Haydarpaşa Garı, magyar nevén Haydarpaşa pályaudvar, Isztambul ázsiai vasúti pályaudvara.
Haydarpaşa Pályaudvar
Haydarpaşa Pályaudvar leírása
A Haydarpaşa Garı Isztambul ázsiai pályaudvara. Ide érkeznek a vonatok Törökország belsejéből. 1906.-ban épült neoklasszicista épület. Egyik legfőbb látványossága, hogy nem a szárazföldön van, hanem cölöpökön a tengeren. Ez különleges hangulatot ad neki.
Történelem
Törökországban a vasút nagyon lassan fejlődött, mert kevés a vízszintes terep. A városokat összekötő vasúthálózatnak a hegyeken keresztül kell átvágnia.
A mai pályaudvar alapjait akkor kezdték meg építeni, amikor 1871-ben Abdülaziz Szultán kiadta a parancsot, hogy Isztambult és Izmitet vonattal kössék össze. Az első utasszállító vonat 1890-ben indult el (és még abban az évben meg is érkezett).
De a pályaudvart nem véletlenül építették a Boszporusz bejáratához. Az árukat a hajókról közvetlenül lehet a vasútra pakolni. Sőt! Még egy speciális komp is szolgál, amelyik a vagonokat a Sirkeci Garı-ba, az európai pályaudvarba. Így aki csónakázni szeretne a Boszporuszon, az készüljön fel, hogy keresztbe nemcsak a kompok, tankerek és tengeralattjárók úszkálnak, hanem vonatok is.
A Haydarpaşa pályaudvar nagyon hamar fontos állomás lett az Oszmán Birodalomban, ami serkentette a vasútépítést. Így viszont hamar kiderült, hogy az eredeti pályaudvar nagyon kicsi. Amikor pedig a vasútvonal elért Bagdadig, már nem lehetett a bővítést tovább halogatni.
1906-ban Otto Ritter és Helmut Conu német építészek neoklasszicista stílusú épületet terveztek. Ez az, amit ma is láthatunk többségében.
2012. februárjában a pályaudvart ideiglenesen lezárták, és megkezdték a felújítását, ami várhatóan 2 évig tart majd. A Haydarpaşa restaurálása egy része annak az épülő turista parknak, ami a környéken lesz. A pályaudvar jelenleg nem üzemel.
A Haydarpaşa pályaudvar kétszer sérült meg.
1979-ben egy közeli hajóbalesetben keletkezett robbanásban az épület súlyosan megsérült.
2010-ben a felújítás alatt a történelmi tetőszerkezet kigyulladt, és majdnem teljesen leéget.
Haydarpaşa Pályaudvar
Érdekességek
A Haydarpaşa pályaudvar egy mesterséges, cölöpökön álló félszigeten áll, aminek nagyon kellemes a hangulata. A bejárat előtt pálmafák, és sétáló utca van, Itt találjuk azt a mozdonyt, amelyik Atatürköt szállította az utolsó útjára.
Magyar vonatkozás
A pályaudvar mellett rendszeresen áll 1-2 tűzoltóhajó. Az isztambuli tűzoltóhajó volt az első a világon, és ezt gróf Széchenyi Ödön találta ki.
Tanácsok, ajánlatok
Az épületet legjobban a tenger felől lehet fényképezni.
Bejutás
Nyitvatartás: Felújítás miatt zárva
Belépő: nincs
Elfogadott pénznem: nincs
Kártyás fizetés: nincs
Egyéb: Semmi extra.
Megközelítés
Az európai oldalról a Karaköy – Kadıköy hajók közül olyat válasszunk, ami megáll a Haydarpaşa kikötőben is.
Megtekintéshez szükséges idő
Az épület kb. 10-15 perc alatt megnézhető.
Oda-vissza hajózással együtt viszont kb. 60-90 perc (20 perc a hajó oda, és 20 vissza, plusz a várakozás)
A Dolmabahçe palota (török nevén Dolmabahçe Sarayı, azaz Feltöltött Kert Palota, viccesebben töltött-kert) Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát.
A Dolmabahçe palota különlegessége, hogy itt található az az ágy, amiben Atatürk meghalt.
Dolmabahçe palota bejárata az Óratoronnyal
Dolmabahçe palota leírása
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szultán (I. Abdülmecid). Olyan hatalmas volt, hogy ő uralta a fél Földközi-tengert, Észak-Afrikát, a Balkánt és még a Közel-Keletet is. Uralta ő a távoli Magyarországot is, de miután az ágyuknak mindig nyoma veszett, majd a magyarok is kihajították a törököket, kénytelen volt kivonulni.
De ennek ellenére a szultán boldogan élt, éldegélt Isztambulban, a Topkapı palotában, mígnem be nem ment a hárembe. Ott viszont összefutott a hétszáz feleségével, akik nekiálltak panaszkodni: nincs TV, nincs hűtő, nincs mikrosütő, és még a fal is elavult oszmán csempékkel van tele, pedig már minden kisebb pasa is barokk kuckóban lakik.
A szultán gondolkozott erősen. Gondolkozott és kalkulált. Majd összehívta a tudósokat, mérnököket, földmérnököket, és vízimérnököket. De mind ugyan arra jutottak. Nem lehet ennyi feleséget mind zsákba rakni és behajítani a Boszporuszba, mert nemhogy zsák nincs elég, de még a Boszporuszt is elrekesztik vele, és az komoly problémát fog okozni a kereskedelemnek.
A szultán további számításokat kért, de kiderült, hogy a lefejezés nem változtatna a zsákok méretén, így ezt az ötletet is el kellett vetni.
Nem jött be a száműzetési terv sem, mert a világ nem akkora, ahova ennyi feleséget el lehetne küldeni. És az is kiderült, hogy a Föld gömbölyű, tehát a világ végén sem lehet mindenkit ledobálni.
Mit volt mit tenni, a szultán és a tanácsosai (pontosabban csak maga a szultán, a tanácsosok csak a jelenlétükkel és a lelkes egyetértésükkel segítettek) együtt kisütötték, hogy akkor bizony egy új, nagyobb és modernebb palotát építenek. Ott aztán lesz minden!
Olyan hárem, hogy Párizsba senki se akar majd menni.
Hatalmas fogadóterem.
Titkos pálinkás ivókészlet.
Plafonra festett napsütötte égbolt (esős időkre).
Lépcső és olyan korlát, amin le lehet csúszni.
Mindenkinek más fajta csillár, de ügyesen kiválogatva ám, nehogy a feleségek azon összevesszenek.
Saját fürdőszobák.
Láblógatóhely a tengerparton.
Még egy terem a kaktuszoknak is.
És hogy mindenki nyugodt legyen, minden aranyból és kristályból. De utána aztán ne kérjen senki arany nyakláncot szülinapra!!!
Hívtak is mindjárt építészeket a világ minden tájáról, amelyből néhányat véletlenül, néhányat pedig csak megszokásból lefejezték, még a fogadás előtt. A szerencsés kiválasztott végül Garabet Balyan és fiát, Nikoğos lett, akik örmények, és a Boszporusz partján már számtalan kisebb-nagyobb palotát építettek.
A szultán elégedett volt. Főleg, amikor elkezdődtek az építkezések, és a háznépe lenyugodott. Amikor viszont a kincstárat ürítették, akkor már kissé morcosabb lett. De a feleségek bőven kárpótolták. Főleg, ha lefekvés előtt még elmondott egy szép mesét arról, hogy milyen lesz a hűtő, vagy az új fürdőszoba.
Az építkezés ára átszámolva kb. 35 tonna arany volt. Ebből 14 tonna a díszítésre ment el, ahol is az aranyozás több mint 45.000 m².
