Kara – fekete

A Fekete-tenger neve törökül Karadeniz.

Ezzel mindössze csak két probléma van: törökül a feketét siyah-nak mondják (és írják).
És persze a tenger sem fekete…

 

Fekete-tenger (Cide)
Fekete-tenger (Cide)

A modern török nyelvben a fekete szó (siyah) az arabból származik. Maga a Karadeniz kifejezés viszont sokkal-sokkal régebbre vezethető vissza (deniz = tenger).

A török nyelvben a színek legtöbbje az arab nyelvből került be a mindennapi szóhasználatba. De pl a sárga megmaradt eredetibe. Ami azért is érdekes, mert ez megegyezik a magyar verzióval (törökül sarı). Ezt azért nehezen lehet a 150 évvel igazolni.

A többi színekkel kapcsolatos szavukat viszont időközben átvették az arabból. De nem felejtődött el! Sok helyen még ma is használják különböző formákban. Elsősorban települések és földrajzi neveknél (pl. Karaköy – Fekete Falva).

A régi török szavak így néznek ki:

  • Kara – ma: siyah (fekete)
  • Ak – ma: beyaz (fehér)
  • Kızıl – ma: kırmızı (vörös)
  • Sarıġ – ma: sarı (sárga)
  • Yaşıl – ma: yeşil (zöld)
  • Kök – ma: mavi (kék)

Vegyük észre, hogy a kék régi török elvnevezése is megegyezik a magyaréval! 🙂 Eredete pedig a gök (ég, égbolt) török szó.

Most már láthatjuk, hogy miért is nem Siyahdeniz az a bizonyos Fekete-tenger, hanem Karadeniz.

De álljunk csak meg! Mégis mitől lesz ez a tenger fekete, ha egyszer kék?

A történelmi magyarázat szerint régen az égtájakat színekkel jelölték. Mégpedig azok, akik valahol Anatóliában éltek. Ők az északot feketének, a délt vörösnek, a nyugatot fehérnek, a keletet pedig sárgának vagy kéknek hívták.

Ezeket az égtáji neveket ma meg is találjuk a térképen. Mégpedig tengerek (néha pedig folyók) formájában: Fekete-tengert (Karadeniz), Fehér-tenger (Akdeniz – azaz Mediterrán-tenger), Vörös-tenger (Kızıldeniz) és Sárga-tenger (Sarıdeniz).

Ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy a Vörös-tenger nincs éppen közel. A Sárga-tenger pedig igencsak messze van. Ebből következtettetünk arra, hogy az égtájak színekkel történő elnevezése eléggé gyakori lehetett valaha.

Még egy magyar adalék a végére:

A Kara szó megtalálható a magyar nyelvben is. Mégpedig személynév formájában. Névnapok: január 16, május 28. Belőle kialakult nevek még: Karád, Karcsa és Karsa.

Viszont nincs köze a Karácsonyhoz, ami a macedón kracsun (napforduló) szóból ered (viszont, hogy az honnan származik…? 🙂 )…

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.0/10 (1 vote cast)
Kara - fekete, 8.0 out of 10 based on 1 rating
 

6 Replies to “Kara – fekete

  1. Az Akdeniz (Földközi tenger) Törökország déli részén van, ha jól tartom a térképet 🙂 . A nyugati oldalon inkább az Égei, és a Márvány tengert látom….
    Persze lehet, hogy egy nagyon régi térképet kellene néznem, és akkor a “helyére kerülne” minden tenger 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Igen, egy régi térkép sokat segíthet. 🙂 No nem azért mert azok pontatlanok, vagy rosszul vannak tájolva… 😉

      Lehet, hogy amikor Anatóliát írtam, ott lettem félrevezető. Itt most nagyobb méretben kell gondolkodni. A mai Törökországhoz képest A Földközi-tenger (Mediterrán-tenger) tényleg délre van. De ha nagyobb léptékben nézzük, és a közel-keletet is beleszámoljuk, akkor már mindjárt az lesz a nagy nyugati tenger. Viszont ez a név nem arab eredetű.
      És ahhoz képest lesz mindjárt a Vörös-tenger a déli tenger.
      Más nyelvben, a latin eredetű Mediterránt használják, ami már középső tengert jelent. Mivel az volt középen a római időkben. Magyarul is hasonló okokból földközi az a tenger. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      1. OK, köszi.
        A török blog alapján csak Törökországban, illetve az Anatóliai félszigetben gondolkodtam. De valóban írtad hogy arab eredetű a szó, tehát gondolhattam volna, hogy inkább az arab területet szem előtt tartva “nézzem” a térképet.

        Más: kérted valamikor augusztusban, hogy írjak a magyar TV műsorok vételi lehetőségéről. 3 hete ott van a http://www.ha5oj.hu oldalon 🙂

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .