Ramadán (Ramazan) 2014 – hamarosan!

Szombat hajnalban kezdődik az év legnagyobb ünnepsége, a Ramadán, törökül Ramazan.

Így a héten eljutottunk a hajrához. Vagy inkább most vonulunk fel a startvonalra…

A Ramadán (Ramazan) a muszlim naptár egyik hónapja. a Böjt hónapja. Ebből az ügyesebbek már kitalálhatták, hogy nem rövid ideig fog tartani. Egészen pontosan 30 nap lesz az, mikor a hívők kizárják az élvezetet a mindennapjaikból. Egész pontosan az evést, ivást, dohányzást, házas életet (meg a házatlant) és még akár a zenét és a táncot is (ezen elv alapján a mozi és a tv is kizárva, kivéve persze ha borzasztó a film, mert akkor nem élvezet, hanem puszta szenvedés).

A Ramadán (Ramazan) nem más, minthogy kipróbáljuk, és egy sajátos leckén megtanuljuk, miként élnek azok, akiknek minden nap nélkülözniük kell. Mégpedig a legalapvetőbb dolgokat: ételt és italt. Tehát ez az ünnep a szegényekről szól, és a szegények megsegítéséről (erről bővebben lesz még szó). Fontos, hogy 30 napon keresztül zajlik. Tehát ez nem olyan, mint egy rövid nyári tábor a világ végén elszakadva a sarki közérttől, amit majd csak túl élünk valahogy. Az egy hónap egy takarékosabb életre szoktat rá. És ha jól csináltuk, akkor az ünnep eltelte után nem „esünk vissza” a pazarló életmódba.

Míg a tréning előtt igazán nem zavar minket, ha több tíz liter ivóvíz a feleslegbe megy el, a Ramadán (Ramazan) végére már nagyon fogunk ügyelni, hogy egyetlen csepp se menjen félre az éltető nedűből.

Erről van egy nem is túl régi magyar dal:

„Hogy értsd, egy pohár víz mit ér
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell
Hogy lásd, egy napod mennyit ér
Néha látnod kell
Az élet hogyan fogy el”

– Zorán

Szabályok:

  • A Ramadán (Ramazan) nem kötelező. Mindenki saját elhatározásból böjtöl.
  • Kb. Másfél milliárd ember böjtöl egyidőben. Ez nem extrém sport, nem kihívás. Mindenki (aki egészségileg alkalmas) meg tudja csinálni. Így nincs értelme ezzel hencegni.
  • Csak egészséges ember kezdheti neki, aki károsodás nélkül bírja a nélkülözést. Gyerekeknek, időseknek, terhes anyáknak és szopatósoknak tilos. A böjt célja nem az önsanyargatás, hanem a tanulás és a hitben elmélyedés.
  • Aki elkezdi, annak be is kell fejeznie. Minden szándékosan kihagyott nap +30 büntetést von maga után. A büntetés természetesen nem jó szó rá, hiszen mint említettük, ezt mindenki saját magának végzi. Saját belátásából pótolja a mulasztásokat.
  • Felmentést kap az, aki megbetegszik, vagy más okból nem tudja a böjtöt tartani. A hiányzó napokat pótolni kell.
  • A nők is felmentést kapnak a telihold idejére. Ezt nem kell pótolni, hiszen úgymond a teliholdat fentről irányítják
  • Eredetileg az utazó is felmentés kap, amit később pótolni kell. De ez még akkor volt, amikor az utazás a sivatagon keresztül vezetett és nagy erőnlétet igényelt. Ma, a klimatizált repülőben való alvás nem tűnik megerőltetnek.
  • A böjt alatt a munka a megszokott módon folytatódik tovább. Így különösen nehéz pl. a pékeknek. De természetesen aki olyan szituációban van, kiválthatja a böjtöt.
  • Míg a böjt egy tanulási folyamat, ami rólunk szól, a böjt kiváltása olyasmi, ami tényleg segít. Ha 30 napig ellátunk élelemmel egy szegény embert, akkor nem kell böjtölni. Minden évben meghatározzák, mekkora összeggel lehet a böjtöt kiváltani. De mivel ilyenkor egyébként is miden szem a szegények felé fordul, más módokon is segíthetünk rajtuk (ezekről bővebben később).

Hogyan is működik?

A böjt 30 napig tart. Ez idő alatt reggeltől (hajnalhasadástól) estig (napnyugtáig) tilos enni, inni, és bármiféle élvezeteset csinálni. Ez nyáron akár hajnali 4-től este 21-ig is tarthat. Míg télen mindez könnyebb, hiszen csak 7-17-ig, vagy még rövidebb ideig kell visszafognunk magunkat. Ráadásul télen jobban megvagyunk víz nélkül, mint nyáron. A Ramadán (Ramazan) a muszlim holdnaptárat követi, ami 10-11 nappal rövidebb, mint az európai. Így kb. 36 év alatt ér körbe. Ezért mindenki kipróbálhatja nyáron is, és telen is.

Tehát csak nappal nem szabad enni. Ami azt jelenti, hogy még reggel, mielőtt a müezzin kihirdeti a napkeltét, addigra be kell fejezni az étkezést és az ivást. De még a fogmosást is, hiszen nem ér a fogak közé morzsákat félretenni későbbre. Ezt egy hónapon minden nap megtesszük. Hétvége nincs. Persze az evés és mosogatás után vissza lehet feküdni aludni.

Egészen naplementéig kell várni a következő étkezésre. Ezt is a müezzin hirdeti ki. Az ezan megkezdésekor lehet az első pohár vizet is meginni. Érdemes vele kezdeni. Majd pedig jöhet a bőséges vacsora.

[soundcloud url=”https://api.soundcloud.com/tracks/102378588″ params=”auto_play=false&hide_related=false&show_comments=true&show_user=true&show_reposts=false&visual=true” width=”100%” height=”450″ iframe=”true” /]

Kezdődik a vacsora

Mivel a Ramadán (Ramazán) ünnep, ami egyben a családról is szól, szokás, hogy a rokonok együtt reggeliznek. Olyankor jó bőséges asztal fogadja a koránkelőket. Legfontosabb az első nap, hogy kivel is kezdjük, kik lesznek a böjt társaink.

Ugyan így az első napokban az ünnepi vacsorát is ismerősökkel együtt szokták elkölteni. A szimbolikus étel a füge, amit a próféta is evett Ramadánkor (Ramazánkor). E mellett érdemes tápanyagban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, kenyeret (speciális Ramadán kenyér a pide), sajtot, stb… fogyasztani. És kerüljük a zsíros ételeket, mert azok könnyen visszajönnek, és kár lenne érte, és pont most!

Jó időben az emberek a városok parkjaiba gyűlnek, hogy együtt ünnepeljenek, együtt vacsorázzanak. Így itt hatalmas bulik alakulnak ki. Ha nagyon elhúzódnak, akkor a reggelivel érnek majd véget.

Elsőre furcsa lehet, hogy a böjti estéken gazdag ünnepi vacsorák vannak. De az étel mennyisége fokozatosan csökken, ahogy hozzászokunk a nélkülözéshez. A végére már elég lesz egy szelet sajtos kenyér.

Az ünnep ugyanakkor a vallásról is szól. A hívők ilyenkor gyakrabban járnak a mecsetekbe. Legfontosabbak az utolsó napok, amiket egyre inkább imádkozással töltenek.

Dióhéjban ilyen a Ramadán (Ramazán). Az elkövetkező időszakban ez lesz a blog fő témája, így jobban megismerhetitek. Vasárnap startolunk! 🙂

10 Replies to “Ramadán (Ramazan) 2014 – hamarosan!

    1. Még nem döntöttem el…
      Gyerek nevelés mellett már alapban böjtölünk (pl. az alvás nevű gyakorlat előbb fogalommá vált, majd sci-fi-vé), így látszólag sok változás nem lenne. De nem biztos, hogy lenne elég energiánk hozzá.
      Nem az éhezés és a vízhiány a főbb gond, hanem az a hajlani felkelés..

  1. 1-2 napot lehet én is bevállalok a próba kedvéért. Én inkább a folyadékigényem miatt aggódok, mert 3-4 litert simán iszok egy nap, mint egy teve. 😀

  2. Szia
    Nagyon hasznos információkat találtam az oldaladon amit nagyon köszönök szépen.
    Egy-két kérdésem lenne csak..
    Kezdem azzal, hogy a családommal épp most szombaton indulunk busszal Isztambulba és vasárnap este érkezünk meg, tehát Ramadán kezdetekor.
    Érdeklődnék nem tudsz ajánlani esetleg olyan éttermet ahova érdemes betérni és megkóstolni a helyi török specialitásokat? Olvastam az oldaladon, hogy ilyenkor nincsenek nyitva az utcaárusok és nem kínálnak pl dönert kebabot baklava…ez nagyon elszomorít, oké persze böjt van én megértem, hogy napközben nem esznek a helyiek nagy része, de mi van a turistákkal? Nem mindenki azért megy oda, hogy puccos étteremben egyen olyan ételeket ami meg sem közelíti az igazi török ízeket, gondolom ezen az állásponton nem én vagyok egyedül, vagyis remélem. 🙂 Tehát kizárólag csak azok az éttermek lesznek nyitva ami a turisták számára van fenntartva?
    Remélem tudsz nekem segíteni aminek nagyon örülnék :)ezenkívül minden más információnak is ami fontos lehet így a Ramadán idején egy Isztambulba látogatónak.

    1. Helló!

      Szívesen és üdv a blogon! 🙂

      Ameddig a turista részen leszel, a Ramadánból nem sok mindent lehet észrevenni. Leszámítva, hogy a Kék Mecset – AyaSofya környéke a legfontosabb vallási központ. Az idő is jó, fű is van, így nagyon-nagyon sok emberrel fogtok ott találkozni a naplemente időszakában. Ennek is megvannak az előnyei, mert rengeteg műsorral lehet majd találkozni. Komolyabb rendezvényre nem kell számítani, de spontán alkotások (árnyék színház gyerekeknek, stb…) biztosan lesznek.
      Ugyan úgy ott majd lesz sok minden, amit enni is lehet. Pl. döner is. De csak este 9 fele.

      Általánosságban, főleg a turista helyeken, nem lesz kevesebb étterem. A nem turista helyeken is nyitva vannak a kis kifőzdék, mert nem mindenki tartja a böjtöt. Pl. öregek nem. Csak az étel mennyisége lesz kevesebb. A döner azért más, mert az egy nagy halom hús. Kb. 100 embernek elég, de nem ritkán 300-nak is. Ha viszont elkezdik sütni, nem lehet megállni. Ramadán alatt viszont nem lehet ennyit eladni, így inkább bele sem kezdenek.
      Kivétel azok a helyek, ahol garantáltan el lehet adni az esti pár óra alatt is. A Kék Mecset környéke ilyen lesz. De pl. a Galata-torony melletti döneres ilyenkor egyáltalán nem nyit ki.

      A török ételekkel kapcsolatban az általános az, hogy a turista utak mentén ott vannak a „török éttermek”. Ahogyan pl. a Váci utcában a „magyar éttermek”. Áruk is hasonló. kb. a duplája a sima éttermeknek, és a négyszerese a kifőzdéknek. De a hagyományos török ételeket lehet ott megkóstolni. Szerintem egy alkalmat be lehet vállalni.
      A törökök viszont nem itt esznek. Ők a hátsó utcákban szoktak. Ilyen hátsó utca pedig mindenhol van. Itt jóval olcsóbban lehet azt enni, amit a helyiek. Ezek a helyek nem lesznek mind nyitva, de nem is lesz mind zárva.
      Ezek az ételek viszont nagyon hasonlítanak a magyar ételekre: fasírt (köfte), töltött káposzta (dolma), pörkölt, stb…

      Jó készülődést! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük