Isztambul közlekedése 2

Isztambul közlekedése gyakori téma a blogon. Nem csoda, mert a török vezetési stílus, Isztambul várostervezése és káosza egy igazán különleges hangulatot teremt.

Úgy gondoltam, itt az ideje egy kicsit újra összefoglalni, de most más szemszögből. Kevésbé kívülállóként.

Legfontosabb, hogy Isztambul közlekedése egyedülálló. Ilyen nincs máshol, még Törökország más városaiban sem (mindenkinek meg van a saját mumusa). Sőt, hogy még jobb legyen, Isztambul különböző részeiben is más-más a közlekedés (pl. Gültepe).

Isztambul közlekedési típusa: abszolút demokrácia. Ez azt jelenti, hogy mindig az történik, amit a többség akar. Az egyirányú utca mindig abba az irányba egyirányú, amerre éppen többen mennek.

Persze vannak mandátumok. Míg egy gyalogos vajmi keveset ér egy autó ellen, húsz már sikeresen leszavazza az útról, vagy beválasztja a kisutcába. Egy kamion pedig simán elbánik akár 6-7 autóval is. Ha pedig frakcióba lép egy csuklós busszal, akkor az már több lesz, mint kétharmados többség. Olyankor ők írják a szabályokat.

Tehát ha egy gyalogosnak 1 mandátuma van, akkor egy személyautó 10-et ér legalább. Egy kamion pedig valahol 90 körül lehet. Így már jól ki tudjuk számolni, hogyha 150 gyalogost ráengedünk egy kamionra, akkor az valószínűleg megfutamodik. Ebből már könnyen következtettetünk, hogy a sétáló utcának a környékén a gyalogosok írják a KRESZ szabályokat egyszerűen azért, mert olyan mennyiségen vannak az utakon, hogy mindenki kénytelen hozzájuk igazodni. Nem akkor mehetünk tovább, ha zöld lesz a lámpa, hanem ha elfogynak előlünk…

Ha Isztambulban vezetünk, és erre figyelünk, akkor mindjárt megértjük, hogy miért úgy mennek a buszok, ahogy mennek. Egyszerűen azért, mert mint hatalmi tényező. Egészen addig, míg nem jön szembe két másik.

A fenti közlekedéstársadalmi elrendezés kiegészül még a foglalásos módszerrel. Azaz aki előbb volt ott.

A legnyilvánvalóbb a parkolás: ha már áll ott valaki, akkor ugye mi nem tudunk oda beparkolni, mert már foglalt.

De lefoglalhatunk egy kereszteződést is. Ez úgy működik, hogy a kereszteződésbe mielőtt bemegyünk, bedudálunk, vagy este bevillantunk. Ezzel jelezzük, hogy a miénk, mi megyünk be előbb. Függetlenül attól, kinek van elsőbbsége.

Ugyan ez működik körforgalomnál, sávváltásnál vagy akár a zebránál is szólhatunk a gyalogosoknak, hogy mi már lefoglaltuk. Akár tetszik akár nem, mi megyünk. Egy-egy jól irányzott lefoglalással felül tudjuk bírálni a mandátumos rendszert. Ebben a taxik, minibuszok és dolmuşok az igazán profik. Ők akár négy-öt kanyarral előre le tudják az utat foglalni, még cikk-cakkban is. Olyannyira jól csinálják, hogy akár egy kamion mandátumát is felül tudják bírálni. Ha pedig sokan vannak, akkor egy egész hajónyi gyalogost vissza tudnak zavarni a fedélzetre.

A dudálásnak második funkciója is van. Ez az állatvilágból továbbfejlesztett irányérzék. Ezzel jelzik az autósok, hogy hahó, én is itt vagyok! Erre a többiek általában reagálnak egy Én is itt vagyok! Meg én is! Én is! stb… aminek eredményeképpen hatalmas zaj lesz. Viszont aki jól fülel és ősei között denevérek is vannak, könnyen összeállíthat egy képet, hogyan is helyezkednek el a járművek.

Ameddig viszont kezdők vagyunk, alkalmazzuk a következő módszereket!

  • Menjünk kicsit lassabban, mint a többiek. Ekkor a közösség, szépen lassan megszokik minket, mint az emberi szervezet egy új donort. És akkor nem fog kilökni minket.
  • A török szokásokkal ellentétben ne hirtelen váltsunk sávot, hanem használjuk az úgynevezett sunnyogás módszert: szépen lassan haladjunk a megfelelő sávba, a tömeg pedig majd szépen kikerül.
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (7 votes cast)
Isztambul közlekedése 2, 10.0 out of 10 based on 7 ratings
 

4 Replies to “Isztambul közlekedése 2

  1. Teljesen igazad van! A nyáron jöttünk Karaköyből gyalogosan,és a Galata-híd északi hídfőjénél át akartuk szelni a hidat,mert észrevettem,hogy a túlsó korlát mentén jobban tudom videózni a Süleymaniye dzsámit. Persze az autóknak eszük ágában sem volt megállni.
    Míg egyszer csak annyian lettünk gyalogosok,hogy egyik pillanatról a másikra,totál váratlanul megindultunk! Az autók kegyetlen fékezesekbe voltak kénytelenek kezdeni,és mi győztünk! 😛

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
  2. Én egy dologra mindig figyeltem, ha át akartam térni az út másik oldalára, mint gyalogos, ne én legyek a legszélső 🙂
    Így biztonságosabban lépdeltem a tömegben, hiszen ha nincs elég mandátumunk nekünk, mint gyalogosoknak, ahogyan te fogalmaztál, akkor is legyen elég időm a rohanáshoz 🙂

    De megesett az is, hogy az autósok megálltak, gyalogosok mehettek, én pedig olyan Pató Pál urasan direkt cammogtam a zebrán, miközben mosolyogtam, néha fényképezőgéppel odaintettem a dudáló autósoknak, hogy mennyire élvezem a “köszöntésüket” 🙂 Én ezt élveztem, ők már kevésbé 🙂

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (1 vote cast)
    1. Ez nem egy rossz taktika. 🙂
      Átkelésnél lehet még azt is csinálni, hogy előreengedünk egy kutyát vagy macskát, mert azokért garantáltan megállnak az autósok, nem úgy, mint a gyalogosoknál. 🙂

      VN:F [1.9.22_1171]
      Rating: 0.0/10 (1 vote cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .