Címke: Múzeum

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A Khôra (török nevén Kariye, görög nevén χώρα, angolosan pedig Chora) egy bizánci korban épült templom.

Arról híres, hogy a legtöbb mozaik itt maradt fent, mivel a templom kívül esett a belvárostól.

Ma múzeum.

Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum
Khôra (Chora, Kariye) dzsámi és múzeum

 

Khôra leírása

A Khôra, vagy török nevén Kariye, egy a Bizánci Birodalom időszakában épült görög katolikus templom. Teljesen neve: Szent Megváltó Temploma (a Birodalomnak) (eredeti görögül:  ἡ Ἐκκλησία του Ἅγιου Σωτῆρος ἐν τῃ Χώρᾳ). Ennek a hosszú névnek az utolsó szava, ami országot, birodalmat jelent lett a templom köznapi neve: Khôra (görögül Χώρᾳ), és ebből alakult ki a mai elterjedt angol (Chora) és a török neve is (Kariye).

Mindez utalás arra, hogy a templom már a Falon kívül van. Később ez a Fal odébb került, és a templom szervesen a város része lett, de a neve attól még megmaradt.

De a templom igazi jelentősége, hogy az összes bizánci időben épült isztambuli templomok közül itt maradt fent a legtöbb mozaik. A falfelület legnagyobb részén láthatóak az egykori mozaikok.

Khôra történeleme

Az eredeti templom az V. század előtt épült. Ilyenkor még a Szárazföldi falon túl volt. Nem a templomot hozták közelebb, hanem a Falból készült egy újabb (413-414). Az új Fal (Theodosius fala) a templom mellett épült, így a város védői ide jártak imádkozni. Így 534-ben egy nagyobb épület került a helyére.

1077-1081-es években komoly felújításon esett át a templom. A kor divatját követve ekkor alakultak ki a kereszt alakú (quincunx) folyosók.

1204-1261-es Latin Császárság ideje alatt, amikor a IV. Keresztes hadjárat nevében a turisták kifosztották Bizáncot, a templom is több helyen jelentősen megsérült. Ami megmaradt, az az 1269-os földrengéskor omlott le. De sikerült újraépíteni a ma is látható formába.

1315-1321 között készültek el a ma is látható mozaikok, melyek a kor legelegánsabb művészeti remeke lett. A festő neve ismeretlen. Valószínűleg nőügybe került, mert Theodoros Metochites bizánci diplomata 1328-ban a városból száműzte. Később visszajöhetett azzal a feltétellel, hogy szerzetes lesz és nem mozdulhat ki a templomból. Emiatt kerülhetett a neve szándékosan feledésbe.

Isztambul elfoglalásakor (1453) a városvédő kapitány elrendelte, hogy a Khôra templomot külön védjék meg a törököktől. A művelet bizonyos szinten sikerült is, mivel csak 50 évvel később alakították át iszlám mecsetté. A mozaikokat nem tették tönkre, hanem vakolattal elfedték.

1948-ban Thomas Whittermore és Paul A Underwood az Amerikai Bizánci Intézettől (ők távolították el az AyaSofya-ban is a mozaikokat fedő vakolatot) kezdték meg a templom felújítását, és a mozaikok előhozatalát. Érdekesség, hogy ekkoriban még mecsetként működött a hely. A felújítás 1958-ban fejeződött be, és ezzel egyidőben, mint múzeum (Kariye Müzesi) nyitotta meg a kaput.

Érdekességek

A Khôra templom és múzeum Isztambul leggazdagabb mozaikgyűjteménye.

Magyar vonatkozás

Nincs infó.

Tanácsok, ajánlatok

Ha idáig eljöttünk, érdemes a környéken is sétálni egyet. Közelben található a Szárazföldi fal, Tekfur Palotája és Mihrimah Sultan Camii

Bejutás

Nyitvatartás:
Április 15 – október 15 között (nyáron): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-19:00.
Október 15 – április 15 között (télen): H, K, Cs, P, Szo, V: 09:-17:00.
Szerdán zárva

Belépő: 15 TL (2014)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: igen (megerősítésre vár)

Egyéb: Az ötnapos Museum Pass kártyával ingyenes a belépés.

Megközelítés

Eminönüből a 31E, 37E, 38, és a 36KE buszokkal kell az Edirnekapı megállóig utazni. Onnan pedig 5 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Az átlagos megtekintéshez kb. 20 perc elegendő. Amennyiben viszont a bőséges mozaik mindegyikét részletesen szeretnénk tanulmányozni, a hozzátartozó történeteket is elolvassuk, úgy kb. 60-90 perc. Vegyük figyelembe, hogy a múzeumhoz való eljutásunk is legalább +2×1 óra!

Ajánlott linkek

Virtuálisan bejárható Kariye Múzeum

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Kariye camii (Chora)

loading map - please wait...

Kariye camii (Chora) 41.031169, 28.939077 Kariye camii (Chora)

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 3 5 5 3

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Hagia Szophia (AyaSofya)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

A Hagia Sophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum.
Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző.

Hagia Szophia
AyaSofya

A Hagia Sophia leírása

A Hagia Sophia, vagy törökül AyaSoyfa Isztambul egyik legmeghatározóbb látványossága. Ez az első olyan épület, ahol a többszörös kupolamegoldást használták, minek köszönhetően hatalmas belső teret tudtok létrehozni.
A későbbi bizánci, ortodox templomok és oszmán mecsetek alapja.
1196.-ig, sevillai Székesegyház megépítéséig a legnagyobb egyházi építmény volt.

A Hagia Sophia ma se nem templom, se nem dzsámi, hanem múzeum.

Számok:

Épült: 532-537
Főkupola: 31 m átmérőjű
Belső tér: 55,6 m magas
Alapterület: 7570 m²
5 év alatt 10.000 munkás építette fel, közel 100 mérnők irányítása alatt.

Hagia Szophia belülről
Hagia Sophia belülről

Történelem

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy virágzó birodalom. A fővárosban, Bizáncban (vagy ahogy akkor hívták, Új Róma) éppen tűz tombolt. Kicsit elszabadult az éjszakai mulatozás, minek a eredményeképpen a palotával szembeni templom leégett. Már megint…

I. Justinianus császár érthető okokból nagyon mérges volt. Így nem lehet a kereszténységet hirdetni, ha a palotabeli ifjúság a vendégekkel karöltve minden ünnepségen (amiből pedig jó sok volt) felgyújtanak valamit a városban, minek áldozatul esik egy-egy templom. Így aztán a császár úgy döntött, hogy most majd jól megmutatja, hogyan is kell egy világvárosból vallási központot csinálni.

Mindjárt meghívta a kor leghíresebb matematikusát és építészét, a tralleszi Anthemiosz és a milétoszi Iszidórosz. Egy időközben megsemmisült titkos jegyzet szerint az alábbi beszélgetés zajlott le:

  • Justinianus: Apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja, II. Constantius talált itt egy barbár szentélyt. Azt jól felgyújtotta, a benne levő barbárokat pedig kihajította, és épített helyette egy rendes templomot.
  • Anthemiosz: Maga nem a Constantiusok családjából származik. A maga apjának apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja katonatiszt volt.
  • Justinianus: Mindegy, akkor az apám apjának nagyapjának apjának nagyapjának apja máshol gyújtotta fel a barbárokat, és hajította ki a szentélyeket. A lényegen nem változtat. Itt volt egy templom, ami leégett.
  • Iszidórosz: Igen, amikor az az Aranyszájú Szent János ráuszította a népet.
  • Justinianus: Ja, hát igen… az akkori Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt így tálalta… Szóval akkor is leégett. Meg most is. Most mit tegyünk?
  • Iszidórosz: Nem lehetne most is ráfogni valakire?
  • Justinianus: Már szárogatják az agyagtáblákat, amiben a Nika-felkelésre fogjuk az egészet.
  • Anthemiosz: Volt ilyen felkelés?
  • Justinianus: Hát…öööö… a Császári Agyagtáblás Hírmondó ezt állítja, és az sose hazudott még… Szóval kell ide egy templom! De egy olyan, ami nem fog csak úgy felgyulladni mindenféle apró palotai mulatozástól.
  • Iszidórosz: Ahogy elnézem, a Palota jól bírja.
  • Justinianus: Na ja, hiszen kőből van. Nem fog egykönnyen tüzet. Pedig ezek a tinédzserek mindent megpróbáltak.
  • Iszidórosz: Akkor építsük mi is kőből az új templomot!
  • Justinianus: Igen! Pontosan erre gondoltam én is! Ezért hívtam magukat!
  • Anthemiosz: És mégis, mekkora legyen ez a templom?
  • Justinianus: Hatalmas!
  • Anthemiosz: Mondjuk akkora, hogy beleférjen egy elefánt?
  • Justinianus: Annál is nagyobb!
  • Anthemiosz: Mondjuk két elefánt?
  • Iszidórosz: Másfél is elég lesz…
  • Justinianus: Húsz elefánt! Nem is! Legyen száz elefánt! Akkora legyen, amibe akár száz elefánt is belefér!
  • Anthemiosz: Mi most akkor elvonulunk…
  • Iszidórosz: …jó messzire…
  • Anthemiosz: és átgondoljuk a költségeket, a tervezést, az…
  • Justinianus: Öt év múlva legyen kész!
  • Iszidórosz: Mi????
  • Justinianus: Öt év, különben a Császári Agyagtáblás Hírmondó ünnepi különszámával lesznek agyon ütve. És az 80 kiló, plusz a színes melléklet.

Anthemiosz és Iszidórosz szó szerint a kor csodáját alkotta meg. A templom mérete az ismert fizika határain túl volt. Építkezéskor olyan jelenségek léptek fel, amikkel előtte még nem találkozhattak, még nem számolhattak, hiszen nem volt még ekkora épület.
Menet közben folyamatosan újabb és újabb meglepetések jöttek elő, amelyeknek az orvoslásával további újdonságok jelentek meg. Roham tempóban kellett új számításokat és új ötleteket kitalálniuk, mire elkészült egy olyan épület, ami valóban túlélt sok-sok századot, keresztes hadjáratot, földrengést és török városelfoglalást.

A Hagia Sophia külső részén ma is látszanak a különlegesen masszív toldások, ami megakadályozzák, hogy a hatalmas kupola súlyától ne nyíljon szét az épület. Belül is megfigyelhetjük, hogy az oszlopok nem függőlegesen állnak.

Nem sokkal a Hagia Sophia elkészülte után kezdődtek a megpróbáltatások. Elsősorban a földrengések. De voltak politikai harcok, képrombolások és még a keresztes hadjárat is.

Végül 1453-ban II. Mehmed elfoglalta Isztambult. A Hagia Sophiát átalakítatta dzsámivá (de a nevét megtartotta, csak átírta török helyesírásra: AyaSofya), a mozaikokat pedig gipszel lefedték (kivéve a bejáratnál levőt, mert az már nem tartott a szent területhez).

Idővel 4 minaret, és 3 türbe került az épület mellé. A törökök (elsősorban Mimar Sinan) többször felújították és megerősítették.
A ma látható mozaikok a bizánci időből származnak. Míg a csempék, és a kupolában felfüggesztett fa pajzsok már az oszmánok kiegészítései.

Hagia Szophia és a politika.

A Hagia Sophia méretével, és bizánci központi elhelyezkedésével hamar a keleti keresztény kultúra legfontosabb épülete lett. Szimbolikus jelentősége hasonló, mint Vatikán a nyugati keresztényeknek, vagy Mekka a muszlimoknak.
Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, nem annyira a város és a bizánci palota, hanem a Hagia Sophia, mint a vallási központ megszerzése számított az elsődleges célnak.
Ezzel súlyos csapást mért a kelet keresztény egyházra, minek köszönhetően a nyugati vetélytárs nélkül maradt. Holott II. Mehmed megengedte, hogy Isztambul maradjon a Patriarchátus székhelyének.
A XX. század elején, a Török Köztársaság megalakulásának időszakában a Görögkeleti Egyház részéről egyre több kérés, követelés érkezik, hogy a Hagia Sophia legyen ismét ortodox templom. Atatürk elébe ment a problémának: megszűntette az épület szakrális jellegét. Így ma már se nem templom, se nem mecset, hanem múzeum (azóta AyaSofya Múzeum).
Ennek köszönhetően a mecsetekre vonatkozó előírások (cipő levétel, láb és kéz elfedése, stb…) nem vonatkoznak rá. Cserébe viszont múzeumi belépőt kell fizetni.

