Mi lesz a magyar nyelvvel?

Ha külföldön élünk az egyik legnehezebb dolog, hogy senki nem beszél magyarul.
Nem is tudunk egy jóízűt káromkodni…
Vagyis tudunk, de így, hogy senki nem éri meg, nincs sok értelme…

Szerencsére ma már van internet és digitális média, így anyanyelvünket nemcsak a taxisokkal tudjuk gyakorolni, amikor a török-magyar ragozási hasonlóságokat ecseteljük (az én anyám, a te anyád, az ő anyukája, stb…).

Sajnos azért az interneten többségében nem a magyar nyelv szépsége fogad minket. Az indexen jellemzőek a b-betűs szavak, míg az origó még nálam is pocsékabb helyesíró. Ami azért sokat jelent. 🙂 E mellett az olvasást tovább nehezíti, hogy magyar nyelvű elektronikus könyv nagyon kevés van. Mármint legális. És semmi jel arra, hogy beindulna ez az üzletág. Azért ha tudtok jó e-könyv boltot, ami Törökországból is elérhető, akkor szóljatok! 🙂

Viszont pár hete a Google Magyarországon is engedélyezte a telefonokra a könyveket. És bár az ő boltjaiban egyenlőre nem sok magyar könyv van, de ez reményt ad, hogy a hamarosan bővülni fog a kínálat. Addig is ajánlom a Dsengischán Khámok Khámja és Karizmei Szultán Mehmet Történetei c. könyvet (mellyeket A Vitéz és Politikai nagy Tettek’ olvasásában gyönyörködők’ kedvéért fordította Sábel Boldisár örményből és görögből), ami elvileg beleláthatunk a középkori török világba.

A Google könyvolvasójának egyébként megvan az az előnye, hogy szinkronizál. Így ha egy könyvet elkezdünk a telefonon olvasni, akkor a tablet vagy az asztali gép követi, hol tartunk. Ha este átülünk a másik eszközhöz, akkor ott folytathatjuk az olvasást, ahol abbahagytuk.

Minden más könyv esetében viszont haza kell utazni. Ráadásul a könyvek súlya nem elhanyagolható.

Viszont ha már az otthoni könyvesboltokban járunk, érdemes bepakolni pár hangos könyvet is. Ezekből szerencsére már van jó választék. Egy Rejtő regény teljes hangerőre feltekerve pedig már elnyomja az isztambuli dudálás hangját. Ráadásul rajtunk kívül senki se fogja érteni, miért nevetünk már 20 perce folyamatosan. Talán pár ember pont ezért fog megtanulni magyarul! 😉 Én ismerek ilyet. 🙂

A boltokban gyerek meséket is találunk, ami nagy segítség a gyerekek magyar szókincseinek bővítésére. És felolvasások minőségében is ritkán csalódunk. Úgyhogy őket csak ajánlani tudom. 🙂

Hangos ügyben még ott vannak az internet rádiók is, ahol szinte minden magyar adót elérhetünk. Vagy speciális csatornákat is találhatunk. Egyik ilyen a Kicsik Rádiója, ami kifejezetten a gyerekeknek szól: gyerekzene, mese és altató dalok. Az utóbbiak a lefekvési időszakban hallhatóak. A magyarországi lefekvési időszakban, ami mondjuk Amerikában már máskor van. De mi még beleférünk az időbe. 🙂

Érdekesség, hogy a TRT (Török Rádió és TV) is sugároz magyar nyelvű híreket. Így ha egy töröktől magyar nyelven szeretnétek hallani, mi történik nálunk, akkor klikklejetek ide! 🙂

Természetesen ott van még a YouTube is a magyar nyelv ápolására. Ahol rengeteg rajzfilmet is lehet magyarul találni. Érdemes a gyerekeknek egy saját YouTube hozzáférést készíteni, mert a Google figyeli a szokásainkat és a szerint javasolja a hasonló videókat. Ezt pedig nem lenne jó a gyerekekével keverni…

Meg a YouTube-nak megvan az a veszélye is, hogy a gyerek folyamatosan megy a további videókra, aztán már nem lehet nyomon követni, milyen nyelven is beszél. Árpinál már 4 koreai szót fedeztünk fel.

És már át is tértünk a filmekre! Szerencsére feltalálták a torrentet, így korlátlan mennyiségben lehet magyar nyelvű filmeket letölteni. Szóval ehhez is haza kell menni, ha be akarunk vásárolni. Az interneten pedig nagyon szegényes a magyar TV. Ráadásul amint valami jobb film (leszámítva a dokumentumfilmeket) kerül elő, a következő felirat is előkerül: Jogi okokból a film külföldön nem vetíthető. Majd ha reklám lesz, újra nézhető az adás… Mindez persze enyhén szólva is állatság, mert egy sima belépéssel nagyon is jól fel lehetne deríteni a közönséget, majd pedig a reklámokat célzottan küldeni. Általában az ilyen információk begyűjtéséért milliókat szoktak fizetni, nem pedig elkergetik az önkénteseket. Sebaj, cserébe azért mennek a milliók, hogy megtippeljék melyik reklámot és filmet mikor hány ember látta a „hagyományos” TV-n.

Viszont Pisti Ankarából jelezte, hogy ők megoldották a műholdas adók fogását. Megpróbál a mi nyelvünkre egy használati utasítást összeállítani. Kövessétek a blogját! 🙂

Mindemellett egyre több tanulási segédeszköz jelenik meg, amivel a külföldön felnövő gyerekek megtanulhatnak magyarul, és a magyar kultúrát is (bár szerintem egy Mórickás viccgyűjtemény is eléggé sokat jelent). Cser ajánlotta a Együtthaladó könyveket. Elég jól néznek ki. Reméljük, Árpinak is tetszeni fog.

Továbbá vannak még speciális nyári táborok is, de a sima magyar táborok is jó mulatságok. No meg a Skype. 🙂