Stílust viszont nem sikerült eldönteni. Ezért inkább keverték a barokkot, a neoklasszikust és a rokokót. Állítólag a keverés közben volt egy baleset, és a szultán egyik felesége (ráadásul egy magyar, egy bizonyos Kőmíves család lánya, akit az oroszok raboltak el, majd adtak el a szultánnak) is belekeveredett a falba.
Az építkezés 1845-ben kezdődött, és 1856-ban fejeződött be. Már aznap beköltöztek a háremhölgyek, de még évekig tartott, míg minden cuccot átcipeltek. Az utolsó darab egy afrikai hölgy hajszárítója volt, aminek az átszállításához egy külön hajót küldött az orosz cár.
A szultán még maradt pár napig a kiürült régi Topkapı palotában. Rendezett egy amolyan második (valójában hétszázegyedik) legénybúcsút. De most egy ténylegeset. Volt is nagy mulatozás, örvendezés, bicskadobálózás, arkadaş (törökül cimbora) zsákba pakolása és Boszporuszba dobálása, és még sok-sok játék. Mégiscsak ez a szultán utolsó éjszakája, amikor nem kell a hárembe bemennie.
Így készült el a Dolmabahçe palota, és így költözött be a szultán és háza népe.
Mindössze 66 évig élvezhették a modern luxust, mígnem 1922-ben a török függetlenség kipaterolta őket. Összesen 6 szultán volt a tulajdonosa Törökország legnagyobb palotájának.
Építészet
Dolmabahçe palota bár elsőre remekül néz ki, építészetileg azért lenne mit javítani. Akkoriban és már tombolt a jelenkor népszerű politikai játéka, hogy inkább ismerősöknek adták az építés jogát, mint olyannak, aki rendesen meg is tudja csinálni.
A jelenlegi építészek igencsak rossz véleménnyel vannak a Dolmabahçe kivitelezéséről.
Dolmabahçe palota belülről
Atatürk
A Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk, élete utolsó napjait a Dolmabahçe palotában töltötte. A háremben halt meg 1938. november 10-én. Az ágyát török zászlóval fedték le, és állandó díszőrséggel látták el. Az ágy mellett található óra 9:05-t mutat, Atatürk halálának időpontját.
Atatürk ágya, ahol meghalt
Ha jól belegondolunk, itt egy komoly ellentmondást találunk, hogy miért választotta az az ember a szultáni palotát (a diktatúra jelképét) végső lakhelyének, aki annyit fáradozott a köztársaság felépítésén.
Több elmélet is van, de abban mindenki egyetért, hogy Atatürk semmiképpen sem akarta magát szultánnak mutatni. Nem volt beképzelt és nem gondolkodott úgy sem, hogy Na én majd jól belefekszem a szultán ágyába.
A történészek szerint Atatürk ezzel azt szimbolizálta, hogy a török nemzet él tovább, az élet megy tovább, csak a szultán lett lecserélve a demokráciára.
További szimbólum, azáltal hogy Atatürk pont a Dolmabahçe palotában halt meg, ezzel eltávozott, és átadta az ország vezetését a török népnek.
Érdekességek
A Dolmabahçe palotában valóban van dugi pálinkás, azaz rakı készlet, hogy a szultán bármikor ihasson a barátaival, vagy csak úgy magában.
Az értékes könyvsorozatnak ilyen címei vannak, mint Dictionary des sciences és hasonlóak.
Titkos készlet
Magyar vonatkozás
A Dolmabahçe palota tele van olyan festményekkel, amelyeken a törökök éppen hősi tetteket hajtanak végre, Magyarországon.
Szulejmán budai nyaralására érkezett az Oszmán Utazás és Foglalás Rt. iroda segítségével
Tanácsok, ajánlatok
A Dolmabahçe palota teljes megtekintése hosszú idő. E szerint készüljünk szendviccsel, és előző esti partikkal.
