Isztambul kalandok

Kalandok Isztambulban és Törökországban.

-Tehát visszamentünk az időben. – próbálta Zoli összefoglalni a tényeket, bármennyire is furcsák is legyenek azok.
-Amíg nincs jobb ötletünk, fogadjuk el ténynek.
-Nos oké…tényleg, mint valami hülye sci-fiben…
-Hát igen… el se hinném..
-Én most sem hiszem el… szóval visszamentünk.. mennyit is?
-Legalább 7500 évet.. De lehet akár 10.000 is… bár az nem valószínű. Itt előttünk, Çatalhöyük-ben a házak derékszögűek. Ez azt jelenti, hogy valahol i.e. 6000 környékén lehetünk.
-Tehát nem a múlt hét szerdáján vagyunk… kár, mert azokra a lottó számokra még emlékszem. Az előttiekre már nem. De tudod, azért van ebben valami jó is!
-Mégis mi lehetne jó ebben?
-Mégsem egy Dan Brown regényben vagyunk! Ki nem bírnám, ha mindenféle rejtvényeket kellene megfejtenünk.
-Aha! Mert most viszont tutira tudjuk a megoldást!
-Nem… de figyelj! Ugye voltak azok a villámok!
-Igen.. és?
-Nem láttad véletlenül azt a filmet, tudod… az volt a címe, hogy Vissza a jövőbe! Abban is villámok kellettek az időutazáshoz.
-Ó, az apám kedvence! De ugye arra is emlékszel, hogy ott 88 mérfölddel kellett menni. Ehhez végül még egy vonatot is bedobtak a szakadékba!. És nekik legalább volt egy vonatuk! Nekünk még ahhoz is évezredeket kellene várunk.. Nem tudom, te mennyire vagy türelmes…
-No jó! De te viszont történész vagy! Testközelben figyelheted meg, hogyan mentek a dolgok.
-Esetleg egy nyílvesszőt is testközelből figyelhetek majd meg…
-Nos igen.. sajnos ez is előfordulhat… De figyelj! Viszont biztosan nem üt minket egy autó! 7000 évig biztosan nem! Meg tiszta itt a levegő! Vannak pillangók, meg mindenféle repkedő büdös bogarak. Azért ez is jó! Nem?
-Meg párducok és oroszlánok is…
-Nem azt mondtad, hogy azok több ezer éve kihaltak?
-De mi pontosan abban a több ezer évvel korábbi időben vagyunk! Na gyere, keressünk egy jobb megfigyelő pontot, ahol jobban ráláthatunk a városra!

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
 

Amikor Zoltán felébredt, egy teljesen ismeretlen helyen találta magát.

Ezen annyira még nem lepődött meg.

Nem először fordult már elő vele, hogy egy kiadósabb buli után nem tudta, hogy hol van. Sem azt, hogy került oda.

– Jó, hát majd kiderült, mi történt.. – gondolta Zoltán , és átfordult a másik oldalára. Ekkor érte a második meglepetés.

Pontosabban a harmadik. Mert a második az volt, hogy a talaj a szokottnál is keményebb volt. Pedig sok furcsa helyen ébredt már. De ennyire szúrós még sose volt a fekvőhelye. De ezzel nem volt ideje törődni, mert ekkor találkozott a harmadik furcsasággal. Nem volt egyedül!

Jó, ilyen is előfordult már. Jóbarátok együtt este össze valamelyik sikátorban. De olyan is volt, hogy találomra felültek egy vonatra, és mikor felébredtek, Moszkvában találták magukat. Úgy kellett a követségnek hazahoznia őket.

De még olyan is volt, hogy egy csinos lánnyal ismerkedett meg a bulin. Aztán amikor másnap (harmadnap? negyednap?) kijózanodott, kiderült, hogy nem is olyan csinos az a lány. De legalább lány volt. Minden alkalommal. Egészen mostanáig.

A Zoltán mellett horkoló barna medvéről nem lehetett megállapítani, hogy lány vagy fiú. Vagyis biztosan sokan első ránézésre tudják ez, de Zoltán nem tartozott a szakértők közé. A biológia nem tartozott az erősségei közé..

Ugyanakkor a sport sem tartozott az erősségei közé. Zoltán sose gondolt arra, hogy a rövidtávú gyorsfutók klubjához csatlakozzon. Most mégis úgy érezte, hogy a legfőbb ideje lenne megpróbálkoznia vele.

Egy tized másodperccel később Zoltán sikoltozva futott ki a barlangból.

-Hé! Halkabban! Idehívod a barátait! – kiáltott rá egy női hang angolul a közeli bokorból.

***

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

Mustafa, aki főállásban török, másodállásban férj, harmadállásban autószerelő, negyedállásban pedig adófizető állampolgár – bár erről gyakran el szokott felejtkezni, sétál az utcán.

Egyszer csak viszont ott áll előtte egy kerekes kocsi. Egy olyan, amin más országban a percet szokták árulni. Itt viszont inkább mint simit-árus ismer.

Most viszont nem simit van a kocsin. Hanem frissen főzött rizs. Szép, fehér rizs, ami ráadásul gőzölög.

Mustafa nem bírja tovább! Mindjárt elfelejti, hogy ő férj, és otthon várja a családja, ahogy azt is, hogy autószerelő és ideje lenne már bemenni dolgozni. Az adóját már évek óta elfelejtette befizetni, így ezen a téren nincs mit tovább felejteni.

Így rendel is adag rizst (törökül persze, hiszen azt azért nem felejtette el), és ott helyben, séta közben gyorsan el is fogyasztotta.

Más, ha megy az utcán, akkor mondjuk a sülő pizza illatának nem tud ellenállni. Vagy mondjuk a kolbásznak. Esetleg a sült krumplinak. No de a rizsnek?? Ahhoz már töröknek kell lenni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
 

168
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics

A pontos idő Törökországban

Isztambulról röviden

"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma

Támogasd a blogot!

Kategóriák

Porosabb bejegyzések

Learn Turkish

sekiz
“8”

Kalandtérkép

Isztambul időjárása

Isztambuli szelek