Címke: Fatih kerület

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.

Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.

Ma múzeum.

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

 

Khôra leírása

A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül:  ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).

Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.

De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.

Khôra történeleme

Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.

1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.

1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.

1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.

Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.

Érdekességek

A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.

Magyar vonatkozás

Nincs infó.

Tanácsok, ajánlatok

Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii

Bejutás

Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva

Belépő: 15 TL (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)

Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.

Megközelítés

Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!

Ajánlott linkek

Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Kariye camii (Chora)

loading map - please wait...

Kariye camii (Chora) 41.031169, 28.939077 Kariye camii (Chora)

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 3 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Soğukçeşme Sokağı

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) a turistakönyvek kedvelt helye, ahol szerintük a tradicionális oszmán házakat nézhetjük meg, és fotózhatjuk le.

Amennyiben tényleg nincs időnk elmélyedni Isztambulban, úgy itt tényleg fényképezhetünk faházakat. Ráadásul mindjárt a turistaút mellett van.

Soğukçeşme Sokağı
Soğukçeşme Sokağı

 

Soğukçeşme Sokağı

A Soğukçeşme Sokağı (Hidegkút utca) az AyaSofya (Hagia Szophia) mögött, a Topkapı Palota kapuja mellett található. Így könnyen megközelíthető. Ideális azoknak, akik csak pár napot töltenek Isztambulban, így nincs idejük elmélyedni a történelmi kis utcákban.

Ezen a helyen történelmi faházakat láthatunk, és fényképezhetünk.

Történelem

Az AyaSofya mögötti terület mindig is kiesett Isztambul vérkeringéséből. Már a bizánci időszakban is egy hátsó kis utca volt. És bár az oszmánok mellé építették a Topkapı Palotát, továbbra is egy mellékutcácska volt. Leginkább a palota azon kiszolgáló személyzete lakta, aki a palotán kívül élt. Miután a szultán átköltözött a Dolmabahçe  Palotába, még inkább elfedetté vált az utca.

De teljesen sosem volt szegények lakta környék. A középosztályt találhattuk meg itt. A felső réteg máshol lakott. Lehetőleg a Boszporusz partján egy faházban (yalı), lehetőleg jó messze a szultántól.

1840-es években az AyaSofya felújításra került. Olasz és svájci mérnökök érkeztek. Róluk készült egy kép, ahogy a szultánnak együtt mosolyognak, és a háttérben a Soğukçeşme Sokağı látszik.

A változást a XX. század hozta, amikor az 1970-es években Çelik Güllersoy felújította az egyik házat az utcában. Majd pedig hotelként kezdte el használni. Hamarosan az egész utcában megjelentek a hotelek, és így a felújításuk is elrendeződött.

Az utca ma sétáló utcának lett nyilvánítva, ahol a korabeli macskaköveken sétálhatunk.

Érdekességek

Elvileg Isztambul tipikus faházait láthatjuk itt.
Valójában sajnos nem. Ezek az épületek túlságosan le vannak egyszerűsítve.

Magyar vonatkozás

Nem tudunk ilyenről.

Tanácsok, ajánlatok

Tavasszal, amikor nyílnak a virágok (és éppen nem zuhog az eső, ami olyankor szokás), szép képeket készíthetünk.

Ajánlatos fentről, a Topkapı Palota felől haladni, mert úgy nem kell hegyet mászni.

Érdemes egy olyan útvonalat összeállítani, hogy AyaSoyfa (Hagia Sophia), Topkapı Palota, Soğukçeşme Sokağı és innen menni a Régészeti Múzeumba.

Kritikák

Az épületek felújításakor eléggé leegyszerűsítették őket. És bár fából vannak, messze nem olyan szépen kidolgozottak, mint az isztambuli faházak. Ráadásul mindegyik ugyan úgy néz ki, csak más színben.

Sajnos viszont nincs másik olyan utca Isztambulban, ahol a történelmi faházak együtt állnának. Mára már alig-alig maradt. Ezekre a hátsó kis utcákban bolyongva találhatunk rá. Modern beton házak között

Megközelítés

Az AyaSofya mögött találjuk meg.

Megtekintéshez szükséges idő

15 perc

Ajánlott linkek

Bejárható virtuálisan a Yandex térképén

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Soğukçeşme Sokağı

loading map - please wait...

Soğukçeşme Sokağı 41.009326, 28.980217 Soğukçeşme Sokağı

Értékelés

Fotózás Éjszakai Különlegesség Turista Nehézség
3 3 2 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Elsüllyedt palota

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.3/10 (4 votes cast)

Az Elsüllyedt palota, vagy más néven Bazilika Ciszterna, török nevén pedig Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı, egy hatalmas földalatti víztározó.
A turista rész közepén, mindjárt a Hagia Sophia mellett találjuk.
Nagyon kedvelt, és nagyon érdekes látványosság.

Elsüllyedt Palota
Elsüllyedt Palota

 

Elsüllyedt palota leírása

Isztambulban, a korábbi Konstantinápoly területén több száz földalatti víztározó található. Ezek közül az egyik legnagyobb az Elsüllyedt palota.
Valójában nem palota, hanem egy hatalmas földalatti víztározó, több száz oszloppal.
A nagyon látványos a világítás egyedi hangulatot ad a helyszínnek.

Isztambulban több földalatti ciszterna is látogatható. Viszont az Elsüllyedt Palota az, ami közel van, nagy, és a leginkább látványos. A gyerekek is nagyon szeretik.

Az oszlopok különböző díszítésűek. Valószínűleg a ciszterna építkezésnél a környéken fellelhető anyagokat használták fel. Nem nézték annak eredetét. Ez lehet az oka annak, hogy a hátul található medúzafejek fejen, illetve oldalt vannak.

Medúza oszlop
Medúza oszlop

A ciszternában ma is folyamatosan áll a víz. Régebben az innen 20 km-re levő Belgrád erődből érkezett a tiszta ivóvíz, amelyet itt tárolhattak.

Számok

Terület: 138 m × 64.6 m (9800 m2 )
Tárolható vízmennyiség: 80 000 m3
Oszlopok száma: 336 db, 9 m magas márvány oszlopok. 12 sorban, 28 oszlopban. Egymástól 4.9 m távolságra.

Bejárat

A bejáratot kicsit nehéz megtalálni, mert egy apró kőépületben lehet leereszkedni a mélybe.
Az AyaSofya bejárata mellett kell átmennünk a villamos vonalán, majd mindjárt a villamosra merőleges utca bal oldalán van az épület.

Történelem

Isztambul Első hegye alatt a 3-4 sz.-ban épült egy hatalmas helyiség. Célja máig ismeretlen, de egyes források szerint a római mulatozások fő színhelye volt (és azért épült a föld alá, hogy a egyes polgárok vígan tudjanak hangoskodni, míg más polgárok vígan tudnak odakint a csendben aludni).

Csakhogy 476-ban egy alkalommal leégett… A bizonyos fent említett források meg vannak győződve arról, hogy 476-ban a Nyugat-Római Birodalom, mint vetélytárs bukását ünnepelték.

Így aztán, a császár gondolt egy nagyot, hogy többé ne legyen tűzvész a hegy alatt, és feltöltötte a helyiséget vízzel. Ezzel pedig a bizánci palota folyamatos vízellátási problémáját is megszüntette.

Az Elsüllyedt palota, ami most már tényleg víz alatt állt, a végleges formáját 532-ben nyerte el. Ekkor ugyanis Justinianus nem tudott mit kezdeni a Nika-felkelésben elfogott emberekkel, és bezavarta őket a ciszternába építkezni. A korabeli források szerint 7000 rabszolga dolgozott a víztározó kibővítésén.

Miután a törökök elfoglalták Isztambult, még egy modernizálás történt. A korábbi Bizánci palotát már kövenként eladták a turistáknak, a vizet ezért átvezették az új Topkapı palotába. Majd pedig amikor az Oszmán ház átköltözött a Dolmabahçe palotába, akkor végleg feledésbe merült.

1985-ben kezdődött meg a felújítás, majd pedig 1987 szeptemberében nyitották meg a turisták előtt.

Kiemelt látnivalók

Medúza

A földalatti víztározó hátsó részében két medúzafejet is találunk, melyek az oszlopokat tartják. Egyik oldalt, másik fejen áll.
Több mítosz is fűződik hozzájuk.
Medúza a Gorgona család leány tagja. A mítosz szerint, megérzi aki rossz, és akire ránéz, az kővé válik. Másik mítosz szerint mindenki kővé válik, akire csak ránéz.
E tulajdonsága miatt Konstantinápolyban előszeretettel akasztottak kőből faragott medúzafejeket az ajtó fölé, hogy kint tartsák a gonoszt. Ma hasonló funkciót a kék szem, az úgynevezett mavi boncuk lát el.

Egyes szakértők szerint a ciszternában található medúzák azért nem a talpukon (pontosabban a nyakukon) állnak, mert így hatástalanították az erejüket. Mások szerint (akiknek feltűnt, hogy a kőfejek felett 8 m víz, és további méter föld található, így aligha fog egy arrajárót megijeszteni) egyszerűen így sikerült a köveket letenni.

Kívánság-oszlop

A víztározó hátsó része felé menet útközben egy faszerű zöldes oszloppal találkozhatunk a bal oldalon (hacsak nem a halakat figyeljük). Ez az úgynevezett kívánság-oszlop. Az oszlop a folyamatos világításnak köszönhetően lett zöld.

A mitológia (és a gondok szerint) aki egy pénzérmét dob az oszlophoz, annak teljesülni fog a kívánsága (a gondnoknak már számos kívánsága teljesült, hála a turisták által bedobált aprónak).

Aranyhalak

A ciszterna vízében számos, jóltáplált aranyhalat láthatunk. A gondok szerint ők is szeretik, ha valaki aprópénzt dobál nekik.

A halakat állítólag a turisták csalogatására telepítették be. De aztán annyira elszaporodtak, hogy a környező éttermek nem győzték megsütni őket.

Más történet szerint halak mindig is voltak az Elsüllyedt palotában, amiből néhány mese is kialakult.

További érdekességek

Az Elsüllyedt palota nagyon látványos, ezért több filmben, és showműsorban is szerepelt:

  • James Bond 1963-ban miután Oroszországból szeretettel megérkezik, a bazár egyik épületében lemegy a földalatti titkos víztározóba. Majd ezen csónakázva (eredetileg a víz kb. 40 cm) az orosz követség épületénél lukad ki (a valóságban ehhez át kellene jutnia az Aranyszarv-öböl alatt).
  • A bűn árfolyama (The International) 2009-ben.
  • Számítógépes játékok

Mindemellett különféle érdekes műsorokat is rendeznek a ciszternába. Sajnos a hivatalos weboldalon csak a már elmúlt rendezvényeket találjuk…

A kijáratnál találunk egy táblát, ami jelzi, merre fussunk tűz esetén. Ha netán ebben a csupa kő+víz helyiségben véletlenül valami meggyulladna.

Ha kigyulladna a víztározó, erre fussunk
Ha kigyulladna a víztározó, erre fussunk

Magyar vonatkozás

Nincs információ…

Tanácsok, ajánlatok

Nagyon jó hely, és minden időben (pl. esőben) kellemes.
Állvánnyal fényképezni tilos és be van kamerázva a helység

Bejutás

Nyitvatartás: H-V 09:00 – 17:30.
Belépő: 10 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem

Megközelítés

Az AyaSofya bejárata mellett kell átmennünk a villamos vonalán, majd mindjárt a villamosra merőleges utca bal oldalán van az épület.

Megtekintéshez szükséges idő

Kb. 25 perc

Ajánlott linkek

Az Elsüllyedt palota hivatalos oldala
Wikipédia – Basilica Cistern (angol)
3D virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Elsüllyedt palota

loading map - please wait...

Elsüllyedt palota 41.008289, 28.978039 Az Elsüllyedt palota, vagy más néven Bazilika Ciszterna, török nevén pedig Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı, egy hatalmas földalatti víztározó. A turista rész közepén, mindjárt a Hagia Sophia mellett találjuk. Nagyon kedvelt, és nagyon érdekes látványosság. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 2 2 5 5 2 (lépcső)

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