Hagia Ireneből.

Mire is lehetne viszont akkor használni egy hatalmas épületet a palota udvarán belül? Pl. fegyverraktárnak. Ha esetleg a nép úgy érezné, hogy nem szeretik annyira a drágalátos szultánjukat. És a nép olyan szépen gyülekezik a Hagia Sophiában. Mi van, ha úgy gondolják, a Topkapı palota kapuja előtt is összegyűlnek, csak kevésbé szépen. És még kevésbé szép szavakkal illetik a drágalátos szultánjukat. Akkor pedig a közelben levő fegyverraktárból elő lehet venni a nyilakat és a puskákat, és meg lehet kérni a népet, hogy inkább mégis szép szavakkal éltessék a drágalátos szultánjukat.

Így lett a Szent Iréné bazilika végül fegyverraktár. Egészen addig, míg janicsárok fel nem lázadtak. Ők ugyanis a falon belül voltak ahogyan a fegyverraktár is. Ez pedig kínos volt a szultánra nézve, aki szintén a falakon belül volt. De hála a szakácsnak, aki roppant jól forgatta a hentesbárdot, a szultán túlélte a lázadást. Mindjárt gondoskodott is róla, hogy a fegyverek jó messzire kerüljenek innen. Ekkor alapították az isztambuli Hadtörténeti múzeumot, ahova az összes fegyvert átszállították.

A Szent Iréné bazilika ezek után üresen maradt. Ma ennek köszönheti hírnevét, hiszen a halomban álló fegyverek nélkül nagyon jó az akusztikája. Ráadásul az üres helyre rengeteg nézőt is be lehet zsúfolni. Így a Hagia Irene ma már a világ egyik leghíresebb, és legkülönlegesebb koncertterme. Minden nyáron az Isztambuli Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében számos koncertet tartanak itt.

A bazilika hivatalosan a múzeum kategóriába tartozik, de valójában templom.

Érdekességek

A Szent Iréné bazilika a világ egyik legkülönlegesebb koncertterme, az egyedülálló akusztikájának köszönhetően. Évente számos országból – köztük Magyarországról is – érkeznek zenészek, énekesek.

Magyar vonatkozás

A Szent Iréné bazilika nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.

Tanácsok, ajánlatok

A bejutáshoz sok szerencse kell. Inkább ajánlott egy koncertre elmenni. Sok közülük ingyenes.

Bejutás

Nyitvatartás: A múzeumi nyitvatartásról nincs infó. Érdemes koncertidőben látogatni.

Belépő: Nincs infó (talán 20 TL?)

Elfogadott pénznem: Nincs infó

Kártyás fizetés: nincs infó

Megközelítés

A Hagia Sophia mögött található, ahogy megyünk be a Topkapı palotába, mindjárt az első kapu után balra.

Megtekintéshez szükséges idő

25 perc

Ajánlott linkek

Biletix koncertjegyek a Szen Iréne Bazilikába

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Szent Iréné bazilika

loading map - please wait...

Szent Iréné bazilika 41.009674, 28.981290 A Szent Iréné bazilika (Hagia Irene) (törökül Aya İrini) Isztambul egyik legrégebbi bizánci temploma. A templom ma múzeum, de leginkább a különleges akusztikája miatt itt megrendezett koncertekről híres. A nevét Szent László lányáról, Piroskáról kapta, aki Irene néven lett bizánci császárnő.Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 5 2 2 3 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Hippodrom

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Az isztambuli Hippodrom (török nevén At Meydanı, vagy Sultanahmed Meydanı) a hajdani Bizánci Birodalom lovas versenypályája volt. Itt zajlott az élet.

Ma már a Hippodromon lovat nem, de annál több turistát láthatunk. Míg az élet inkább elmenekült előlük, és az İstiklâl Caddesi-n, vagy a Bağdad Caddesin lehet fellelni.

Hippodrom
Hippodrom

 

A Hippodrom leírása

Az isztambuli Hippodrom, mint a nevéből is látszik (a görög hipposz (ló) és dromosz (futás, vágta) szóból ered) eredetileg egy lóversenypálya volt. Az ókorban ez helyettesítette a TV-t, így eléggé kedvelt szórakozásnak számított. Ezért is került ide, a központba.

