Isztambul kalandok

-Mi az, hogy ajaj?? – kérdezte Kiraz nem kis felháborodással, és nem is kis ijedséggel.
-Azt hiszem, rossz lapocskát tettem a gépbe. – válaszolta Zoltán bizonytalanul.
-Micsoda??? – kérdezte Kiraz ezúttal már hallhatóan nagyobb ijedtséggel.
-De nem biztos… Nem tudom… A gép már átrakott az időben.. És ugye nincs is itt. Nem tudom, megnézni..
-Na de hogy lehet ezt elrontani?? Ezt már annyiszor megcsináltuk! Már annyit haladtunk az időben… Alig néhány ugrás volt hátra, hogy otthon legyünk!
-Lehet, hogy mégse rontottam el. Éppen kezdtünk ugrani. Tudod, megjelentek a villámok, én meg még egyszer ránéztem a gépre. És mintha valami nem stimmelt volna. De addigra már ugrottunk.
-Hát jó. Nézzünk ki az ablakon! Remélem, jó időben vagyunk!

***

 

Zoltán amikor felébredt, egy fura helyen találta magát. De ahogy az agya lefuttatta a szokásos ellenőrző körutakat, majd befűtött és elkezdett gondolkodni, Zoltán felismerte, hogy mégsem annyira fura helyen van. Sőt! Kimondottan ismerős a szoba felépítése. Sőt! Idegesítően ismerős: rácsok, kőfal, és minden hideg és nedves. És persze minden szürke. Unalmas szürke…
Kivéve az rácson kukucskáló ember sapkáját. Az ugyanis rózsaszín volt.
-Pssssz! Zoltán ugye? – kérdezte a Barbia-babának öltözött ember. Ugyanis nemcsak a sapkája volt rózsaszín. De ami még furcsább volt, hogy magyarul beszélt.
-Igen. Zoltán vagyok – válaszolta az, akit valóban Zoltánnak hívtak.
-De ugye az, amelyik a jövőből jött?
-Ööööööö……jó az nekem, ha az a Zoltán vagyok?
-Azt nem tudom… Az én feladatom csak annyit, hogy kiszabadítsam azt a Zoltánt. Majd elvigyem a titkos rejtekhelyre. De, hogy ott aztán mit csinálnak veled..
-De ugye nem esznek meg?
-Nem is rossz ötlet! Na, csak vicceltem! Akkor te vagy az?
-Igen.
-Na végre! Akkor várj éjfélig! Akkor kiszabadítalak!
-Ígérem, nem megyek sehova!

 

-Ez már az? – kérdezte Zoltán.
-Igen. – válaszolta Kiraz – Üdv az Oszmán korban!
-Ez már döfi!
-Úgy érzem, mintha hazaértem volna! El kell mennem egy hamamba!
-Egy miben??
-Egy török fürdőbe. Ahol jó alaposan megmosnak, kitisztítják a hajamat, masszíroznak, kényeztetnek, meg ilyenek… Este találkozunk!
-Öööö… Hát jó… És én mit csinálok addig?
-Nem tudom.. Menj el a Fedett Bazárba, és vegyél csengettyűs papucsot! De ne hagyd, hogy valaki egy szőnyeget is rád tukmáljon!

***

 

-Helló! – mondta Zoltán a rács egyik oldalán.
-Helló! -mondta Zoltán a rács másik oldalán.
-Belőletek kettő van? – kérdezte Kiraz.
-Ne félj, én is itt vagyok – mondta a másik Kiraz.

***