Tegnap becsöngetett a postás egy szép nagy sárga borítékkal. Megérkezett a macskavédelmi program. 🙂
Yumoş drága, mint minden macska, legjobban a billentyűzeten érzi magát. Néha rááll pár gombra, és figyeli a képernyőn, ahogy jelleeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeek meg a betűk. Néha megpróbálja elkapni őket, így még jobban ugrál a billentyűn.
Bár mindez rettentően aranyos, de nem olyan vicces, ha közben törli a fájlokat, átrendezi a rajzokat, beleír a levelekbe, stb…
És persze Yumoş az a macska, amelyiket ha ilyenkor megfogjuk és odébb rakuk, akkor hatalmas dorombolások közeppe szalad vissza. Amúgyis a tiltások nem igazán műkődnek nála.
De ennek most már vége, mert megérkezett a macskabiztos program, a PawSene.
A program rettentően egyszerű, de mégis zseniális. Felismeri azt, amikor a macska rohangál a billentyűzeten. Hiszen annak teljesen más lenyomata van, mint amikor az ember gépel, legyen az bármennyire őrült/elszánt/ostoba. Így könnyen megkülönbözteti, és míg az embert engedi gépelni, a macska esetében már letiltja a billentyűzetet (bár globális összefüggésben nézve ha fordítva működne, azaz a macskát engedé írni, nem az embert (lásd politikus, index, origo, stb…), akkor talán egy szebb világban élnénk).
A billentyűzet egészen addig zárva van, ameddig be nem gépeljük: HUMAN, vagyis én lenni ember.
Erre mondjuk kicsi az esély, de azért lehet, hogy Yumoş egyszer csak eltanulja ezt is… (Utána megtanul crackelni, ellopja az atomrakéták kódját, és ő fogja uralni a világot, miután végre kedvére bármit szétszaggathat és felfalhat.)
A program extra funkciója, hogyha a macska békésen üldögél a billentyűzeten, és esze ágában sincs elmenni, akkor megpróbálja hangjelzéssel elzavarni.
Yumoş kíváncsian figyelte, honnan jönnek a furcsa hangok. Majd miután megtalálta a beépített hangszórókat, megpróbálta elcsendesíteni őket azzal, hogy megeszi.
Inkább a hangot kikapcsoltuk.
Most lehet, hogy egy zsenitől fosztották meg a világot, István!! És magukat meg a világhírtől. Mert bár Yumos agytérfogata sem lehet nagyobb, mint a többi macskáé, de olyan elképzelhetetlen, hogy más a minősége? Szegény kis cica, már kedvére garázdálkodni se tud! Valahogy próbálja vele megértetni István, hogy viszont valakinek meg kell keresni a macskakajára valót. – Vasárnap EU-képviselő választások lesznek. Ha még magyar állampolgár – vagy már nem? egyébként az marad, vagy ez mennyire súlyponti kérdés? -, akkor ezt hogy fogja megoldani (a lelkiismeretével)? Amúgy meg itthon sokan nem fognak elmenni szavazni. Azt tudja, hogy Belgiumban pl. kötelező? És ha nem megy el valaki, megbüntetik? Yumost puszilom.
Ó nem kell szegényt félteni. Van még elég dolog, amivel garázdálkodhat. Azt hiszem átnevezzük Harisnyaszaggatóra. Bár Sema új ingéből is jónéhány felmosórongy lesz, ha így folytatódik.
Az EU választásra gondoltam, hogy elmegyek. Nem mintha lenne bárki, aki népszerű lenne, de ennyit talán tehetek a hazaiakért. Bár nekem kitartóan az a legnagyobb problémám, hogy miért nem lehet a sarkunkra állni, és miért kell mindent feltétel nélkül úgy csinálni, mint az EU mond? Itt a törökök jóval többször mondják, hogy majd megcsinálja, ha az EU ezt meg azt megteszi… Holott ez itteniek még ezt is sokallják.
Szívesen szavaznék valaki olyanra, aki végre megmondaná már a dolgokat. Csak nem hiszem, hogy lesz ilyen.
Itt egyébként nem annyira egyszerű ha élni akarok a szavazójogommal. Nem elég elmenni a közeli iskolában. Előtte az otthoni kerületi illetékesnek kell szólnom, hogy melyik országban fogok tartózkodni és az ottani képviselőnél tudok szavazni. Annyi szerencsém van azért, hogy Isztambulban is van képviselet, nem csak Ankarában. Aki mondjuk Kamcsatkán van, neki Moszkvába kellene elutaznia, hogy szavazzon…
Az adminisztrációs rész már nem fog összejönni, és egyébként is ezen a hétvégén biztosan nem fogok a követségre menni. Annyit egyetlen párt sem ígért, hogy a hétvégét rájuk áldozzam, még ha csak pár óráról is lenne szó. Ekkor lesz ugyanis féléves a házasságunk. 🙂
Az állampolgárságom nem fog elveszni. Legalábbis nem szeretném. Bár megdöbbentő, mennyire egyszerű. Csak be kell menni abba az önkormányzatba, ahol nyilván vagyok tartva, és mondani, hogy „Csókolom, többé nem akarok itt lakni”. Ennyi. Semmi „léci maradjon”, „az államnak fontos az adóm”, vagy „már bekalkuláltak az új Mercédeszbe”, vagy bármi…
harcica majd legfeljebb a lábszradon fogja fennia karmincáját.
a cicc még mindig ingázó?
A lábakat imádja. Leginkább lesből támad…
Még mindig. Alig várja, hogy utazzon. Csak alszik, alszik, alszik, majd mikor meghallja a sofőr hangját, lelkes nyávogással rohan hozzá. 🙂