Mivel itt sok ember gyűlt össze, felgyülemlett indulatokkal (vö: mai foci rajongókat, szurkolókat, és huligánokat), kisebb-nagyobb történelmi események kiinduló pontja volt. Leghíresebb az 532-es Nika-felkelés, melynek egyik folyományként égett le a fél város, majd épült meg az AyaSofya. Míg másik eredményeként sok ember egyszerűen elvesztette a fejét.

Az Oszmánok viszont már nem tartották izgalmasnak a lovas versenyeket, hiszen ők ennél sokkal izgalmasabb hadjáratokat folytattak. Bár a terület jelentősége fokozatosan csökkent, mégsem építették be a területet. Az máig megmaradt.

A Hippodrom történeleme

Az ókorban a lóversenypálya volt az egyik legfontosabb szórakozási tevékenység. Mondhatjuk úgy is, hogy a mai TV ókori megfelelője. Volt izgalom, néha vér, és persze reklám, meg perec is.

Éppen ezért gyanítható, hogy Isztambul, azaz Bizánc városában mindig is volt valami, ami ezt a fajta szórakozást kínálta. Amit biztosan tudunk az az, hogy 203-ban Septimius Severus római császár építetett egy harciszekér-pályát. De könnyen lehet, hogy ő csak kibővítette a már korábban létezőt.

Az igazi áttörés 324-ben történt. Ekkor ugyanis Nagy Konstantin úgy döntött, hogy otthagyja Rómát, és átköltözik Bizáncba. És mint uralkodó, híres és gazdag ember, úgymond igényelte a nagyképernyős szórakozást. Sem a stadionját, sem pedig a cirkuszát nem hozhatta magával, így hát itt építtetett egy nagyobbat, immár szélesvásznút, Full HD-set.

Az új Hippodrom immár 450 m hosszú és 130 m széles volt. Azt nem tudni, hány ló (modern kifejezéssel csatorna) futott rajta, de állítólag akár 100 000 néző is belefért!

1204-ben megérkezett az első komolyabb európai turistahad, a negyedik keresztes hadjárat. A nagy lelkesedésben nemcsak az igazi, de még a bronzból öntött lovakat is elvitték. Így a Hippodrom ekkor szenvedte történetének legnagyobb csapását. Eredeti fényében többé már nem tündökölt.

1453-ben, mikor a oszmánok elfoglalták Isztambult, és a bizánci császárt bedobták a Boszporuszba, a Hippodrom szerepe is megváltozott. A törököket nem érdekelte a lóverseny, hiszen ők a lovakkal a hitetleneket kergették inkább a meghódított területeken. Ez mégiscsak több izgalommal járt, és ráadásul interaktív is volt. Így a terület szépen-lassan csak egy üres tér lett. Még piacot sem tartottak ott, hiszen a közelben található a Fedett Bazár. Mindennek ellenére, mégsem építették be a területet. Nem járt úgy, mint pl. a Bizánci palota, amiből mára szinte semmi sem maradt.

Mára már a teret is inkább Sultanahmed térnek, azaz a Kék Mecset terének hívják. Az egyik legfontosabb célpontja a turistáknak. A török hatóságok mindent megtesznek, hogy minél jobb állapotban megőrizzék. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa ünnepség keretében szépen kicsinosították, a versenypálya nyomvonalát lekövezték. Az oszlopokat pedig szépen leporolták. Máshol pedig befüvezték.

Oszlopok, kutak, lovak, és minden más

Az isztambuli Hippodrom egyik érdekesség, hogy minden, ami ma itt van, nem itt volt. És ami itt volt, az pedig ma nem itt van. És mindemellett egyébként is az egész egy gigászi kirakó…

Négyes lovasfogat

Amikor még a Hippodrom dicsősége fényében ragyogott, a pálya végén állt a császár páholya. Ezt egy bronzból készült négyes lovasfogat díszítette.

1204-ben, a negyedik keresztes hadjáratban a velencei turisták hazavitték magukkal. 1254-ben érkezett meg a Szent Márk téri bazilika teraszára.

A lovasfogat Napóleonnak is megtetszett, így amikor 1797-ben Velencében járt, magával vitette Párizsba. Csak 1815-ben kerültek vissza az olasz városba.

Ma Triumphal Quadriga néven látható. De már csak egy múzeumban. A Szent Márk téren csak másolat áll.

Kígyó-oszlop (Yılanlı Sütun)

Még sem Bizánc, de még kebab sem volt, amikor a Boszporuszt és a Dardanellákat már átjárónak használták. Éppen i.e. 479 volt, és éppen a perzsák döntöttek úgy, hogy ők is átmennek a túloldalra. Görög nézőben. Mégpedig annyira meg akarták nézni őket, hogy vittek kardot is, amivel akár fel is lehet nyitni őket. Csakhogy a görögök ügyesebbek voltak, és a Plataiai csatában legyőzték a perzsákat. Ennek örömére (és a csatában elesettek emlékére) egy úgynevezett tripuszt készítettek.

A tripusz három összefonódott kígyóból állt, melyek egy áldozati edényt tartottak. Az edényt állítólag  egy arany háromlábú állvány tartotta (ezért is ez tűnt el leghamarabb). A tripusz Delphoi-ben (Delphi), az Apollo-templomban állt. Mígnem az áldozati edényt (ki tudja miért) i.e. 356-ban a phókisziak magukkal vitték egy szent háborúba. Sajnos nem derült ki, hogy ez mennyiben segítette a csata kimenetelét, de biztos érdemes volt mindenhova magukkal cipelni.

324-ben (ez már i.sz.) I. Constantinus (Nagy Konstantin) császár nagy fantáziát látott benne, hogy a megmaradt alsó részt, az összefonódott kígyókat, Konstantinápolyba vitesse. Majd pedig a Hippodromon, középre felállítassa.

A Kígyó-oszlop többnyire túlélte a negyedik keresztes hadjáratot. Mégis csak egy lovat hazavinni jó mulatság, de kinek kell egy kígyó? Így a 17. század végéig többnyire megőrizte a 8 méteres magasságot. Mára már csak az alja látszik a Hippodrom téren. A három kígyóból kettőnek lába kelt, míg egyet a Régészeti Múzeumban láthatunk.

Kígyó-oszlop
Kígyó-oszlop

 

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Kígyó-oszlop

loading map - please wait...

Kígyó-oszlop 41.005650, 28.975086 A Kígyó-oszlop (Yılanlı Sütun) a Hippodrom három oszlopának egyike. Tovább...

Egyiptomi oszlop, Theodosius oszlopa (Dikilitaş)

Amikor I. Theodosius (Nagy Theodosius) császár a lovas szekérversenyeken mindig nézegette a Konstantin oszlopát. És ez bántotta őt, hogy neki miért is nincs. Így aztán gondolt egyet, és 390-ben ő is hozatott egy oszlopot. Mégpedig egy eredeti egyiptomi obeliszket.

Az obeliszk eredetileg Karnakban állt. Kb. i.e. 1490-ben (III. Tutmosis fáraó idejében) faragták ki egy rózsaszín gránitból.  Az eredetileg 30 m-es oszlop olyan nagy volt, hogy egyben nem is tudták elszállítani, csak három részre vágva. Az isztambuli Hippodromon csak a legfelső harmada került felállításra. Azt nem tudjuk, mi lett a többi részével.

Annak ellenére, hogy az oszlop több, mint 3500 éves, nagyon is jó állapotban van. Ellentétben a talapzatával, melyik I. Theodosius-t ábrázolja, amint átadja a babérkoszorút a győztesnek.

Egyiptomi oszlop (obeliszk)
Egyiptomi oszlop (obeliszk)

 

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Egyiptomi oszlop

loading map - please wait...

Egyiptomi oszlop 41.005893, 28.975378 Egyiptomi oszlop, Theodosius oszlopa (Dikilitaş) a Hippodrom téren álló három oszlop egyike. Tovább...

(VII.) Konstantin oszlopa (Örme Dikilitaş)

VII. (Bíborbanszületett) Konsztantinosz császár volt a hetedik a Konstantiok közül. Ez egy szép kerek szám, hát gondolt egyet, és ő is odarakott egy oszlopot a Hippodrom közepére. Csakhogy addigra már a Bizánci Birodalom jócskán lecsökkent. Nem volt már olyan oszlop, amit elhozathatott volna.

Sebaj, építettet egyet saját maga! Mégpedig 32 m magas kőoszlopot, melyet rézlemezekkel vont be. Tetejére pedig a nagyapja, I. (Makedón) Baszileiosz császár, szobrát helyezte.

Nem tudjuk, mikor készült az oszlop. De mivel VII. Konstantin a 10. században élt, igen valószínű, hogy akkor épült.

A negyedik keresztes hadjáratot ez az oszlop nem úszta meg. A bronzlemezek és a nagyapó is eltűntek. Ezek után már csak egy üres, téglaköves oszlop maradt. Ez is a török neve.

Viszont erre jól fel lehetett mászni. Az ifjú janicsárok gyakran próbálkoztak is vele, hogy bebizonyítsák a bátorságokat. Sokszor az ő foguk tört ki, de sajnos sokszor az oszlop kövei is törtek.

(VII.) Konstantin oszlopa
(VII.) Konstantin oszlopa

 

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Konstantin oszlopa

loading map - please wait...

Konstantin oszlopa 41.005371, 28.974858 (VII.) Konstantin oszlopa (Örme Dikilitaş) a Hippodrom téren álló három oszlop egyike. Tovább...

Német Szökőkút (Vilmos Király Szökőkút – Alman Çeşmesi)

II. Vilmos német császár 1898-ban Isztambulban járt (ekkor már volt kebab!). És nagyon megtetszett neki. Ellentétben sok elődjével, ő nem vitt haza semmit. Sőt! Egy neo-bizánci nyolcszögletű kutat küldött.

Az ajándék háttérben nemcsak a kebab és az isztambuli romantikus éjszakák álltak a háttérben. A németeknek komoly érdekeltségeik voltak a térségben. Ugyanis ekkor építették a Berlin-Bagdad vasútvonalat, ami egészen Indiáig haladt volna. Ezen az úton könnyen és gyorsan lehetett volna szállítani katonákat és fegyvereket egy esetleges I. Világháború idején. Nem beszélve arról, hogy útközben milyen jó kis olajmezőket érinthettek volna.

A kutat 1900. szeptember 1-én adták át, II. Abdul-Hamid (Abdülhamit) 25 éves uralkodásának ünnepén. Igaz, a kút valójában csak 1901. január 27-én készült el, ami II. Vilmos császár születésnapja. Így viszont mindenki örülhetett.

Német kút
Német kút

 

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Német Szökőkút

loading map - please wait...

Német Szökőkút 41.007127, 28.976671 Német Szökőkút (Vilmos Király Szökőkút - Alman Çeşmesi) a Hippodrom tér egyik látványossága. Tovább...

Szobrok (Porphyrios)

Hét szobor állt a Hippodromon, melyek a legendás Porphyrios szekérhajtót ábrázolták. Ezek közül egysem élte túl az évszázadokat. Kettőnek a talapzata ma a Régészeti Múzeumban található.

Érdekességek

Az oszlopok tövénél lenézve láthatjuk az eredeti utcaszintet. Az évszázadok alatt ennyit emelkedett a tér szintje.

Magyar vonatkozás

Nem tudunk ilyenről.

Tanácsok, ajánlatok

A Sultanahmed téren rengeteg árus van. Próbáljuk őket elkerülni!

Bejutás

Nyitvatartás: állandóan

Belépő: nincs

Megközelítés

A Kék Mecset mellett találjuk.

Megtekintéshez szükséges idő

15-20-30 perc.

Ajánlott linkek

Ilyen lehetett a Hippodrom fénykorában.

Hippodrom virtuális túra

Wikipédia (angol)

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoQR-code-logoGeoJSON-LogoGeoRSS-LogoWikitude-Logo
Hippodrom

loading map - please wait...

Hippodrom 41.006621, 28.976076 Az isztambuli Hippodrom (török nevén At Meydanı, vagy Sultanahmed Meydanı) a hajdani Bizánci Birodalom lovas versenypályája volt. Itt zajlott az élet. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
3 2 4 4 3 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