A palota nagymértékű rekonstrukción megy keresztül. Érdemes a web-oldalon előre megnézni, melyik rész látogatható.
Bejutás
Nyitvatartás: Hétfő és szerda kivételével minden nap, V. 8:30-16:00
Naponta maximum 3000 látogatót engednek be, így érdemes már reggel ott lennünk.
Kártyás fizetés: igen (nem megerősített információ)
Egyéb: Érdemes kora reggel menni, hogy megelőzzük a tömeget! Ha csak a kertet szeretnénk megnézni, akkor az 1 TL.
November 10-én tartják a megemlékezést Atatürk haláláról. Ezen a napon nagyon nehéz bejutni, de akinek sikerül, különleges élményben lehet része!
Megközelítés: Kabataş-ig eljutunk villamossal. Onnan inkább gyalogoljunk egy kicsit (10 perc) tovább. Lehet menni busszal is, és majdnem minden busz arrafelé megy, azért nem könnyű.
Megtekintéshez szükséges idő: Ha mindent meg akarunk nézni, akkor legalább fél nap.
Dolmabahçe palota41.037251, 28.995688A Dolmabahçe palota Isztambul és Törökország legnagyobb palotája. A Boszporusz partján épült a 19. század közepén azzal a céllal, hogy kiváltsa az elavult Topkapı palotát.
Tovább...
A Sultanahmed Camii – magyar nevén Ahmed szultán mecsetje, közkedvelt nevén pedig Kék Mecset – Isztambul legnagyobb és legnépszerűbb dzsámija.
Legnagyobb különlegessége, hogy ide minden turistát belöknek az utazási irodák. Ezért rettentően nagy a tömeg. Ezzel együtt vallási központ, így ünnepnapokon nagyon-nagyon tele van.
Kék Mecset
Kék mecset leírása
Sultanahmed Camii Isztambul egyik központi mecsete. Minden szempontból: hatalmas mérete, központi helye, turisták kedvence és vallási központi.
Kék mecset nagy. Hatalmas. És különleges azzal, hogy 6 minaretje van. Ez segít minket, hogyha eltévedtünk (és még a közelben vagyunk), akkor a hatminarettes mecsetet keresve ide juthatunk.
Ez a hat minaret nagyon szokatlan. Amikor a mecset épült, akkor csak Mekkának volt ennyi tornya. Ezért akkoriban komoly viták és ellenvetések forrása volt. Ahmed szultán a problémát úgy oldotta meg, hogy a mekkai mecsetnek építettet még egy minaretet.
E mellett a hat minaret számos legendának és viccnek is alapja. A török nyelvben a hat (altı) nagyon hasonlít az arany (altın) szóra. Egyik legenda szerint a szultán arany minareteket akart. Az építész megkapta az aranyat, mire azonnal zsebre is vágta, majd épített hat tornyot. A szultán persze nem volt boldog, amikor meglátta.
Azt mondtam neked, hogy arany tornyokat szeretnék.
De hát hat torony van.
Arany? Hát hol az arany?
Hát ott! Egy, kettő, három, négy…
A dzsámi a hat minaretje mellett valóban egy építészeti remekmű. A kupolák nagyon szépen, egyenletesen vannak elosztva, így tud kialakulni a hatalmas belső tér. Belül 20.000 kézzel festett izniki csempe borítja. Ezek színe átlagosan kék, innen is kapta a Kék mecset nevet.
Sultanahmed Camii
Történelem
A Sultanahmed Camii-t, meglepő módon Ahmed szultán építette, és még inkább meglepő módon magáról neveztette el.
