A török kávé Törökország tradicionális itala. Az Európában ismert kávé Törökországból (Oszmán Birodalomból) származik.
A török kávé leírása
Bár lassan feledésbe merül, de sokan még tudják, hogy a kávét Európába a törökök hozták be. Az oszmán hadsereg egyféle katonai doppingnak használta. Amikor a katonák meneteltek, akkor kávét adtak nekik, így jobban bírták a gyaloglást.
E miatt, és mert “csúnya” fekete volt, a pápa az ördög művének nyilvánította. Persze ez nem akadályozta meg, hogy elterjedjen. Sőt!
Bár a törökök Bécset nem tudták bevenni, de a kávé mégis meghódította a várost…
Talán van, ki emlékszik a “Hátra van a fekete leves” mondatra, ami azt jelenti, hogy a rossz még csak most kezdődik.
Ismereteim szerint (a törököknek az ilyen mondatokra külön nyelvtani szerkezetük van, így könnyebb) amikor a kávét Magyarországra behozták magukkal az oszmán hadsereg, akkor fekete levesnek hívták. Valószínűleg, mivel a sátorban iszogatták, és igencsak leves formája volt. Ugyebár akkoriban a tea is ismeretlen volt, így a kor embere nehezen tudta elképzelni, hogy a boron kívül mást is lehet iszogatni.
A törökök pedig előszeretettel invitálták a magyarokat, hadurakat a sátrukba. Persze katonai egyezség céllal. Ma inkább a bazárba invitálnak egy fekete levesre, szintén egyezkedés céllal, hogy az egész boltot eladják nekünk.
Nem tudom, akkoriban mennyire tudtak a magyarok alkudozni, de az biztos, hogy a törököknek a vérükben volt. Így az ilyen egyezkedések után joggal érezhette a sátorba betévedő, hogy mindenki jól járt, csak ő nem. Ez velünk is könnyen előfordulhat, ha a bazárban járunk…
Nesze neked fekete leves!
Természetesen nem mindig alku céllal invitálták az embereket, hanem azért is, hogy utána jól megkötözzék őket, majd az isztambuli Héttornyba (Yedikule) zárják őket. A kevésbé szerencsésekből esetleg nyeregtáska lett…
A Yedikule olyannyira népszerű magyar szállás volt, hogy a a Magyar Konzulátus emléktáblát is avatott.
Történelem
A kávé ide is Afrikából, pontosabban Etiópiából, Damaszkuszon keresztül érkezett. İbrahim Peçevi azt írja, hogy 962-ben (a mi időszámításunk szerint 1554-55.) érkezett egy szekér Damaszkuszból megrakva kávéval, majd nyitottak egy kávéházat. És ez volt az első kávéház Isztambulban. Neve Tahtelkal’e.
Azóta a török kávé a török élet mindennapi része lett, mígnem az I. Világháborúval megszűnt az Oszmán birodalom, az ország a kávétermelő területeit elvesztette, így a török tea átvette a vezetést.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ma nem lenne kávézást. Sőt! Ebéd után kötelező a kávéfogyasztás.
A török kávé elkészítése
A török kávét hagyományosan, főzve készítik. Előtte mindig megkérdezik, mennyire kérjük édesen, mert a cukorral együtt lehet igazán finomra főzni.
A kávéfőzők (török nevén cezve) tradicionálisan rézből készülnek, és nem szabad fémkanalat használni a főzés közben. Szigorúan csak jobbra szabad keverni, különben a gonosz dzsinnek nem távoznak el belőle.
A kávéfőzőbe berakjuk a kávét majd a cukrot, és felöntjük vízzel. Folyamatos keverés mellett megfőzzük. A kis csészék (findzsák, ez is török szó) már elő kell, hogy legyenek készítve. Azokba érdemes előtte kis forró vizet rakni, hogy felmelegedjenek. Amint a kávé elkezd habzani, a habot szétosztjuk a csészékbe, hogy a finomjából mindenkinek jusson. Majd kiöntjük a kávét.
Ebbe már kell se cukor, se tej, se semmi más. Lehet inni, majd utána jósolni.
A kávézaccból jóslás komoly művészet, vagy pedig egy jó móka. Attól függ, hogy szeretnénk.
Miután megittuk a kávét (a zaccot nem), fordítsuk fel a csészét, és rakjuk a tányérra. Várjuk meg, amíg kihűl a findzsa, és akkor lehet megfordítani. Magunknak nem ér jósolni, mert nem szabad a jövőt ilyen formában befolyásolni.
Fő szempontok, hogyan rajzolódnak ki a formák a csésze falán. A csésze alján maradó zacc mennyisége mondja meg, mennyire sötét a szívünk, vagyis mennyire vagyunk rosszkedvűek. Az oldalsó rajzokból amatőrként is sok mindent ki lehet olvasni. Azt kell csak tudni, hogy minek mi a jelentése, vagyis ha delfint látunk, az mit takar. Ha csak a móka kedvéért csináljuk, akkor mint a politikus a költségvetésről, mondjuk valami hihetőt, ami a hallgatónak is tetszeni fog.
A jóslás utolsó fázisa, hogy a tányér tartalmát visszaöntjük a csészébe, majd amikor már majdnem minden átjutott, a tányért megfordítjuk, hogy a kávé maradéka a tányér alján folyjon. A csíkok száma jelenti azt, hogy hány kívánságunk lehet, ami a közeljövőben teljesülni fog.
Legjobb, ha kívánunk még egy kávét!
Ha nem sikerül a kávé…
Ha sehogy sem megy a török kávéfőzés, akkor legjobb, ha bemegyünk a legközelebbi Arçelik boltba, és veszünk egy elektromos kávéfőzőt. De nem az elektronikus cezve-t, hanem azt, amibe elég mindent belapátolni, és megfőzi, megkeveri, stb… Ennek neve: Mini Telve.
Magyar vonatkozás
Hátra van a fekete leves!
Tanácsok, ajánlatok
A török kávét a cukorral együtt főzik. Így, amikor kávét kérünk, akkor meg kell mondanunk, hogy mennyire szeretnénk édesen:
- sade – cukor nélkül
- orta – közepes
- şekerli – édesen
Utólag nem jó, ha cukrot rakunk bele.
Az igazi török kávé keserű. Azért, hogy még keserűbbnek érezzük, a kávé mellé édességet adnak. Leggyakrabban lokumot.
Értékelés
| Ár | Beszerezhetőség | Egzotikus |
| 1 | 1 | 3 |
Mit jelent az értékelés? Kattints ide! Értékeld te is! 🙂
Török kávé,
Hát igen, a cezve az egyik, amit szeretnék a nagy bazárban beszerezni, persze kellő mennyiségű alkudozás és mentatea után… 🙂
Cezvet semmi esetre se a Fedett Bazárba vegyél.
Hanem a Fűszer Bazárban. De még jobb, ha a bazár mögött nézed, ahol a helyiek veszik. Ott van egyébként egy kávé árus is. Nagyon jó. És könnyű megtalálni. Mindig csak az illat után kell menni. 🙂