Leges-leges-leg

A török nyelv nagyon hasonlít a magyarra (ez az előnye és a hátránya is 😀 ). Viszont vannak benne olyan elemek, amik nincsenek a magyar nyelvben. Sőt, más európai nyelvben sem találunk. Ettől persze kicsit nehéz lesz lefordítani, viszont ettől lesz nagyon érdekes és különleges.

A magyarban a melléknevek fokozása a bébé és legbébé, vagy szebben a -bb és leg…..bb a fokozás szabálya. Ha valakinek már nagyon régen volt a magyar nyelvtan órája (és akkor is éppen a másik nemet nézte vagy a Ludas Matyit olvasta) annak egy példa: szép, szebb, legszebb. És van egy magyar specialitás is, a leges-leges-leges-leg… amit ugye addig fokozunk, ameddig csak a kedvünk tartja. Ezt a verziót én még nem láttam más nyelvben, de ha valakit ismer ilyet, léci írja meg. 🙂

A török nyelvben csak alapfok, középfok (bébé), és felsőfok (legbébé) van. Nincs legfelső fok, vagy szuperfok, bármi is legyen a neven. Van viszont valami, ami ehhez hasonlít, de mégis más. Amikor nagyon szeretnénk a melléknevet hangsúlyozni, akkor használjuk. Leggyakrabban a színeknél.

Ennek a használata nagyon egyszerű. A melléknév első szótagját kell megkettőzni. A többi – nekünk magyaroknak – megy automatikusan, vagyis a hang kicsit deformálódik a könnyebb (és jobban hangzó) kiejtés érdekében.

Példa: a kék szín törökül mavi. Ha ezt fokozzuk a kékebb çok mavi, míg a legkékebb en çok mavi lesz. A melléknév fokozása tulajdonképpen ennyi.

Viszont mi kiemelhetjük, hogy az a kék nagyon fontos kék. Vagy mondhatnánk azt is, hogy nagyon kék, de nem fokozás értelmében. Vagy egyszerűen csak azt akarjuk mondani, hogy tök kék. Akkor ebben az esetben azt mondjuk, hogy masmavi. Ez nem egyezik meg azzal, ha azt mondjuk, hogy ég kék, tengerkék, stb… Azoknak is megvannak a török verziói.

Magyaroknak ez nagyon egyszerű. Egyszerűn a mavi szó első szótagja duplázódik, ebből lesz a mavmavi. Na most már csak ezt kell elmondani gyorsan egymás után hússzor, és máris automatikusan átalakul masmavi formába.

Ha egy melléknevet ilyen formában képeztünk, azt már nem lehet fokozni. Nincs olyan, hogy en çok masmavi. A két dolog teljesen különböző. Nem is lehet összehasonlítani. Vagyis nem mondhatjuk, hogy a masmavi kékebb, mint az en çok mavi. Sem fordítva. Olyan messze állnak egymástól, mint a traktor az atomfizikától.

Ez alapján a színek a következőképpen néznek ki. (táblázatmodul hiányában az oszlopok jelentése: török, fokozott török, magyar, megjegyzés)

• Siyah -> simsiyah – fekete (pl. egy macska lehet simsiyah kedi)
• Kara -> kapkara – fekete (a siyah arab eredetű szó, míg a kara régi, török. Kapcsolatban van a magyar korom szóval)
• Beyaz -> bembeyaz – fehér (pl. a frissen lehullott hó miatt az egész város lehet bembeyaz)
• Kırmızı -> kıpkırmızı – piros (vörös) (pl egy ideges ember)
• Mavi -> masmavi – kék (gyakran használják a tengerre, ha nagyon szép kék)
• Yeşil -> yemyeşil – zöld (ha valaki imádja a zöldet, és minden ruhadarabja zöld, amikor kimegy az utcára és még a körömlakkja, a fülbevalója és a nyelve hegye is zöld, na akkor ő aztán tényleg yemyeşil)
• Mor -> mosmor – a mor egy nagyon sötét-lilás kéket jelent. Nem egyezik meg sem a sötétkékkel, sem a lilával. Általában lilának fordítják.
• Pembe -> pespembe – hivatalosan rózsaszín, de az igazán rózsás rózsaszín az a gülpembe (rózsa színű rózsaszín), amiről még egy dal is van. Ezt nem tudom mire használják, talán amikor Barbie babából kitör a rózsaszín öröm, akkor ő biztosan pespembe…
  Sarı -> sapsarı – sárga (figyeljük meg a hasonlatot a magyar sárga és a török sarı szó között)

Ezeknek a használata általában azt fejezi ki, hogy túlságosan. Talán túlkék, túlzöld lehetne a jó fordítás. Gyakran akkor mondják, ha valaminek a színe nagyon szimpatikus, mint a kék tenger. De ennek pont az ellenkezője is gyakori, amikor valakire ráborult a rózsaszín bolt, akkor indián módra azt mondjuk: uff, pespembe

Na de ne álljunk meg itt! Hiszen a fenti szabály nagyon sok esetben melléknevekre is használható.

A csípős paprikás bejegyzésnél már láttuk, miképpen szerezhetjük meg a bazár legcsípősebb paprikáját. De ha úgy érezzük, hogy ez még mindig nem elég, a már ismert módon a török csípős, azaz az acı szót is leképezhetjük, amivel apacı lesz. Ez egy olyan varázsszó, amit ha kimondunk, az eladó képzeletében megjelenik egy olyan világ, ahol ameddig a szem ellát csak olyan csípős érzés van, ami már mindent szétmart, és mar maradt más.

Az irodalomból tanultunk olyat, amikor a szín képként jelenik meg (tudjátok: lila dalra fakadt nyakkendő), és azt szinesztéziának hívtuk. Arról viszont senki nem szolt semmit, ha a csípős íz jelenik meg kép formában, akkor az micsoda. Talán gasztronómia?

Bárhogy is legyen, az apacı egy ilyen kifejezés. Biztosak lehetünk benne, ha ezt a szót kiejtjük a bazárban, az eladó hátra fog menni a raktár titkos sarkába, és valami olyat fog adni, hogy tutira estére a tűzoltóságon fogunk kikötni…

És még mindig nincs vége! 🙂

Sajnos a nyelvtankönyvek, és a nyelvtani bejegyzések már színeknél véget érnek, holott van még más is, ahol jó eredménnyel lehet használni a nyelv eme szépségét. Ilyen a káromkodás.

Igen, ez sajnos általában kimarad a könyvekből, kivéve a Kapd elő c. sorozat török verziójában. Ha jól emlékszem, a 101. oldalon van néhány tipp. Bár azok többsége olyan, amit nem használnak minden nap, így kire használjuk, biztosan ledöbben, míg a hirtelen lett közönségünk hangos nevetésbe kezd. Az egyik ilyen az eşoğlu eşek, minek jelentése szamár fia.

Így aztán felmerül az igény arra is, hogy azt mondjuk, hogy hülye, meg nagyon hülye. A jó hír, hogy a fenti módszer itt is használható.

• Salak -> samsalak, sapsalak – A salak kb. hülyét jelent. A samsalak-ot fordíthatjuk tök hülyének. Ennek van egy olyan verziója is, hogy Ne kadar çok salak. Ami kb. azt jeleni, hogy mekkora idióta, vagy hát ez meg mekkora idióta
• Deli -> depdeli – A deli az őrültet jelenti. A depdeli pedig az, aki lógó nyelvvel és pizsamában fel-alá rohangál a metróban.
• Manyak -> masmanyak – ennek jelentése olyan, mintha valaki majom módjára gondolkodna. Ez alapján a masmanyak egy egész őserdőt jelent. Ezt csak Tarzan tudhatja, milyen lehet…
• Aptal – egy különleges szó. Ez annyira hülye, hogy értelme tovább fokozni, így enn
  ek a szónak nincsen ilyen változata.

Természetesen a káromkodások csak mint érdekességképpen szerepelnek itt. Senkit nem buzdítok a használatára. A bazárban kifejezetten nem jó alkudozásra. Könnyen lehet, hogy az eladó kezében levő igencsak nehéz tárgy repülésbe kezd és a célja mi leszünk. És persze a bazárban sok embernek van nehéz, jól röptethető tárgya.