Isztambul látnivalói közül egyik legérdekesebbek a mecsetek (törökül cami – dzsámi). Főleg azon turistáknak, akik még sohasem jártam Iszlám országban, vagy nem találkoztak még a muszlim építészettel. Mindezek mellett viszont nem hanyagolhatóak el a templomok és a zsinagógák sem.
A mostani leírás abban segít, hogy ne csak egyszerű turistaként berohanjuk-kirohanjunk, hanem tényleg évezzük az épületek spirituális és építészeti csodáit.
Elsősorban a mecsetekről, dzsámikról írok, mert szerintem azok a leginkább különbözőek attól, amit Magyarországon találhatunk.
Yeni Cami – Istanbul
Nagyon leegyszerűsítve a dzsámi a templom helyi megfelelője. Ez talán eléggé nyilvánvaló, de valahogy a turisták szeretnek megfeledkezni róla, hogy ez is éppen olyan szent hely, és fontos a helyi lakosoknak. Ezeket végiggondolva a „szabályok” nagyon egyszerűek: kulturáltan kell viselkedni, nincs mobiltelefon, nincs hangoskodás, felmászás a falra, stb…
Imaidőben is bent lehet maradni a mecsetben, csak akkor húzkodjunk meg valamelyik sarokba, ne zavarjuk, és leginkább ne fényképezzük az imádkozó embereket.
Egyébként az ottani emberek nagyon kedvesek. A dzsámi gondnokával általában eléggé jól el lehet beszélgetni. Fel lehet kérni, hogy mutassa meg a mecsetet. Így akár érdekes, sosemlátott helyekre is bejuthatunk. Vagy felmehetünk a minaretbe, a dzsámi felső emeletére. Az ilyen magán idegenvezetés persze pénzbe kerül, de szerintem mindenképpen megéri.
Sok esetben nem is nekünk kell felkeresni a turistafőnököt, hanem ő fog megtalálni minket.
Fontos még, hogy dzsámi, zsinagóga és templomba lépés előtt gondoskodjunk a megfelelő öltözetről. A hosszú ruha mindenhol kötelező, vagy legalább illendő. A dzsámiknál a nők haját kell egy kendővel eltakarni, és ha jól tudom, akkor a zsinagógákban a férfiaknak sapkát kell viselniük.
A dzsámikba és a muszlim szent helyekre (pl. türbe) nem lehet cipővel belépni. Azt a kapuban kell levetni. A cipőnket polcra, néhol pedig kulcsos kis szekrénybe tehetjük. Mégis inkább javasolt, hogy egy zacskóba tegyük, és vigyük magunkkal. Igaz, a hírhedt cipőtolvaj, már csak a mesében él, de akkor is jó a zacskó, ha esetleg másik kijáratunk hagyjuk el az épületet.
Selime Camii – Edirne
No, és akkor lássuk a dzsámikat kicsit részletesebben!
A dzsámik építészeti szempontból is lenyűgözőek. Mindemellett egy zsúfolt zajos napon jó érzés bemenni egy ilyenre helyre megpihenni, élvezni a hatalmas belső teret.
A dzsámik több korszakra oszthatóak. Vannak a kezdeti dzsámik, a fa dzsámik. Ilyeneket Törökország belsejében lehet elrejtve találni.
Mahmut Bey Camii (1366) – Kasaba (Kastamono)
Majd ezt követték a kő dzsámik. Őket általában Régi Dzsáminak (eski cami) hívják a helyiek. Ők még egyszerűek voltak, de már hatalmasak.
Öreg Dzsámi – Edirne
Az előbb bemutat dzsámikat Isztambulban nem találjuk. Isztambul elfoglalása merőben megváltoztatta a dzsámik építészeti stílusát. Fényűzőek lettek.
Sultan Ahmed Camii (Kék mecset) – Isztambul
E mellett Isztambulban és a Bizánci Birodalom területén megtaláljuk a korábbi templomok átalakított verzióit is. Az Isztambuli dzsámik építészete sokban hasonlít a korábbi bizánci templomokéhoz.
Az AyaSofya. Hivatalosan sem dzsámi, sem templom, hanem múzeum.
A fő épület a bizánci templom, míg a minaretek az oszmán dzsámi részei.
Az Oszmán Birodalom hanyatlásával fokozatosan erősödött az európai kultúra, így az európai építészeti stílus is. Megjelentek a barokk dzsámik.
Dolmabahçe Camii – Isztambul
A dzsámik története nem ért véget a modern korral. Továbbra is készülnek újabb és újabb mecsetek. Ezek általában vegyesen használják a régi és az új stílusokat.
Modern dzsámi – Kınalıada (Isztambul)
A dzsámik felépítése a következő: A mecset bejárata előtt van egy (általában) zárt tér, egy kert. Itt található egy kút, ahol a hívők az imádkozás előtti rituális tisztálkodást végzik. Innen juthatunk be a dzsámi belsejébe.
Belül egy hatalmas tér van. Ritkán szokták több részre osztani. Egyedül a nőknek fenntartott terület az, ami rendszeresen elkülönül. Ide csak a nők léphetnek be, de ők nemcsak itt imádkozhatnak, hanem a többiekkel együtt is. Tehát ez csak egy lehetőség.
A belső rész fő elemei a Mihráb és a Minbar. A Mihráb az imafülke, ami Mekka felé néz. A vallási vezető (Imám) szokott benne ülni. Ő irányítja az imádkozást. Ilyenkor nincs „előadás”, c
sak imádkozás.
A Mihráb egy emelvény, ami nagyon hasonlít a templomban levő pulpitussal. Különleges alkalmakkor Imám innen tart beszédet a hívőknek.
Az ajtóhoz közel találunk egy órát, ahol a napi imádkozások idejét láthatjuk. Érdemes megjegyezni, kb. mikor vannak az imaidők, hogy lehetőleg csendes időszakban érkezzünk a dzsámikhoz.
A szultáni dzsámikban van egy speciális rejtett fülke is. A szultán itt tudott imádkozni úgy, hogy senki se tudja mikor is tartózkodik a mecsetben. Így a merénylőnek más helyett kellett keresnie.
A dzsámik régen nem magukba álltak, hanem egy komplexumot képeztek. A dzsámi mellett a minaret (magas torony, ahol az Ejzán imára hívja a hívőket. Túristák kedvence reggel fél hatkor), temető és türbe, szegényszállás, iskola, karavánszeráj (ahol a karavánok megpihenhettek éjszakára, és egyben üzletelhettek is) is volt. A Szulejmán Dzsámi mellett ma is megtaláljuk ezeket.
Összefoglalva:
Függetlenül attól, ki milyen vallású, a dszámikat érdemes meglátogatni, mert érdekesek, szépek, és lenyűgözőek.
Krimi Anglikán templom – Beyoğlu (Isztambul)
Isztambulban az Oszmán Birodalom kezdetétől fogva engedélyezték a szabad vallást. Ennél fogva Isztambulban számos Keresztény templomra bukkanhatunk. Attól függően, hogy az adott korszakban mennyire volt elfogadott, vagy csak megtűrt a nem-Iszlám vallás, úgy változnak a templomok. A nehéz időszakban épített templomok eldugott, rejtett helyen vannak. Sokszor egyszerűen csak két ház között, vagy magas fallal van védve. Míg a békésebb időszakban magas, jól látható helyekre épültek.
Mivel az Oszmán Birodalomban igencsak vegyesen voltak a különböző népek, így a Keresztén templomok is nagyon változatosak. Találunk velencei és genovai Római Katolikus; rum (anatóliai görög), ukrán, orosz, krimi és bolgár Ortodox; és örmény Katolikus templomot is. Leggyakrabban az óvárosban, de Kadıköy, Kuzguncuk városrészben is sok rum és örmény templom van. De még Beşiktaş-ban is találunk örmény templomot.
Érdekesség, hogy délben itt is hallhatunk haragszót. De nem valószínű, hogy a Nándorfehérvári győzelmet ünneplik. 🙂
A nándorfehérvári másik diadal, amit a törökök nyertek meg 1521.-ben.
Kép a Topkapı palotában található.
