Isztambuli paloták – 3. rész

Még, még, még több bizánci palota.
Mint látni fogjuk, nem egy éppen hogy csak előkerült a föld alól. Elképzelhetjük, hogy mennyi olyan volt, amiről semmit se tudunk!

A Myrelaion-templom melletti palota.
A mai Tulipános-dzsámi (Lâleli camii) közelében valamikor az 5. század környékén állt egy rotunda, azaz egy körépület. Erről tudunk a legkevesebbet. A 41,8 méteres külső átmérőjével nem sokkal maradt el a római Panteon mögött, így a birodalom második legnagyobb körépülete lehetett.
Nem tudni, hogy miért hagyták el végül. A későbbi századokban piacként használták. A közeli bírósági épület pedig arra utal, hogy kivégzéseket is gyakran tartottak.

A 10. században I. Rómanosz bizánci császárnak volt itt palotája. Arról nincs információ, hogy ezt ő építette, vagy valakitől megszerezte. Az itteni komplexumot kolostorrá alakította, és egy templomot is építtetett. Ez volt a Myrelaion templom (ma Bordum Camii).
Ennek a templomnak az építésénél az egész komplexumot egy szintbe hozták. Ekkor befalazták a roundát, és a föld alá került, amiből a 70 oszlopos ciszterna lett.

A templomot a császári családok temetkezési helyének szánták. I. Rómanosz szegény földműves családból származott, és e miatt sokan képzetlennek tartották. Holott az egyik legtehetségesebb bizánci császár volt. Saját maga igazolására több mindent is kitalált. Egyik volt, hogy új családi temetkezési helyett nyitott, a Myrelation templommal. A korábbi császárok a Szent Apostolok templomát használták (a mai Fatih dzsámi helyén állt). Állítólag I. Rómanosz ősi kriptákat is átszállítatott az új temetkezési helyre, de erre nincsen bizonyíték.

1204-ben a Negyedik Keresztes Hadjárat alatt leégett, de Konstantinápoly 1261-es visszafoglalás után a bizánciak helyre állították (szemben a Szent Apostolok templomával, ami romosan maradt.
A romok feltárása között megtalálták a híres Tetrarchák szobrának egy darabját, ami ma Velencében látható. Így valószínűsíthető, hogy ez a szobor is eredetileg Konstantinápolyban volt.

1453-es oszmán hódítás után valamikor 1500 környékén mecsetté alakították. Akkor kapta a bodrum nevet, a kiterjedt föld alatti építményeiről.
A víztározó pedig Mirelion Çarşısı néven föld alatti bazárként üzemel, főként bőrárukkal.

Lausus Palotája
Lausus eunuch volt, és talán Antichos jóbarátja (aki szintén eunuch volt). Mindketten palotát építettek egymás szomszédságában, egy rotundával összekötve valamikor 420 környékén.
Míg Antichos kegyvesztett lett, addig Laususnak jól mentek a dolgai. Családja nem lévén a vagyonából egy szoborparkot alakított ki a különleges hosszúkás palotájában. Köztük olyan hírességek is, mint a 12 m magas Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra.
Lausus erősen katolikus volt. Elmondása szerint csak hobbiból gyűjtötte a szobrokat. De őket nagyon.

Az, hogy a két palota ennyire egymás mellé, már-már baráti viszonyba épült, jól megkavarta a régészeket. Még a közelmúltban is vita tárgya volt, hogy most akkor melyik kő kihez is tartozik. Meg egyáltalán egy palota van ott, vagy kettő.
A korabeli leírások szerint 50 arisztokratikus palota volt ezen a környéken. de egyenlőre csak ezt a kettőt találták. Így különlegesen értékesek.

476-ban hatalmas tűzvész pusztított Konstantinápolyban. Ennek a fél környék áldozatául esett, köztük Lausus palotája is a szobrokkal együtt.
Egyes leírások szerint a palota romjait ciszternaként használták. Ma az 1001 Oszlopos Ciszterna (Binbirdirek Sarnıcı), vagy más néven Philoxenosz ciszternája néven ismert. De ez kissé odébb található, így az valószínűleg valami más épület volt hajdanán.

A Paykhane utca romjai
Az 1001 Oszlopos Ciszterna mögött, a Peykhane utcában olyan romokat találtak, amelyek alapján palotát valószínűsítenek. De egyenlőre nem tudni semmit, hogy ki mikor és miért épített ide palotát. Bár a miért eléggé valószínűsíthető: kint esett az eső, és kellett egy kis zug, ahol az ember meghúzhatja magát…

A kb 7 x 20 m-es épület és a hozzá tartozó rotunda ma 3 bolt alatt található. Egyik szőnyegbolt. Gyertek be, nézzetek romot, vegyetek szőnyeget! Csak nektek, jó áron!