épület címkével jelölt bejegyzések

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.

Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.

Ma múzeum.

5275663931 f40f2517fb Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

 

Khôra leírása

A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül:  ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).

Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.

De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.

Khôra történeleme

Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.

1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.

1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.

1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.

Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.

Érdekességek

A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.

Magyar vonatkozás

Nincs infó.

Tanácsok, ajánlatok

Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii

Bejutás

Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva

Belépő: 15 TL (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)

Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.

Megközelítés

Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!

Ajánlott linkek

Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum

 


Térkép

icon car Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon kml Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon fullscreen Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon qr code Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon json Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon georss Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeumicon wikitude Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Kariye camii (Chora)

loading map - please wait...

Kariye camii (Chora) 41.031169, 28.939077 Kariye camii (Chora)

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 3 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

article clipper Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
 

Soğukçeşme Sokağı

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) a turistakönyvek kedvelt helye, ahol szerintük a tradicionális oszmán házakat nézhetjük meg, és fotózhatjuk le.

Amennyiben tényleg nincs időnk elmélyedni Isztambulban, úgy itt tényleg fényképezhetünk faházakat. Ráadásul mindjárt a turistaút mellett van.

797017861 ff77f1eae5 Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı

 

Soğukçeşme Sokağı

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) az AyaSofya (Hagia Szophia) mögött, a Topkapı Palota kapuja mellett található. Így könnyen megközelíthető. Ideális azoknak, akik csak pár napot töltenek Isztambulban, így nincs idejük elmélyedni a történelmi kis utcákban.

Ezen a helyen történelmi faházakat láthatunk, és fényképezhetünk.

Történelem

Az AyaSofya mögötti terület mindig is kiesett Isztambul vérkeringéséből. Már a bizánci időszakban is egy hátsó kis utca volt. És bár az oszmánok mellé építették a Topkapı Palotát, továbbra is egy mellékutcácska volt. Leginkább a palota azon kiszolgáló személyzete lakta, aki a palotán kívül élt. Miután a szultán átköltözött a Dolmabahçe  Palotába, még inkább elfedetté vált az utca.

De teljesen sosem volt szegények lakta környék. A középosztályt találhattuk meg itt. A felső réteg máshol lakott. Lehetőleg a Boszporusz partján egy faházban (yalı), lehetőleg jó messze a szultántól.

1840-es években az AyaSofya felújításra került. Olasz és svájci mérnökök érkeztek. Róluk készült egy kép, ahogy a szultánnak együtt mosolyognak, és a háttérben a Soğukçeşme Sokağı látszik.

A változást a XX. század hozta, amikor az 1970-es években Çelik Güllersoy felújította az egyik házat az utcában. Majd pedig hotelként kezdte el használni. Hamarosan az egész utcában megjelentek a hotelek, és így a felújításuk is elrendeződött.

Az utca ma sétáló utcának lett nyilvánítva, ahol a korabeli macskaköveken sétálhatunk.

Érdekességek

Elvileg Isztambul tipikus faházait láthatjuk itt.
Valójában sajnos nem. Ezek az épületek túlságosan le vannak egyszerűsítve.

Magyar vonatkozás

Nem tudunk ilyenről.

Tanácsok, ajánlatok

Tavasszal, amikor nyílnak a virágok (és éppen nem zuhog az eső, ami olyankor szokás), szép képeket készíthetünk.

Ajánlatos fentről, a Topkapı Palota felől haladni, mert úgy nem kell hegyet mászni.

Érdemes egy olyan útvonalat összeállítani, hogy AyaSoyfa (Hagia Sophia), Topkapı Palota, Soğukçeşme Sokağı és innen menni a Régészeti Múzeumba.

Kritikák

Az épületek felújításakor eléggé leegyszerűsítették őket. És bár fából vannak, messze nem olyan szépen kidolgozottak, mint az isztambuli faházak. Ráadásul mindegyik ugyan úgy néz ki, csak más színben.

Sajnos viszont nincs másik olyan utca Isztambulban, ahol a történelmi faházak együtt állnának. Mára már alig-alig maradt. Ezekre a hátsó kis utcákban bolyongva találhatunk rá. Modern beton házak között

Megközelítés

Az AyaSofya mögött találjuk meg.

Megtekintéshez szükséges idő

15 perc

Ajánlott linkek

Bejárható virtuálisan a Yandex térképén

 


Térkép

icon car Soğukçeşme Sokağıicon kml Soğukçeşme Sokağıicon fullscreen Soğukçeşme Sokağıicon qr code Soğukçeşme Sokağıicon json Soğukçeşme Sokağıicon georss Soğukçeşme Sokağıicon wikitude Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı

loading map - please wait...

Soğukçeşme Sokağı 41.009326, 28.980217 Soğukçeşme Sokağı

Értékelés

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
3 3 2 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Soğukçeşme Sokağı

article clipper Soğukçeşme Sokağı
 

Marmaray

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Marmaray egy metró-alagút a Boszporusz alatt, ami összeköti Isztambul európai oldalát az ázsiaival.

A tengeralatti alagút 2013. október 29-én készült el.

Marmaray bővebb leírása

A Marmaray (Marmara = Márvány-tenger, ray = vonat) valójában egy 76,3 km hosszú vasúti vonal, ami Európát köti össze Ázsiával. Ennek egy része (1,4 km) az, ami a Boszporusz alatti alagútban halad.

Ez a világ első tenger alatti alagútja, ami két kontinens között biztosít átjárást.

Történelem

Már maga Nagy Sándor is lelkesedett az olyan dolgokért, mint átugrani Európából Ázsiába, ahogy ez ma is népszerű az isztambuliak körében. Csak Nagy Sándor még másképpen gondolkodott alagútfúrások témakörben: leginkább a perzsákon szeretett ilyen jellegű lukakat kialakítani, mégpedig dárdával.

Úgyhogy az ötlet nem annyira új keletű, csak simán, keletű. Vagyis keleti.

Az Oszmán időkben is előkerült az ötlet. Leggyakrabban rakı ivászat mellett. Leghíresebb, és a megvalósulásig legközelebb jutott verziót Leonardo da Vinci vetette papírra. Ő tehát eljutott a papírra vetésig is. De ő még a madarak repülésében képzelte el a jövőt, így az átjáró Európa és Ázsia között a víz felett, nem pedig alatta vezetett volna. Bemelegítésként egy Aranyszarv-öböl feletti hidat képzelt el a mai Galata-híd helyén.

Az 1860-as években ismét komolyabban előkerült az ötlet. Addigra már léteztek hosszabb alagutak, és a Galata-híd is készen állt. Így nem tűnt annyira kivitelezhetetlennek az ötlet. Legalábbis amíg volt rakı a pohárban. De miután a rakı elfogyott, és mindenki kijózanodott, akkor is tovább folytatódtak a tervezések. Még alagútfúró mestert is sikerült találni. Itt a gyakorlási terep ma Tünel néven utazható le. És fel.

Végül a Marmaray mai alagútjának ötlete 1987-ben jelentkezett. Ekkorra már az alagútfúrások fejlődtek annyit, hogy a tervek valóban megvalósíthatóak legyenek.

Az első ásások – sok kísérlet, tervezés, mintavételezés, alvás és teázás után – 2004-ben kezdődtek meg. És ekkor még úgy tervezték, hogy 2009. áprilisában már készen is lesznek (teaszünetekkel együtt). Öt perc múlva már mindjárt másképpen gondolták. Ugyanis találtak egy hajót. Majd még egyet, és még egyet, és még egyet, és még egyet, és még…

Isztambul több, mint 8500 éves történelme alatt senki se tudja, mi minden került a föld alá. De azt már tudjuk, mi került elő a Marmaray építése alatt:

  • több, mint 40.000 lelet (ezek azok, amik nem agyagedények, alias kisköcsögök),
  • több, mint 1.000.000 cserépedény (ők a kisköcsögök)
  • 36 hajóroncs (30 vitorlás, 6 gálya, és 0 kisköcsög)
  • csontváz, aki valószínűleg a térség első kebabárusa volt
  • templomrom (ez sem kisköcsög)
  • lábnyom, valószínűleg azon sorban állóké, akik kebabot szerettek volna venni.
  • és a legfrissebb hírek szerint egy egész falu is előkerült. Minden jel szerint a térség legrégebbi települése.
  • (a leletek egy része a Régészeti Múzeumban megtekinthető)

Ekkor már látszott, hogy nem is olyan egyszerű alagutat fúrni a két földrész között. Pontosabban az alagúttal nincs semmi baj, sőt! Legkönnyebb a tenger alatti mostoha körülmények között. A szárazföldön vannak a problémák, ahol valami mindig előkerül.

Mindezt jól mutatja, hogy a Boszporusz alatti alagút már 2008. szeptember 23-án befejeződött, míg a szárazföldön még 4 év múlva is tartott az építkezés.

A Marmaray végül elkészült. Az ünnepi átadásra 2013. október 29-én, a Török Köztársaság 90. évfordulóján került sor.

Technikai adatok

A Marmaray projekt összesen 76,3 km hosszú vonat. Mindkét oldalon a meglévő vasútvonalat módosítják. Az európai oldalon a Sirkeci pályaudvart, míg az ázsiai részen a Haydarpaşa pályaudvart kerüli el az új nyomvonal. Európában 19,3 km, Ázsiában pedig 43,4 km új vonal keletkezik. A tengeralatti rész 1.4 km hosszú , ami 55 m-el a felszín, és még 5 méterrel a meder alatt halad.

Mind a Boszporusz alatti, mind a szárazföld alatti részen az alagút különleges technológiával készült, hogy ellenálljon a Márvány-tengeren gyakori földrengéseknek. Az alagút még egy 7,5-ös erősségű földrengés esetén is egyben marad.

A tenger alatti legmélyebb rész 58 m-e van a felszíntől, így ez a világ legmélyebben haladó víz alatti alagútja.

A Boszporusz alatti alagút összesen 11, egyenként 19 000 tonnás alagútelemből áll, amit 16 hónap alatt helyeztek el a tengerfenék alá.

A teljes Marmaray vonal összesen 40 állomásból áll. Ebből a 37 régit felújítottak, míg 3 új, földalatti állomás készült Yenikapı, Sirkeci és Üsküdar városrészekben.

A teljes vonal Halkalı és Gebze között megújult, ahol elvileg 100 km/h-ás sebességgel közlekedhet a vonat, de valójában az átlagsebesség 45 km/h lesz. Ezzel a sebességgel a szállítási kapacitás óránként 75 000 utas, mindkét irányba (azaz ha valaki meggondolja magát, és egy órán belül visszafordul, akkor csak 74 999)

Régészeti leletek

A legnagyobb, és leghíresebb régészeti lelet a Yenikapı városrésznél talált IV. században épült kikötő. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, nem üres, hanem tele van hajókkal. Bár korabeli kínai cipőt szállító hajóroncsot nem találtak, a régészek szerint ez nem zárja ki, hogy akkor nem is látogatták Bizánc fővárosát.

A legizgalmasabb lelet pedig az ázsiai oldalon, Üsküdar kikötőben előkerült 8500 éves csontváz, aki valószínűleg kebabárus volt. Még nem sikerült eldönteni, hogy a kebab mellé adott-e ajándék bögrét. A helyi régészek szerint ez nem is kérdéses, hanem egyértelmű, míg a külföldi kollégáik cáfolják, hogy már ilyen korán ismerték volna a termékkapcsolás fogalmát.

Nemrég pedig egy egész falu is előkerült a föld alól. Minden jel szerint a térség legrégebbi települését találták meg.

Mindezek mellett még több, mint egymillió agyagaedényt találtak (ismertebb nevén kisköcsög), ami mint tudjuk, elengedhetetlen részei az ásatásoknak.

Érdekességek

A Marmaray Boszporusz alatti alagút nemcsak személyszállításra, hanem éjszaka teher forgalomra is szolgál, amivel jelentősen meggyorsul a szállítás Európa és Ázsia között.

Magyar vonatkozás

Nincs információ.

Tanácsok, ajánlatok

  • Ha ki akarjuk próbálni, legegyszerűbb, ha Sirkeci állomáson (mindjárt a pályaudvar mellett van) megyünk le. Üsküdar állomásig utazzunk (1 megálló), így pont a Bosuporusz alatt megyünk végig (unterkontinentális utazás). A túlparton érdemes feljönni, és kicsit kiülni a tengerpartra. Elsétálhatunk a Kislány-torony melletti büfébe is. Főleg naplemente időszakban látványos, de készüljünk úgy, hogy a tengerparton gyorsan hűl a levegő. Majd ugyan ezen az úton mehetün vissza (Üsküdar, Sirkeci).
    Összesen kb. 60-90 perc. 20-20 perc az utazás a mozgólépcsőzéssel, és a várakozással együtt. Ha van Istanbulkart-unk, akkor kb. 4 TL-ból kifutja az utazás (2013-as ár).

Megközelítés

Yenikapı, Sirkeci és Üsküdar állomásoknál lehet felszállni.

Megtekintéshez szükséges idő

A teljes Marmaray szakasz ma kb. 185 percet vesz igénybe. Várhatóan 104 perc lesz.

Árak

Isztambul aktuális közlekedési árlistája

Ajánlott linkek

Wikipédia magyar
Wikipédia angol
Wikipédia török
Marmaray hivatalos oldala (angol)

 


Térkép

Folyamatban……….

article clipper Marmaray