Templomot nem olyan könnyű látogatni, mint egy dzsámit. Sok templom zárva van, és meg kell keresni az illetékest, hogy bejussunk. A bejutás pedig általában fizetős.
A templomok és a mecsetek mellett a zsinagógák is békésen elférnek. Sőt, van olyan utca, ahol mindhárom vallási hely megtalálható. A legtöbb zsinagóga Beyoğlu városrészben, a Galata-torony közelében van. De máshol is találkozhatunk velük (pl. Kuzguncuk). A zsinagógák változóan vannak nyitva a turistáknak.
Mindez jó példa arra, hogy évszázadokon keresztül igenis békésen megférhet egymás mellett a három nagy vallás.
Mi amivel Isztambulban találkoztunk: "kendőt" és kötényt adnak a turistáknak, volt, hogy zacsit is kaptunk a cipőnek. A kendő-sál valami isteni puha volt. Mi nem tapasztaltuk, hogy a férfiaknak fejfedőt/sapkát adtak volna. Viszont aki férfiként rövid nadrágban akart bemenni a dzsámiba, ő is kapott kötényt:) Sajna egyetlen egy keresztény templom nem volt nyitva, amit találtunk, de még időpont se:( Ezt nagyon sajnáltam, mert szépek az ortodox templomok is. ja és ha valaki kényes a mezitlábas járkálásra, készítsen be a táskába zoknit.
Köszönjük a kiegészítéseket! :)A férfiaknak fejkendő, sapka viselete a zsinagógákban kell. De ebben nem vagyok biztos. Eddig csak a budapesti nagy zsinagógában voltam, és ott kérték. Isztambulban még nem jutottam be zsinagógába.Igaz, a turistahelyeken adnak fejkendőt, de sajnos nem minden időben, és nem mindenhol. Célszerű ha van egy dzsámi-csomagunk. :)Templomok közül az Istiklal Caddesi közepén levő katolikus templomba voltam. Az mindig nyitva van. Ha jól tudom, ez római katolikus, velencei építészet.Az ortodoxok gyakrabban vannak zárva. Szerintem a vasárnap reggeli misét kellene megpróbálni elcsípni.Én már tervezem, hogy a templomokat is jobban bejárom. Kadiköy városrészben nagyon változatosak. :)Még egyszer köszönjük a tapasztalatokat, kiegészítéseket! 🙂
-sóhaj- Majd legközelebb újra próbálkozunk. Ötletnek nem rossz a reggeli misét elcsípni. Más:Tegnap kibontottuk a máshogy kinéző gránátalma virág teát.:) Sokat gondoltunk rád hörpölés közben.:) Az íze olyan volt viszont, mint amilyet mi hoztunk. El is felejtettem akkor mondani neked, hogy torokkaparásra nyugottan iszogathatod, mert bazi magas a csersav tartalma:) Ma meg joghurtos-fokhagymás csirke pácot csináltam, és ismét te jutottál eszembe.:))) Holnap tabbouleh(állítólag a török megfelelője a kisir) készítek a csirkéhez:)
Egyenlőre még én is tesztelem a miseidőt. Majd beszámolok, hogy sikerült. :)A főzéshez sok sikert! 🙂 Hajrá hajrá! :)Lehet, hogy kell majd a gránátalmatea, mert ebben a melegben literesével isszuk a jeges vizet, és már mindenkinek fáj a torka. 😀
keresztény templomokban: zárt illendő öltözet (lábat nem mutatni), férfiaknak fedetlen fej, nőknek változó. eélebb Európában egyes templomokban nőknek fedett fej (kendő, kalap, stb).zsinagógában mindenhol: zárt ruházat, férfiaknak, nőknek fedett fej, nemek szeparálva. fedett fej zsidó temetőben is! alapjában véve midnig fedett fej.muszlim okat meg tudod. 🙂
Szerintem a legalsó képen az első Nándorfehérvári csata van amit mi nyertünk meg, mivel Fatih Sultan Mehmed van a kép alá írva, a másikat már Süleyman vezette 🙂
Pár szultánt csúsztattak. Ennyi még belefér a történelembe. Voltak már nagyobb csúsztatások is 😉
Jajj nándorfehérvári kis n szorri 😀 Így jár aki okoskodik mint én 😀
Ha már felvetetted ezt a témát, akkor tényleg hogy írják helyesen?
