Extrém konyhatörténeti sorozatunk egy ideje szünetel. Azért nem teljesen, mert Árpi azért lelkesen randalírozik odabent. És mióta feléri a szekrényeket is, teljesen megváltozott az élet… Pl. néhány dolgot fel kellett csavarozni a plafonra…
Na, de vissza a receptekhez! 🙂
Kedvenceink azok az ételek, amelyeket könnyű elkészíteni, nem ég le a ház közben, és mégis valami ehető lesz az eredmény. Még jobb, ha finom is, és még addig be lehet fejezni, mielőtt kezdődik a kedvenc sorozat (Sema velem ellentétben úgy méri a főzési időt, hogy a sorozat kezdéséig (mi történt az előző részben) be lehessen fejezni az aktív munkát. Míg én azt számolom, hogy a várakozási időben (sülés, kelés, alvás, fekvés) hány dr. House részt lehet megnézni).
Így most egy újabb egyszerű, de nagyszerű, finom, és tűzoltómentes receptet mutatunk be nektek: bundáskenyér a sütőben!
Az ötlet az, hogy még annyit se kelljen vacakolni vele, mint a bundáskenyérrel. És még egy csomó felhalmozott sajttól is meg lehet szabadulni. 🙂
Kezdjük is!
Kell hozzá: tojás, meg kenyér, meg sajt. Ezek közül mindet, ami nem kenyér, azt jól összekeverjük.
Persze a tojást előtte megszabadítjuk a héjától. A sajtot pedig a csomagolástól. Hajunkat pedig a pókhálótól, amikor az elgurult sajtot próbáltuk kihalászni a hűtő alól…
Tehát van tojásunk, meg sajtunk! Jöhetnek az extrák, amitől minden még izgalmasabb lesz. 🙂
Például a pirospaprika. Naná, hogy csípős! 🙂
Meg teszünk bele ződ dógókat is. Ződ kukukkfüvet, ződ ojegumót, ződ bajajikomot. Meg ződbósót.
Azt inkább mégsem.
Míg a házitündér mindezt jól összekeveri, habosra, mi megszemléljük a dolgokat közelről.
Ez a pirospaprika közelről.
Ez a kenyér közelről.
Ez a sajt közelről.
Ez meg a sütő közelről. Húj de forró!!!
Közben eljutottunk a lehetőségek világába. Elkészült a szósz, amit lehet a kenyérre kenni.
Az így megkent kenyereket lehet a tepsibe tenni. Szépen, katonásan. Előre a tiszteket, hátulra a sorkatonákat.
Majd mindezt be lehet tenni a sütőbe.
Mi pedig leülhetünk, és jól megnézhetjük, hogyan pirul szép barnára. Nem, ez az idő nem elég egy dr. House rész megnézésére. Úgyhogy olyan sokat azért nem lehet várni.
És már ki is lehet venni!
És fel is lehet falni!
Hamnyamnyamnyamnyamnyamnyam!
Ez nagyon tetszik, nagyon sok nyammm nyammm nyammm….
Hu, ez jó. Meg is van a szombati reggeli. Köszönöm az ötletet 🙂
Mi ezt egyszerűen tepsis melegszendvicsnek hívjuk.
A bundás kenyér azért bundás kenyér, mert „be van vonva” minden oldalafelvert tojással.
Mert hogyan is nézne ki a medve, ha csak az egyik oldalán lenne bunda… :;
Péter
Van tepsis melegszendvics receptünk is. Ott viszont rendes (persze házi) melegszendvics massza van a tetején, rajta pedig feltét, mint a pizzán.
Azért maradt a bundáskenyér neve, mert kiindulásként még bundást sütöttünk volna. De amikor belekavartuk a sajtot is, akkor derült ki, hogy másképpen kell sütni. Úgyhogy ez most amolyan feles-bundás. Nyári-bundás, bikini-bundás… 🙂
Ez nekem is baromira tetszik:) Gondoltam is, hoy valami turpi lesz a dologban, mert a bundás kenyér az nekem is mindenhol bundás:) Téényleg! A törökök szeretik az igazi bundás kenyeret? (Fethiyében kaptunk olyat reggelire:) )
Nem tudom, mennyire elterjedt az otthoni reggeliknél, vagy Sema mennyire ette korábban. Mióta összeházasodtunk, eléggé gyakori reggeli nálunk, de hotelen kívül máshol még nem találkoztam vele.
Azt tudom, hogy Sema ismerte már régebben.
Egyik reggel én is azt mondtam a páromnak, hogy bundás kenyér lesz a reggeli ( a szokásos kukoricapehely-tej és müzli-gyümölcsjoghurt helyett). Meg is csináltam – magyar módra. Ő meg nem értette, hogy mi ez, mert az náluk sütőben készül. A nagyi is így csinálta. De azért ízlett neki és el is fogyott 🙂