Turistakalauz – Mecsetek, templomok, zsinagógák

Isztambul látnivalói közül egyik legérdekesebbek a mecsetek (törökül cami – dzsámi). Főleg azon turistáknak, akik még sohasem jártam Iszlám országban, vagy nem találkoztak még a muszlim építészettel. Mindezek mellett viszont nem hanyagolhatóak el a templomok és a zsinagógák sem.

A mostani leírás abban segít, hogy ne csak egyszerű turistaként berohanjuk-kirohanjunk, hanem tényleg évezzük az épületek spirituális és építészeti csodáit.

Elsősorban a mecsetekről, dzsámikról írok, mert szerintem azok a leginkább különbözőek attól, amit Magyarországon találhatunk.

Yeni Cami – Istanbul

Nagyon leegyszerűsítve a dzsámi a templom helyi megfelelője. Ez talán eléggé nyilvánvaló, de valahogy a turisták szeretnek megfeledkezni róla, hogy ez is éppen olyan szent hely, és fontos a helyi lakosoknak. Ezeket végiggondolva a „szabályok” nagyon egyszerűek: kulturáltan kell viselkedni, nincs mobiltelefon, nincs hangoskodás, felmászás a falra, stb…
Imaidőben is bent lehet maradni a mecsetben, csak akkor húzkodjunk meg valamelyik sarokba, ne zavarjuk, és leginkább ne fényképezzük az imádkozó embereket.

Egyébként az ottani emberek nagyon kedvesek. A dzsámi gondnokával általában eléggé jól el lehet beszélgetni. Fel lehet kérni, hogy mutassa meg a mecsetet. Így akár érdekes, sosemlátott helyekre is bejuthatunk. Vagy felmehetünk a minaretbe, a dzsámi felső emeletére. Az ilyen magán idegenvezetés persze pénzbe kerül, de szerintem mindenképpen megéri.
Sok esetben nem is nekünk kell felkeresni a turistafőnököt, hanem ő fog megtalálni minket.

Fontos még, hogy dzsámi, zsinagóga és templomba lépés előtt gondoskodjunk a megfelelő öltözetről. A hosszú ruha mindenhol kötelező, vagy legalább illendő. A dzsámiknál a nők haját kell egy kendővel eltakarni, és ha jól tudom, akkor a zsinagógákban a férfiaknak sapkát kell viselniük.

A dzsámikba és a muszlim szent helyekre (pl. türbe) nem lehet cipővel belépni. Azt a kapuban kell levetni. A cipőnket polcra, néhol pedig kulcsos kis szekrénybe tehetjük. Mégis inkább javasolt, hogy egy zacskóba tegyük, és vigyük magunkkal. Igaz, a hírhedt cipőtolvaj, már csak a mesében él, de akkor is jó a zacskó, ha esetleg másik kijáratunk hagyjuk el az épületet.

Selime CamiiEdirne

No, és akkor lássuk a dzsámikat kicsit részletesebben!

A dzsámik építészeti szempontból is lenyűgözőek. Mindemellett egy zsúfolt zajos napon jó érzés bemenni egy ilyenre helyre megpihenni, élvezni a hatalmas belső teret.

A dzsámik több korszakra oszthatóak. Vannak a kezdeti dzsámik, a fa dzsámik. Ilyeneket Törökország belsejében lehet elrejtve találni.

Mahmut Bey Camii (1366) – Kasaba (Kastamono)

Majd ezt követték a kő dzsámik. Őket általában Régi Dzsáminak (eski cami) hívják a helyiek. Ők még egyszerűek voltak, de már hatalmasak.

Öreg Dzsámi – Edirne

Az előbb bemutat dzsámikat Isztambulban nem találjuk. Isztambul elfoglalása merőben megváltoztatta a dzsámik építészeti stílusát. Fényűzőek lettek.

Sultan Ahmed Camii (Kék mecset) – Isztambul

E mellett Isztambulban és a Bizánci Birodalom területén megtaláljuk a korábbi templomok átalakított verzióit is. Az Isztambuli dzsámik építészete sokban hasonlít a korábbi bizánci templomokéhoz.

Az AyaSofya. Hivatalosan sem dzsámi, sem templom, hanem múzeum.
A fő épület a bizánci templom, míg a minaretek az oszmán dzsámi részei.

Az Oszmán Birodalom hanyatlásával fokozatosan erősödött az európai kultúra, így az európai építészeti stílus is. Megjelentek a barokk dzsámik.

 

Dolmabahçe Camii – Isztambul
A dzsámik története nem ért véget a modern korral. Továbbra is készülnek újabb és újabb mecsetek. Ezek általában vegyesen használják a régi és az új stílusokat.
Modern dzsámi – Kınalıada (Isztambul)
A dzsámik felépítése a következő: A mecset bejárata előtt van egy (általában) zárt tér, egy kert. Itt található egy kút, ahol a hívők az imádkozás előtti rituális tisztálkodást végzik. Innen juthatunk be a dzsámi belsejébe.
Belül egy hatalmas tér van. Ritkán szokták több részre osztani. Egyedül a nőknek fenntartott terület az, ami rendszeresen elkülönül. Ide csak a nők léphetnek be, de ők nemcsak itt imádkozhatnak, hanem a többiekkel együtt is. Tehát ez csak egy lehetőség.
A belső rész fő elemei a Mihráb és a Minbar. A Mihráb az imafülke, ami Mekka felé néz. A vallási vezető (Imám) szokott benne ülni. Ő irányítja az imádkozást. Ilyenkor nincs „előadás”, c
sak imádkozás.
A Mihráb egy emelvény, ami nagyon hasonlít a templomban levő pulpitussal. Különleges alkalmakkor Imám innen tart beszédet a hívőknek.
Az ajtóhoz közel találunk egy órát, ahol a napi imádkozások idejét láthatjuk. Érdemes megjegyezni, kb. mikor vannak az imaidők, hogy lehetőleg csendes időszakban érkezzünk a dzsámikhoz.
A szultáni dzsámikban van egy speciális rejtett fülke is. A szultán itt tudott imádkozni úgy, hogy senki se tudja mikor is tartózkodik a mecsetben. Így a merénylőnek más helyett kellett keresnie.
A dzsámik régen nem magukba álltak, hanem egy komplexumot képeztek. A dzsámi mellett a minaret (magas torony, ahol az Ejzán imára hívja a hívőket. Túristák kedvence reggel fél hatkor), temető és türbe, szegényszállás, iskola, karavánszeráj (ahol a karavánok megpihenhettek éjszakára, és egyben üzletelhettek is) is volt. A Szulejmán Dzsámi mellett ma is megtaláljuk ezeket.
Összefoglalva:
Függetlenül attól, ki milyen vallású, a dszámikat érdemes meglátogatni, mert érdekesek, szépek, és lenyűgözőek.
Krimi Anglikán templom – Beyoğlu (Isztambul)
Isztambulban az Oszmán Birodalom kezdetétől fogva engedélyezték a szabad vallást. Ennél fogva Isztambulban számos Keresztény templomra bukkanhatunk. Attól függően, hogy az adott korszakban mennyire volt elfogadott, vagy csak megtűrt a nem-Iszlám vallás, úgy változnak a templomok. A nehéz időszakban épített templomok eldugott, rejtett helyen vannak. Sokszor egyszerűen csak két ház között, vagy magas fallal van védve. Míg a békésebb időszakban magas, jól látható helyekre épültek.
Mivel az Oszmán Birodalomban igencsak vegyesen voltak a különböző népek, így a Keresztén templomok is nagyon változatosak. Találunk velencei és genovai Római Katolikus; rum (anatóliai görög), ukrán, orosz, krimi és bolgár Ortodox; és örmény Katolikus templomot is. Leggyakrabban az óvárosban, de Kadıköy, Kuzguncuk városrészben is sok rum és örmény templom van. De még Beşiktaş-ban is találunk örmény templomot.
Érdekesség, hogy délben itt is hallhatunk haragszót. De nem valószínű, hogy a Nándorfehérvári győzelmet ünneplik. 🙂
A nándorfehérvári másik diadal, amit a törökök nyertek meg 1521.-ben.
Kép a Topkapı palotában található.
Templomot nem olyan könnyű látogatni, mint egy dzsámit. Sok templom zárva van, és meg kell keresni az illetékest, hogy bejussunk. A bejutás pedig általában fizetős.
A templomok és a mecsetek mellett a zsinagógák is békésen elférnek. Sőt, van olyan utca, ahol mindhárom vallási hely megtalálható. A legtöbb zsinagóga Beyoğlu városrészben, a Galata-torony közelében van. De máshol is találkozhatunk velük (pl. Kuzguncuk). A zsinagógák változóan vannak nyitva a turistáknak.
Mindez jó példa arra, hogy évszázadokon keresztül igenis békésen megférhet egymás mellett a három nagy vallás.
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.8/10 (6 votes cast)
Turistakalauz - Mecsetek, templomok, zsinagógák, 9.8 out of 10 based on 6 ratings
 

21 Replies to “Turistakalauz – Mecsetek, templomok, zsinagógák

  1. Mi amivel Isztambulban találkoztunk: "kendőt" és kötényt adnak a turistáknak, volt, hogy zacsit is kaptunk a cipőnek. A kendő-sál valami isteni puha volt. Mi nem tapasztaltuk, hogy a férfiaknak fejfedőt/sapkát adtak volna. Viszont aki férfiként rövid nadrágban akart bemenni a dzsámiba, ő is kapott kötényt:) Sajna egyetlen egy keresztény templom nem volt nyitva, amit találtunk, de még időpont se:( Ezt nagyon sajnáltam, mert szépek az ortodox templomok is. ja és ha valaki kényes a mezitlábas járkálásra, készítsen be a táskába zoknit.

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Köszönjük a kiegészítéseket! :)A férfiaknak fejkendő, sapka viselete a zsinagógákban kell. De ebben nem vagyok biztos. Eddig csak a budapesti nagy zsinagógában voltam, és ott kérték. Isztambulban még nem jutottam be zsinagógába.Igaz, a turistahelyeken adnak fejkendőt, de sajnos nem minden időben, és nem mindenhol. Célszerű ha van egy dzsámi-csomagunk. :)Templomok közül az Istiklal Caddesi közepén levő katolikus templomba voltam. Az mindig nyitva van. Ha jól tudom, ez római katolikus, velencei építészet.Az ortodoxok gyakrabban vannak zárva. Szerintem a vasárnap reggeli misét kellene megpróbálni elcsípni.Én már tervezem, hogy a templomokat is jobban bejárom. Kadiköy városrészben nagyon változatosak. :)Még egyszer köszönjük a tapasztalatokat, kiegészítéseket! 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  3. -sóhaj- Majd legközelebb újra próbálkozunk. Ötletnek nem rossz a reggeli misét elcsípni. Más:Tegnap kibontottuk a máshogy kinéző gránátalma virág teát.:) Sokat gondoltunk rád hörpölés közben.:) Az íze olyan volt viszont, mint amilyet mi hoztunk. El is felejtettem akkor mondani neked, hogy torokkaparásra nyugottan iszogathatod, mert bazi magas a csersav tartalma:) Ma meg joghurtos-fokhagymás csirke pácot csináltam, és ismét te jutottál eszembe.:))) Holnap tabbouleh(állítólag a török megfelelője a kisir) készítek a csirkéhez:)

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  4. Egyenlőre még én is tesztelem a miseidőt. Majd beszámolok, hogy sikerült. :)A főzéshez sok sikert! 🙂 Hajrá hajrá! :)Lehet, hogy kell majd a gránátalmatea, mert ebben a melegben literesével isszuk a jeges vizet, és már mindenkinek fáj a torka. 😀

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  5. keresztény templomokban: zárt illendő öltözet (lábat nem mutatni), férfiaknak fedetlen fej, nőknek változó. eélebb Európában egyes templomokban nőknek fedett fej (kendő, kalap, stb).zsinagógában mindenhol: zárt ruházat, férfiaknak, nőknek fedett fej, nemek szeparálva. fedett fej zsidó temetőben is! alapjában véve midnig fedett fej.muszlim okat meg tudod. 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  6. Szerintem a legalsó képen az első Nándorfehérvári csata van amit mi nyertünk meg, mivel Fatih Sultan Mehmed van a kép alá írva, a másikat már Süleyman vezette 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Ha már felvetetted ezt a témát, akkor tényleg hogy írják helyesen?
      Az, hogy Nándorfehérvári csata, nem lesz nagybetűs, mert tulajdonnév? Mégiscsak egy konkrét csata. Nem egy nándorfehérvári (ahol minden hétvégén van 1-2 csata), hanem ez egy (és megismételhetetlen), A Nándorfehérvári csata. (Csupa nagybetű)

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
      1. Annak a bizonyos csatának a neve (tulajdonneve) Nándorfehérvári csata. Ha pedig sorolod a városokat, ahol kisebb csaták voltak, akor kisbetűs, mert ott a csatákon van a hangsúly, az pedig csak a jelzője (melléknév), hogy hol volt.

        Úgyhogy helyes a meglátásod!

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  7. Merhaba!
    Bahçelievlerben,a Temaşa színház melletti Ulu dzsámiról mit tudunk?
    És fényképek fellelhetőek-e róla?

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  8. Merhaba CyberMacs!
    Az lenne a kérdésem, hogy a Vasat Atik Ali Paşa dzsámihoz Karagümrükben tartozik-e valami különlegesség? Vagy csak egy az ezernyi, középkorban épült isztambuli dzsámi közül?
    A sok kupola miatt a bursai Ulu dzsámira hajaz, de furcsállom, hogy csak egy minaretje van!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Én őt találtam: https://goo.gl/maps/UxF2vdLPrBA2. Neki viszont 2 minaretje van. Elég nagynak néz ki, és ha jól értem, akkor komplexumról van szó. Mégis, alig találni róla képet a neten…
      Történetéről is annyit írnak, hogy volt, aztán majdnem összedőlt egy földrengésben évszázadokkal először. Majd a XX. sz. közepén felújították.

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
      1. Igen ez az, de én továbbra is minden képen egy minaretet látok!
        Inkább magáról Ali Paşaról vannak adatok, miszerint bosnyák volt, de szinte csak Anatóliában ténykedett.

        VA:F [1.9.22_1171]
        Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
          1. Nehezen kerekedünk ki a történet végére :), mert amit Te küldtél, ez a Fatih dzsámi! 😉
            Álláspontom szerint az „én” Ali Paşa dzsámimnak továbbra is egy minaretje van…

            VA:F [1.9.22_1171]
            Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
            1. Ez nagyon gáz… Ez tényleg a Fatih dzsámi. Ezúttal viszont mosom a kezeimet, mert bizony Google utcatérképe adta ki ezt a panorámát. Mégpedig első helynek. Pedig még a panoráma kép neve is Fatih Camii…

              Ezek után rendesen megnéztem azt a dzsámit, és valóban 1 minarettje van. Ha gondolod, a közelben van egy munkánk. Onnan elsétálok majd ide, és megnézem saját szememmel, mi is van itt valójában, hogy néz ki, stb…

              VN:F [1.9.22_1171]
              Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  9. A Google utcatérképe bizonyára azért adta ki a Fatih camiit, mert mindkettő a Fevzi Paşa caddesin található.
    ***
    Mindenki tévedhet, pl. én is szégyenben maradtam magam előtt!
    Én már jártam a Mihrimah Sultan dzsáminál, és most vettem észre, hogy onnan 5 és fél lépés lett volna a Karagümrükspor stadionja! És én ezt nem tudtam…!
    ***
    Visszatérve, ha esetleg 1-2 képet kaphatnék az Ali Paşáról, a gyűjteményem számára. Mindössze ennyi lenne…

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
    1. Én az a stadion mellett mennyit mentem szakadó esőben… azt hittem, sose érek a végére… 🙂

      Oké, amikor arra járok, akkor megcsinálom róla a szokásos képeket.

      Nemrég voltunk a Şeyh Süleyman Camii-ban, és alatta, mint szakmai érdekesség. Róla is felrakom majd a képeket. Legalább a gyűjtemény miatt. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .