Büyükçekmece városrészben elkészült, és átadták Törökország első földalatti mecsetjét.
Ami annyiban tér el az Isztambulban található többi földalatti mecsettől, hogy teljesen más stílusban alakították ki.
És – szintén ellentétben a többivel – ez megnyerte a Világ Építészeti Díjat is.
No és ez a dzsámi valóban a föld alatt lett kiépítve (6 m), míg a hagyományosok csak nevében, vagy részben föld alattiak.
A mecset neve: Sancaklar Camii
A mecset építését a Sancak család finanszírozta. Az elmondásuk szerint, ha ma valaki mecsetet épít, akkor mindjárt a kupolákra gondol. Holott ennek nem kell kötelezőnek lennie, hiszen csak szeldzsuk idők óta épülnek ilyen stílusi dzsámik. Ők ezzel szemben egy olyan épületet szerettek volna, ami még inkább alkalmas az elmélyülésre. A Sancaklar Camii-nak még minaretje sincs. Hiszen a mai technológiák mellett erre semmi szükség.
Éppen ezért a kialakításnál a barlangszerű belső térre törekedtek, a speciális akusztikát is figyelembe véve.
A dzsámi teljes területe 7400 m², amiből a fedett rész 1200 m². Itt összesen 650 hívő imádkozhat.
De nemcsak egy mecsetet, hanem egy vallási és kulturális központot is szeretnének létrehozni. Ezért könyvár és olyan mesteremberek is lesznek, akik vallási kérdésben tudnak segíteni. E mellett gondolkoznak angol nyelvű szertartások megtartásában is. Így a turistáknak is kedvelt helyük lehet.
Ha jól értem, akkor ennek a földaláépítkezésnek az egyetlen célja, hogy jobban el lehessen mélyülni az imádkozásba. (Most tekintsünk el attól, hogy a magyar „elmélyülni” szó itt mennyire találó.) Ha ezt szembeállítjuk a sok hátránnyal (iszonyatos földmunka, állandó világítás, légkondi, meg ami még hirtelen nem jut eszembe), megéri?
A térképet elnézve tényleg volt elég hely egy felszíni építkezéshez.
Viszont a megéri-e más egy érdekesebb kérdés.
Mert ugye egy „sima” mecset esetében csak a környékbeliek járnának oda, vagy még ők sem. De annak is van fenntartási költsége. És bár a dzsámik világosabbak, mint a templomok, de azért jócskán kell bele lámpa is. Sőt! Újabban a klíma sem hiányozhat. Így a különbség már nem olyan nagy.
Viszont ha jönnek majd a turisták, akkor az akár pozitívvá is teheti a pénzügyi mérleget.
Persze azért még ilyenkor is lehet globálisan nézni, hogy az a rengeteg ember hoz-e annyi pénzt, amivel a jobban igénybe vett utakat fel lehet újítani (valószínűleg igen). De még akkor is ott van a környezetvédelmi kérdés: az extra klíma is termeli a CO2-t, és a turisták is.
Bár ha úgy nézzük, hogy ha a Föld, és a jövő generáció fontosabb mindennél, akkor legjobb, ha vallástól függetlenül mindenki ott imádkozik, ahol éppen van. Nem fogyasztunk felesleges energiát az imahely meglátogatására. Hiszen Isten szeme mindent lát.