Érdekességek

A IV. Keresztes Hadjáratot vezető Enrico Dandolo sírja itt található, a déli karzaton.

A templom alatti víztározóból az egyik oszlop folyamatosan szívja fel a nedvességet. Ezt izzadó oszlopnak nevezték el. A hiedelem szerint aki megérinti, annak teljesül a kívánsága. Így az évszázadok során komoly lyuk keletkezett.

Magyar vonatkozás

A déli karzaton találjuk Mária mellett I. László magyar király lányát, Szent Piroska, bizánci nevén Irén (Eirene) mozaikját. Mellette férje II. János császár.

Szent Piroskáról bővebben itt olvashatunk.

Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban
Szent Piroska mozaikja a Hagia Szophia-ban

A Mihrab két oldalán két hatalmas gyertyatartót láthatunk. Ezeket még Nagy Szulejmán szultán hozta Budáról, a Mátyás templomból (akkori nevén még Boldogasszony-templom) 1526-ban. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.

A magyar gyertyatartók és az oltár
A magyar gyertyatartók
A magyar gyertyatartó közelebbről
A magyar gyertyatartók

Tanácsok, ajánlatok

Érdemes mindjárt 9-re, nyitásra a kapuhoz menni, mert később hatalmas sor szokott keletkezni.
Ne felejtsünk el az emeletre felmenni!
Kifele menet pedig az utolsó kapu előtt forduljunk hátra, mert ott is van egy mozaik!

Bejutás

Nyitvatartás: K-V 09-19:00 (jegyeladás: 18:00-ig), október 1. – április 15: 09:00-17:00 (jegyeladás: 16:00-ig)
Zárva: Hétfőn, a Ramazán és az Áldozati Ünnep első napján.
Belépő: 25 TL (2012)
Elfogadott pénznem: Török líra
Kártyás fizetés: nem

Megközelítés

A Sultanahmed közepén található.

Megtekintéshez szükséges idő

kb. 60-90 perc

Ajánlott linkek

Hagia Szophia hivatalos oldala (angol)
Wikipédia – AyaSofya

3D virtuális túra

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Hagia Szophia (AyaSofya)

loading map - please wait...

Hagia Szophia (AyaSofya) 41.007998, 28.979402 A Hagia Szophia (magyarosan Hagia Szófia, Törökül: Ayasofya, vagy Aya Sofya) Isztambul legfontosabb látványossága. Kezdetben bizánci templom, majd oszmán mecset, ma pedig múzeum. Hatalmas méretével és különleges építészeti stílusával és megoldásaival a kor legnagyszerűbb épülete. De még ma is különleges és lenyűgöző. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
5 5 5 5 5 1

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂

 

Hadtörténeti múzeum

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, más néven Katonai Múzeum (törökül: Askerî Müze) a legjobb hely, ha a török fegyverekkel szeretnénk találkozni. A több emeletes épületben megtaláljuk a török és az oszmán történelem harci eszközeit és technikáit. Több ezer kiállítási tárgyak között láthatunk egy darabot a Nagy Láncból (mely úgy kötötte össze Európát Ázsiával, hogy közben lezárták a Boszporuszt), maketteket, festményeket, egyenruhákat és mindent, ami csak a katonasághoz kell, vagy nem kell de használták.

Ezen felül külön Atatürk részleggel rendelkezik a múzeum. És aki ügyes, középkori magyar páncélokat, vagy akár az Egri Diadal (mármint amikor a törökök diadalmaskodtak) festményét is megtalálja.

Isztambuli Hadtörténeti Múzeum bejárata
Isztambuli Hadtörténeti Múzeum bejárata

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum leírása

A Hadtörténeti Múzeum (és talán egész Törökország) legnagyobb fegyver-, és katonai gyűjteménye. Összesen több, mint 55 000 tárgy alussza békés álmát a hatalmas, több emeletes épületben. Ebből kb. 5000 az, amit meg lehet tekinteni. A belső épületen kívül az udvaron modern katonai járművek, ágyuk és repülők találhatóak.

A múzeum Isztambul, Törökország és az Oszmán Birodalom történetét mutatja be a hadászaton keresztül. Ismerve az oszmánok terjeszkedő politikáját, végül is a “sima történelem” és a katonai történelem nem is áll olyan messze egymástól.

Bár a Hadtörténeti Múzeum hatalmas, nem minden katonai tárgy található itt. A középkor (Oszmán kor) előtti fegyverek leginkább az Archeológiai Múzeumban, míg minden ami fenn marad a vízen (vagy direkt el akarjuk süllyeszteni), az a Tengerészeti Múzeumban található.

A Hadtörténeti Múzeum különleges kiállítási tárgyai:

  • Néhány méter a Nagy Láncból (nem eladó), mely egy meglepő, de gazdaságra mégis komoly hatást gyakorló módon kötötte össze Európát Ázsiával: keresztben lezárták a Boszporuszt, és csak az léphetett át, aki fizetett.
  • Atatürk szalon, ahol a törökök atyjának akadémiai éveiből és más katonai relikviáiból láthatunk kiállítást.
  • Festmények, melyben a törökök éppen győznek a magyarok felett (pl. Eger, Buda, Nándorfehérvár). Az ezen csatákban szerzett magyar láncingek, kardok és más eszközök a törökök nyaralását “ki mit hozott a nyugatról” jellegű szobákban lelhetjük fel. Számos más Európában talált érdekes cucc mellett.
  • Néhány igen érdekes fegyvert is taláhatunk
Puska kezdőknek
Puska kezdőknek

A Hadtörténeti Múzeum történelme

II. Mehmet szultán nagyon készült Isztambul elfoglalására. Hozott magával egy csomó katonát, és még több fegyvert. És bár rengeteg katona elesett, a fegyverek megmaradtak. Aztán még ott voltak az ellenségnek a fegyverei is. Nem látszott jó ötletnek, hogy visszaadják őket. Valamit viszont tenni kellett velük.

Akkor még nem állt Topkapı Palota. Ott még csak egy üres hegy állt. A Szent Irén templom furcsán is nézett ott ki magában, az AyaSofya mögött. Mire is lehetne ezt használni? Nem fog idejönni senki, főleg, hogy az AyaSofya mecset lett – gondolkozott a szultán. Így aztán az összegyűjtött fegyvereket berakta oda.

Később a Szent Irén templom, alias fegyver raktár. a Topkapı palota kert része lett. III. Ahmed Szultán még egy táblát is kirakott, hogy Daru’lı Eşiya, azaz lőszertár (szabad fordításban: ágyúba való cuccok). Ő egyébként nagyon kedvelte a harci eszközöket. Szolgáit kérte, hogy szépen sorba rendezzék el, így megalapozta a későbbi múzeumot.

Ennek a közelségnek sok előnye volt: ha úgy adódott, akkor a szultán és csapata könnyen fegyverhez jutott. De persze volt ez fordítva is, amikor a szultán ellen fellázadó janicsárok jutottak könnyen fegyverhez. Így azért időnként felreppent a gondolat, hogy esetleg mégis távolabb kellene tartani a fegyverkészletet. Nem is beszélve az olyan dolgokról, amelyek fel is tudnak robbanni.

A múzeum mostani épülete egy katonai akadémia volt. Jó ötletnek tűnt, hogy ide szállítsák át a fegyvereket. És ha már úgyis pakoltak, akkor már ezt szépen és praktikusan csinálták. Az eredmény egy olyan kiállítás lett, amire a nagyközönséget is be lehetett engedni. Mindez 1846-ban volt. Innentől számoljuk a múzeum tényleges fennállásának kezdetét.

Nem sokkal később viszont Abdulaziz szultán (1861-1876) úgy érezte, hogy ezen a helyen mégis inkább egy fegyverraktárra lenne szükség. Mégpedig modern fegyverekkel, nem pedig baltákkal és nyilakkal. Az itt felhalmozott tárgyak jelentős részét ekkor átszállították az Archeológiai Múzeumba. Ekkor derült ki, hogy a korábbi pakolás mégse volt annyira rendezett, mint gondolták. Sok érdekes dolgot találtak, mint pl. egy múmiát is. Máig nem tudja senki, az meg hogy került oda…

1908-ban új fordulatot vett a Hadtörténeti Múzeum. Az új vezetés egy bizottságot hozott létre, amelyik megkereste, és összeszedte az Oszmán Birodalomban szétszóródott fegyvereket. Még a Szent Irén templomban is találtak ottfelejtett tárgyakat. Igaz, újabb múmiát viszont már nem leltek. Nem sokkal később, most már múzeum, pontosabban Oszmán Hadtörténeti Múzeum (Müze-i Askeri-i Osmani) megnyitotta kapuját.

A II. világháború alatt, biztonsági okokból a múzeum készletét átvitték közép-Anatóliába. És ha már úgyis kiürítették, akkor már fel is mostak, újra is meszeltek, de még az épületet is átalakították. 1967-ben a múzeum újra megnyílt, de csak korlátozottan. A nagyközönség csak 1993-tól látogathatja.

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum ma katonai területnek számít. Azaz a parkban nem minden bokor az, aminek látszik. Lehet, hogy egyik-másik valójában egy rejtőzködő katona.

Érdekességek

Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum nagyon érdekes lehet mindenkinek, aki akárcsak a katonai dolgokat, akár a történelmet szereti. Óriási méretében nemcsak az oszmán, de velük kapcsolatba lépő országokról is többet tudhatunk meg.

Amit mindenképpen érdemes megnézni:

  • A Nagy Lánc.
  • A Török zászló kialakulása festmény
  • Atatürk részleg.
  • Udvar
  • És még sok sok minden mást.

Minden nap (kivéve hétfő és kedd) 15:00 és 16:00-kor egy húszperces janicsár katonai zenekar ad műsort.

A török zászló kialakulása
A török zászló kialakulása

Magyar vonatkozás

Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság éles kapcsolatban állt egymással, több évszázadon keresztül. Gyakran ezt az éles kapcsolatot éles kardok jelentették. E mellett a török történelem kiemelkedő eseményei közé tartoznak a mohácsi és más magyar csaták (természetesen csak a győztesek). Így nem meglepő, hogy a múzeumban számos magyar, vagy magyar vonatkozású tárgyakat találhatunk.

Magyar láncing
Láncing – Made in Hungary

A fegyvereken a folyosókon az oszmán-magyar csaták nagy pillanatait láthatjuk.

III. Mehmed szultán nyaralása Egerben
III. Mehmed szultán nyaralása Egerben

 

Tanácsok, ajánlatok

Úgy érdemes menni, hogy a délutáni (15:00, 16:00) janicsár katonai műsort is lássuk.

Belül nyugodtan lehet fényképezni.

Bejutás

(az információ nem biztos, hogy pontos)

Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 09:00-17:00.

Belépő: 10 TL (2005)

Elfogadott pénznem: Török líra

Kártyás fizetés: nem

Egyéb: Katonai terület, belépésnél táskák ellenőrzése van, ezért ajánlott a vasmacskát és a hasonló nagyobb fémtárgyakat ezen a napon a hotelben hagyni.

Megközelítés

Taksim tértől rövid, kb 10-15 perc séta.

Megtekintéshez szükséges idő

Kb fél nap.
Aki a katonai-történelmi témát szereti, érdemes egy teljes napot rászánnia. A Hadtörténeti Múzeum után kényelmesen le tudunk sétálni (kb. 20-30 perc) a Tengerészeti Múzeumhoz

Ajánlott linkek

Istanbul.net

 


Térkép

icon-car.pngKML-LogoFullscreen-LogoGeoJSON-LogoGeoRSS-Logo
Hadtörténeti múzeum

loading map - please wait...

Hadtörténeti múzeum 41.048830, 28.988221 Az isztambuli Hadtörténeti Múzeum, más néven Katonai Múzeum (törökül: Askerî Müze) a legjobb hely, ha a török fegyverekkel szeretnénk találkozni. A több emeletes épületben megtaláljuk a török és az oszmán történelem harci eszközeit és technikáit. Több ezer kiállítási tárgyak között láthatunk egy darabot a Nagy Láncból (mely úgy kötötte össze Európát Ázsiával, hogy közben lezárták a Boszporuszt), maketteket, festményeket, egyenruhákat és mindent, ami csak a katonasághoz kell, vagy nem kell de használták. Tovább...

Értékelés

Építészet Kultúra Történelem Turista Fotó Nehézség
1 5 5 2 3 2

Mit jelent az értékelés? Kattints ide!

Értékeld te is! 🙂