Ez meg mi?

Kivételes alkalommal ez most nem egy találós kérdés (nyeremény hiányában egyébként sincs találós kérdésünk), hanem egy kimondottan érdekes videoklip.

Mióta tudjuk, hogy a törökök még akár a Facebookról is tudnak énekelni, azt gondolnánk, hogy már semmivel sem lehet meglepetést okozni. Pedig ha így gondolkodunk, az csak azt jelzi, hogy még mindig nem ismertük ki a törököket. Hiszen a kreativitásuk határtalan (erre jó példa a focis cuccaik).

Legújabb kedvencünk a Bu ne ya? Ece Seçkin hölgytől.

Ezzel a címmel mindjárt egy rövid nyelvtani kitérőt is teszünk. A török nyelv ugyanis tele van olyan “szavakkal”, amelyeket nem lehet lefordítani. Ezek pontosabban nem is szavak, hanem csak hangok, amiket nincs értelme lefordítani. Magyarul indulatszónak hívnánk őket. Törökről lévén szó, ez igencsak találó kifejezés. Főleg akkor beszélhetünk indulatszavakról, amikor az úriember éppen a kocsiban ül, és nyomja a dudát.

A legismertebb török indulatszó a ya. Ejtsd (pontosabban nyögd, sikítsd, ordítsd, vagy csak fújjad): já. Annak ellenére, hogy akár még magában is használhatjuk, nincs önálló jelentése. Inkább amolyan nyomatékosító szó. Nemcsak azt mondhatjuk el, hogy itt várok rád. Hanem ennek az aprócska szónak a beszúrásával olyan jelentést hozhatunk ki a mondatból, hogy itt várok már rád egy órája biza, és úgy összefagytam, hogy már vésővel sem lehet az aszfaltról felvakarni.

Tehát ezt az aprócska szócskát nyomatékosításként, az érzelmeink és a kimondatlan gondolataink átvitelére használhatjuk. Alkalmazhatjuk bármikor, bármilyen mondatban. Békés beszélgetés közben, kiabáláskor, autó vezetéskor, parlamenti választáskor, de akár még alváskor is. Egy igazi, vérbeli török legalább tizennyolcezer különböző hanglejtésben tudja kimondani ezt a kétbetűs szót.

Ennek ismeretében most már le tudjuk fordítani a címet: A Bu ne? azt jelenti, hogy ez mi? Amint hozzárakjuk a ya szócskát, akkor a kérdőmondat mindjárt nem olyan lesz, mint amikor az ötéves gyerek rácsodálkozik az elefántra az állatkertben; hanem mint amikor az iskolai menzán kapjuk ugyan azt a zöldborsófőzeléket huszonhárom napja és megérdeklődjük a konyhás nénitől, hogy ez mégis micsoda.

Persze egy ilyen kérdés után a konyhás néni kirohan egy trancsírozó bárddal, hogy előadást tartson az ételek újrafelhasználásának praktikus és gazdaságai okairól. No meg arról, hogy a mai fiatalok mégis milyenek. Mindezt pedig egy indiánhoz hasonló felkiáltással kezdi: of! Nem uff, hanem of, vagy off. De lehet még offf és offff meg offffffffffffffff is. Oof viszont semmiképpen sem.

Ezzel el is érkeztünk a dalunk másik fő indulatszavához, ami a refrénben fordul elő sokat.

Az of egy biztosító szelep, hogy a fel ne robbanjunk idegességünkben. A felgyülemlett gőzt így lehet kiengedni, ha éppen nincs kedvünk felrobbanni. Ezért lehet az of akár off, vagy offffffff is, attól függően, mennyire vagyunk már fent a plafonon. Elvileg egy Nobel-díjra váró török tudós elkészítette azt a matematikai formulát amivel a plafon irányába megtett magasságot (cm) ki lehet számolni az f-k darabszámaiból. Mindezzel pedig forradalmi újításokat lehetne bevezetni a török építészetbe, főleg a tetőszerkezet tervezése területén. Stockholmban viszont egyenlőre nem látják, mire lehetne ezt a különleges formulát használni a világ többi részében.

Egyébként található egy Of nevű városka (43 000 lakos) Trabzon tartományban. Sok találgatás van, miért is éppen így hívják a települést (görögül kígyót jelent, szibériai törökül pedig fegyvert, míg a helyi lakosok (láz) nyelvén egyszerűen csak falut). Holott valószínűleg amikor az egyik ősi családfő arra járt, megunta a vándorlást, ledobta a hátizsákját, és azt mondta: of, én innen nem megyek tovább. És ezzel letelepült.

Egy ilyen hosszú kitérő után ideje visszatérnünk a dalra.

A refrén pontosan így hangzik: Bu ne ya, bu ne ya, off bu ne ya….

A fentiek alapján már könnyen lefordíthatjuk, bár sok különféle verzió is lehetséges, hiszen mind az of, mind a ya szavak helyére tetszés szerint választhatunk valami szaftos magyar kifejezést. Most maradjunk egy szolidabb verziónál. Így a refrén kb. ilyen lesz: Mi ez már, mi ez már, mi a fene ez már…

Nagyon jó kis refrén, amit sokszor fel lehet használni akár paródiákban, akár pedig csengőhangnak is, vagy pedig amikor a Windows összeomlik.

Ez az igazán fontos és szívhezszóló mondanivaló mellett a dal a szerelemről szól, ahogy az illik minden török számnál. Még a Facebook esetében is.

of kiengedni a gőzt, hogy fel ne robbanjon.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.8/10 (4 votes cast)
Ez meg mi?, 9.8 out of 10 based on 4 ratings
Ilyen idő van nálunk: Hely: Trabzon Hőmérséklet: 10 °C. Páratartalom: 93%. Szél: 100° 6km/hr scattered clouds
 

One Reply to “Ez meg mi?”

  1. Éljen! De jó,hogy kihozta a szó! Az elmúlt ősszel volt Beşiktaş-Ofspor meccs,a mellettetek lévő stadionban! Csak azért írom,mert ellenük azért nem minden héten játszunk!
    És estére,otthon majd a clipet is meg fogom hallgatni!

    VA:F [1.9.22_1171]
    Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .