Kalandok Isztambulban és Törökországban.
Reptéri transzfer és szállás: Ramazan Timzan, aki magyarul is tud.

Reptéri transzfer és szállás: Ramazan Timzan, aki magyarul is tud: info@timzan.com

média

A hírekben sokszor előkerül a fejkendő kérdése, amit sokszor csadornak is hívnak. A törökök ezt turbánnak nevezik (nemtől függetlenül).

Mivel a médiának nem célja a hiteles tájékoztatás, sem az, hogy olyan embereket alkalmazzanak, akik műveltek, vagy esetleg tudnak olvasni, vagy talán még a dolgoknak utánanézzenek, és különben is a média nem rest a európai (nyugat-európai) ember felsőbbrendűségét hirdetni és a többi népet, kultúrát lenézni, ezért úgy érzem, illik összefoglalni a dolgokat, hogy értsétek, átlássátok, és legfőképpen ne dőljetek be az ostoba médiának.

Remélve, hogy a fenti bekezdéssel rengeteg embert megsértettem, bele is vághatunk.

A történet a Koránnál kezdődik. Sokan úgy gondolják, hogy a Koránnál van minden elrontva, mert ott van leírva, az asszonynak csadort kell viselnie, hogy ne legyen feltűnő. Vagyis a nők csak másodrangú lények.

Na most aki ezt mondja, arról biztos, hogy nem olvasta a Koránt, és akitől az információi származnak, az sem. Ugyanis semmi ilyen nem áll benne. A nőnek joga van megvédeni magát az idegen férfiaktól. És ennek a védelemnek egyik része, hogy eltakarja az arcát. E mellett olyan ruhát hord, ami a test csábításait is elfedi. Röviden ez a lényege. Bővebben a lenti linkeket ajánlom a témával kapcsolatban.

Sajnos ez a kiváltságos jog az idők során megváltozott. Vagyis túlzás azt mondani, hogy megváltozott. A Korán arab nyelven íródott több, mint 1400 évvel ezelőtt, egy olyan korban, amikor olvasni kevesen tudtak. És bár később is sokkal többen tudtak olvasni, mint a fényes középkorban, ez elenyésző volt. Az arab írás pedig nehéz, és még nehezebben értelmezhető. Gondoljunk csak bele, hogy a történelem során hányan haltak meg, mert a Bibliát másképpen értelmezték, másképpen olvasták, másképpen fordították. Egyetlen egy i betű is hatalmas kavarodást okozott. A Koránnál is voltak hasonló események. Sokan a mai napig éppen azért ítélik el a fordítást, mert hogy az torz. Miközben sokan pedig úgy olvassák, hogy nem értik a jelentést. Csak valaki azt mondta nekik, hogy azt jelenti, és kész.

Amikor a Korán készült, azon a sivatagos régióban a nőnek az értéke majdhogynem nulla volt. Egyáltalán nem volt ritka, hogy ha a gyermek nő volt, azt megölték. Erre még törvény is volt. Mert a nő mindig csak otthon van, nem tud kereskedni, nem tud harcolni, nem tud az állatokra vigyázni, stb… Még ha ezek nem is teljesen valós indokok, akkoriban ez természetes volt. A Koránban levő parancsolatok ezt az állapotot akarták megváltoztatni. Pl. a 4 feleség sem azért készült, hogy 1 férfi 4 nővel is felér, vagy, hogy több nőnek is parancsolhat. Hanem azért, mert az állandó háborúzgatásokban (ami már akkor is volt, mert a víz már akkor sem volt elég) rengeteg özvegy maradt magára. Azokat korábban nem látta el senki. Ez egy új lehetőséget adott, aminek meglepő módon pont az asszonyok örültek legjobban. Hiszen az idősebb nő volt mindig a főnök, aki a mosogatásra, szemétlevitelre és más nem éppen kellemes munkára befogta a fiatalabbat.

Csakhogy idő közben a csador, vagy más néven a fejkendő szokássá vált. Ilyet egyébként látni Magyarországon falun is, vagy a templomban az apácákon. Tehát nem egyedülálló. Viszont ahogy teltek az évek múltak, a gondolkodás nem. Ez a lehetőség a védelemre teljesen átfordult a kötelességre. Sőt, a korunk amerika-ellenességének köszönhetően mára más szimbolikus is lett. Hiszen ha az amerikaik tangában járnak, és ez kezd elterjedni, akkor ha kötelezzük a nőket a csadorra, akkor ezzel védhetjük az országot Amerika ellen – áll a gondolkodásban.

Abba most nem akarok belemenni, hogy ebben mennyire van igazuk, vagy sem. Bár tény, hogy Magyarország szépen lassan veszíti el a kulturális értékeit (a folklór boltban azt mondták, hogy már csak egy ember készíti a különleges fekete porcelánt. Ha ő meghall, akkor soha többé senki nem fog olyat gyártani), így érthető az arab országok félelme, még ha a módszerrel azért vannak fenntartásaink.

Mielőtt áttérünk a törökországi helyzetre, fontos, hogy megkülönböztessük a fejkendőket.

Amit mi általában ismerünk, és csadornak hívunk, az a teljes bezárkózás. Van annál durvább is, amikor olyan, mint középkori páncélos lovag, hogy a szeme sem látszik ki. De ugyan úgy a vallási turbán az az egyszerű fejkendő, ami csak a hajat takarja. Ilyet látni sok helyen falun Magyarországon is. Ez nem is olyan régen még azt jelképezte, hogy valaki tartja a vallását, használja az abban rejlő lehetőséget, vagyis megvédi önmagát. Ezt ne keverjük össze azzal, ami sok helyen ma is van itt falun, az egyszerű fejkendőt. Ami már inkább hagyomány. Vagyis ha valakit városban látunk kendővel, akkor ő a vallását tartja, míg falun a szokást.

A fejkendő, ne felejtsük el, hogy a védelmet nyújtsa. Így aki azt hordja, az komolyan gondolja, ellentétben azzal a sok ostoba ——– (ide valami csúnyát akartam írni), akik most divatból hordják, és alul testhezálló ruha van rajtuk, vagy bikini….

Tulajdonképpen ez az, amiről írni akartam eme hosszú bevezető után.

Törökországban az Oszmán Birodalom idején az irányadó vallás az iszlám volt. De e mellett mindenki azt a vallást követte, amelyiket akarta. Akkoriban inkább a hagyomány miatt volt a fejkendő viselete. Jó középkori szokás szerint az uralkodó a vallási ügyekbe beleszólt, és a vallási vezető az uralkodóéba. A törökök eme kínos problémát úgy oldották meg, hogy I Szelim 1517-ben elfoglalta Egyiptomot, és a kalifát (a vallási vezetőt, mint a pápa) Isztambulba vitette. Itt lemondatta a jogairól a saját és utódjai javára. Vagyis az uralkodó volt egyben a vallási vezető is.

1924-ben, az I. Világháború után Atatürknek egyik első feladata az volt, hogy a világi és az egyházi irányítást ketté választotta. Vagyis egyik sem szól bele a másik dolgába. Bár ezzel együtt az Iszlám vallás vezető nélkül maradt, ami talán ma hiányzik. A szekularizmus, vagyis az állam és a vallás szétválasztása, a modern török állam egyik alappillére lett.

Fontos, hogy kimelejük a modern szót, mert ez az egyik legfontosabb, ami körül ma megy a balhé. De ne szaladjunk ennyire előre.

Az állam és a vallás szétválasztása nem csak abból állt, hogy nem szolnak bele egymás dolgaiba, hanem hogy pl. az iskolában, közintézetekben nem volt szabad fejkendőt használni.

Micsoda, egy Iszlám országban tilos a fejkendő?

Nem, nem tilos, csak egyes helyeken.

No, és ez adja a csavart a dolgoknak. Ugyanis ezzel mindjárt előjött egy szép indok, miért nem engedjük a lányunkat az iskolába. Persze ez csak egy indok. Neki kendője van, mert muszlin, azt nem veheti le, így meg akkor hogy menjen iskolába? - így hangzik a gondolatmenet, ami több helyen sántít. Pl. a kendő használata NEM kötelező. Ez ellen pedig úgy próbáltak segíteni, hogy külön lány és fiú iskola volt. Ilyen volt Magyarországon is, nem olyan régen. Ma már ezt össze-vissza kevergetik, cserélgetik. Mindenki döntse el, hogy ez mennyire jó, vagy sem. Szerintem annyiban jó, hogy a fiuk és lányok másképpen tanulnak, annyiban viszont rossz, hogy a két nem egymást kevésbe tudja megismerni, és ez a párkeresésben komoly nehézségeket jelenthet.

Tehát úgymond az anti-feministáknak nem igazán tetszett ez a megoldás. Főleg mert Atatürk döntésével a női egyenjogúság sokkal inkább előtérbe került (csak egy megjegyzés, hogy a női
szabad választójog Törökországban sokkal előbb volt, mint sok mai európai uniós országban, így aki a törökök uniós csatlakozásában a női jogokat félti, az ——– (ide is csúnyát akartam írni). Törökország –  1934, Franciaország – 1945).

Minden szép volt, és jó volt egészen néhány évvel ezelőttig, mikor a jelenlegi párt azzal nyerte a választást, hogy előhozta ezt a témát. Egyébként is az erősen vallásos miniszterelnök már súrolta azt a határt, amit Atatürk rendszere még elfogadott. Majd amikor a fejkendőt  használatát engedélyezte az országban, végkép kiborult a bili.

Miért? Miért baj ez, hiszen engedélyezésről van szó, nem pedig korlátozásról? És így legalább több lány mehet iskolába?

Azért, mert az Atatürk törvénye egyértelműen kimondja, hogy az állam nem avatkozik bele a vallási mindennapokba. Ezt súlyosan megsértette. Átlépett egy olyan határt, aminek nem tudni, mi lesz a vége. Mert egy picit mindig lehet tovább menni. Azok, akik pedig iskolába nem jártak, azok most se fognak. Ez csak egy indok volt.

Mindezzel együtt megkezdődött az ország iszlámosodása. Ettől nagyon sokan félnek. A szomszédos Irak (ezt sose fogom megszokni, hogy Irak meg Irán a szomszédban van) példája igencsak ijesztő. Ezzel együtt a vallás egy divat lett. És egyúttal egy kifogás is. Aki jó állást akar egy kormányzati intézetben elég csak azt mondania “Nekem a fejkendő miatt nincs munkám” “Na gyere, dolgozz nálunk”

Természetesen szó sincs róla, hogy nem lehet valaki fejkendővel mondjuk autószerelő, ha éppen azt szeretné. Viszont ezzel sok embert maguk mellé tudtak állítani.

Azóta az emberek meg akarják mutatni, hogy ők mennyire vallásosak. Képesen az utca közepén imádkozni. Persze ha vége van, akkor irány a kávézó, vagy a rakı-tanya. Mielőtt bármely tisztességes hívő felhördülne, szeretném tisztázni, hogy nem mindenki ilyen. Sőt!

Ma már meg kell különböztetnünk azokat, akik valóban vallásosak, és azért viselnek kendőt, azoktól az emberektől, akik mindezt divatból csinálják. Azokat nemcsak a kevésbé vallásosak (nem tudok jobb szót rá), hanem a valóban vallásosak is lenéznek.

Igen, most ilyen furcsa helyzet van, hogy azt, aki kendőt visel és testhezálló ruhát, vagy bikinit, azt az is lenézi, aki fejkendős és az is, aki nem.

Tehát összegezve:

  • A fejkendő engedélyezése ellent mond a török alaptörvénnyel, amit még Atatürk állított fel, mert az állam beleszól a vallásba.
  • Az állam vallási mozgalmainak hatására a vallás egyfajta divat lett.
  • A vallás előretörésével az ország iszlámosodása kezdődött, amitől sokan félnek, és nem egyeztethető össze a modern Törökországgal. Vagyis sokan úgy érzik, ez visszalépés.

Remélem Ez az írás segít abban, hogy ez a téma érthető és átlátható legyen.

—-

Ajánlott linkek:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
article clipper A török fejkendő kalandjai
 

Share and Enjoy

  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai
  • wp socializer sprite mask 16px A török fejkendő kalandjai

178
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!

Adja meg e-mail címét, hogy feliratkozzon a blogra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben.

Csatlakozás a többi 15 feliratkozókhoz

Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Learn Turkish
güle güle
“goodbye”
Kalandtérkép
Időjárás most!