Nusaybini magyarok

Törökország tele van magyarokkal.

Persze mindnyájan tudjuk, hogy ősapáink előszerettel vették az irányt Anatóliába, ha már elegük volt az osztrákokból. Legismertebbek Rákóczi, és Kossuth. Az előbbi itt is maradt a kebabok országájában, míg az utóbbi inkább tovább ment a pizzák hazájába.

E mellett pedig legalább 5 (néha 7) olyan faluról tudunk, aminek a neve is Magyarfalva (Macarköy).

Nemrég viszont (2007. augusztusában, vagyis még ebben az évszázadban) a Zaman újság is hírt adott a Madrid tartomány beli nusaybini magyarokról, akik valószínűleg Bem Apóval érkeztek, és áttértek a muszlim hitre.

Ebben a faluban (Nusaybin) 4 családról biztosan tudni, hogy magyar származásúak. Kettőt egészen könnyű volt kitalálni, lévén az egyiket Magyarnak, míg a másikat Magyarfiának (Macar és Macaroğlu) hívják. A harmadik család viszont már a Soyubey-nek, azaz Családfa Uraság nevet viseli, míg a negyedik a Yıldızoğlu, vagyis Csillagfia. Ez utóbbi megintcsak gyanús lehet az amatör családfakutatóknak, hogy nem török név, hiszen akkor Ayoğlu, azaz Holdfia lenne. Méginkább Félholdfia.

Nusabiy dél-kelet-Törökország határán, Mardin tartományban fekszik. Olyannyira a határon van, hogy az utca végén már Szíria található. Sőt! Ha jobban megnézzük a térképen, akkor láthatjuk, amint a határ egy kis kerülőt tesz, hogy a falucska még éppen Törökországhoz tartozzon.

A történet szerint amikor a 48-49-es Szabadságharc elveszett, Bem és Kossuth, kb. 1300 magyar, az Oszmán Birodalomba érkezett. Itt mindenféle diplomácia bonyodalmakba botlottak, ahol is a térség három nagy birodalma, a 3O (oszmánok, osztrákok és oroszok) éppen kavarta a politika nagy főzelékét. Ebben pedig minden jel szerint a magyarok és a lengyelek voltak a fűszerek.

Az eredmény végül az lett, hogy aki maradni akart, annak fel kellett vennie a muszlim hitet. Ezt Bem Apó mellett 300 magyar vállalta. A többiek viszont Kossuthal együtt mentek tovább.

Az itt maradtakról a törökök nagy büszkeséggel emlékeznek meg. És büszkék arra is, hogy a soron következő krimi török-orosz háborúban ezek a magyarok az oroszokat lőtték, és nem a törököket.

Annak ellenére, hogy Nusaybin falucska igencsak a világ végének számít, nem is olyan kicsi (88 ezer fő), és nagyon ősi történelemre néz vissza (i. e. 901-re)l. Természetesen a szokásos anatóliai történelemre: örmények, perzsák, Nagy Sándor, rómaiak, stb… E mellett pedig a modern kor két ismertebb, politikai személyisége is innen származik: Ahmet Yıldızoğlu, aki a vezető kormánypárt egyik vezetője (látjátok, a “magyarok” még ott is benne vannak a politikában), és Moammer Macaroğlu, aki a Hús és Hal Terméktanács egykori igazgatója.

Ez utóbbi úri-magyar-ember döntött úgy, hogy nyugdíjba vonulása után valami vidámabb dologgal foglalkozik, mint a halak és a hús: családkutatás. Ő találta meg, hogy az ősei magyarok voltak. És mivel a halak vonulásában jártas volt, hamar megfejtette a magyarok járásait is. Innen pedig könnyen összeállt a kép, hogy ők azok, akik Bem Apóval együtt érkeztek Törökországba.

A kutatásban sokat segített a régi szomszédja is, Ahmet Yıldızoğlu, aki aktívan benne van a politikában, így ketten együtt sok kaput és dossziét tudtak kinyitni. Sőt! A kutatás “mellékhatásaként” megtalálták az elveszett nagymamát is, Metin Soyubey-t, Egyiptomban.

Úgyhogy végül mindenki örült, és még a nagymama is megígérte, hogy süt igazi magyar pogácsát minden unokájának.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 8.9/10 (8 votes cast)
Nusaybini magyarok, 8.9 out of 10 based on 8 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .