híd címkével jelölt bejegyzések

Valens vízvezeték

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Valens császár vízvezetékhídja egy több, mint 1500 éves római vízvezeték (akvadukt, aquaduct), amit még a Bizánci Birodalom kezdetén építettek, így Isztambul egyik legértékesebb műemléke.

Az ókori vízvezeték több kilométerről is látszik.

786263895 d60135f54e Valens vízvezeték
Valens vízvezeték

Valens vízvezeték leírása

Valens császár vízvezetékhídja (török nevén Bozdoğan Kemeri), más néven akvadukt vagy aquaduct Isztambul egyik kiemelt látványossága. A hét hegy közül a közül a II.-t és a III.-t köti  össze.

A vezeték eredetileg a mai Kağıthane területéről szállította az ivóvizet egészet a palotáig, ahol ma a Kék Mecset áll. Majd később tovább bővítették. A Valens vízvezetékhíd csak egy része a teljes vízvezeték rendszernek, melynek hossza 250 km. A legtávolabbi pontja Trákia területén található.

A beérkező vizet több száz földalatti ciszternában tárolták, mint pl. az Elsüllyedt Palotában. A tárolók kapacitása összesen több, mint egymillió köbméter

787142118 863602e323 Valens vízvezeték
Valens vízvezeték

A Valens vízvezeték kb 29 méterre emelkedik ki a völgyből, így messziről is jól látszik. Alatta halad az Atatürk sugárút, így a híd lábai között komoly forgalom zajlik.

A víz ma is komoly kihívást jelent Isztambulnak. Bár az ókori vízvezetéket ma már nem használják, de a földalatti vízvezetékrendszer ugyan azon a helyen fut, és ugyan azokat a természetes víztározókat használja forrásnak.

Történelem

Konstantinápolynak már a virágkora előtt is nagy szüksége volt a vízre. Az első komolyabb vízvezetéket már Hadrianus római császár (uralkodott: 117-138) építette még a birodalom kettéválása előtt.

Amikor Nagy Konstantin újjáépítette Bizánc városát, ezzel a Keletrómai Birodalom új fővárosát alapította meg (ekkor még Nova Romanak, azaz Új Rómának nevezték). Ennek hatására a város lakosainak száma ugrásszerűen megnőtt, így mindenképpen szükséges lett a vízvezeték rendszert is felújítani.

Az nem tudjuk, hogy a ma látható vízvezetékhidat mikor kezdték el építeni, csak azt, mikor fejezték be: 368-ban,  Valens császár uralkodása idején. Innen kapta a nevét. De a híd csak egy része a teljes, kb 250 km-es és több száz ciszternából álló vízvezeték rendszernek, ami szintén ebben az időben épült ki.

A késő római és a bizánci időkben, tüntetések alkalmával előszeretettel gyújtottak fel az emberek mindent, amit csak találtak (ekkor égett le a Hagia Sophia és a Szent Iréné bazilika elődjei is). A Valens akvaduktot is számos alkalommal megpróbálták felgyújtani, de ismeretlen okokból (vagy mert talán kőből volt, a tetején pedig nagy mennyiségű víz haladt) ez sosem sikerült. Helyette viszont számos épületet lebontottak a lázadók, amelyeknek a kövei jól jöttek az építkezéskor.

382-ben, I. Theodosius római császár egy új vonalat építettet (Aquaeductus Theodosiacus), aminek a forráspontja a Belgrád Erdőben található.

A Bizánci Birodalom idejében, ahogy Konstantinápoly fejlődött, tovább bővítették a vízvezeték rendszert. Komolyabb történtek II. Theodosius, I. Justinianus és II. Justinianus bizánci császár idejében, amikor számos új ciszternát építettek, régieket bővítettek ki, és újítottak fel.

A megnövekedett tárolókapacitásnak különlegesen eredményes haszna volt a 626-os avar támadás idején, mert akkor a hódítani vágyok egyszerűen elrekeszelték a vízvezetéket még a városon kívül.

A Latin császárság ideje alatt (1204-1261) viszont Konstantinápoly lakosainak száma drámaian lecsökkent (kb. 300.000-ről 40.000-re). A hatalmas vízvezeték-hálózatra már nem volt szükség, és így elhanyagolták.

1403-ban egy spanyol úriember, Ruy Gonzáles de Clavijo éppen Timurt meg meglátogatni, hogy aláírást kérjen tőle. Ő megállt Konstantinápolyban is, majd beszámolt róla, hogy a vízvezeték még működik.

Miután Isztambult elfoglalták az oszmánok, II. Mehmed szultán felfújtatta a teljes vízvezeték hálózatot. A végpontot pedig a régi Bizánci palotáról átirányították az új Topkapı palotára.

1509-ben, a Nagy földrengéskor a Valens vízvezetékhíd sérült meg, leszakadt egy darabja. Ezt II. Beyazit szultán kijavíttatta, és újabb részekkel bővítette a hálózatot.

Az Oszmán Birodalom idejében nem hanyagolták el a vízvezetéket, hanem fokozatosan bővítették, köztök Mimar Sinan, aki két újabb ággal bővítette a rendszert.

Végül a modern időkben teljesen átalakult Isztambul vízhálózata. Felépült a nagy vízelosztó központ, Taksim, így többé már nem volt szükség az ókori megoldásokra. Sok helyen a követ elhordták. Mára már az egykori kb. 250 km-es teljes hálózatnak kis része maradt fent. A Valens akvaduktból 1912-ben egy ötvenméteres szakasz leszakadt. Ezt már nem újították fel.

Számok

Valens vízvezeték

Épült: 368-ban fejezték be
Hossza: 971 m (ebből 50 m hiányzik)
Magassága: 29 m
Szélessége: 7,25-8,24 m

Teljes vízhálózat

Hossza: 250 km
Szállítási kapacitása: 6.120 m³/nap
Tárolók: több száz földalatti ciszterna
Tárolási kapacitás: több, mint 1.000.000 m³

Érdekességek

A Valens vízvezetékhíd többször is megsérült a történelem folyamán. Az 1-40-ik és 46-51-ik boltíveket még Valens császár idejében építtették. A 41-45-ik boltíveket II Musztafa, az 52-56-ig pedig I. Szulejmán ideje alatt épült. A különböző korszakokban különböző anyagokat használtak. Néha pedig a boltívek méretét is megváltoztatták.

A vízvezeték rendszerbe két irányból, észak-keletről és észak-nyugatról érkezett az ivóvíz. A két vonal a városfalon kívül, a mai Edirnekapı közelében (Adrianople, Hadrianopolisz, Drinápoly kapu) találkozott.

Magyar vonatkozás

Nincs infó

Tanácsok, ajánlatok

A Valens akvadukt kicsit kiesik a turista kerületből. A maga nemében különleges, és hosszú történelemre tekinthet vissza. Viszont sokban nem különbözik más standard római vízvezetéktől. Így csak akkor használjuk az időnket a megtekintésére, ha kifejezetten kíváncsiak vagyunk rá.

A Valnes vízvezetékhíd nem egy elkerített terület. A város szerves része, olyannyira, hogy a forgalom a híd lábai között halad. Ezért körbejárni nehézkes. Az északi végén egy kisutcából (a pékkel szembe) tudjuk megközelíteni.

Bejutás

Nyitvatartás: Nem lehet bejutni, csak körbejárni. De az is körülményes.

Belépő: Nincs

Megközelítés

Az Aksaray villamosmegállóból, vagy a Şehzade Camii (Herceg dzsámi) irányából lefele a völgybe. Az Atatürk-hídról pedig felfele. A vízvezeték az Atatürk sugárúton keresztbe fekszik.

Megtekintéshez szükséges idő

25-60 perc

Ajánlott linkek

Még nincs

 


Térkép

icon car Valens vízvezetékicon kml Valens vízvezetékicon fullscreen Valens vízvezetékicon qr code Valens vízvezetékicon json Valens vízvezetékicon georss Valens vízvezetékicon wikitude Valens vízvezeték
Valens vízvezeték

loading map - please wait...

Valens vízvezeték 41.015956, 28.955530 Valens császár vízvezetékhídja egy több, mint 1500 éves római vízvezeték (akvadukt, aquaduct), amit még a Bizánci Birodalom kezdetén építettek, így Isztambul egyik legértékesebb műemléke. Az ókori vízvezeték több kilométerről is látszik. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
4 4 5 3 4 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Valens vízvezeték

 

article clipper Valens vízvezeték
 

Galata híd

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.0/10 (2 votes cast)

A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett.

4328726776 e5ce222b91 Galata híd
Galata híd

 

Galata híd leírása

A Galata híd az ó-óvárost köti össze a kevésbé ó-várossal, más néven a Galatával az Aranyszarv-öböl felett.
Mérete nem túl nagy, pár perc alatt át lehet sétálni. És látványra sem szép, Isztambulnak mégis egy nagyon fontos hídja, mert két teljesen különböző városrészt köt össze.
Ma már, amikor a város jócskán megnőtt, még mindig fontos szerepe van. Amikor átmegyünk rajta a belváros fele, mintha egy másik világba érkeznénk, visszamennénk a régi Isztambulba.

A Galata híd miközben összeköti a régi és a modern Isztambult, egyben elválasztja az Aranyszarv-öbölt a Boszporusztól. Így a híd a vízi irányba is kapu.
Mind a szárazföldön, mind a vízen hatalmas forgalmi csomópont van.

A Galata híd régebben éppen annyira szimbolikus volt, mint ma a Boszporusz híd. Akkoriban ez volt a jelképe a két, egymástól teljesen eltérő városrész, és egyben kultúra összekapcsolásának. Ma a Boszporusz híd az Európa és Ázsia összekapcsolását jelképezi, holott a Boszporusz két partja ma már nem különbözik annyira, mint hajdan a Galata híd két vége.

A Galata híd több szempontból is érdekes. A híd viszonylag alacsony. Oly annyira, hogy az alatta elhaladó hajók teteje szinte érinti a híd alját. Viszont Isztambul történelmi hajógyárait a híd másik oldalán találjuk. Ezért a híd felnyitható. A felnyitás éjszaka történik, de nehéz kifogni pont azt az időpontot.

A Galata híd a horgászok egyik legkedveltebb helyei. A híd tetejéről pecáznak, majd a kifogott halat ott helyben (a járdán, a száguldó autók és buszok mellett) mindjárt megsütik.
A híd alsó részén szintén ehetünk halat, viszont ott már étterembe ülhetünk be.

Történelem

Isztambul, amikor még csak Bizánc volt a neve, már akkor is két részből állt. Az központi városból és ami azon kívül van. Míg a városiak a félszigeten laktak, akik nem tartóztak szorosan hozzá, az Aranyszarv-öböl túloldalán.
Már a bizánci időkben is a Galata rész volt a kereskedők negyede, ahol a genovaiak laktak.

Az Aranyszarv-öbölt megkerülni nem egy jó ötlet. Áthajózni pedig nem minden esetben praktikus. Így már az ókorban is igény volt, hogy legyen egy olyan átjárás, ami szilárd talajon és hegymászás nélkül is megoldható.

A legkorábbi híd, amiről írásos emlékeink is vannak, a 6. században épült, I. Justinianus bizánci császár parancsára. Azt nem tudjuk, mi lett a híddal, mert amikor kilencszáz évvel később a törökök megérkeztek, akkor már nem volt ott. Vajon a tenger vitte el, vagy valaki eladta, vagy csak elkopott, nem derült ki. A törökök új, ideiglenes hidat építettek.

Később, amikor a várost már Isztambul néven emlegették, II. Bajazid szultán egy híres olaszt, Leonardo da Vinci-t kérte meg, hogy találjon ki valamit az Aranyszarv két oldala közötti közlekedésére. Állítólag Leonardo egy helikopter tervvel állt, elő, de a szultánnak nem tetszett, mert azzal be lehetett volna látni a háremébe. Inkább valami egyszerűbbet, mondjuk egy hidat gondolt.
Leonardo egy 240 m hosszú hidat gondolt, ami ha megépül, az akkori világ leghosszabb hídja lett volna. De valami megint nem tetszett a szultánnak, és inkább más embert keresett. Megint nem hiteles források szerint a híd lábait mozgatni lehetett volna, amivel benevezhetett volna a hétvégi lóversenyre.
II. Bajazid ezért inkább olyas valakit keresett, aki extra funkciók helyett inkább az esztétikai kinézetre összpontosít, és egy másik olaszt Michelangelot kérte meg. De ő nem vállalta, máig sem tudjuk miért, így híd sem lett.

Egészen 1836-ig, amikor lett egy ponton híd.
No, ezen mindjárt mindenki felbátorodott, és eldöntetett, hogy kell oda egy rendes híd. Talán a szultán felesége fűzte meg a birodalom fejét (ahogy általában), mert így könnyebb volt átmenni a túloldali piacra.

1845-ben el is készült az első híd.
Ennek a neve Cisr-i Cedid lett, ami új hidat jelent.
Azért ezt a nevet adták neki, mert már volt egy régi híd feljebb az Aranyszav-öbölben. Arról sajnos nem szól a történet, hogy vajon a régi híd (Cisr-i Atik) ekkor kapta a régi nevet, vagy már korábban is így hívták. Ma az a régi híd az Atatürk híd.

Az viszont biztos, hogy a névválasztás roppantul félresikerült. Mint általában, amikor is valaminek az lesz a neve, hogy új…
A híd nem maradt meg sokáig, 1863-ban új, egy fahíd került a helyére. Ezzel láttál vendégül III. Napóleont.

Na de aztán amint elment, mindjárt bontották is a hidat! 1870-ben megbíztak egy francia céget, hogy ők építsenek egy új átjárót az Aranyszarv felett. Már éppen nekiláttak volna, amikor az oroszok összebalhéztak a franciákkal. A törökök egy darabig vártak, majd inkább megkérték az angolokat.
Az immár 3.0-ás hidat 1875-ben adták át a forgalomnak.

1912-ben a másik híd, a régi, nomen-est-omen, tényleg túlságosan is régi lett. Mit lehet ilyenkor tenni ó, hát ott az új híd! Nosza fel is vontatták a régi helyére.
De ekkor megint híd nélkül maradt az Aranyszarv kapuja, pedig onnan olyan jókat lehet pecázni.
Felépült hát a negyedik híd is. Majd aztán jött egy nagyobb tűz 1992-ben, és leégett.

1994-ben elkészült, és átadták a forgalomnak az ötödik hidat. Ez az, amit ma is láthatunk. Bár azóta már villamossín is került a tetejére.

A hídon 1930-ig vámot szedtek.

Érdekességek

A Galata híd mindig (időjárástól függetlenül) tele van horgászokkal.

Magyar vonatkozás

Nincs infó…

Tanácsok, ajánlatok

A Galata híd híres a halairól. No nem arról, hogy rajta úszkálnának, hanem arról, hogy megpróbálnak átúszni alatta, de a hídon a pecások kifogják őket, megsütik, majd eladják a turistáknak. Nagyon finom, olcsó, és legalább megbízható, mert láthatjuk is, amint éppen kifogják.

A Galata híd horgászai kedvelt fotós témák. Nemcsak a partról tudunk jókat fotózni, amint egy vonalban vannak a pecabotok, hanem a hídon is el lehet kapni pár érdekes jelenetet.
A híd egyébként nagyon jó hely Isztambul fotózására.

A híd mindkét végén megáll a villamos, de gyalog is könnyen át lehet sétálni.

Bejutás

Nyitvatartás: folyamatosan

Belépő: nincs

Elfogadott pénznem:

Kártyás fizetés:

Egyéb:

Megközelítés

Villamossal, vagy gyalog.
A Sultanahmed térttől legyalogolva a villamos vonalán könnyen meg fogjuk találni. A nagy kékségben (tenger) egy kiálló kék egyenest (híd) kell keresni.

Megtekintéshez szükséges idő

Egyik oldalán kb. 15-20 perc alatt lehet átsétálni.

Ajánlott linkek

Wikipédia – Galata híd

 


Térkép

icon car Galata hídicon kml Galata hídicon fullscreen Galata hídicon qr code Galata hídicon json Galata hídicon georss Galata hídicon wikitude Galata híd
Galata híd

loading map - please wait...

Galata híd 41.019995, 28.973351 A Galata híd (török neve: Galata Köprüsü) Isztambul egyik legfontosabb, legrégebbi, de mégis legújabb hídja. Az óvárosban van, Eninönü és Karaköy között az Aranyszarv-öböl felett. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
2 3 3 4 4 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! icon smile Galata híd

article clipper Galata híd