Szegény Ahmed szultán jól kifogta, mert nem jó korba, vagy inkább nem jó környezetbe született. Nagy reményekkel, és tervekkel kezdte meg uralkodását, de mindenki ott használta ki, ahol csak tudta. Az Oszmán Birodalom fő gazdasági alapja, a hódítások nemhogy befejeződtek, de ebben az időszakban komoly területvesztésekkel is járt. Az osztrákok egy olyan békeszerződést csikartak ki a szultánból, amivel a magyarországi uralmuk a hanyatlásnak indult. Ezzel egyidőben a túloldalon, a perszák is megunták a kebabot és a csúcsos papucsot, és ők is kikergették a törököket a területeikről.
Így Ahmed szultán úgy érezte, hogy a Fentlakó nem kedveli, az ő kiengesztelésére épített egy dzsámit. De az őseivel ellentétben ő már nem tudta az építkezést hódításokban megszerzett pénzből finanszírozni, hanem kénytelen volt a saját kincstárát használni. Természetesen mindenki azt leste, hogyan tudna még több pénzt kicsikarni a szultánból. Így pl. a csempék ára egyre feljebb emelkedett. A szultán viszont nem volt hajlandó a magasabb összeget megfizetni, ezért egyre rosszabb csempéket küldtek neki. A dzsámi aljától felfele haladva csökken a csempék minősége. Mindez főképp abban jelentkezik, hogy a felső csempék kifakultak.
A dzsámit 1609-1616-ban építették, klasszikus oszmán stílusban. Azaz ez a tipikus isztambuli török dzsámi.
Érdekességek
Ma a Kék mecset egy hatalmas élmény azoknak, akik először jönnek Törökországba.
E mellett a dzsámi elsőszámú célpontja a turistáknak, akik hatalmas tömegekben támadják meg az épületet, így történelmi remekmű mellett ízelítőt kaphatunk az emberi viselkedésből is.
Magyar vonatkozás
A Kék mecset építésében szerepe volt annak, hogy Ahmed szultán kiegyezni készült az osztrákokkal, és így a magyarországi uralmuk hanyatlani kezdett.
Tanácsok, ajánlatok
A bejutás időt vehet igénybe. Gyakran hosszú, de jól haladó sor vár ránk. Már a sorban várva érdemes előkészülni a bejutásra azzal, hogy elkezdjük a cipőt levenni, előkészítjük a zacskót, lányok a fejfedőt, stb… Ezzel rengeteg időt takarítunk meg, és azt is megúszhatjuk, hogy a mögöttünk levők egyszerűen belökjenek.
Bejutás előtt mindenképpen érdemes az imaidőkről tájékozódni, hogy ne a sorban állva csukják be a kaput előttünk.
További tanácsok a dzsámin belüli viselkedéssel kapcsolatban itt.
Mivel a Kék mecset a legnépszerűbb turista hely, rengeteg eladót, alkalmi idegenvezetőt és hasonló embert találhatunk a közelben. Ha szóba állunk velük, máris vesztettünk, így legjobb ha nem veszünk róluk tudomást. Egyébként egyáltalán nem agresszívak, nem kell tőlük tartani.
Az álló bódékból nyugodtan vásárolhatunk ennivalót, vagy vizet. Ezek az árak egységesek, nem drágábbak, mint máshol. De előfordulhat, hogy bepróbálkoznak.
Bejutás
Nyitvatartás: Minden nap.
Belépő: Nincs. Adományozni lehet.
Egyéb: Hosszú, de jól haladó sor. Megfelelő öltözet szükséges, cipőt le kell vetni, stb… Bővebben itt.
Megközelítés
Ez a központ. Ezt mindenki ismeri Isztambulban. Ha eltévednénk, ide bárki el tud irányítani minket.
A Sultanhamed Camii egyben a Sultanahmed városrész központja. Nekünk, turistáknak is ez a központunk, így mindenképpen érdemes megjegyezni, mint a legfontosabb tájékozódási pontunkat.
Kék mecset (Sultan Ahmed)41.005456, 28.976730A Kék mecset (törökül Sultanahmed Camii) Isztambul legnagyobb és legnépszerűbb vallási épülete, a turisták kedvelt helye.
Tovább...