Az, hogy Nándorfehérvári csata, nem lesz nagybetűs, mert tulajdonnév? Mégiscsak egy konkrét csata. Nem egy nándorfehérvári (ahol minden hétvégén van 1-2 csata), hanem ez egy (és megismételhetetlen), A Nándorfehérvári csata. (Csupa nagybetű)
Annak a bizonyos csatának a neve (tulajdonneve) Nándorfehérvári csata. Ha pedig sorolod a városokat, ahol kisebb csaták voltak, akor kisbetűs, mert ott a csatákon van a hangsúly, az pedig csak a jelzője (melléknév), hogy hol volt.
Úgyhogy helyes a meglátásod!
Merhaba!
Bahçelievlerben,a Temaşa színház melletti Ulu dzsámiról mit tudunk?
És fényképek fellelhetőek-e róla?
Utána nézek neked! 🙂
Merhaba CyberMacs!
Az lenne a kérdésem, hogy a Vasat Atik Ali Paşa dzsámihoz Karagümrükben tartozik-e valami különlegesség? Vagy csak egy az ezernyi, középkorban épült isztambuli dzsámi közül?
A sok kupola miatt a bursai Ulu dzsámira hajaz, de furcsállom, hogy csak egy minaretje van!
Én őt találtam: https://goo.gl/maps/UxF2vdLPrBA2. Neki viszont 2 minaretje van. Elég nagynak néz ki, és ha jól értem, akkor komplexumról van szó. Mégis, alig találni róla képet a neten…
Történetéről is annyit írnak, hogy volt, aztán majdnem összedőlt egy földrengésben évszázadokkal először. Majd a XX. sz. közepén felújították.
Igen ez az, de én továbbra is minden képen egy minaretet látok!
Inkább magáról Ali Paşaról vannak adatok, miszerint bosnyák volt, de szinte csak Anatóliában ténykedett.
Itt van egy virtuálisan „bejárható” fotó. Azon látszik a 2 minaret.
Ali Pasákkal az a „baj”, hogy tele van velük a török történelem. Szerintem az ilyen-olyan okból Iszlámra áttért külföldiek 80% Ali Pasa lett a végén. Így nehéz nyomon követni, hogy melyik melyik.
Nehezen kerekedünk ki a történet végére :), mert amit Te küldtél, ez a Fatih dzsámi! 😉
Álláspontom szerint az „én” Ali Paşa dzsámimnak továbbra is egy minaretje van…
Ez nagyon gáz… Ez tényleg a Fatih dzsámi. Ezúttal viszont mosom a kezeimet, mert bizony Google utcatérképe adta ki ezt a panorámát. Mégpedig első helynek. Pedig még a panoráma kép neve is Fatih Camii…
Ezek után rendesen megnéztem azt a dzsámit, és valóban 1 minarettje van. Ha gondolod, a közelben van egy munkánk. Onnan elsétálok majd ide, és megnézem saját szememmel, mi is van itt valójában, hogy néz ki, stb…
A Google utcatérképe bizonyára azért adta ki a Fatih camiit, mert mindkettő a Fevzi Paşa caddesin található.
***
Mindenki tévedhet, pl. én is szégyenben maradtam magam előtt!
Én már jártam a Mihrimah Sultan dzsáminál, és most vettem észre, hogy onnan 5 és fél lépés lett volna a Karagümrükspor stadionja! És én ezt nem tudtam…!
***
Visszatérve, ha esetleg 1-2 képet kaphatnék az Ali Paşáról, a gyűjteményem számára. Mindössze ennyi lenne…
Én az a stadion mellett mennyit mentem szakadó esőben… azt hittem, sose érek a végére… 🙂
Oké, amikor arra járok, akkor megcsinálom róla a szokásos képeket.
Nemrég voltunk a Şeyh Süleyman Camii-ban, és alatta, mint szakmai érdekesség. Róla is felrakom majd a képeket. Legalább a gyűjtemény miatt. 🙂