1453. Elérkeztünk a Bizánci Birodalom utolsó órájához. Már nem lehet tovább húzni, mert megérkeztek a törökök is.

És ezúttal komolyan gondolják.

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

 

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a keresztesek elfoglalták Bizáncot, kétszer is (1203, 1204).

Ezzel pedig a kor legnagyobb ismert birodalmát és benne rejlő évszázados – néha évezredes – műkincseket, épületeket tettén tönkre. Ráadásul ezzel Európát is jól felforgatták, melynek pl. egyik következménye az oszmánok térnyerése, majd Amerika felfedezése.

De mindez nem jelenti azt, hogy a Bizánci Birodalom végleg megszűnt volna. Bár halálos sebet kapott, de egy nagy visszatérésre még lehetőséget kapott.

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Bizánci Birodalom.

Mivel a kor legnagyobb ismert birodalma volt (egy akkori nézet szerint csak 1 birodalom létezhetett a világon, így amikor lett Frank Birodalom, majd Német-római Birodalom, akkor ebből elég komoly problémák léptek fel), úgy érezte, hogy a nép jóléte (nép = császár és közeli rokonai) mellett valami küldetést is végezni kellene.

Ez pedig nem más, mint a hitetlen pogányok irtása. Bárki is legyen éppen az. Mondjuk te, meg te, meg te…. neked meg hogy áll a hajad! Ez valami pogány szokás? Máglyára veled!!!!

De aztán elérkezett a nap, amikor a város falai alatt megjelentek a másik igazhívők is. Szintén azzal a céllal, hogy minél több pogányt daraboljanak minél apróbbra.

Elsőre úgy tűnt, hogy a két tábor egymásra talál, és kart-karöltve vígan és dalolva mennek együtt a Szent Földre. De aztán valahol nézeteltérés adódott. Majd elszabadult a pokolt…

Hölgyeim és Uraim! Üdv a IV. Keresztes hadjáratban, melyben a felfegyverzett turistacsoport rombadönt egy ezeréves birodalmat! (talán ezért is tilos fegyvert felvinni a repülőre)

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

 

Előző részben a IX.-X. századi, észak felől érkező felfegyverzett turista csoportokról számoltunk be. Akkor már megemlítettük, hogy a magyarok is e tájban, és ebből az irányból érkeztek.

Így most lássuk őket, kicsit részletesebben!

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

 

Isztambul, alias Konstantinápoly az Európa és Ázsiát összekötő hídon fekszik. Azaz ha valaki át akar menni egyik földrészről a másikra, akkor át kell mennie a városon (és a szőnyegárusokkal megtöltött bazáron).

Ezzel együtt ő egy igazi kulturális ütközőzóna, ahol a különböző nézetek, vallások hadseregekkel is összeütköztek.

Előzőleg a főként délről jövő, VII-VIII. századi támadókkal ismerkedtünk meg. Most pedig lássuk az északi szomszédokat, és a IX-X. századot!

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

 

Konstantinápolyt hivatalosan csak egyszer tudták elfoglalni. Mégpedig 1453-ban az oszmánok.

Mindez nem jelenti azt, hogy a város békésen tengette a napjait. Számos esetben kopogtattak a kapuján. És nem egy alkalommal be is jutottak a jövevények. Vagy éppen kifele tartottak (a politika már csak ilyen).

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →