Isztambuli Feriköy (protestáns) temető, ahol a 1848/1849-es szabadságharc magyarjai nyugszanak

A temető neve hivatalosan Feriköy Protestan Mezarligi (protestáns temető). Ezt azért fontos tudni, mert Feriköyben több temető is van. Mind közül ez a legkisebb. A többiben pedig igencsak sokat lehet bolyongani, de magyarokat valószínűleg nem fogunk találni.

Viszont a nevével ellentétben inkább nemzetközi temetőnek lehetne hívni. Itt találjuk a németeket, hollandokat, angolokat és a magyarokat is.

A magyarok, az 1848/1849-es szabadságharcosok (de nemcsak ők) a temető jobb oldali sarkában találhatóak.

A történelem órákról tudjuk, hogy amikor kiderült, a Szabadságharcot nem a magyarok nyerték meg, akkor a katonák lóra pattantak (vagy inkább le se szálltak róla), és meg se álltak Törökországok. Pontosabban az Oszmán Birodalomig. Hiszen az első megállóhely Vidin volt, ami ma Bulgária. Legalábbis Kossuth erre jött.

Az biztos, hogy majdnem mindenki eljutott Isztambulig, majd a nagy többség innen ment tovább Küthayába. Miután pedig Kossuth tovább ment Anglia felé, sokan Bem Apót követték. De néhányan visszatértek Isztambulba.

Sajnos nem sokat tudunk arról, hogy hány katonacsalád (mert általában családdal együtt jöttek) telepedett le végül az oszmán fővárosba. A feriköyi temető magyar szektorában csak néhányan vannak az 1848/1849-esek közül.

Olyan nevet nem találunk, akit a törtémelemórákon megismerhettünk. De valaki mégis van, aki közel állt a forradalmi vezetőkhöz: Cseh Imre, aki Kossuth tolmácsa volt.

A Wikipédia szerint (link itt) Csernátonban született (ma Románia), de Törökországban lakott már a Szabadság előtt is. Majd a forradalom hírére hazatért és a harcokban is résztvett. Valószínűleg az emigrációban ő volt az elsődleges idegenvezető is.

A sírfeliratok:

A bajnokok jutalma,
vér sebek ‘s halál
és rideg dicsőség
sírmárványainál

Egyenlőség szabadság

Csatájuk a védelmezett
népjog csatája volt:
melyet szent eskü szent közés
ellen zsarnok tiport.
Bajza

Itt nyugszik Csernátoni
Cseh Imre
Az 1848-ki Magyar Szabadság-
harcban százados utóbb
török-honi számüzetésében
Kossuth tolmácsa.
Született Csernátonban 1805
Meghalt Sztambulban 1852

hic requescit
emericus cseh
de csernáton
qui rebus pro asseren.
da patriae libertate
qua centurio fortiter
gestis tandem interip
sam renascentis hunga
riae libertatis spem
exilii simul et vitae finem
fecit constantinapoli die
10 februarii 1852

Mellette egy másik Szabadságharcost is találunk: Szilágyi Dániel, az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteménye donátora. Sírfeliratok:

Itt nyugszik
Szilágyi Dániel
Született: 1831-ben
Meghalt: 1885-ben
Gyűjtés alapján
emelte
A constantinápolyi
magyar egylet

 

Kovács János vadász altiszt sírja. Feliratok:

Itt
nyugszik Istenben boldogult
Kovács János
az 1848-iki
Magyar Szabadság Harcában
Vadász Altiszt.
Született Kolosvárt 1812.-ben
Meghalt sept. 20. 1862. évben

Állj meg magyar! e kopár halomnál!
S emlékezz honodra e’ hontalan sírjánál!
Így enyésznek el hontalanul
Drága fiaid óh hon!
Míg a’ több rész bilincsekben nyög.
Reményben virányidon!

Hajdu Gábor, altiszt sírja, és sírfelirata:

Itt nyugszik Hajdu Gábor asztalos mester
Az 1848diki Magyar Szabadságharczban
a bihari önkétesekvel honvéd altiszt
utóbb magyar menekült
Született Szakán 1823 Meghalt 1871 feb 25.
…

Rajtuk kívül még van egy-két 48/49-es sír, de a feliratokat nehezen lehet kivenni.

De még egy Szabadságharcost találunk Isztambulban, de már az ázsiai oldalon, a Haydarpaşa angol temetőben:  Guyon Richard gróf. Az ő sírfelirata a következő:

Itt nyugszik
Guyon
Richard
Gróf
Török Fő-tábornok
Frankhon ivadéka
Angolhon szülöttje
Magyarhon vitézze
Meghalt october 11-én 1856
Élete
44-ik évében.

Az isztambuli Feriköy (protestáns) temető lett a fő emlékező helye az 1848/1849-es Szabadágharc résztvevőinek. Így egy külön emlékfalat is készült.

De nemcsak az egykori Szabadságharcosokat találjuk itt, hanem később Isztambulba letelepedett magyarokat is.

És még egy sokak által ismert személy emléktábláját is felfedezhetjük, aki sokat tett a török-magyar kapcsolatokért.

Gál Tímea

1962-ben született Szombathelyen. A középiskola befejezése után a helyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem-könyvtár szakára iratkozott be, majd 1990-ben szerzett diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán török–történelem–latin szakon. Tanulmányai befejezését követően tolmács-fordítóként kezdett dolgozni, és vált a magyar–török kapcsolatok meghatározó személyiségévé, alakítójává.

A Magyar–Török Baráti Társaság alapító tagja volt, első főtitkáraként ő szervezte annak hazai programjait, ápolta nemzetközi kapcsolatait. Többek között egyik kezdeményezője és tevékeny részese volt a feriköyi temető magyar sírjai rendbetételének és számos más, a két ország közös múltjához tartozó emlék gondozásának. Fontosnak tartotta a testvérvárosi kapcsolatok létrehozását, ezekben aktívan közreműködött és események szervezésével is segítette őket (elsősorban Pécs–Kütahya és Szigetvár–Trabzon között).

Tolmácsként 1988 óta vett tevékenyen részt a magyar–török kapcsolatokban. Hosszú évek során gyakorlatilag valamennyi közjogi méltóság mellett ellátta ezt a feladatot. Számos szakterületen bizonyította nyelvi felkészültségét. Különböző minisztériumoknak és nemzetközi szervezetnek is dolgozott, minden esetben magas színvonalon. Fordítóként évtizedek óta az Országos Fordítóiroda számára számos török film magyar feliratát, szinkronját készítette el. Több szépirodalmi mű tolmácsolásához járult hozzá tanácsaival, lektorálási tevékenységével.

Kulturális területen hatalmas szervező munkát végzett; kezdeményezően vett részt török színdarabok bemutatásában, filmek forgatásában vagy zenei események megvalósításán.

Utazásszervezőként kifejezetten a kulturális turizmust művelte, több alkalommal vitt tematikus utazásra szakmai csoportokat. Elhivatott idegenvezetőként folyamatosan gyarapította Törökországra vonatkozó ismereteit, melyeket mindig készségesen osztott meg másokkal. Számos rádióadásban, televíziós műsorban beszélt a török kultúráról, a két ország közötti kapcsolatokról. Kutatóként a törökországi magyar emigránsok témája foglalkoztatta (Kossuth emigráció, illetve Kállay Miklós miniszterelnök alakja).

Forrás: Türkinfo