Vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a közért ugrott le hozzánk.
Törökországban, de leginkább Istanbulban a közértek kicsit mások.
Ennek talán a fő oka az, hogy hatalmas verseny van főleg a kis és nagy közértek között. Valóban minden sarkon van kis közért és nagyon népszerűek. No persze nem azért, mert olcsóak lennének, vagy nagy lenne a választék, hanem mert nagyon kényelmesek.
Legfőbb tulajdonságuk, hogy közelebb vannak, mint gondolnád.
Mégis, mennyire közel?
Annyira, hogy akár bent vannak a konyhában. Ugyanis minden kis közértnek van egy telefonszáma.
Állatira baró, hogy ha az ember sütés közben rájön, hogy nincs elég tojás, akkor elég csak egy telefon, és pár perc múlva már ott is vannak a tojással.
Reggel nem kell elmenni kenyeret venni, mert a kenyér, tej és a friss újság magától jön a házhoz. De akár csokit is lehet kérni. 🙂
Najó, ez eddig nem poén, csak roppant kényelmes. De nem elég törökös.
A mókás az, amikor a kis közért sűrűbben lakott területen van, ahol a közért része a háznak. Vagyis a földszinten van. Számtalan ilyet lehet Budapesten is látni.
De olyat nem, amikor megindul a kis kosár azon szerencsés lakásából, aki a közért fölött lakik. Majd lekiabálnak, hogy „Léci dobj be 2 kg kenyeret meg 3 kg újságot, de ne legyen különszám, mert annyit nem bírok felhúzni!”
És már jön is az eladó a kenyérrel, meg a visszajáró pénzzel.
Meg amikor az utcán játszadozó kis srácokat kérik meg vagy egy arra sétáló ismerőst. 🙂